Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-11-22 / 47. szám

TUmmAPFST 1930 november 22. a magam hivatását teljesíteni. Nem tudom elképzelni a városháza életét másképpen, mintha az a keresztény nemzeti gondolatnak talajára és szilárd alapjára van fektetve. Végezetül a városházi újságírók köszöntötték testületileg névnapja alkalmából a polgármestert. Papp Jenő, a Magyarság fővárosi rovat­vezetője mondott beszédet, azon kí­vánságát fejezvén ki, hogy a jó­kívánságoknak a polgármesterre zuduló áradatában a városházi új­ságírók is kívánhassanak valamit. Azt, hogy jövő Jenő-napkor ne a polgármester lakasson jól három­ezerötszáz gyermeket, szerényen félrehuzódva az ünneplés elől, ha­nem terítsen egy asztalt a polgár­ság gazdagsága, az ország megerő­södése és ennél a terített asztalnál Sipőcz Jenő legyen a legelső ven­dég. A polgármester megköszönvén az üdvözlést, kijelentette, hogy amikor megebédeltetett háromezeregyné- háay gyermeket, ez tulajdonképpen szimbólum akar lenni, annak a szimbóluma, hogy résztvesz az ín­ségeseknek és szenvedőknek érzé­seiben, igyekszik azokat erejéhez képest enyhíteni. Ezután párhuza­mot vont az ö működése és a sajtóé között. Mind a kettő veszélyes üzem, sohasem lehet tudni, mit hoz a jö­vő. Hogy a polgármester üzeme mennyire veszélyes, azt felesleges elmondania, mindig felette lebeg a Damoklesz-kard. Ezt azonban ő ki­bírja, mert semmiféle hatalmi vágy és hatalmi mámor nem vezeti, egy eszme jegyében végzi munkáját, de azért igyekszik elfogulatlan lenni, igyekszik pártok felett álló lenni, mert ha egy meggyőződés tölti is el, ez nem azt jelenti, hogy ő ne Budapest egész polgárságának akarjon a polgármestere lenni. Ar­ra kérte végezetül a sajtó képvise­lőit, hogy úgy mint eddig, a jövő­ben is mindenkor a székesfőváros érdekeit tartsák szem előtt. Rengetegen keresték fel levélben és sürgönnyel névnapja alkalmá­ból a polgármestert, akinek név­ünnepe ilyképpen társadalmi ese­ménnyé lett. Folkusházy és az adonyi bérlet Cáfolat a vádra, mintha Folkusházy egy szavazatán múlt volna az adonyi bérlet vásárpénztári átvétele — Az Uj Budapest tudósitójától —. A Vásárpénztár esztendők óta húzódó válsága kínos formában került a költségvetési vitában a fő­város törvényhatósági bizottsága elé. Láng Lajos dr., tagja annak a hatos bizottságnak, amelyet a tör­vényhatósági tanács a Vásárpénz­tár ügyeinek megvizsgálására ki­küldött, szükségesnek tartotta, hogy a közgyűlés elé tárja a vizsgálat eredményeit a maga kritikai meg­jegyzéseivel együtt. Kétségtelen, hogy a Vásárpénztár mai vezető­sége helytelenül cselekedett, ami­kor a régi veszteségekkel terhelten vette át a Vásárpénztár ügyeit, ahelyett, hogy már az elmúlt évi mérlegben kifejezetten elhatároló­dott volna a régi idők vesztesége és az az uj éra, amelyért viszont az Ereky Karch-rezsim teljes mér­tékben állja a felelősséget. A Vásárpénztárt ért támadások során több ízben előtérbe került Fölkusházy Lajos nyug. alpolgár­mesternek, a Beszkárt vezérigazga­tójának neve, mintha a Vásárpénz­tár egyes üzleti gesztiéiért, igy el­sősorban az adonyi bérlet veszte­ségeiért Folkusházyt illetné fele­lősség. Szükségesnek tartottuk meg­kérdezni ezekre az állításokra vo­natkozóan Folkusházyt, aki a kö­vetkező nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Vizsgálat alatt lévő dolgokról lévén szó, természetszerűen nem nyilatkozhatom, annyit azonban már most meg kell állapítanom a nyilvánosság számára, hogy a mesék világába tartoznak azok a megjegyzések, mintha az én szavazatomon múlt volna az adonyi bérlet átvétele és általában mintha én forszíroz­tam volna az adonyi birtok vásár­pénztári kezelésbe való vételét. Való ellenben az, hogy amikor a vezetőség kimutatta, hogy normá­lis gazdasági helyzet és normális üzletvitel mellett a gazdaság átme­neti átvétele által az akkori adonyi bérlő tartozása visszatérül, ezt a lehetőséget szavazatommal nem kí­vántam gyengíteni. De ugyanakkor a legnagyobb nyomatékkai köve teltem az okszerű gazdálkodás meg­szervezését és evégből az igazgató­ság kebeléből szakbizottság kikül­dését, amely rövid időközökben tesz jelentést a gazdálkodás állásáról és eredményeiről. Ami meg is történt. — A megoldás ezen módja nem az én szavazatomon múlott, mert hiszen az átvétel mellett szavazott két-három ur kivételével az egész igazgatóság. A feltételek az akkori viszonyok között jók voltak, a föld prima, a birtok közelfekvő a fővá­roshoz — minden remény megvolt arra, hogy a tartozás a tizenötéves bérlet átvétele esetén teljesen letör- lesztődik, amint ezt az ügyvezetés előterjesztett számításai hitelt ér­demlően igazolták. — Senki előre nem láthatta az időközben bekövetkezett általános mezőg’azdasági válságot! Én azon az állásponton voltam és vagyok ma is, hogyha egy ötezer holdas jó birtok tizenöt esztendő alatt nem tud 300.000 pengő tiszta jövedel­met hozni, amekkora vásárpénztári kölcsön a bérletet terhelte, akkor itt megszűnik műiden és a mező­gazdasági katasztrófa akkora mér­téket ölt, hogy itt mindnyájunknak el kell pusztulni! Véleményünk szerint érdeke az összes tényezőknek és a fővárosnak is, hogy .a Vásárpénztár ügyei pon­tosan és szakszerűen kivizsgáltas­HASS ES KOVÁCS sodronyfonat-, kerítés-, ágybetét- és vasbutorgyár Budapest, n„ FO-uica 48 Telefon : Alapítási év Aut. 517-87. 1893. sanak és a felelősség' kérdése meg- állapittassék. Veszteségek egy kihi­telezésre alapitott üzletnél minden­hol előfordulnak, mindenütt van­nak rossz adósok, tönkrement exisz- tenciák, be nem hajtható követelések. A Vásárpénztárnál az a fontos, történt-e a kihitelezések körül bűnös könnyelműség, visszaélés? Itt kell a felelősséget keresni! Sipőcz polgármesternek Láng dr. beszédére adott nyugodt és higgadt válasza Szemethy főügyész és Sebő íőszámvevő megbizatását illetően biztosíték arra vonatkozóan, hogy ezekre a kérdésekre megkapjuk a kielégítő feleletet. Alapítási év: 186íy. CR1ST0F0LI VINCE KŐPADLÓ, FAYENCE FABURKOLAT BUDAPEST. VII., Gizella-ut 31. sz. Telefon: Aut. 982 — 20 Zugló: 69—07. LEDNICZKY ÉS TÁRSA épület- és mülakalosok, redőny és napellenző gyára BUDAPEST, IX., RÁDAY-UTCA 31. Telefon: Aut. 852-59- Készitményei: Acéllemez-, fa- és vászonredőnyök. Napellenző- ernyők minden kivitetben. Elsötétítő berendezések, kézi és motorhajlésra. Színházi vasfüggönyök. Vasszerkeze ek, épület- és mülakatosság Ai HU. éri XVIII. t.-o. alapján szervezett IPAROSOK ORSZÁGOS KÖZPONTI SZÖVETKEZETE VII., Károly klrály-ut 3/c Telefonszám: *J. 463-39 OSZTÁLYOK: TITKÁRSÁG PÉNZÜGYI OSZTÁLY ELLENŐRZÉS KÖNYVELÉS KERESKEDELMI OSZTÁLY BŐROSZTÁLY FAIPARI OSZTÁLY TEXTIL KÖZSZÁLLITASI OSZTÁLY KISIPARI HITELAKCIÓ Városházi történetek A POLGÁRMESTER NEVl NAPJA évről-évre súlyos terhekt ró arra a kipróbált gárdára, amel a titkári hivatalban a. polgármeste szükebb környezetét alkotja. Kü döttségek és egyes tisztelgők százc keresik fel ilyen alkalomkor polgármestert, természetesen a lei többjük nem jut be, nem is aka bejutni a podesztához, megelégszi azzal, hogy névjegyet adjon l vagy a kitett ivet aláírja. Ebben az évben, amikor az in már hagyományossá vált polgár mesteri tea elmaradt, megsokszori zódott a tisztelgők száma. Szil vák Pál dr. főjegyző, a polgár met téri hivatal vezetője és hűsége larsa, d o r o g h i Farkas Ákc (y- tanácsjegyző hétfőn és kedde délelőtt' megsokszorozták önmagi kát, mindenkit fogadtak, mindéi kit üdvözöltek, rohantak a telefoi hoz számbavették és bejelentetté a küldöttségeket. Rengeteg dóig volt a titkárkisasszony oknak i nemkülönben Wir n h a r d t Ágoi ton dr. főjegyzőnek, aki egész dé előtt sztenografálta a szónoklati uat a sajtó számára. A nagy küldöttség járásban, zsakettbe és fekete zakóba öltözőt uraK kozott kedden délelőtt félti nest keltett egy kopottan, de tisí tan öltözött fiúcska. Tiz-tizenki fives lehetett az Istenadta, apu szurlie szemei élénken csillogtál hangtalanul surrant be a titkát szobába, nagy merészen a here asztal felé tartva, amelyen az üd­vözlések aláírására kitett iv pihent. Szlovák főjegyző sólyomszemei­vel természetesen azonnal felfedez­te a fiúcskát és magához intette: — Hát te mit keresel itt? — Üdvözölni akarom a polgár- mester urat névnapja alkalmából — hangzott a rövid, ele bátor felelet. Az iv aláírására természetszerűen nem került sor, ám a jószivü Szlo­vák Pali két nagyobb küldöttség között talált egy percet, amikor az ötletes és ügyes fiúcskát bevitte a polgármesterhez. A szónoklatot és a polgármester válaszát nem je­gyezte a gyorsíró, tény azonban, hogy a fiúcska egy ropogós, v a­donatúj huszpeng őst szoron­gatott apró markaiban, amikor riadtan de boldogan kijött a fényes polgármesteri fogadószobából... * HATTYÚ-SZAVAZÁSNAK ke­resztelte el a városatyák humora a költségvetést tárgyaló közgyűlés­nek utolsó aktusait. Amikor a tár­salgókban és büffékben a költség- vetési fejezetek végét reprezentáló szavazás megejtésére megszólaltak a főpolgármesteri csengők, itt is, ott is felhangzik az invitálás: Gyere be hattyú-szava- v azásr a. Az egyik informálatlan bizott­sági tag rögtön feladta a kérdést: — Mi az a hattyú-szavazás? — Ez azt jelenti, barátom — hang­zott a válasz, — hogy amint van hattyuda l, van hatty u-s z a­vazás is. Még precízebben: ez a szavazás a te hattyúdalod. * NEM IS CSUDA, hogy a bizott­sági tag urak elhanyagolják az im­már permanenssé váló közgyűlési vitát: künn zajong a választási küzdelem, naponta átlag száz nép- gyülést tartanak a. közgyűlési pár­tok, szükség van minden épkézláb emberre. Sziparkáznak a választási ötle­tek, kortéziában a közönség, figyel­mének és érdeklődésének felkeltésé­ben versenyeznek egymással a köz­gyűlési pártok. A nagy versenyfu­tás a választási szelvényért folyik, a bolettáért, ahogy a pesti nép­humor a szavazási igazolványt el­nevezte. A nagy pártok természet­szerűleg nem erőltetik meg magu­kat e tekintetben túlságosan, az ezer ajánlást ők könnyen összeszedik. Más a helyzet a kis pártoknál, amelyeknél bizony a legtöbb kerü­letben gondot okoz az ezer darab boletta összeszedése. Érdekes körlevelet bocsájtott ki a bolettát illetően a Ras say Ká­roly vezérlete alatt működő Nem­zeti Szabadelvű Párt. A párt kör­levelet intézett választóihoz, illető­leg azokhoz, akik az előzetes aján­lási ivet aláírták, hogy ajánlási szelvényét csak annak a jelentke­zőnek adja át, csak annak Írjon alá, aki az ajánlási szelvények elle­nében Rassay Károlynák egy f é m- lemezre másolt arcképét Rassay Károlynák köszönő sorai­val és aláírásával átadja és a vá­lasztónál ott hagyja. A korszakos ötlet máris az egész vonalon követőkre talált és értesülésünk szerint például a te­rézvárosi demokraták Kivovics Károly arcképével fogunk kedves­kedni választóiknak. Hogy a lipót­városiak viszont Gál Jenő jól si­került portréját nyújthatják csak át, még pedig dombornyomásban, az épp olyan kétségtelen, mint hogy az Angyalföldön Földvári de­mokrata listavezetőnek nem is a domborművű arcképe, hanem ércbe öntőit szobrocskája lesz a reváns, amely figyelmezteti a híveket arra, hogy egy bolettával hozzájárultak a kitűnő vezérférfiu politikai kar- riérjéhez. Egy másik kerületben, amelyet nem akarunk közelebbről megjelöl­ni, szintén szóbakerült a vezérfér­fiu arcképének a választók részére boletta ellenében való adományozá­sa. Már hozzákezdtek a részletek megbeszéléséhez, amikor kiderült, hogy a terv kivihetetlen. A vezerférfiu annyira, nagy kép ü, hogy semmiféle plakettre rá nem fér... $ BETEGE VAN A VÁROSHÁZÁ­NAK és a költségvetési vitának, Lamotte Károly dr. pénzügyi ta­nácsnok, a költségvetés előadója erősen meghűlt és most a sváb­hegyi szanatóriumban fekszik. Re­mény van azonban gyors gyógyu­lásra és a jövő hét elején Lamotte tanácsnok már újra egészségesen veheti át hivatala vezetését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom