Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-12-06 / 49. szám

VII. évfolyam 49. szám Budapest, 1930 december 6 UJ BUDAPEST •g-n-xXtoava J oWhl ‘j^AÄtißH SOOTMT^K TsoapA,,^ i M«vd>r'VX/l MUGAT £S Előfizetési érák: Egész évre ................................. . 3° pengő Fé l évre..............................................................pengő Egyes szám éra ©O fillér ! FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBY ANDOR DR­§ Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IV., Kaas ivor-utcé 9. Telefon: 4ut. 828-23. Postatakarékp. chequeszámla: 30013 £áxár Ferenc: J3 letűnt törvényhatósági bizottság tuísohat politizált Csszeomf&ttalk <i szawazáigazofvámpofc fkifcézbcsitése cffeni támaiiásipfi, az ajánfóiwetz foemijujfására min­den pártnak egij tefjes két áíf rendeíkezésére — Siz uj közéyüfés etső és fegfontasakk feladata a takáni prokféma rendezése — M közíekedési vattaiatok egy­ségesítése, a nagptaxik tarifareformfa és egyék ak­tuális proktémák A méla akkord A törvényhatósági bizottság szer­dai közgyűlése méla akkorddal vég­ződött: Sümegi Vilmos örökös tag búcsúzott el a törvénytatósági bi­zottság nevében a főváros vezetősé­gétől, amely odaadással és szakérte­lemmel vitte a főváros ügyeit. Meg­hatottam válaszolt a búcsúztató sza­vakra Sipőcz polgármester, kiemel­vén a törvényhatósági bizottság munkásságát és a főváros tisztvise­lői karának buzgalmát. Ez a két té­nyező jelentősen közreműködött ab­ban, ha az elmúlt öt és fél esztendő alatt sikeres eredményeket tudott felmutatni a főváros vezetősége. A választások előtt immár kissé lehiggadt hangulatban azt is néz­hetjük és kérdezhetjük: mi lesz ké­sőbb, hogyan fognak menni a dol­gok, ha uj törvényhatósági bizott­sága és uj vezetősége lesz Budapest­nek? Nem akarunk komolytalan jóslatokba bocsájtkozni, a választá­sok eredményét illetően: a lehető­ségek ugyan teljesen nyíltak, de annyit szinte bizonyossággal meg­állapíthatunk, hogy a mai erőviszo­nyok nem fognak túlzottan megvál­tozni a budapesti városházán. Amennyiben bizonyos vonatkozá­sokban változások jöhettek volna létre, kiegyensúlyozta az esetleg be­következő diferenciákat az uj tör­vény azon intézkedése, amely a jó­zan polgári elemek túlsúlyát a vá­rosházán a jövőre vonatkozóan is biztosítja. Végeredményben tehát a dolgok intézésében jelentős változás nem fog beállni, marad minden a régiben, irányzatok, eszmék, szem­pontok. Ismerve tökéletesen a városháza belső életét, nem tudjuk megérteni a kétségbeesésnek és a dühnek azt a paroxizmusát, amelybe a baloldali pártok választásokat illetően bele­táncolták magukat. Hol az ellenér­ték lehetősége a kidobott százezrek­ért, a plakátok millióiért, a boletta- börze fantasztikus áraiért? Kétség­telen, hogy nemcsak az eszme füti őket, egyéb szempontjaik is vannak, amikor távol attól, hogy a városháza uralmát elnyerjék és a maguk szá­mára biztosítsák, néhány többlet­mandátum esetleges megszerzéséért olyan harcot folytatnak, mintha nem is néhány szürke mandátum­ról, hanem az inkák kincséről lenne szó. Az adventi heteket karácsony bé­kéje fogja követni, amint a küzdel­mekben gazdag öt és fél esztendő törvényhatósági ciklust méla akkord­képen zárta le a polgármester bú­csúztató beszéde. Uj esztendő ünne­pére már csak emléke marad a régi küzdelemnek, uj emberek uj prob­lémákat fognak feszegetni és ha a főváros vezetőségének megválasz­tása is megtörténik, megkezdődhetik a munka, ahogy a közgyűlésen el­hangzott: a kitűzött célért, mind­nyájunk legbensőbb óhajáért, hogy Budapest újra Nagy-Magyarorszóig fővárosa legyen. — Az Uj Budapest tudósitójától — Választási kortesbeszédektől han­gosak a főváros utcái. Az utcasar­kokon ott virítanak a legkülönbö­zőbb szinti és legkülönbözőbb frá­zisoktól hangzatos plakátok. A kép­viselőházban, népgyüléseken, a tör­vényhatósági bizottság közgyűlésén sorozatos viharok váltják egymást, amelyek mind a választási előkészü­letekkel vannak összefüggésben. Az ajánlások összegyűjtésére még egy teljes hét áll rendelkezésre, ameny- nyiben az ezer ajánlással ellátott jelölő-iveket mához egy hétig, vagyis december 12-én déli 12 óráig kell benyújtani az illetékes elöljáró­ságokon. A választási előkészületek során az ellenzék a legfantasztiku­sabb vádakat kovácsolta különböző hatóságok ellen. Ezek a vádak azon­ban egytől-egyig összeomlottak. Szerdán estig kikézbesitették az összes szavazóigazolványokat, csü­törtökre maradt azoknak a válasz­tási igazolványoknak a kikézbesí­tése, amelyeket eddig a címzettek­nek azért nem lehetett átadni, mert az első kézbesítés alkalmával nem tartózkodtak odahaza. Csütörtök este mindenkinek birtokában volt a szavazóigazolvány, azok pedig, akiknek csütörtökön is hiába kísé­relték meg a szavazóigazolványok