Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-12-22 / 51-52. szám
VH. évfolyam 5125. szám Budapest, 1930 deceml ÚJ BUDAPEST Budapest, 1930 december 22 BPest°S* Nyilv > IV.Spó:canos Kö ItíROSPtJJu* - j*\ £í fltiü Előfizetési órák: Egész évre ....................................... - - 30 pengő Fé l évre..............................................................13 pengő Egyes szám éra 60 fillér DOBY ANDOR DR Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IV-, Knas ivor-utca o Telefon: Aut. 828-23. Postatakarékp. chequeuámla : 30013 Jftavácsonyi beszélgetés fipőcz polgármesterrel Jfedvcző hatást vár a üözgpüíés tehermcatcsitésétöf, nem féf (Budapest efadósodásátóf, jogosuftnafc tartja a magángazdasági ér dehhépvisefeteh á ff ás faggatását a hatósági üzemeikre vanatfoozóan, nem tartja alhat- masnah az időt az uj nagij höfesön fetvétetére és nem revideáfta áffáspontját a Jtagp-(Budapest fefáffwtását eéfzó tervehhet szemben Vége a dalnak Lezajlottak tehát a választások, a főváros közönségének akkora tömegű részvételével, ami szinte példa nélkül álló a magyar parlamentarizmus történetében. A választók százezreit nem a büntetéstől való félelem hajtotta az urnákhoz, hiszen a legutóbbi évtizedben lezajlott községi és országgyűlési választások mindegyikénél kilátásba volt helyezve a mostanihoz hasonló vagy annál súlyosabb büntetés, mégis átlag a közönség egyharmada nem élt szavazati jogával. A nagy érdeklődés okát mi abban látjuk, hogy politikailag érettebb lett Budapest közönsége, figyel a városházán történő dologkra és a választást megelőző agitáció jó talajra talált a lelkekben. Az agitáció azonban végétért, a választás lezajlott, és a Vizkereszt után összeülő törvényhatósági bizottság feladata nem a közönség szavazataiért való versengés, hanem komoly és alkotó munka, megkezdése lesz. A. háború, amelyet készítettek, a béke akaratában és sóvárgásában csúcsosodik ki, a beszédektől mindenki megcsömörlött, szónokok és közönség egyaránt. Senki sem óhajtja itt a szenvedélyek felkorbácsolását, a harcos felek leülnek a tárgyaló asztalhoz, hogy hat esztendeig tartó munkásságban igyekezzenek valóra váltani mindazt, amit közönségüknek Ígértek. Tennivaló van bőven. Az Uj Budapest mai számának további hasábjain az arra illetékesek elmondják a főváros uj közgyűlésének fontosabb feladatait, ehelyütt csak arra mulatunk rá, mennyire a választóközönség, a törvényhatósági bizottság, az autonómia akaratának érvényesül- hetését állítja előtérbe az uj fővárosi törvény. A törvényhatósági bizottság által választott polgármester nemcsak vezetője az autonómiának, hanem annak valóságos per- szonifikációja is, a pártok számaránya szerint a törvényhatósági bizottság tagjaiból alakított törvény- hatósági tanács a közönség legszélesebb rétegeinek akaratát érvényesíti és árasztja szét a fővárosi adminisztráció ereiben. A választók nagy számának az urnákhoz való özönlése azt jelenti, hogy a közönség egyre fokozódó érdeklődéssel nézi a kommunális politika ügyeit. Az uj fővárosi törvény pedig szerencsésen egészítve ki a közönség ezen felfokozódott érdeklődését, olyan szérumot jelent a sok tekintetben elkopott és elaggott városházi élet felfrissítésére, amiből csak haszna lesz a közületnek és a főváros minden lakójának egyaránt. A választási dalnak vége van, kezdődik az uj szimfónia, amely a maga frissen harsogó ütemével régi nagysága felé, a boldogulás utján viszi előre fővárosunkat. Ha, hinni lehet az agitációs beszédeknek, végeredményben mindenki a főváros boldogulását tartotta szem előtt és csak az utak különbözőek, nos ha igy van, akkor közös akarattal és békességgel üljünk a közgyűlés padsoraiban és vegyünk részt a nyugodt alkotó munkában. —- Az Uj Budapest tudósítójától — Mint minden évben, ezidén is megjelent az Uj Budapest munkatársa Sipőcz polgármester előtt, hogy vele karácsonyi beszélgetést folytasson. Mig az elmúlt karácsony alkalmával a vajúdás időpontjában volt a budapesti városháza, telitetten a mindennapi élet gondjaival, szemben egy ismeretlen tényezővel, amelynek akkor fővárosi törvénytervezet volt a neve, — a folyó esztendőben már más eszmék és célkitűzések vezetik és irányítják a közhangulatot. Az uj fővárosi törvény megszületett és életbelépett, túl vagyunk a választásokon is és ha az uj törvény érielmében a jövő év első két hónapjában újjáalakul a főváros vezetősége is, semmi akadálya sem lesz annak, hogy meginduljon a zavartalan munka, amelytől gazdasági, pénzügyi és szociális téren annyi alkotást és kezdeményezést vár a főváros vezetőségétől ennek a városnak minden lakója. Azok a kérdések, amelyeket ezidén intéztünk a polgármesterhez, a pozitívumok és a realitás jegyében fogantak, aminthogy az elkövetkezendő uj városházi korszak az aktiv cselekvés jellegét fogja magán viselni. A polgármester