Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-03-22 / 12. szám

2 UJMUDAPESI 1980 március 22. VÁLTÓÁRAMÚ BÁRIUMCS'O BUDAPEST! ASVANTOLAJGYAR B.-T. BUDAPEST, IX., SOROKSÁRI-ÜT 95. Szállilfa a legmegbízhatóbb üzem- és kenőanyagokat Kristály benzint világító- és traktorpetroleumot, gázolajat ROBUR amerikai autó- és traktorolajokat. AMON ANTAL ÉS FŰI KŐVEZŐMESTEREK OK «atom*- és betonépttési vállalkozók. Fóldmunks — Vágányfektetés — Mészkőbánya, VHL FTJTÓ-1/TCA M. Telefoni J. 305-85 Oildag és Greadag "Ä1““ minden gép és motor száméra több mint 4000 hazai ipartelepnél és autóüzemnél használatban. Arco-Top, Arco-Sealit, fedő- és szigetelő anyagok, 10—30 évi élettartammal mindenfajta telő számára. Arm hóélló festék, 390 fok Celsiusnak Ml UU OOU, elienó|| Vezérkép- J/IIU CjiVfinR Budapest. IV., Ferenc viselet: ullllUUH József-rakpart 18. szám Alapítási év: 1892. Sürgönyeim ; KUNSH1P. Telefon : József 361—23. Magyar Fanio Müvek Rt. Budapest, VM Tükör-utca 4. sz. Gyárak: SÁTORALJAÚJHELY, PESTERZSEBET FANTOLIN autó- és traktorolajok. FANTO autóbenzin, motorbenzin, világitó- és traktorpetroleum. Gázolaj, henger- és gépolajok, gép- és kocsikenőcsök. Pormentesitő olajok. vitéz Horváth Nándor bádogos- és szerelő-mester Elvállal minden e szakmába vágó munkát. I., Döbrentei-tér 3. Telefon hivó: Aut 604 — 4 6. Negyvenmillió pengős függőkölcsönt vesz fel a főváros A Községi Takarék utján külföldről is aján­latokat kell kérni — Debrecen szomorú példája, ahol a fővárosi nagybankok nyúj­tanak egyéves kölcsönt — Az Uj Budapest tudósítójától — A folyó évi költségvetés tárgya­lása kapcsán a pénzügyi bizottság és a törvényhatósági bizottság tud­valévőén felhatalmazta a tanácsot, hogy amint arra a pénzpiaci hely­zetet alkalmasnak Ítéli, újabb nagy beruházó kölcsön felvételére indít­son tárgyalásokat. Mivel a világ­piac feszültsége, az amerikai tőzs­depánik és a gabonakrach következ­tében még mindig erős, viszont bi­zonyos beruházó közmunkák meg­építése tovább nem várathat ma­gára, a pénzügyi bizottság tizen­kettes albizottságának legutóbb tar­tott értekezlete negyvenmillió pen­gős függő kölcsön felvételére adott engedélyt a tanácsnak. Kétségtelen, hogy a szóbanforgó kölcsönt a fő­város a Községi Takarékpénztár utján fogja felvenni, és igy mente­síti magát azoktól a horribilis te­hertételektől, amelyek abban az esetben jelentkeznének, ha a Köz­ségi Takarék kikapcsolása esetén más bankok közvetítését lenne kény­telen a főváros igénybe venni. A 20,000.000 dolláros amortizációs kölcsön felvétele kapcsán a főváros megtanulhatta, mit jelent a pesti nagybankok kikapcsolása. A Bár- czy-féle külföldi kölcsönöket is an­nak köszönhetjük, hogy a budapesti intézetek jelentékenyen drágábbak voltak, mint a közvetlen külföldi ajánlattevők. Viszont a Speyer-köl- csön alatt, amelljml a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ajándékozta meg az országot, ma is fulladoznak a vidéki városok. Minden oka meg­van tehát a Községi Takaréknak arra, hogy a 30—40,000.000 pengőre kontemplált függőkölcsönt ne a pesti intézeteknél, hanem külföldön keresse. Ebben a tekintetben intő jel a fő­város számára az az ajánlat, ame­lyet a Magyar Általános Hitelbank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, továbbá a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank tettek a Speyer-köl- csön áldásaiban fuldokló Debrecen számára. A benyújtott feltételek szerint a kölcsön összege 3,500.000 pengő, egy évre szól, visszafizetési határidő 1931 április 1. Az összegről váltót kell adni, amelynek kibocsáj- tója a. polgármester (!) elfogadója pedig a világítási vállalat. A város kétféle alapon veheti fel a kölcsönt: vagy pengőben vagy idegen valutá­ban. Pengőben való folyósítás ese­tén a kamat a Nemzeti Bank min­denkori kamatlába felett 2 százalék, legalább 8 százalék, idegen valutá­ban való folyósítás esetén pedig a leszámitolási kamatlábat meghaladó egy százalék, legalább 7 százalék. Mindkét esetben egy százalék a fo­lyósítási jutalék. Debrecen polgármestere tárgyalá­sokat kezdett a szóbanforgó ban­kokkal, abban a reményben, hogy a feltételek enyhítését fog sikerülnie kivívni. Erre azonban, ismerve a bankok mentalitását, vajmi kevés a remény. A fővárosnak minden­esetre intőjel a debreceni példa ka­matlábával, polgármesteri váltójá­val és minden egyéb tartozékával együtt a számára szükséges függő- kölcsön felvételénél. Éles vita a Helyiérdeküről a kereszténypárti értekezleten Buday Dezső szerint28,000.000pengőt kellene a fővárosnak a Helyiérdekű megvásárlása esetén az üzembe belefektetnie — Szabó József és Petrovácz Gyula felszólalásai után öttagú vasutas szakértő bizottságot küldtek ki a párt állásfoglalásának előkészítésére — Az Uj Budapest tudósítójától — Noha a fővárosi törvénynek az országgyűlés képviselőházában fo­lyó részletes vitája most tart azok­nál a szakaszoknál, amelyek annak­idején a közigazgatási bizottságban a legnagyobb ellentéteket provokál­ták, a városházi közvélemény ér­deklődése változatlan figyelemmel kíséri a Helyiérdekű részvénytöbb­ségének megvásárlása iránt a fő­város polgármesteréhez benyújtott ajánlat sorsát. A múlt héten még olyannak látszott ä helyzet, hogy a Keresztény Községi Párt e heti ér­tekezlete döntően fogja irányítani a vásár ügyét, azonban a kérdés­komplexum körül felmerült renge­teg téma megakadályozta, hogy a párt a keddi értekezleten még vilá­gosan láthasson ebben a nagyfon- tosságu ügyben és határozatot is hozhasson. Az is hozzájárult a dön­tés elhalasztásához, hogy Wolff Károly dr., a párt elnöke a Fővárosi Közmunkák Tanácsának fontos ülé­sén volt elfoglalva és igy helyette Csillery András dr. elnökölt az éi'- tekezleten. Napirend előtt Ilovszky János válaszolt Buday Dezsőnek azokra az adataira, amelyeket a múlt heti értekezleten sorakoztattak fel a színház vezetőségének és művészeti személyzetének felekezeti viszo­nyaira vonatkozóan. Ilovszky sze­rint Buday adatai nem mindenben helytállóak, de Liber tanácsnoknak felügyeleti joga nem is terjed ki arra, hogy az igazgató kiket vesz fel. Liber Endre igen sok szociális nagy problémát megoldott már, őt alaptalanul felelőssé tenni emiatt nem lehet. Buday Dezső hangsú­lyozta, hogy adataiért teljes' fele­lősséget vállal, véleménye szerint a Városi Színházat nem lehet tovább­ra is meghagyni a jelenlegi vezető­ség kezében. Ezután elhatározta a párt, hogy Ernst Sándor dr. hatva­nadik születésnapja alkalmából ren­dezendő ünnepségekhez lelkesen csatlakozik, majd a központi vá­lasztmányban megüresedett helyre Pászthy Jánost küldik be. Ezután sor került a Hév-ügyre, amelynek során Buday Dezső is­mertette a Beszkárt igazgatóságá­nak többségi véleményét. A többségi vélemény szerint a rekonstrukciók­ra, talpfák és sinek kicserélésére, áramátalakítókra, kocsik kicserélé­sére, műhelyekre 10,000.000 pengőt kellene a fővárosnak befektetnie, ha a vasutakat átvenné. Beruházások­ra, műhelyfelszerelésekre, mosdók­ra, jóléti berendezkedésekre, váró­csarnokokra, mintegy 5,000.000 pengő kellene. Ha hozzászámítjuk ehhez a nyugdíjalap dotációit, a tőke-szük­ségleteket és tartozásokat, 28,000.000 pengőre rúgna az az összeg, ame­lyet a főváros a többségi vélemény szerint a vasutak átvétele esetén összesen a Hév-be befektetni lenne kénytelen. Ismertette ezután Buday Dezső a vasút jövedelmezőségét, a bevételi összegeket, majd rátért a megtakarításokra, részletesen elő­adta a kiadási tételeket, szóbahozta a