Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-22 / 12. szám
2 UJMUDAPESI 1980 március 22. VÁLTÓÁRAMÚ BÁRIUMCS'O BUDAPEST! ASVANTOLAJGYAR B.-T. BUDAPEST, IX., SOROKSÁRI-ÜT 95. Szállilfa a legmegbízhatóbb üzem- és kenőanyagokat Kristály benzint világító- és traktorpetroleumot, gázolajat ROBUR amerikai autó- és traktorolajokat. AMON ANTAL ÉS FŰI KŐVEZŐMESTEREK OK «atom*- és betonépttési vállalkozók. Fóldmunks — Vágányfektetés — Mészkőbánya, VHL FTJTÓ-1/TCA M. Telefoni J. 305-85 Oildag és Greadag "Ä1““ minden gép és motor száméra több mint 4000 hazai ipartelepnél és autóüzemnél használatban. Arco-Top, Arco-Sealit, fedő- és szigetelő anyagok, 10—30 évi élettartammal mindenfajta telő számára. Arm hóélló festék, 390 fok Celsiusnak Ml UU OOU, elienó|| Vezérkép- J/IIU CjiVfinR Budapest. IV., Ferenc viselet: ullllUUH József-rakpart 18. szám Alapítási év: 1892. Sürgönyeim ; KUNSH1P. Telefon : József 361—23. Magyar Fanio Müvek Rt. Budapest, VM Tükör-utca 4. sz. Gyárak: SÁTORALJAÚJHELY, PESTERZSEBET FANTOLIN autó- és traktorolajok. FANTO autóbenzin, motorbenzin, világitó- és traktorpetroleum. Gázolaj, henger- és gépolajok, gép- és kocsikenőcsök. Pormentesitő olajok. vitéz Horváth Nándor bádogos- és szerelő-mester Elvállal minden e szakmába vágó munkát. I., Döbrentei-tér 3. Telefon hivó: Aut 604 — 4 6. Negyvenmillió pengős függőkölcsönt vesz fel a főváros A Községi Takarék utján külföldről is ajánlatokat kell kérni — Debrecen szomorú példája, ahol a fővárosi nagybankok nyújtanak egyéves kölcsönt — Az Uj Budapest tudósítójától — A folyó évi költségvetés tárgyalása kapcsán a pénzügyi bizottság és a törvényhatósági bizottság tudvalévőén felhatalmazta a tanácsot, hogy amint arra a pénzpiaci helyzetet alkalmasnak Ítéli, újabb nagy beruházó kölcsön felvételére indítson tárgyalásokat. Mivel a világpiac feszültsége, az amerikai tőzsdepánik és a gabonakrach következtében még mindig erős, viszont bizonyos beruházó közmunkák megépítése tovább nem várathat magára, a pénzügyi bizottság tizenkettes albizottságának legutóbb tartott értekezlete negyvenmillió pengős függő kölcsön felvételére adott engedélyt a tanácsnak. Kétségtelen, hogy a szóbanforgó kölcsönt a főváros a Községi Takarékpénztár utján fogja felvenni, és igy mentesíti magát azoktól a horribilis tehertételektől, amelyek abban az esetben jelentkeznének, ha a Községi Takarék kikapcsolása esetén más bankok közvetítését lenne kénytelen a főváros igénybe venni. A 20,000.000 dolláros amortizációs kölcsön felvétele kapcsán a főváros megtanulhatta, mit jelent a pesti nagybankok kikapcsolása. A Bár- czy-féle külföldi kölcsönöket is annak köszönhetjük, hogy a budapesti intézetek jelentékenyen drágábbak voltak, mint a közvetlen külföldi ajánlattevők. Viszont a Speyer-köl- csön alatt, amelljml a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ajándékozta meg az országot, ma is fulladoznak a vidéki városok. Minden oka megvan tehát a Községi Takaréknak arra, hogy a 30—40,000.000 pengőre kontemplált függőkölcsönt ne a pesti intézeteknél, hanem külföldön keresse. Ebben a tekintetben intő jel a főváros számára az az ajánlat, amelyet a Magyar Általános Hitelbank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, továbbá a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank tettek a Speyer-köl- csön áldásaiban fuldokló Debrecen számára. A benyújtott feltételek szerint a kölcsön összege 3,500.000 pengő, egy évre szól, visszafizetési határidő 1931 április 1. Az összegről váltót kell adni, amelynek kibocsáj- tója a. polgármester (!) elfogadója pedig a világítási vállalat. A város kétféle alapon veheti fel a kölcsönt: vagy pengőben vagy