Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-02-08 / 6. szám

2 nJBlWAP£Sl 1930 február 8. Textilipari Feldolgozó és Értékesítő Szövetkezet VIII., Józsel-körnt 49. — Telelőn: Józset 439-91. Polg. tűzoltói, valamint mindennemű egyen- és díszruha szállítás. ÉKSZEREKET és órákat a legnagyobb változatban és legmegbízhatóbb minőségben, a FANSz taglalnak igen kedvező fizetési teltételek mellett szállít SZIGETI JÓZSEF'X-.MESTER-a 21 . . , ; , lelefon: J. 350-09 aranyműves, ékszerész es oras E hirdetésre hivatkozók 5% engedményből! részesülnek Alapítva 1871-ben Özv. Biberál Józsefné pala- és cserépfedő-mester Budapest, VI., Ostrom-utca 14. Telefonhivó: Automata 513—20 lELLHAGI K. ISTVÁN MflSZM|SVfltMI* V1H.. AGGTELEKI-UTCA 17. CpU » Tervez - Rekonstruál Speciális tekercselések és kapcsolótáblák A Székestőváros tisztviselőinek Elegáns férfiruhákat mintaszerű kivitelben, kedvező Uirjnp HanlfniíQ7kl/ leltételek mellett szállítanak lIUUl ÉS UUiJftUlJÍRj angol úri és egyenruhaszabók, Budapest, IV„ Kecskeméty-utca 13. iélemelet. Telelőn: Ant. 840-27. A LEGJOBB KERESZTÉNY NAPILAPOK: NEMZETI ÚJSÁG UJ NEMZEDÉK Az uj kerületi beosztás Irta: Petrovácz Gyula Úgy területileg, mint a lakosság számaránya szerint is ma Budapest egyik fele hét, másik fele három köz- igazgatási kerületre van felosztva. Ha összeadjuk a II., III., IV., V., VIII., IX. és X. kerületek lakosainak a számát, ez kereken 480.000 főt tesz ki. Ugyanez a lakosságnak a létszáma az I., VI. és VII. kerületekben együtt­véve. Ha a területi kiterjedést nézzük, akkor az utóbbi három kerületnek a kiterjedése 8419 hektár, ha ehez hozzáadjuk az V. és X. kerületeknek a most tárgyalás alatt álló fővárosi törvényjavaslat szerint idecsatolandó részét, ami 800 hektár, akkor ennek a területnek a kiterjedése 9219 hek­tár, vagyis mindössze 3 hektárral ke­vesebb, mint a többi hét kerület ki­terjedése együttvéve. Ha uj kerületi beosztást akarunk csinálni, akkor egyedül igazságos és a szükségleteknek megfelelő beosztás csak az lehet, ha a főváros másik felét is, amely most csak 3 közigaz­gatási kerületre oszlik, hét kerületre osztjuk be, ugv, ahogy az első fele van beosztva. Ez a 14 kerületnek a matematikai indokolása. A közigazgatási indokolás még ké­zenfekvőbb. Évtizedek óta, de különö­sen az utolsó évtizedben a főváros fejlődésképes perifériáinak állandó törekvése az, hogy a tőlük messze eső közigazgatási kerületi központok alul felszabaduljanak és önálló életet él­hessenek. Sgaiki sem tagadhatja, hogy a Lágymányos önálló és magas intel- igenciáju fejlődésképes területe a fő­városnak, amely megérett arra, hogy a közigazgatásban ne a Várhoz tartoz­zék. A Krisztinaváros, amely jellegé­ben színién hivatalnoki és budai pol­gári tömegekből áll szintén egész jel­legében különbözik d Vár típusától, de a Krisztinaváros hegyvidékének rend-*' kívül terhes, fáradságos és költséges is a Várhoz való tartozás. , Az Erzsébetváros és a Zugló két olyan különböző jellegű területe a fő­városnak, amelyeknek egy közös gon­dolatuk sincsen. Az Erzsébetváros tö­rekvései hidegen hagyják a Zugló kö­zönségét, viszont a Zugló és környé­kének törekvései egyáltalán nem izgat­ják a belső Erzsébetváros publiku­mát. Ennek a 7 kilométer hosszú és abszolúte is legnagyobb budapesti te­rületnek közigazgatásilag kettéosztása lelj esen megérett. Hasonlóképpen va­gyunk a Terézvárossal és az Anggal- föleidéi. A Terézváros belseje tisztán merkantil jellegű, ellenben az Angyal­föld indusztriális, ipari és gyáripari gócpont. A kettőnek nemcsak lakos­sági jellege, hanem fejlődési iránya és