tarifapolitikát, úgy hogy vég­eredményben odakonkludált, hogy a fővárosnak évenként í,000.000 pen­gőjébe kerülne a vasútüzem fenn­tartása, tehát mintegy 3,000.000 pen­gőt fizetne rá igy évenként a fő­város a Hév átvételére. Az ő tudo­mása szerint az ajánlattevők 32 pengőjével vették a részvényeket és 74 pengőjével akarják eladni. Az ér­tekezleten rögtön megállapították, hogy az ajánlattevők eredeti szám­lákkal tudják igazolni azt, hogy a részvényeket 60—75 pengőjével vá­sárolták, a külföldi részvényesek erre ráfizettek, erre a legjobb példa az angol csoport esete, amely a nála levő pakettet éppen emiatt nem is akarja átadni. Ezek szerint tehát valaki megtévesztette Buday Dezsőt. A következő felszólaló Szabó Jó­zsef, a Beszkárt igazgatósági tagja volt, aki megállapította, hogy a Buday által ismertetett többségi javaslattal szemben áll egy kisebb­ségi vélemény, amely a legélesebb ellentétben Buday álláspontjával a vasút megvétele mellett tör lánd­zsát. Igen kényelmes álláspont az, — mondotta Szabó — amikor vala­ki ab ovo rossz üzletnek minősít egy ilyen vásárt. A Beszkárt igaz­gatóságában Vázsonyi Jenő, még mielőtt egyáltalán megvizsgálták volna a vasutat, olyan kijelentést tett% hogy Isten mentsen attól, hogy a város a vasutat átvegye. Ez han­gulatkeltés! A többségi jelentés nem felelt meg arra a kérdésre, amit feladtak a Beszkártnak: mit ér a vasút? Ez a többségi vélemény tele van feltevésekkel, amelyek kikap­csolásával egészen más eredményre jutunk. A beruházási tervezet tel­jesen túlzott luxusépítkezéseket vesz tervbe, figyelmenkivül hagyva a megtörtént vágány- és kocsikicseré­léseket. Általános helyeslés köze­pette mutatott rá Szabó azokra az agitációs zavarokra, amelyeket a tarifa-leszállitás körül keltettek, mert igenis, meg kell csinálni a fő­város belső területén az egységes tarifát, de a külső területeken még a Beszkárt-vonalakat is Hév-vona­lakká kell átalakítani. Ez a tarifa- politika nem is jelentene megterhe­lést a fővárosra, mert azonnal nö­velné az utasforgalmat. Ebben a fontos kérdésben a párt csak úgy foglalhat állást, ha ismeri úgy a többségi, mint a kisebbségi véle­ményt. Hivatkozott Csilléry András multheti felszólalására, hogy a Besz­kárt megváltásánál is nagyon sokan sötétbe való ugrást emlegettek, te­hát nem «zabad megengedni azt, bőgj* most ugyanezzel az annak idején be nem vált érvvel argumen­táljon. Általános taps fogadta Szabó be­szédét, majd Petrovácz Gyula emel­kedett nagy figyelem közepette szó­lásra. Azt indítványozza Petrovácz, hogy 3 rendkívül fontos ügyben kérjék fel a párt kiváló vasúti szak­értőit, bírálják el mind a két véle- ménjTt és hámozzák ki abból a párt álláspontját. Várospolitikai szem­pontból — hangsúlyozta Petrovácz Gyula — egyáltalában nem közöm­bös az, hogy kinek a kezében van a Hév. A város lakossága mind­untalan beleütközik a területhasz­nálati szerződésekbe. A Gellért-teret ma is rendezetlen ocsmány állapot­ban mutogatjuk a külföldieknek, a szentendrei vonal elcsúfítja leg­szebb Dunapartunkat. Küldöttség küldöttség után jár hozzá, hogy mentsék meg őket a Helyiérdekü- től. Ma az a helyzet, hogy a fővá­ros polgársága óriási hátrányban van a környéki közlekedés szem­pontjából. Indítványozta, hogy küldjenek ki öttagú vasutas szak­bizottságot és ez a bizottság a jövő hét hétfőjére tei*jessze véleményét a párt elé. Csilléry András dr. a párt egyhangú állásfoglalását enunciálta elnöki nyilatkozatában, majd Täu­fer Gábor dr. mutatott még arra rá, hogy az eddig botrányos kör- nyéki közlekedést a főváros hiva­tott megszüntetni. Ezzel a pártérte­kezlet véget ért. Szentgyörgyi és Társa Fűtés. Víz. Gáz. Vlii.. Baross-u. 88. T«L: J. 308-M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom