Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-11 / 2. szám
UJJBUMWESI 1930 január 11 A főváros és környéke írta: Lengyel Zoltán 2 építkező olyan lakáshoz jutna, amelynek a költségei szobánként évi 600— pengőt tennének ki, a kölcsön teljes visszafizetése után pedig az egész építkezés átmenne a lakó tulajdonába. Liber Endre tanácsnok azzal fejezte be az Uj Budapest munkatársának adott nyilatkozatát, hogy nagy érdeklődéssel és felkészültséggel várja a népjóléti minisztériumi lakásankét összehívását, mert szeretné, hogy tavasszal az építkezési tevékenység lendületet vegyen. Az Uj Budapest munkatársa egyébként érdeklődött a népjóléti minisztérium hivatalos álláspontja iránt is. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy Vass József népjóléti miniszter a lakásépítést nem tartja állami feladatnak, sőt községi feladatnak sem, — mint azt a fővároshoz intézett leiratában hangsúlyozta. Arról azonban, hogy az állam a magánépítési tevékenységet támogassa, — valóban szó lehet, mert a kormány is azon van, hogy tavasz- ■szal nagyarányú építkezési tevékenység induljon meg. KUPÁN JÁNOSI angol úri szabó Budapest, IX., Ferencz-körut 31 Tőke György emelési vállalkozó I Budapest, VL, Hungária-körut 79. TELEFON: L 1 PÓT 975-62. KAINRATH ANTAL Villamosvilágitási. erőátviteli és villamosjelző berendezési vállalata — Csillárok raktáron. Budapest, Vili., Kissalétrom-u. 2 — Tel: J. 30Í - 64 Telefon : József 439-76 Alapittatolt 1905-ben MOLNÁR JÁNOS hat eng. erőátviteli és villanybeiendezési vállalata Villamos erőátviteli és világítási berendezések. Állandó raktár lénK-lllárokban, asztali és állólámpákban BUDAPEST, VII., KERTÉSZ UCCA 50 Telefon: József 439-76. Fővárosi tisztviselőknek kedvezmény WIHART FERENC ÉPÍTÉSZ ÉS ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, VII., COLUMBUS-U. 5A>. Telefon i József 350—97. Vizkereszt Kenésén (A X. ügyosztály kirándulása) Ha a városházán legszebb példáját4' akarjuk kikeresni a bajtársias együttérzésnek, a kollegiális barátságnak, akkor a közegészségi ügyosztályba kell elmennünk, amelynek tagjai úgy élnek, mint egy nagy testvériség, egyetlen nagy család, amelyet együvéfüz a családfő: Némethi/ Béla tanácsnok aranyos meleg szive. Kollegiális összejövetelekben, az együvétartozás e ragyogó szimbólumaiban, valóban vezet a X. ügyosztály, ám korántsem hangos dáridókra gondoljon valaki, egyszerű polgári mulatságok ezek az összejövetelek, hangulatban és vigaság- ban arányban állóak a szűkös tisztviselői fizetéssel. Mégis derűssé teszi őket a humor, a jókedv, az össze- tartozandóság érzése, a tudat, hogy most nem hivatalfőnök társalog az alárendeltjével, hanem tisztviselő a tisztviselő kollegájával. A kezdeményezés, az ötlet mindig Némethy tanácsnoktól származik. Amennyire szigorú, példás rendet és fegyelmet követelő az ősz hajú tanácsnok hivatalos ügyeiben, annyira kedves és közvetlen, amint leveti a hivatali munkaruhát és alárendeltjében nem a neki engedelmességgel és felelősséggel tartozó hivatalnokot látja, többé, hanem embertársát és barátját. Az ügyosztály különböző összejöveteleit kivétel nélkül Némethy tanácsnok kezdeményezte, ő rendezte már az elmúlt télen a kenesei kirándulást, az ügyosztály jelmezes bálAnnak a nagy megmozdulásnak, mely a környéket két év óta erjedésbe hozta, a fővárosnál egyelőre még semmi nyoma. A főváros el van foglalva^ önmagával. Az uj törvénytervezet és a pártoknak afölött folytatott küzdelme elvonja a figyelmet minden egyébtől. Az idők azonban közelednek. A feladatnak megoldása halaszthatatlan. Ennél fogva nem szabad és nem lehet az elől kitérni, hogy az eszméket megérleljük. egymást megértsük és evégből rövidesen a tárgyalóasztalhoz üljünk. Ezek a sorok azt célozzák, hogy ennek a megértésnek útját egyengessék és a két nagy közületet egymáshoz úgy személyileg, mint tárgyilag közelebb hozzák. A főváros és környékének egymáshoz való viszonylatában sorra veszem a felmerülő kérdéseket és lehetőségeket. Az első lehetőség az volna, hogy maradjon egyelőre minden úgy, amint van. Maradjon a környék a maga lehetetlen, kormányozatlan, széttagolt állapotában Pestvármegye keretében. Ennek a lehetőségnek útját vágja az, hogy Pestvármegye ezt az állapotot sem nem birja, sem nem vállalja. A környék túlságosan megduzzadt ahhoz, hogy ezt a közel félmilliónyi lakosságot igy tovább igazgatni lehessen és hogy az ezzel járó tei'heket és felelősséget a vármegye tovább is viselhesse. A vármegye tehát kénytelen a rendszerváltozás eszméjével foglalkozni. Kénytelen. És ehhez semmi más magyarázat nem szükséges. De kénytelenek ezt tenni az érdekelt környéki városok., telepek és községek is. Mert úgy, ahogy vannak, ha évről- évre gyarapodnak lélekben és pusztulnak anyagiakban, ha tervszerűség és előrelátás nélkül szaporodnak uj telepesekkel: igy nem birják ki tovább. A közlekedés, az iskoláztatás mizériái, a közintézmények hiányai, a közszükségletek ellátásának lehetetlensége és drágasága és főként a környék közönségének öntudatra ébredése ellen határozottan és ellentmondást nem tűrő módon tiltakozik Hogy ez igy nem jól van: eddig csak egy hatóság, a Közmunkatanács láttá meg, mondotta meg és evégből törvény- javaslatot is dolgozott ki és terjesztett elő a kormány elé. Igen messze vezetne az és egy cikk kereteit túlhaladná, ha részletesen akarnám kifejteni a fejlődő élet és a mara- diság összeütközéséből keletkező és naponkint szaporodó hátrányokat. A leglényegesebbek ezek között a jövő fejját, majd a múlt esztendő décembe- rében az újjáépített M ária-utcai kaszinóhelyiségben az ügyosztály első leír sasvacsoráját. Némethy tanácsnoktól származik a vizkereszti kenesei kirándulás ötlete is, amelyről az _ elragadtatás hangján mesélnek a jelenvoltak, de irigykedve azok a városházi kollegák, akiket nem ért a kitüntető meghívás, hogy az ügyosztályi kiránduláson részt vehessenek. Szombaton, január á-én, délután a Keleti-pályaudvarról indult két külön kocsiban az ügyosztály a kirándulásra. Nem párnás kocsikról volt szó, csupán két III. osztályú vagonról, ebben foglalt helyet a tanácsnok csakúgy, mint az ügyosz- tályba beosztott havidíjas hivatalnok. Ott volt Némethy Béla tanácsnok, nagyasszony-életepárjával, azután a helyettese. Salamon tanács- jegyző szintén feleségével, továbbá Della-Donna, Homolyay tanácsjegy- zők, vitéz Bárány, Sztankay, Kail j ogalmazók, valamennyien feleségeitői. Az orvosi kart Gerlóczy és Parassin professorok képviselték ott voltak az ügyosztályhoz tartozó üzemek vezetőig élükön Balló Alfréddel, a. Köztisztasági Hivatal és Schön Oszkárral, a Műszerüzem igazgatójával. Társalgás és itt-ott vidám kártyaszó melett igy telt az idő Kenéséig. Némethy tanácsnok minden szakaszba benézett, mindenkihez volt egy-két kedves barátságos szava. Estére pompás disznótoros vacsorát tálaltatott Kuszenda Béla, a telep kitűnő igazgatója, majd kezdetét vette a színi előadás, amelyre hetek óta izgatott készülődés folyt a köz-* egészségi ügyosztály berkeiben. Ellő d é s é t számbavevő város- rendezési terv hiánya, amire a jelen nemzedék is súlyosan ráfizet, a jövő generáció pedig talán sose fogja tudni ezt helyrehozni. Ámde egészen kétségtelen, hogy a közlekedés, a közművek és a közintézmények bajait másképp, mint egységes terv szerint és egységes irányítás mellett megoldani nem lehet. A viz, a gáz, a villanyvilágítás és a csatornázás kérdésében parancsoló szükség, hogy az érdekelt városok és a főváros egymást megérteni és e feladatokat közösen megoldani megpróbálják. A kérdés tehát csak az lehet, hogyan, minő szervezettel történjék ez? Nézetem szerint ehhez az első lépés csak az lehet, hogy elsősorban a környék ügye, közigazgatási szempontból pedig a fővárostól teljesen függetlenül oldassák meg, ami úgy van tervbe véve, hogy a főváros határán fekvő összes érdekelt községek megszűnjenek és egyelőre hat, esetleg több megyei városba szerveztessenek át. Ezáltal apad a tárgyalási felek száma és máris elérték azt, hogy a környék egész lakossága városi közigazgatás alá kerül. Ezzel részben egyidejűleg, részben közvetlenül ezután következik a városok kiválása a vármegyéből és külön ad hoc városi törvényhatósággá való átalakítása törvényhozási utón. Ezáltal elérjük azt, hogy a környék egységes lesz és egyetlen tárgyaló és intézkedő tényező veszi kezébe a közös és közérdekű ügyek vezetését és megoldását, anélkül, hogy az egyes környéki városok önállósága érintetnék. Már ez az átalakítás előkészítése múlhatatlanul szükségessé teszi, hogy az összes érdekeltek közös tanácskozásra összehivassanak és ennek keretében a további kívánságok és tervek is meg- tárgyaltassanak és kidolgoztassák a két nagy városi törvényhatóság összeműkö- désének rendszere. Mi, a környék érdekelt közönsége, azt hisszük, hogy ma szóba sem jöhet & fővárossal való egybeolvadás sem állami, sem fővárosi, sem környéki szempontból. Mi nem akarjuk feladni önállóságunkat, nem akarjuk a fővárost megterhelni, de nem tartjuk állami szempontból sem helyesnek, hogy a kis országnak tulnagy fővárosa legyen. Marad tehát az utolsó lehetőség: hogyan dolgozzon az egységesített, városi sőnek Némethy tanácsnok olvasta fel az előadásra irt ünnepi versét, amelyet teljes terjedelmében itt közölünk: Nagyérdemű vendégsereg, Szivem körül úgy bizsereg, Az örömnek friss szele, Hogy eljönnek, szentül hittem, De most, körülnézvén. itten, Aggodalom °száll bele. Hajhullasztó aggodalom: Hogy ez úri sokadalom, Ki mulatni jött ide, Meglesz-é majd elégedve? Pezsdül-é a régi kedve? Vagy megbúbol röptibe. Én bevallom, most már mindegy, Száz szó is csak annyi, mint egy, Műsort adunk!... Hogy milyet? Természetes, hogy csak vígat, Mitől ifjú s öreg vigad, A rosszkedv meg elijed. Gárdánk most is csak a régi, Több fajtának keveréki, De jó fiú mindenik. Bridge-matador, kuglibajnok, Színész, költő, mesterdalnok, Belőlük mind kitelik. Bizonnyal a nagy bridge-vitéz, Ki szabályra szabályt idéz, A vágytól majd eleped, Hogy tudását csillogtassa S aprópénzre felválthassa, De ma nem kap szerepet! Kugli-hősünk is szomorú, Arcán honol méla ború, S ez érthető. Mert hiszen Szobrocskát, vagy aranyérmet, igazgatás alá beszervezett környék és a főváros együtt? Evégből készek vagyunk minden véleményt és tanácsot meghallgatni és megfontolni. Azt hisz- szük ugyan, hogy ha a Közműnk a- tanács hatásköre a környékre is ki lesz terjesztve és a két nagyvárosi törvényhatóság pusztán a közös és közösérdekü ügyeket közös közigazgatási bizottságban intézi : helyesen oldottuk meg a feladatot és az összeműködés zavartalan lehet. Ámde — ha akad valaki, aki ennél helyesebb megoldást tud — szívesen tesszük megfontolás tárgyává. Ez utón gondoljuk azt, hogy minden hibát kiküszöbölhetnénk, amit a mai zavaros állapot megcselekedni nem tud és mindent megoldhatunk, amit az idők és viszonyok szerint megoldani lehet. A fővárosnak hihetetlenül nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy a környéken rend legyen és egészséges fejlődés, de ugyanaz az érdeke a fővárossal való kapcsolatában a környéknek is, a legmagasabb állami érdek pedig ugyanezt javalja a kormány részére is. A mi elgondolásunk szerint ebből az uj rendből a fővárosra sem teher nem háramlik, sem pedig bármi súrlódás vagy kellemetlenkedés be nem következhetik. A két törvényhatóság igy teljesen külön és egymástól függetlenül végezhetné a maga dolgát, egymással érintkezésbe csak azon kérdésekben kerülne, ahol ez szükséges és ahol a közérdek megkívánja. Világosan meg akarjuk ezt mondani és értetni a főváros uraival és várjuk ezzel szemben, hogy ők is mondják el a kérdésről a saját felfogásukat és álláspontjukat. Ez mindenesetre hozzájárulna ahhoz, hogy a nemsokára összehívandó közös tanácskozás anyaga tisztázódjék és az teljes eredménnyel végződjék. Bízunk abban, hogy a főváros vezetői ezt a kérdést éppen olyan tárgyilagossággal és szeretettel fogják megérteni és kezelni, mint ahogyan ezt mi csele- kedjük. Magyar Égi RMyiarsulai Budapest, X., Kerékpár-utca 19. Telefon : Aut. 272-64. — Alapittatott 1889-ben. Sürgönyeim : .Mért, Budapest“ Mindennemű vízépítés, lolyamszabályozás és csatornázás. Kotrások csatornakotrókkal excsavé- torokkal. Darukkal való kirakodások. Alapozások, mély- és magasépítés Ut- és vasútépítés. Hídépítés. Mindennemű beton- és vasbet önépítés, Kömunkálatok. Városi csatornázások és vízvezetékek. Hajó- és kotrójavitó telep Apostagon. Szentgyörgyi és Társa Fűtés. Viz. Gáz. VIII., Baross-U. 88. Tel.: J. 308-97. Mely száz pengőt is megérhet, Innen ma el nem viszen. A dalnokunk jó torkába Arany rejlik s ő, a kába, Operához mégse ment. Énekel, mint fülemüle, Hangja van, de nincsen füle, Műsorunk igy tőle ment. Ma a költő és a színész — Ahány, az mind tiszta szin-ész — Aratja le a babért, Ma mulatunk, eszünk-iszunk, Nem kártyázunk, nem kuglizunk, Sem aranyért, sem babért! Előre hát, jó vitézim! A közönség nagyobb részin, Kiüt már az unalom. Attól tartok, megszaladnak, Csapot, papot mind itthagynak, Ha még soká folytatom. Elvonulok, ne féljenek! S ha utánam vig „éljenek“ Nem hangzanak, üsse part! Én nem bánom, csak a gárda Kapjon tapsot, amint várja, Hisz sokáig úgyse tart! Frenetikus tapsvihar köszöntötte a valóban élvezetes költemény pattogó ritmusát, összefonódó rímeit. Utána Ali Gizella lépett a pódiumra (Salamon tanács jegyző titkárnője) és elmondotta bájosan és ügyesen a maga prológusát. Ezután dr. Cse- lényi Pál konferált, majd az este fénypontja, a Csendélet Delláéknál cimü páros jelenet került előadásra. Szerzője a népszerű Della-Donna Mihály dr. tanácsjegyző, előadói pedig Della-Donna Mihályné és Cse- lényi Pál voltak. A derűs kis jelenet TÁRCA