létfenntartási feltételei is különböz­nek. Ez a nagy kerület is megérett arra, hogy kettéosszák. Mind a négy kerület: a Kelenföld, a Krisztinaváros, Zugló és az Angyalföld régi vágyainak beteljesülését látja az uj törvény- javaslatban. Ez az uj elrendezés, amely megadja nekik az önállósággal, az önálló elöljárósággal és az önálló kerületi választmánnyal a további fejlődés feltételeit, beláthatatlan per­spektívát nyújt e négy kerület számá­ra annál is inkább, mert hiszen ta­gadhatatlan, hogy amig a belvárosok­ban pang és stagnál az építkezés, ad­dig ezekben a perifériális kerületek­ben ma is a legintenzivebb épitőmun- ka folyik. Ezeken a perifériákon a fejlődésnek éppen az volt az aka dálya és a ferde irányú fejlődésnek az volt az egyetlen oka, hogy a nagy távolságban fekvő központi közigaz­gatási hivatalok szeme nem figyelhet­te a kerületeknek ezt a fejlődési vo­nalát. Az a sok panasz, ami a pe­rifériák fejlődésével kapcsolatosan közművek, útburkolatok és közieke dés tekintetében felmerült, hihetőleg megszűnik akkor, ha az uj kerületi elöljáróságok kizárólag e terület igé­nyeinek megfelelő tervek lesznek. A Keresztény Községi Párt mindig azon az állásponton volt, hogy Bu­dapest • községi választókerületi be­osztása nem lehet más, mint a köz- igazgatási kerületek szerinti beosztás. Az előbbi fővárosi törvénynek, az 1924. évi 26. t. c.-nek a tárgyalása­kor pártunk külön brosúrát adott ki és küldptt meg minden képviselőnek. Ez a brosúra részletesen kimutatta, hogy az akkor tervezett 22 kerületes beosztás a főváros struktúrájába egy­általán nem illeszthető be, mert igaz­O. Ml. T. K. VÉDJEGYŰ PALACKTEJBEN AZ ERŐ ságtalan és a keresztény nemzeti szempontokra hátrányos. Igazoltuk azt, hogy a törvényhatósági válasz­tásnak és a kerületi választmányok megválasztásának egyidejű lebonyo­lítása kétféle skrutiniummal bonyo­dalmakra fog vezetni és torz eredmé­nyeket fog adni. Ez beigazolódott. Amig ugyanis a 22 kerületben tör­tént bizottsági tagválasztásnál a bi­zottsági tagok 48.8%-át nyerték el a jobboldali pártok és 51.2%-át a bal­oldaliak, addig ugyanennek a szava­zásnak a közigazgatási kerületek sze­rint kiszámított kerületi választmányi tagságainál 54%-ot ért el a jobboldal és csak 46%-ot a baloldal. Ez azt jelenti, hogy 5.2 differencia mutatko­zott a keresztény és nemzeti gondo­lat rovására a baloldali pártok elő­nyére. Ez az argumentum maga elég­séges arra, hogy a 22 kerületes be­osztást pártunk számára elfogadhatat­lanná tegyem. Világosan látszik ugyanis, hogy a közgyűlés választott tagjai között a baloldcdnak a több­séget nem a választók akarata, ha­nem a kerületi beosztás eredményezte. A jelenlegi kerületi beosztás azzal, hogy két jó budai és egy zuglói ke­rületet létesít, valamint Angyalföl­den nem rontja le az eddigi hely­zetet, feltétlenül kedvez a keresztény és nemzeti gondolatnak. Pártunk éppen ezért teljes erővel e kerületi beosztás mellett áll és annak törvény­beiktatásától a keresztény gondolat­nak a városházán való megszilárdu­lását reméli. Kőbányák 85 katasztrális hold. Márványbányák, mészkőbánya és égető, továbbá erdő, vasút és Duna közelében olcsó áron Felvilágosítást ad : MONTANA ingatlanforgalmi iroda III., Lajos-utca 9. ♦♦ Telefon : Aul. U06-15. Boadanfy Géza ós víz Csíry Miklós oki. építész és építőmester oki. mérnök építési vállalkozó Budapest, VII., Erzsébet-krt 19. Telefon: József 358—98, 421—31 A Fansz-bá A vasárnapra virradó éjszakán zajlott le a hagyományos FANSz- bál, amely tündöklésre, fényre és eleganciára túltett nemcsak vala­mennyi elődjén, hanem az összes ezidei hires nagy bálokon is. Káprá­zatos ragyogás a báli termekben, az előcsarnokban pálcás 'urak serege, virág és^ girland mindenütt, a tánc­terem. pódiumán örökzöld és pálma­erdő, egyszerű, mégis Ízléses toalet- tek, frakk és fehér plasztron min­denütt: ezek voltak a finom és elő­kelő külsőségei a FANSz-bálnak, amely ebbeli minőségében utolsó is volt, hiszen jövőre a polgármester engedélyével már Fővárosi Bál lesz belőle. Mindjárt elöljáróban a dicséret és elismerés zászlóját kell meghajta­nunk H o n f f y Lajos adóhivatali igazgató, a bál elnöke előtt. Az ö fiatalos energiája, nagy társadalmi tekintélyé, előkelő rutinja nyomát tattuk a. bal rendezésében minde­nütt: neki köszönhető, hogy az ez- évi FANSz-bál nemcsak felejthetet­len élmény minden résztvevő szá­mára, hanem reprezentábilis város­házi esemény is volt. Este tiz óra után gyultak fel a hatalmas csillá­rok és sorra érkeztek az előkelősé­gek, ekkor jött Bérezel Jenő dr alpolgármester feleségével, akinek W urmb Elemér árvaszéki elnök- helyettes, a bál diszelnöke, gyönyörű mimóza-csokorral kedveskedett.' Pál­cás urak között volnult fel Berczel- né az emeletre, majd egymásután érkéznek S ipő ez polgármester, B.ipka főpolgármester, Liber, Vájná, P ur.ébl, Gallina és E des tanácsnokok, Sebő főszám­vevő, S z é c s y tiszti főorvoshelyet­A FANSZ-bál pálcás urai, élükön Honffy Lajos bálelnökkel. tvs, S zent e, Hal ász, U n g e r, H a m v a s y és H olt z s pach elöl­járók. Várady tiszti főügyész- helyettes, I lovszky és Kab ako- Vics bizottsági tagok. Az előkelő­ségek este 11 órakor négy harsonás herold vezetésével vonultak fel a kisterembe, ahol W urmb Elemér mondott rövid beszédet. Rámutatott arra, hogy a FANSz- balok történetében nagy a fejlődés. 1921-ben, a háború utáni nyomorú­ságban, szerény keretek között tar­totta meg a FANSz első bálját, amely most ragyogó külsőségek között ismétlődik. Majd engedélyt kért a polgármestertől, hogy jövőre Fővárosi Bál legyen ennek a bálnak neve és annak megrendezése a FANSz privilégiuma legyen. A polgármester néhány szives szó­val megköszönte az üdvözlést, meg­adta az engedélyt a bál nevének megváltoztatására, majd az ő veze­tésével a menet bevonult a nagy­terembe és az előkelőségek helyet foglaltak a részükre fenntartott pó­diumon. A pálcások négyszöget vontak az elnöki emelvény előtt, majd meg­nyitották a táncot a „Rózsabokor­ban jöttem a világra“ kezdetű csár­dás hangjai mellett. Az első csár­dást dr. Bérezel Jenőné W ur mb Elemérrel, I lov s z ky Jánosné dr. B er e z el Jenővel, Édes Endréné Honffy Lajossal, Honffy La- josné dr. Bódy Lászlóval, Halász Elemérné dr. Unger Bélával, dr. S zéc sy Ernőné S z ént e Miklós­sal, dr. K abakovic s Józsefné Sebő Bélával és Szelecsényi Andorné (Szenté elöljáró leánya) M i c hál Jenővel járta. Ezután kez­detét vette a tánc, mely a késő reg­geli órákig tártott: a második hon­véd gyalogezred zenekara Szegő fő- zeneigazgató r vezetésével játszott fel­váltva Kóczé Antal cigánybandájá­val. A rendezés nehéz munkájából Honf f y Lajos oldalán serényen kivették a. részüket Haidekker János dr. és Mic h á l Jenő főjegy­zők, Tőkés Gyula dr. fogalmazó, B. Axmann Gyula főigazgató, va­lamint a helyszűke miatt névszerint fel nem sorolható teljes rendezői kar. A bálon 1200-an vettek részt és bizonyos, hogy amint az elmúlt év­ben volt, ezidén is a FANSz-bál a szezon legnépesebb és legsikerültebb mulatsága. A megjelent hölgyek közül a kö­vetkezők neveit sikerült feljegyez­nünk: Asszonyok: Dr. Bérezel Jenőné, dr. Szécsy Ernőné, Ilovszky Jánosné,

Next

/
Oldalképek
Tartalom