Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-15 / 11. szám
/ " t k ,/fo^ros i/yilváno s Könyv tán &Fes\, I/, Gróf Karolyi u. ,3, Budapest, 1930 március 15 «=> \ UJ BUDAPEST Előfizetési árok: Egész évre ..................................- - 30 pengő Fé l évre.....................................................*3 pengő Eg yes széna éra 60 fillér ! FELELŐS SZERKESZTŐ : DOB Y ANDOR D'< i Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Visegródl-ulca 19. Telefon: Aut. 928-23. Postatakarékp. chequeszámla: 30913 Borvendég tanácsnok: Negyven millió pengő kell üzemeim leghalaszthatatianabb beruházásaira Felelőssége tudatában felhívja a figyelmet a bekövetkezendő veszedelmekre, amelyeket a programúi elodázása jelentene — A legsürgősebb a vízmüvek két uj alagutjának és tartalékcsatornájának megalkotása, a kelenföldi telep kibővítése és az uj Rókus megépítésével kapcsolatosan a Gázmüvek székházának felépítése — A három legfontosabb közműnél nem látszatproblémákról, hanem vitális érdekekről van szó Gond az ünnepen Szombaton délelőtt, nyolcvankét- teáik évfordulóján a történelmi napnak, amikor Petőfi Sándor a Nemzeti Muzeum lépcsőjéről elszavalta a Talpra magyart, a főváros diszküldöttsége adja át Maradék- Magyarország fővárosának hódolatát és tiszteletét az államfőnek. Emelkedett hangulatú, méltósággal és tisztelettel teljes lesz ez az ünnepség, a szónoklatokban ott dobog valamennyiünk szive és érzése, az ünnepélyes aktus mindenképpen méltó ahhoz a bensőséges szeretet- hez, amelyet a kormányzó és az ország fővárosa egymás iránt éreznek. A hódoló küldöttség azonban nemcsak a törvényhatósági bizottság lelkeshangu feliratát viszi a kormányzóhoz, a diszmagyarok nemes prémjén láthatatlan kötelek feszülnek, ezek a kötelek a gondok telistele zsákjait tartják, azokat a zsákokat, amelyekben terheink és fájdalmaink vívják csatájukat élni akarásunk megmaradt energiájával. Jól tudjuk, a hódolat ünnepélyes bemutatása és mindennapi bajaink között nincs okozati összefüggés. Rá kell azonban mutatnunk arra, hogy az örömpohár mélyén keserűség rejtőzik, sirva-vigadó örömnapunkat megrontja a nyomorúság tudata. Az ország, amelyet a dúsgazdag monarchia kincses örökségétől megfosztottam, lökött ki az önálló lét dermesztő nyomorúságába, szabadon, de szegényen élte le önálló államiságának első decenniu- mát. Furcsa és megható találkozása a véletleneknek, hogy ez az első decennium egybeesik a törvénybe iktatott szabadságnap évfordulójával, és ugyanezen a jubiláns napon jelenik meg a főváros küldöttsége, a 48-as Pest késői nemzedéke, az ország kormányzója előtt, hogy hódolatát bemutassa. Éppen azért, mert örömünk nem maradéktalan, mert a szivünkből jövő hódolatnyilvánitás alig tudja elhessegetni nyomasztó gondjaink fekete madarait, kétszeresen fontos annak dokumentálása —- amit mi a szombati ünnepség legfontosabb momentumának tartunk — hogy az ország kormányzója és annak fővárosa szivben-lélekben egyek, hogy a főváros nemcsak kormányzói székhelyre, gazdaságban, iparban, tudományban és művészeiben áll az élen, hanem az ország lakóinak és földjének szeretetében és bizodalmában is. Budapest nem corpus separatum Magyarország testében, mint Bécs Ausztriáéban, hanem része az egységes egésznek, feje a zárt vérkeringésü országtestnek, koronája a csonka hazának, elválaszthatatlan, testben és lélekben ép fővárosa Magyarországnak! Ünnepi ruházatban ünnepi érzések foglalják el agyunkat a hódoló küldöttség felvonulása alkalmából. Túl a hétköznapi gondokon, bajokon és keserveken, amelyek annyira nehezek és fájdalmasak, él bennünk a megtisztult érzés, hogy az ország kormányzójának és fővárosának a decennium alkalmából való ünnepi egybeforr adása záloga annak a szebb, nyugodtabb és gazdagabb jövőnek, amelynek el kell következnie mindannyiunk hő imája szerint Csonka-M agyar országra és annak sokat szenvedett fővárosára. Adja Isten, hogy úgy legyen! — Az Uj Budapest tudósitójától — Borvendég Ferenc tanácsnok hónapok óta szívós küzdelmet folytat a vezetése alatt álló fővárosi üzemek fejlesztéséért: A Vízmüvek, az Eiektromosmüvek, a Gázmüvek be- ruliázási pro grammját néhány héttel ezelőtt ismertette Borvendég tanácsnok a nyilvánossággal, az elmúlt héten pedig megkezdte előadássorozatát a Vízmüvek beruházásairól, am el y ekn ek végreh a j fá s ??. sürgős közérdek. Ez a küzdelem, amit Borvendég tanácsnok pártpolitikai intrikák, nem egy esetben jelentkező rosszindulat, általában pedig egy kedvezőtlenül hangolt közvélemény ellen folytat, nemcsak egyéni ambíció kérdése. Itt nem el- amerikázható látszat-problémákról, hanem a főváros közönségének vitális érdekeiről, mindennapi