kikézbesítését, most már az elöljáró­ságokon vehetik át a szavazó jegyet. Az elöljáróságokon e célból délután 5—8-ig is van hivatalos óra, hogy azok is hozzájuthassanak szavazó- igazolványukhoz, akik napközben munkában vannak. A választási előkészületekről be­szélgetést folytattunk Lázár Ferenc dr. felsőházi taggal, a Keresztény Köz­ségi Párt egyik vezetőtagjával, aki a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Nem helyeslem, hogy a válasz­tások terminusát december 21-ére és 22-ére tűzték ki. Ez a két nap na­gyon közel van a karácsonyhoz és igy attól lehet tartani, hogy a vá­lasztások körül jelentkező izgalmak elrontják a karácsonyi ünnepek hangulatát. Ami egyébként a sza­vazóigazolványok kikézbesítése kö­rül tapasztalt nehézségeket illeti, jellemző adatként említhetem fel, hogy én is csak az utolsó napon kaptam meg szavazóigazolványo­mat. Nem tartom különösebb szeren­csétlenségnek, ha valaki két nap­pal előbb, vagy utóbb jut hozzá a szavazóigazolványhoz. Mivel az utolsó kézbesítéstől az ajánlási ivek benyújtásáig teljes hét van hátra, semmiféle hátrány sem származik egyik pártra nézve sem azokból a visszás jelenségekből, amelyek — a baloldal állítása szerint — akadá­lyokat gördítettek a választás sima előkészítése elé. Én nem hiszek ezek­ben a vádakban, sőt meg kell álla­ttan nn, hogy az elhangzott kijelen­téseket túlzásoknak, a választási kortézia hangos eszközeinek minő­sítem. Annyi bizonyos, hogy ilyen­kor, választások előtt rossz taktika mindenféle panasszal előállani, mert az, aki panaszkodik, gyengeségét árulja el. Arra a kérdésünkre, hogy milyen eredményt vár az uj fővárosi vá­lasztásoktól, Lázár Ferenc dr. a kö­vetkezőket mondotta: — Én, a Keresztény Községi Pártnak a pesti oldalon lényeges erős- bödését remélem. Nincs okunk attól tartani, hogy erőink megfogyatkozhatnának, sőt bizonyosra veszem, hogy aránylag nyereséget fogunk elkönyvelhetni. A többi pártok erőviszonyairól nem óhajtok véleményt nyilvánítani. Szerdán tartotta utolsó közgyűlé­sét a főváros törvényhatósági bi­zottsága. Megkérdeztük tehát Lázár Ferenc dr. felsőházi tagot, hogy mi a véleménye a lezajlott ciklus mű­ködéséről. Lázár Ferenc dr. a kö­vetkező szavakkal parentálja el a törvényhatósági bizottságot: — Sajnálni lehet, hogy a lezajlott ciklus kevés nagy tervet valósított meg. így például rendkívül sajná­lom, hogy a törvényhatósági bizott­ság a nagy beruházási és városfej­lesztési tervek egyik legszebbikét, a Tabán rendezését és újjáépítését nem valósította meg, sőt ezt a ter­vet nem is tudta közelebb vinni a megoldáshoz. Azért említem fel ép­pen a Tabán újjáépítésének az ügyet, inert remélni akarom, hogy az uj törvényhatóság, amely alig néhány hét múlva fog megalakulni, legelső és legkiemelkedőbb fel­adatának éppen e probléma megoldását fogja tekinteni. Ha ezt teszi, nemcsak egy régi mu­lasztást fog pótolni, hanem egyben fővárosi és országos közérdeket is szolgálni fog azzal, hogy nagyszámú munkaalkalmat teremt. — Nagy hibája volt a letűnt cik­lusnak, hogy a főváros közlekedési politikájának rendezése érdekében alig tett valamit. A Beszkárt alap- szabályszerű rendeltetése volna az összes fővárosi közlekedési üzemek­nek az egyesítése. Ezzel a kérdéssel egyáltalán nem foglalkoztak az illetékes tényezők, ami nagy hiba, mert elvégre meg kell szüntetni azt a tarthatatlan állapotot, hogy a fő­város közlekedési vállalatai egymás­nak konkurrenciát csináljanak. A helyzeten csak a közlekedési vállalatok egyesí­tése segíthet. — Amikor megállapítom a letűnt törvényhatósági bizottsággal szem­ben ezeket a mulasztásokat, akkor megjelölöm azt az okot is, ami miatt ilyen nagy horderejű problémák megoldása elodázódott. Az ok egy­szerűen az, hogy a letűnt törvényhatósági bizott­ság túlsókat politizált. Országos politikát vittek be a tör­vényhatósági bizottság termébe és a sok politikum között, ami gyakran támasztott szenvedélyes viharokat, elveszett a törvényhatósági bi­zottság igazi feladata: a város- fejlesztés, a városigazgatás. Nem kétséges azonban, hogy a tör­vényhatósági bizottságnak érdemei is vannak. Nagy szociális igényeket kellett kielégíteni és a közgyűlés mindenkor igyekezett ebben a tekin­tetben kötelességét teljesíteni. Lázár Ferenc dr. végül elmondotta még az Uj Budapest munkatársá­nak, hogy interpellációt jegyzett be i nagytaxik tarifája ügyében és ezt az interpellációt a szerdai utolsó ülésen kellett volna elmondania. Az interpelláció elmondására azonban nem került sor, mert Lobmayer Jenő közlekedési tanácsnok ígéretet tett arra, hogy Lázár Ferenc kíván­ságához képest a legrövidebb időn belül átalakíttatja a nagy taxik tari­fáját. A jövőben a nagy taxik ugyan­azzal a tarifával fognak fuvarozni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom