Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-08 / 10. szám
TU BUDAPEST 7 1930 március 8. A Kisipari Hitel és a Községi Takarék A főváros bankárja nem foglalkozhat ötvenpengős váltókkal — Az Uj Budapest tudósítójától Ismeretes, hogy a közgazdasági bizottság a Kisipari Hitelintézet alaptőkéjének újabb felemelését határozta el, az erre vonatkozó tanácsi előterjesztés már legközelebb a pénzügyi bizottság és a főváros közgyűlése elé kerül. A közgazda- sági bizottság szóbanforgó ülésén az összes felszólalók pártkülönbség nélkül a legnagyobb dicséret hangján emlékeztek meg a Kisipari Hitelintézetről, amely valóban közérdekű tevékenységet fejt ki, a maga nagyszerű adminisztrációjával és kiváló organizációjával pedig valósággal megsokszorozza azt a segítséget, amelyet a vergődő kisiparnak és kiskereskedelmnek nyújthat. Kétségtelen, hogy az intézet működésében semmi kifogásolni valót nem találnak, de nem is akarnak találni. Annál feltűnőbb ily körülmények között az az egynéhány közlemény, amely egyes közgazdasági lapok hasábjain támadja az intézetet és annak vezetőségét. A közlemények rosszul informált irói a régi vesz- szőparipára ülnek fel: követelik a Kisipari Hitelintézetnek a Községi Takarékba való beolvasztását, azon a címen, hogy a fővárosi kisexisz- tenciák hitelellátását végző altruisz- tikus bankári tevékenységnek egy szervben kell koncentráltatnia. Teljes tisztelet és elismerés a Községi Takarék valóban imponáló fellendülésének s nagyvonalúságának, de éppen a Községi Takarék ezen nagyvonalúsága az oka annak, hogy hasonló kisebb intézmények, mint a Kisipari Hitel és a Vásárpénztár is, bele nem kapcsolhatók, bele nem olvaszthatok anélkül, hogy a célok, amelyekért ezeket a kisebb intézményeket alapították, a nagybank keretében fel ne áldozódnának, meg ne semmisülnének. A Községi Takarék feladatköre egészen más, mint kisipari vagy vásárpénztári hitelekkel való aprólékos foglalkozás: a Községi Takarék a város, a milliós főváros bankárja, ennek a bankári pozíciónak minden ékes atributu- mával. Nem is passzolna Reményi- Schneller Lajos dr. valóban koncepciózus és nagystílű egyéniségéhez, hogy 50—100 pengős váltóhiteleket nyújtson józsefvárosi vagy óbudai kisiparosoknak. Maradjon ő — és azt hisszük, hogy ott is akar maradni — a Hambross-féle emisz- szióknál és hasonló kaliberű üzleteknél. Az a körülmény, hogy a Községi Takarék bizonyos vonatkozásokban úgy a Kisipari Hitelintézet, mint a Vásárpénztár hiteligényeit kielégíti, teljesen elegendő szerep és haszon az intézet számára. Ami pedig ezekben a sajtóközleményekben a Széli Jenő vezérigazgató ellen intézett személyi élű támadásokat illeti, mi semmi dehonesztálót nem találunk abban, hogy Széli Jenő a maga imponáló szorgalmával és tudásával a kereskedelmi iskolai katedráról lendült a Kisipari Hitel- intézet élére. Széli Jenő, mint kereskedelmi iskolai professzor is országos hirü könyveléstechnikai szakember volt, és amikor ő a Kisipari Hitelintézet ügyeivel kezdett foglakozni, még egy embrionális valamiről lehetett csak szó, ami hogy terebélyes fává növekedett, jelentős mértékben éppen az ő érdeme. Ezt tartottuk szükségesnek a Kisipari Hitelintézet ellen intézett támadásokkal szemben megjegyezni, fontosnak tartván, hogy éppen az alaptőke-emelés kapcsán a bizottsági tagok minden tekintetben helyesen legyenek informálva. A Hitelbank mérlege. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága március 6-án tartott ülésében megállapította az 1929. iizletév mérlegét, mely 7,496.453 pongő 12 fillér tiszta nyereséggel zárul, az 1928. évi 7,446.928 pengő 68 fillérrel szemben. A kimutatott nyereségben nem foglaltatik a külföldi fiókok gesztiójának hozama. Az igazgatóság elhatározta, hogy a március 19-re egybehívott LXII. évi rendes közgyűlés elé azt a javaslatot fogja terjeszteni, hogy az 1929. évi osztalék fejében ugyanúgy, mint tavaly, részvényenként 5% pengő, tehát összesen 4,554.000 pengő kerüljön kifizetésre. Inditványozni fogja továbbá! hogy a rendes tartalékalap növelésére 800.000 pengő, az értékcsökkenési tartalékalap erősbitésére 200.000 pengő, az 1928. évi XL. t.-c. értelmében a tényleges szolgálatot teljesitő alkalmazottak számára létesitett vállalati nyugdij- pénztár javadalmazására tantiememen- tesen 300.000 pengő, a nyugdíjazott alkalmazottak nyugdíjalapja növeléséin tantiemementesen 350.000 pengő, tisztviselői jutalékokra (jutalmakra) tan- tiemementesen 850.000 pengő fordittas- sék, végül, hogy az alkalmazottak jóléti alapjai 50.000 pengővel javadalmaztassa- nak. A mérleg fontosabb tételei az 1928 deeember 31-iki állpottal szemben a következőképpen alakultak: Az adósok összege 192.6 millió pengőről 199.1 millió pengőre, a váltótárca 101.6 millió pengőről 106.5 millió pengőre emelkedett. Az értékpapirállomány J4 millió pengővel, a különféle érdekeltségek összege pedig 0.9 millió pengővel növekedett, ami főleg az intézet érdekköréhez tartozó egyes pénzintézetek és iparvállalatok tőkeemelése folytán átvett uj részvényekre történt befizetésekben leli magyarázatát. A takarék- és folyószámlabevételek 24.1 millió pengő szaporulatot tüntetnek fel, mely emelkedésből az előbbiekre 4 millió, az utóbbiakra pedig 20.1 millió pengő esik. Az egyéb hitelezők összege 21.6 millió pengővel csökkent. Ehhez képest az intézet kezelésére bízott idegen tőkék összege 1929 december 31-én 346 millió pengőre emelkedett. Az intézet záloglevélkölcsönállománya az 1929. év végén 7,623.793 dollár (az előző év végén 7,462.066 dollár) volt; a záloglevélkölcsönök — a házingatlanokra folyósított 841.072 dollár kivételével —■ mezőgazdasági ingatlanokkal vannak fedezve. A jelzálogos kölcsönökből a Magyar Pénzintézeteknek Záloglevélkibocsátó Szövetkezetére 12.3 millió pengő van engedélyezve, mig az intézet által forgalomba hozott saját záloglevelek állománya — a múlt évi 10.2 millió P összegű záloglevélértékesités folytán — 8 millióról 18.2 millió pengőre emelkedett. A nyugdíjalapok vagyona 5.6 millió pengőről 6.4 millió pengőre, az alkalmazottak jóléti alapjainak vagyona pedig 372 ezer pengőről 508 ezer pengőre szaporodott. A bank kimutatott saját tőkéi 63.5 millió pengőről 64.5 millió pengőre emelkedett, mely összegben a nyugdíj- és jóléti alapok vagyona nincs figyelembevéve. A mérlegszámla főösz- szege az előző évi 443.9 millió pengővel szemben 457.8 millió pengőt mutat. Az intézet összforgalma a főkönyv egyik oldalán 25.460 millió pengőre (1928-ban 22.431 millió pengő) emelkedett. Az indítványozott pengő osztalék a részvények névértéke után 11 százalékos, az intézet kimutatott saját tőkéi után ,7.06 százalékos kamatozásnak felel meg. Az utak kátrányozása Franciaországban. Érdekes adatokat közöl a L’Aóro- Sports Paris a francia utak kátrányozásáról, különös figyelemmel annak egészségügyi, jogi és gazdasági jelentőségére, ami érdeklődésre tarthat számot Budapesten is, tekintettel a makadámúink kátrányozása körül felmerült vitákra. Az utak kátrányozásánál szerzett tapasztalatok immár 25 évesek. A kátrá- nyozot ut élettartama 10—12 év, mig a közönséges makadámút 3 évig tart. A fenntartásnál évenként megtakarított összeg kb. 4000 frank kilométerenkint. Az úttest külső képe megváltozott; a poros, göröngyös és kátyus felület helyett sima, kevésbbé poros felületet találunk s ez utóbbi állapot azoknak, akik az utat használják és az államkasszának egyaránt csak előnyt jelent. A kátrányozás csökkenti, esetleg teljesen megszünteti a por képződést, mely tulajdonképpen a fertőzések főterjesztője s igy a kátrányozás szempontjából csak előnyt jelent. 