válaszai, amelyeket az uj fővárosi törvény hatása tekintetében az uj fővárosi kölcsön és az ostendei egyezmény ügyében hozzáintézett kérdéseinkre tett, széles körökben fognak feltűnést kelteni, aminthogy precizitásával és logikájával feltűnik az a polgármesteri kijelentés is, amely kérdésünkre a községi üzemek és azok formája tárgyában hangzott el. Szinte öntudatlanul programm- beszéd-jellege van a polgármester alább közölt nyilatkozatának, mert a kérdéseinkre adott válaszokban bennefoglaltatnak azok a kijelentések és célkitűzések, amelyek háta mögött az uj törvényhatósági bizottsággal és kezében az uj fővárosi törvénnyel Sipőcz polgármester munkásságát a tisztujitás után irányítani fogják. Milyennek látja Méltóságod az 1931. esztendőt a fővárost illetően gazdasági és pénzügyi szempontból? — volt első kérdésünk. — Kétségtelen, — felelte a polgármester — hogy a gazdasági világválság a maga bélyegét reányomja az elkövetkező 1931. évre is. Jósolni nem lehet, de remélni igen, hogy a válság mélypontján túl vagyunk és a helyzet fokozatosan javulni fog\ Ha még nehéz napok elé nézünk is, remélhetőleg gazdasági és pénzügyi tekintetben egyaránt le fogjuk tudni küzdeni az előttünk álló nehézségeket. Milyen hatással lesznek az uj fővárosi törvény intézkedései az adminisztráció javulását és gyorsulását iletően? — kérdeztük ezután. — Az uj törvény életbelépése ó a eltelt rövid idő alatt is meg lehetett állapítani, hogy egyes rendelkezéseknek határozottan kedvező hatása volt a közigazgatás javítására. és gyorsítására. A legnagyobb könnyítést mindenesetre a közgyűlés teher mentesítése jelenti, aminek eredménye elsősorban az, hogy a hatáskörébe tartozó csekélyebb számú, de nagyobb jelentőségű ügy ott alaposabban megtárgyalható, viszont sok kisebb jelentőségű ügy elintézésével nem kell várni ennek a nagy taglétszámú és igy nehézkesebb testület összehívásáéig. A törvény összes rendelkezései azonban ma még nem léptek életbe, szabályrendeleteink sincsenek a megváltozott helyzethez átalakítva és igy az uj törvény hatásai a maguk teljességében csak ezután lesznek láthatók. Milyen stádiumban van a nagy fővárosi kölcsön előkészítése, van-e remény arra, -hogy annak felvételére a közel jövőben sor fog kerülni, melyek azok a legfontosabb beruházások, amelyekre az uj nagy kölcsönből sor kerülhet? — Az újabb nagy kölcsön felvételének előkészítése egyelőre szünetel s nézetem szerint a nemzetközi pénzpiac mai helyzetét tekintetbe véve, aligha kerül sor a legközelebbi jövőben ennek a kölcsönnek a felvételére, mert ezt egyelőre kedvező feltételek mellett nem tudnánk elérni. Ez a körülmény azonban nem jelenti a beruházások elhalasztását, mert azokat részben a már felvett függőkölesönből, részben az Elektromosmüvek által már igénybevett áruhitelből teljesítjük. Ezeknek törlesztéses kölcsönné való átalakítására még van idő. Tekintettel arra, hogy az ostendei. egyezmény értelmében most már a régi kölcsönök amortizációja is folyamatban van, fizetni kell a Bánkers-Trust köl- esönónek annuitásait, továbbá a legutóbb felvett függőkölcsönöket, nem fél-e Méltóságod, hogy eladósodik Budapest és az adózás szempontjából meggyengült teljcsitőképességü lakosság nem fogja tudni fizetni az annuitások millióit? — A székesfőváros vagyonához képest adósságait nagynak nem lehet mondani, — mondotta a polgármester — tehát a túlságos eladósodástól nem kell félni. Tekintettel arra, hogy a kérdésben jelzett kötelezettségek régibb keletűek, amelyek teljesítésére volt időnk kellőképpen felkészülni, tekintettel továbbá, arra, hogy a beruházások, amelyeket az említett kölcsönökből eszközöltünk, nagyrészt gyümölcsöző befektetések voltak s igy a törlesztés tekintetében a főváros nincsen kizárólag az adóbevételekre utalva, nem forog fenn az a veszély, hogy az annuitások fizetése nehézségbe ütköznék. A készülő uj üzemi törvénnyel kapcsolatban mi a véleménye Méltóságodnak az üzemi problémákról, különös tekintettel az elsőrendű közszolgáltatást nyújtó üzemekre? — Jogosultnak tartom a magángazdasági érdekképviseleteknek azt a kívánságát, hogy hatósági üzemek a magángazdasági tevékenységet ne akadályozzák és annak ok nélkül versenyt ne támasszanak. De, ahol a verseny amúgy sem lehetséges, mint az elsőrendű közszolgáltatást nyújtó üzemeknél, ott ezeknek feltétlenül az állam és a községek kezében kell maradniok. Mi a véleménye Méltóságodnak a községi üzemek formájáról és egyes üzemeknél a részvénytársasági forma esetleges megszüntetéséről? — A forma, nézetem szerint, másodrendű fontosságú. A lényeges itt egyfelől az, hogy az üzemek rendelkezzenek azzal az önállósággal, amely nélkül kereskedelmi természetű vállakózás el sem képzelhető, tehát ügyviteli, igazgatási és kereskedelmi önállósággal, de másfelől a főváros közönsége törvényes szervei utján kifejt-