idegen valutában. Pengőben való folyósítás esetén a kamat a Nemzeti Bank mindenkori kamatlába felett 2 százalék, legalább 8 százalék, idegen valutában való folyósítás esetén pedig a leszámitolási kamatlábat meghaladó egy százalék, legalább 7 százalék. Mindkét esetben egy százalék a folyósítási jutalék. Debrecen polgármestere tárgyalásokat kezdett a szóbanforgó bankokkal, abban a reményben, hogy a feltételek enyhítését fog sikerülnie kivívni. Erre azonban, ismerve a bankok mentalitását, vajmi kevés a remény. A fővárosnak mindenesetre intőjel a debreceni példa kamatlábával, polgármesteri váltójával és minden egyéb tartozékával együtt a számára szükséges függő- kölcsön felvételénél. Éles vita a Helyiérdeküről a kereszténypárti értekezleten Buday Dezső szerint28,000.000pengőt kellene a fővárosnak a Helyiérdekű megvásárlása esetén az üzembe belefektetnie — Szabó József és Petrovácz Gyula felszólalásai után öttagú vasutas szakértő bizottságot küldtek ki a párt állásfoglalásának előkészítésére — Az Uj Budapest tudósítójától — Noha a fővárosi törvénynek az országgyűlés képviselőházában folyó részletes vitája most tart azoknál a szakaszoknál, amelyek annakidején a közigazgatási bizottságban a legnagyobb ellentéteket provokálták, a városházi közvélemény érdeklődése változatlan figyelemmel kíséri a Helyiérdekű részvénytöbbségének megvásárlása iránt a főváros polgármesteréhez benyújtott ajánlat sorsát. A múlt héten még olyannak látszott ä helyzet, hogy a Keresztény Községi Párt e heti értekezlete döntően fogja irányítani a vásár ügyét, azonban a kérdéskomplexum körül felmerült rengeteg téma megakadályozta, hogy a párt a keddi értekezleten még világosan láthasson ebben a nagyfon- tosságu ügyben és határozatot is hozhasson. Az is hozzájárult a döntés elhalasztásához, hogy Wolff Károly dr., a párt elnöke a Fővárosi Közmunkák Tanácsának fontos ülésén volt elfoglalva és igy helyette Csillery András dr. elnökölt az éi'- tekezleten. Napirend előtt Ilovszky János válaszolt Buday Dezsőnek azokra az adataira, amelyeket a múlt heti értekezleten sorakoztattak fel a színház vezetőségének és művészeti személyzetének felekezeti viszonyaira vonatkozóan. Ilovszky szerint Buday adatai nem mindenben helytállóak, de Liber tanácsnoknak felügyeleti joga nem is terjed ki arra, hogy az igazgató kiket vesz fel. Liber Endre igen sok szociális nagy problémát megoldott már, őt alaptalanul felelőssé tenni emiatt nem lehet. Buday Dezső hangsúlyozta, hogy adataiért teljes' felelősséget vállal, véleménye szerint a Városi Színházat nem lehet továbbra is meghagyni a jelenlegi vezetőség kezében. Ezután elhatározta a párt, hogy Ernst Sándor dr. hatvanadik születésnapja alkalmából rendezendő ünnepségekhez lelkesen csatlakozik, majd a központi választmányban megüresedett helyre Pászthy Jánost küldik be. Ezután sor került a Hév-ügyre, amelynek során Buday Dezső ismertette a Beszkárt igazgatóságának többségi véleményét. A többségi vélemény szerint a rekonstrukciókra, talpfák és sinek kicserélésére, áramátalakítókra, kocsik kicserélésére, műhelyekre 10,000.000 pengőt kellene a fővárosnak befektetnie, ha a vasutakat átvenné. Beruházásokra, műhelyfelszerelésekre, mosdókra, jóléti berendezkedésekre, várócsarnokokra, mintegy 5,000.000 pengő kellene. Ha hozzászámítjuk ehhez a nyugdíjalap dotációit, a tőke-szükségleteket és tartozásokat, 28,000.000 pengőre rúgna az az összeg, amelyet a főváros a többségi vélemény szerint a vasutak átvétele esetén összesen a Hév-be befektetni lenne kénytelen. Ismertette ezután Buday Dezső a vasút jövedelmezőségét, a bevételi összegeket, majd rátért a megtakarításokra, részletesen előadta a kiadási tételeket, szóbahozta a tarifapolitikát, úgy hogy végeredményben odakonkludált, hogy a fővárosnak évenként í,000.000 pengőjébe kerülne a vasútüzem fenntartása, tehát mintegy 3,000.000 pengőt fizetne rá igy évenként a főváros a Hév átvételére. Az ő tudomása szerint az ajánlattevők 32 pengőjével vették a részvényeket és 74 pengőjével akarják eladni. Az értekezleten rögtön megállapították, hogy az ajánlattevők eredeti számlákkal tudják igazolni azt, hogy a részvényeket 60—75 pengőjével vásárolták, a külföldi részvényesek erre ráfizettek, erre a legjobb példa az angol csoport esete, amely a nála levő pakettet éppen emiatt nem is akarja átadni. Ezek szerint tehát valaki megtévesztette Buday Dezsőt. A következő felszólaló Szabó József, a Beszkárt igazgatósági tagja volt, aki megállapította, hogy a Buday által ismertetett többségi javaslattal szemben áll egy kisebbségi vélemény, amely a legélesebb ellentétben Buday álláspontjával a vasút megvétele mellett tör lándzsát. Igen kényelmes álláspont az, — mondotta Szabó — amikor valaki ab ovo rossz üzletnek minősít egy ilyen vásárt. A Beszkárt igazgatóságában Vázsonyi Jenő, még mielőtt egyáltalán megvizsgálták volna a vasutat, olyan kijelentést tett% hogy Isten mentsen attól, hogy a város a vasutat átvegye. Ez hangulatkeltés! A többségi jelentés nem felelt meg arra a kérdésre, amit feladtak a Beszkártnak: mit ér a vasút? Ez a többségi vélemény tele van feltevésekkel, amelyek kikapcsolásával egészen más eredményre jutunk. A beruházási tervezet teljesen túlzott luxusépítkezéseket vesz tervbe, figyelmenkivül hagyva a megtörtént vágány- és kocsikicseréléseket. Általános helyeslés közepette mutatott rá Szabó azokra az agitációs zavarokra, amelyeket a tarifa-leszállitás körül keltettek, mert igenis, meg kell csinálni a főváros belső területén az egységes tarifát, de a külső területeken még a Beszkárt-vonalakat is Hév-vonalakká kell átalakítani. Ez a tarifa- politika nem is jelentene megterhelést a fővárosra, mert azonnal növelné az utasforgalmat. Ebben a fontos kérdésben a párt csak úgy foglalhat állást, ha ismeri úgy a többségi, mint a kisebbségi véleményt. Hivatkozott Csilléry András multheti felszólalására, hogy a Beszkárt megváltásánál is nagyon sokan sötétbe való ugrást emlegettek, tehát nem «zabad megengedni azt, bőgj* most ugyanezzel az annak idején be nem vált érvvel argumentáljon. Általános taps fogadta Szabó beszédét, majd Petrovácz Gyula emelkedett nagy figyelem közepette szólásra. Azt indítványozza Petrovácz, hogy 3 rendkívül fontos ügyben kérjék fel a párt kiváló vasúti szakértőit, bírálják el mind a két véle- ménjTt és hámozzák ki abból a párt álláspontját. Várospolitikai szempontból — hangsúlyozta Petrovácz Gyula — egyáltalában nem közömbös az, hogy kinek a kezében van a Hév. A város lakossága minduntalan beleütközik a területhasználati szerződésekbe. A Gellért-teret ma is rendezetlen ocsmány állapotban mutogatjuk a külföldieknek, a szentendrei vonal elcsúfítja legszebb Dunapartunkat. Küldöttség küldöttség után jár hozzá, hogy mentsék meg őket a Helyiérdekü- től. Ma az a helyzet, hogy a főváros polgársága óriási hátrányban van a környéki közlekedés szempontjából. Indítványozta, hogy küldjenek ki öttagú vasutas szakbizottságot és ez a bizottság a jövő hét hétfőjére tei*jessze véleményét a párt elé. Csilléry András dr. a párt egyhangú állásfoglalását enunciálta elnöki nyilatkozatában, majd Täufer Gábor dr. mutatott még arra rá, hogy az eddig botrányos kör- nyéki közlekedést a főváros hivatott megszüntetni. Ezzel a pártértekezlet véget ért. Szentgyörgyi és Társa Fűtés. Víz. Gáz. Vlii.. Baross-u. 88. T«L: J. 308-M.