1922-ben 1800 km. úthoz 16.000 tonna, 1928-ban 20.000 km.-hez 218.000 tonna kátrányt használtak fel Franciaországban. Anglia 300.000 km. kiterjedésű úthálózattal évenkint 800.000 tonna kátrányt használ fel. (Franciaország teljes úthálózata 700.000 km.) Amennyiben a belföldi termelés nem elegendő, úgy német kátrányt importálnak. Utóbbi időben mindjobban előtérbe kerültek az emulziók, melyek felhasználása egyszerűbb, időállóbbak és a kátrányos utak javítására is alkalmasnak bizonyultak. Az idő fog válaszolni arra a kérdésre, hogy mily arányban áll az emulzió többköltsége annak állékonyságával. A kátrányos utak ellen sok kifogást emeltek. Azt állították, hogy elősegíti a járókelőknél és a környéken lakóknál a r á k képző d é s t, továbbá károsnak tartották a veteményekre is. A régebbi kátrányo- zási eljárásoknál talán volt némi alap a félelemre, mert akkoriban a kátrányozást kevésbbé végezték szakértelemmel, a lyukakat előzőleg nem javították ki s az ott felgyülemlett kátrány porral keverődött, beszáradt és porral vegyítve került a szervezetbe, mely esetleg káros hatást váltott ki. Ma már az utakat kátrányozás előtt alaposan k i - javítják, felületüket tömörítik és tisztítják. (T. i. Francia- országban: Budapesten nem.) A kátrány tökéletesen köt és megvédi az úttestet az idő viszontagságai, a kopás és a por képződés ellen. A növényekre káros könnyű olajokat már a felhasználás előtt eltávolítják. Az Ingatlanbank mérlege. A Magyar Általános Ingatlanbank Rt. február hó 27. napján tartotta mérlegülését M a - darassy-Beck Marcell báró elnöklete alatt. A zárszámadásokat Halom Dezső vezérigazgató r terjesztette elő. Ezek szerint a tiszta nyereség 1,012.096 pengő (tavaly 947.146 pengő). Az eredményszámla lényegesebb tételei közül megemlítendő, hogy a bruttó házbérjövedelmek összege 1,498.301 pengőt (tavaly 1,300.408 pengő) tett ki, mely kétharmadrészben adóköteles régi házakból, egy- harmadrészben adómentes uj házakból kerül ki. A lebonyolított ingatlanüzletek, kamatok és szelvények jövedelme 948.392 pengő volt. A nyereség lényegileg a bank folyó üzletvitelének eredménye. Ugyancsak a folyó évben értékesítette a bank albertfalvai nagy telekblokkját, melyen a Társadalombiztosító Intézet megbízásából 307 családi házat építtet. Ezen üzlet eredménye azonban még az idei nyereségben nem szerepel. A bank befejezte továbbá Vilmos csá- szár-uti bérház-blokkjának építkezését. Az igazgatóság azt fogja javasolni a közgyűlésnek, hogy úgy mint tavaly, részvényeként 14 pengő (28 százalék) osztalék fizettessék, tartalékalapba helyeztessék 60.000 pengő, ami részvényen- kint 1 pengőnek felel meg s ami által a 3 millió pengő alaptőkével rendelkező intézet tartalékalapja 4,420.000 pengőre fog emelkedni. Nyereségátvitel jövő évre 72.024 pengő. Az aranymérleg után kifizetett első osztalék 5.33 pengő (10.66 százalék), mely azóta emelkedett a most javasolt osztalékig. A közgyűlés március 18-án lesz, a szelvények március 22-étől fognak beváltatni. Novasziudikátus. Mint értesülünk, a Nova közlekedési és ipari rt. többségi szindikátushoz legutóbb a Részvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok számára (Trust) is csatlakozott. ________________________ KA SS BÉLÁI BUDAI VIGADÓ vendMe és Máza II., Szilágyi Dezsó-tér 5. Tizenhárom millió pengőt igényelnek a gázgyár uj beruházásai Abban a nagyvonalú programúiban, amelyet Borvendég tanácsnok üzemei fejlesztésére kidolgozott, ismertettük a Vízművek beruházási programm- ját. Most nyilvánoságra kerültek a gázgyár beruházási programmjának főbb adatai, a gázművek fejlesztése a tanácsnok által 80 millió pengőre kon- templált összegből aránylag a legkisebb részt, mintegy 13 millió pengőt, emésztenének fel. A beruházó Programm mint legsürgősebb teendőt az uj gázgyár igazgatósági székházának megépitóeót tünteti fel. A Rákóczi-uti kis Rókus telke a legalkalmasabb a gázgyári igazgatósági székház céljaira és ezért az igazgatóság a tanáccsal egyetértőén ismét előterjesztést tesz, hogy a kis Rókusi engedjék át a gázgyári székház részére. Az építkezés költsége 4 millió pengő lenne, a, berendezés 300.000 pengő, a Révész-utcai telepen pedig autógarázst kellene létesíteni, úgy hogy összesen négy és fél millió pengőt igényel a Tisza Kálmán-térről való kiköltözés esetére a gázgyári igazgatóság uj tető alá hozása. Szó volt arról is, hogy ideiglenesen, amíg a pénzügyi viszonyok megjavulnak, a dunaparti régi piarista-épületbe költözködjék a gázgyár hivatala, itt azonban az átalakítások 700.000 pengőbe kerülnének, tehát horribilis összegbe, amivel szemben inkább az uj építkezés mellett kell állást foglalni. A beruházások másik fontos programmpontja az óbudai gázgyár kibővítése. Szóba került az uj gázgyár építése, vagy a ferencvárosi üzemen kívül lévő gyár újbóli használatbavétele, mindezek azonban nagy költséggel járnának. Mint leggazdaságosabb megoldás kínálkozik az óbudai meglevő gázgyár kibővítése. Jelentős pontja a beruházási tervezetnek a benzolgyár építése. Nemzetgazdasági szempontból is figyelemreméltó a benzolgyár megépítése, mert ezzel évente 2000—2400 tonna külföldi benzint lehetne kiszorítani és külkereskedelmi mérlegünk is évi félmillió pengővel javulna. A benzolgyár építése tehát minden körülmények között kívánatos. A Goldberger Sam. F. és Fiai Rt. hétfőn tartotta Buday-Goldberger Leó dr. elnöklete alatt rendes évi közgyűlését. Az igazgatóság évi jelentése megemlíti, hogy a magyar valuta stabilizációja, valamint a British Trust Association utján létrejött kölcsön átvételével megszűntek azok az okok, melyek annakidején a „Wespag“ és az „Ascold“ nevű leányvállalatoknak a külföldön való megalakítását szükségessé tették. Az igazgatóság tehát adminisztratív és takarékossági szempontokból ezen vállalatokat az anyavállalattal egyesítette. Az osztalék a tavalyi 6 pengővel szemben részvényeként 6.50 pengő. Az esedékes szelvény e hó 8-ától kezdve a vállalat főpénztáránál, vagy az Anglo- International budapesti képviselőségénél váltatik be. A Magyar Országos Központi Takarékpénztár részvényesei Wolfner József igazgatósági elnök vezetése mellett március 1-én tartották 58. évi rendes közgyűlésüket. Az igazgatóság összes javaslatait a közgyűlés változatlanul elfogadta és elhatározta, hogy a kimutatott 2,396.239.13 pengő nyereségből osztalékul az 1929. évre március 3-tól kezdve részvényenkint a tavalyival egyezően 6 pengő, összesen tehát 1,800.000 pengő fizettessék, a rendes tartalék javára 250.000 pengő és az alkalmazottak segélyezésére szánt, évközben már 84.650 pengővel dotált alap kiegészítésére 35 000 pengő fordittassék. A közgyűlés az igazgatóságba B a n g h a Gyula dr., J o s s u a Albert, Julliard Róbert, Keller Jacques és Schrecker Károly, az igazgatóság eddigi tagjait ismét és uj tagul B o 111 i k József országgyűlési képviselőt egyhangúlag beválasztotta. A felügyelőbizottságba I s a á k Elemér, L o v r i c h István dr., Steífanits István dr. eddigi tagok újra és uj tagul Gregersen Béla választatott. A modern orvosi tudomány minden eszközével és a különböző gyógyeljá- rásokhoz szükséges fölszerelésekkel ellátva. A város minden pontjáról könnyen megközelíthető, >