közszükségleteinek a kielégítési lehetőségeiről van szó. Még ellenfelei is elismerik, hogy ez a puritán ember minden emóció nélkül élhetne, ha nem fűtené a közérdek szolgálásá- nak parancsszava. Nyolcvanmillió pengőre volna szükség az üzemi beruházások végrehajtásához. Ezt az összeget azonban ma a főváros nem tudja előteremteni, mert egyrészt költségvetési helyzete olyan súlyos, hogy egyetlen fillért sem lehet kisajtolni beruházási célokra, másrészt pedig az általános pénzpiaci helyzet még nem alakult annyira kedvezően, hogy nagyobb külföldi kölcsön fölvételére még csak gondolni is lehetne. Ilyen körülmények között azzal a kérdéssel fordultunk Borvendég Ferenc tanácsnokhoz, hogy az egyes üzemi beruházások közül melyek azok, amiket haladéktalanul végre kell hajtani, ha a közérdeket nem akarjuk veszélyeztetni. Borvendég tanácsnok a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Ezúttal nem bocsájtkozom vitába az üzemi beruházások terveinek végrehajtása tekintetében. Egyszerűen a hozzám intézett kérdéshez tartom magamat és válaszomat erre korlátozom. A Vízmüvek beruházási Programm ja tulajdonképpen két részből áll. Az egyik az a rész, amelyet a vízszolgáltatás zavartalansága érdekében a legsürgősebben végre kell hajtani, a másik az a rész, amelynek a végrehajtása pár évig kitolható. A legsürgősebben végrehajtandó beruházási munkálatok ismét két részre oszlanak. /. beruházások egyik része tartalmazza a mai vízszolgáltatás keretében való biztonság megteremtését, nevezetesen két uj alagútnak és az ikercsatorna mellé tartalékcsatornának a megépítését. A beruházások másik része pedig a tervezett uj budai vizmíitelepnek legalább olyan arányú megépítésére vonatkozik, hogy minél hamarább több vizet tudjunk adni a főváros lakosságának. A budai városrészek állandó fejlődése miatt a vízmüvekre nézve kedvezőtlen időjárás esetében ezeknek a területeknek vízszükségletét kielégíteni nem lehet, A Vízmüveknek minden eshetőségre készen kell lennie, el kell tehát készülni arra a legrosszabb esetre is, hogy a nyár folyamán ismét olyan kánikula lesz, mint tavaly és tavalyelőtt, ebben az esetben pedig — ha nem nyílik módom a Vízmüvek legsürgősebb beruházási terveinek sürgős végrehajtására, — nem vállalhatok felelősséget azokért a zavarokért, amelyek a nyár folyamán feltétlenül bekövetkeznek. — A sürgősen végrehajtandó beruházásokhoz 23 millió pengőre van szükség, kevésbbé sürgős tehát az a 13 millió pengőt képviselő befektetés, ami a budai Vízmüvek későbbi kibővítését és fejlesztését célozná. — A Fővárosi Elektromosmüvek beruházásai is két részre oszlanak. Én a magam részéről feltétlenül ragaszkodom a közgyűlés által megállapított programmnak legalább abban a keretben való végrehajtását, amit a belügyminiszter ur is akceptált. Ezeknek a beruházási terveknek a végrehajtása halaszthatatlan. A kelenföldi telepet három uj gépegységgel és összes tartozékaival föl kell szerelni, mert 1931 telén, ha ezeket a sürgős beruházási terveket nem hajtjuk végre, a fővárosi áramszolgáltatás zavartalan menete akadályokba fog ütközni. Én nem térhetek napirendre az ellenvetések fölött anélkül, hogy felelősségem tudatában ne figyelmeztessek a bekövetkezendő veszedelmekre. Éppen ezért szorgalmazom a szükséges összeg előteremtését, Ha ném lehet megoldani a pénzügyi problémát hosszúlejáratú kölcsön szerzésével, akkor vagy fíiggő- kölcsön utján, vagy más módon kell gondoskodni ezeknek az összegeknek az előteremtéséről. A Fővárosi Elektromosmüvek halaszthatatlanul sürgős és a belügyminiszter ur által akceptált keretbe tartozó beruházásai 12 millió pengőt igényelnek. — A Gázmüvek beruházási pro- grammja már kevésbbé sürgős. Ebben a programúiban az uj Rákócziul! igazgatósági palota megépítése tartozik a halaszthatatlan teendők közé, természetesen abban az esetben, ha az uj Rókus felépítése is sürgős. Mivel azonban folytonosan halljuk legilletékesebb helyről is azt a követelést, hogy az uj Rókus-kór- ház építését haladéktalanul meg kell kezdeni, még ezt a haladéktalan építkezést is megelőzi a Gázmüvek Tisza Kálmán-téri igazgató- sági palotájának .a lebontása, és ennek folyományaként a kis Rókus helyén emelendő igazgatósági épület megépítése. Ennek a költségei négy és félmillió pengőt tesznek ki. Ennyit mondott Borvendég tanácsnok, aki a jövőben is változatlan energiával folytatja a harcot a közönség érdekeinek a képviseletében. Ha összegezzük azoknak a beruházásoknak a költségeit, amelyeket Borvendég tanácsnok halaszthatatlanoknak ítél, a következő eredményre jutunk: a Vízmüvek---------------23, az Elektromos müvek — 12, a Gázmüvek-----------4 és fél mi llió pengős halaszthatatlan beru-
