Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-11-15 / 46. szám

¥11. évfolyam 46. szám

Budapest, 1930 november 15

UJ BUDAPEST

Tek. Fővárosi Nyilvános Könyvtár Epést,IV,Grof Károlyi u. R.*

J TK

Előlizetéftl árak:

Egész évre............................................30 pengd

Fél évre .... .............................13 pengd

Eg

ye» szám ára 60 fillér

D O B Y ANDOR DR

Szerkesztőség és kldbóhlvatal : *

Budapest, IV., Kaas ivor-utca Q. telefon: Auf. 828-23. Postatokarékp. chequeszámla ; 30013

Ai osztrák választások tanulságai

Szőke Gyula nyilatkozata Hozma Jenő furcsa megjegyzésére Emszt miniszterrel kapcsolatban — Miért nem létesülhetett eddig Lágymányoson a tudományos központ? — A Keresztény Községi Párt továbbra is megtartja teljes függetlenségét az egész vonalon

Az expozé

Inter cirma silent Musae: kitől lehet várni, hogy a választási fegyverek csattogása közepette szelíd és szép szimfóniát zengjen a főváros költségvetéséről? És mégis: Sipőcz expozéja, az utolsó, amelyet a régi törvény alapján összeült törvény- hatósági bizottság előtt mondott el, az első, amelyet viszont az uj törvény által elhatározott módon készített költségvetés kisérőjeképen terjesztett a törvényhatósági bizottság elé, a maga kompakt egészében, komoly higgadtságában szinte köl- teményszerü jelenség volt a választási programok és népgyülési szólamok közepette. Nem ugyan lírai költemény, még kevésbbé óda, hanem inkább elégia, amely egyrészről a jelen keserűségein elmélkedik, másrészről azonban kifejezi jobb jövőbe vetett hitét.

Hogy a poétikai hasonlatoknál maradjunk, ez a jobb jövőbe vetett hit az a refrén, mely visszatérően csendül fel Sipőcz költségvetési expozéjának valamennyi gondolatsorában, úgy a folyó esztendőben, mint a múlt költségvetések tárgyalásai alkalmával. A reménységnek ez a visszatérő motívuma talán sohasem volt annyira szükséges a közönség megnyugtatása szempontjából, mint az idén, amikor a gazdasági helyzet folyton fokozódó rosszabbodása politikai, és társadalmi életünk kietlensége, a trianoni csapás egyre nyomasztóbb érzete a kétségbeesés örvényei felé hajtják a nemzetet. A jobb jövőbe és a nemzeti erőbe vetett hit ilyenkor az egyetlen arkanum, amely gyógyító balzsamként hat a tépett idegekre.

Maga a költségvetés vitája a folyó évben veszített fontosságából, nem volt nagyhete a városi életnek, mint más esztendőkben szokott lenni. A városházi élet gerince ma pártkörökben és kültelki vendéglőkben zajlik le, a pártok vezérei, akik választási szónoklataik révén élénk és állandó kontaktusban vannak a közönséggel, szinte negligálják a közgyűlési terem szűk nyilvánosságát, nyomott atmoszféráját, egymástól élesen elhatárolódott, ellentétes világnézetű padsorait. A pártok jövendő sorsa nem a közgyűlési teremben, hanem az urnák előtt fog eldőlni, minden szónoklat, minden eszköz most azt célozza, hogy a rövidesen a szavazóhelyiségek felé özönlő tömegeket győzzék meg az egyes pártok a maguk igazáról.

A választási küzdelem kaotikus hangzavarában mégis felfigyelésre érdemes esemény volt a polgármesteri expozé, nemcsak Sipőcz illusztris személyisége miatt, hanem azért is, mert akaratlanul és öntudatlanul az egész választási hadjáratban\ nem hangzott el a wolffi politika tiz esztendejének. igazolása mellett hatalmasabb védőbeszéd, mint a polgármester expozéja. Amikor a polgármester az elmúlt tiz év eredményeit sorakoztatta fel pártpolitikától mentes beszédében, bizonyságot tett amellett is, hogy a tiz esztendő eredményeiért a Keresztény Községi Pártot illeti minden dicséret és elismerés.

— Az Uj Budapest tudósitójától, — A fővárosi választások kiírása ma már csak napok kérdése. Minden párt erőteljesen készülődik, szervezkedő gyűlések zajlanak le a főváros egész területén. A kisebb pártok érzik, hogy az igazi harc tulajdonképpen az ajánlások megszerzéséért folyik. Nem kétséges, hogy a kisebb pártok már ebben az első küzdelemben elvéreznek, a nagyobb pártok pedig erősségük első próbáját itt fogják fölmutatni. Ebben az első küzdelemben is a Keresztény Községi Párté lesz a győzelem. A törvényhatósági bizottság közgyűlésében vontatottan folyik a költségvetés vitája, az igazi érdeklődés azonban az uj választások előkészületei felé fordul. Szőke Gyula dr. felsőházi tag, a Keresztény Községi Párt egyik vezető tagja, akivel ezekről a kérdésekről beszélgetést folytattunk, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának:

—1 A Keresztény Községi Párt teljes erővel felkészült a választásokra. Nem kétséges, hogy eddigi állományát meg fogja tartani, sőt előreláthatóan szaporítani is fogja. Reméljük, hogy a választópolgárság

éppen az osztrák választások eredménye alapján be fogja látni: nem szabad megosztani a szavazatokat a kis pártok között, hanem egyöntetűen amellé a nagy párt mellé kell állania, amely tiz esztendő alatt megmutatta, hogy gnvernementális erővel és alkotóképességgel rendelkezik.

A Keresztény Községi Párt az elmúlt tiz esztendő alatt olyan hatalmas munkát végzett, amire sehol a világon, egyetlen világvárosban sem látunk példát — még állami támogatás esetében sem. Az amerikai világvárosokra lehet főként hivatkozni ebből a szempontból. Amerikában ugyanis óriási mértékben fejlődtek a városok, de min- denik olyan nagy mértékben adósodott el, hogy legnagyobb részük csőd előtt áll. Ezzel szemben Budapest székesfőváros éppen a mi pénzügyi politikánk következtében megtartotta teljes vagyonállomáinyál, sőt azt gyarapította is és olyan íe- k;ntélyt szerzett mindenfelé, hogy ma a külföldi pénzpiacokon hitel- képesség és megbízhatóság tekintetében a legelső metropolisok között emlegetik. Ezt a munkát és ezt az eredményt a fővárosi választópolgároknak meg kell becsülni ök. Remélem is, hogy azoknak a szavazatoknak a száma, amelyeket pártunkra fognak a választáson leadni, igazolni is fogják ezt az eredményt.

A beszélgetés során szóbahozzuk az Egységes Községi Polgári Párt elnökének legutóbbi beszédét, amit az egyik gyűlésen mondott. Ebben a beszédben Kozma Jenő tiltakozott az ellen, hogy őt városházi szempontból kormánypártinak tartsák és ezt a kijelentését azzal igyekezett alátámasztani, hogy „nem az Egységes Községi Polgári Párt gyűlésein szokott miniszter megjelenni.“ Ez a célzás nyilvánvalóan Ernszt Sándor népjóléti miniszterre vonatkozik. Szőke Gyula erre a kérdésünkre a következőket felelte:

— A Keresztény Községi Párt álláspontja változatlanul az, hogy megtartja teljes függetlenségét felfelé és lefelé egyaránt. Kormányzó párt vagyunk ugyan a városházán, de a városházi élet nem egyenlő az országos politikával. A Keresztény Községi Párt nemcsak hogy nem foglalkozik országos politikával, de egyenesen távoltartja magát min-: den olyan tevékenységtől, amely azt mutatná, hogy ő a városházán akár kormánypárti, akár ellenzéki szerepet akarna játszani.

Ernszt Sándor nem mint miniszter tagja a pártnak, hanem a

pártnak megalapítása óta egyik tevékenyen dolgozó vezetője

és az a körülmény, hogy valaki miniszter lesz, nem lehet inkompatibilis a fővárosi bizottsági tagsággal, — már csak azért sem, mert hiszen Ernszt Sándor örökös tag. Ha a Községi Polgári Párt ma megtagadja, hogy kormánypárt volna, ezt az eljárást nem lehet másnak minősíteni, mint választási taktikázásnak. A Községi Polgári Pártot a kormány alapította Ripka főpolgármester vezetése alatt és ilyen vezetés alatt áll ma is. Ha én a kormánypárt tagja volnék, azt sohasem tagadnám, mert nem tartom szégyennek, ha valaki a kormány helyes törekvéseit támogatja. Akárhányszor előfordul, hogy mi is támogatjuk a kormányt törekvéseiben, ha ezek a főváros életében mutatkoznak, viszont akárhányszor ellene nyilatkozunk, ha azokat a főváros szempontjából nem tartjuk helyeseknek, olyankor pedig ha a fővárost speciálisan nem érintő kérdésről van szó, egyszerűen nem foglalkozunk a. kormány tevékenységével.

A beszélgetés során a költségvetési vita került ezután szóba. Szőke Gyula ezeket mondja:

— Az uj törvényhatósági tanács csak annyiban szólhatott hozzá a költségvetéshez, hogy az egész vonalon igyekezett a takarékossági szempontokat érvényesíteni. Olyan intézményeket, amelyekre a fővárosnak szüksége van, nem lehetett megszüntetni — csak azért, hogy látszólag takarékoskodjunk. Viszont nem lehet minden kívánságot kielégíteni, még akkor sem, ha látszólag kellemetlen következményekkel jár a választás közeledésére való tekintettel egy-egy népszerű követelésnek az elejtése. Mi abból indultunk ki, hogy a főváros költségvetését nem szabad csak politikai szempontból vizsgálni, még kevésbé szabad azt a pártok, vagy a választás sikere szempontjából kritizálni. A pártok eltűnhetnek, a törvényhatóság megváltozik, de a főváros marad. Jó költségvetés nélkül nem lehet okszerűen gazdálkodni. A Keresztény Községi Párt ma sem nézi választási szemüvegen keresztül a költségvetést és éppen ezért akárhány olyan tételt is megszavaz, amely nem népszerű. Különösen arra helyeztünk nagy súlyt, hogy a Keresztény Községi Párt által bevezetett népjóléti intézmények fejleszthetők legyenek, mert — ha a mai nehéz gazdasági viszonyok között nehéz is előteremteni az ehhez szükséges fedezetet, — a szegényebb néposztályokon még nagy áldozatok árán is segíteni kell.

Megemlítjük végül, hogy legutóbb támadások érték a Keresztény Községi Pártot a Lágymányos feltöltésének az elmaradása miatt. Szőke Gyula válasza ebben a kérdésben igy hangzik:

— A Lágymányos feltöltésének a kérését annakidején a főváros pénzügyi bizottsága tárgyalta. Az előterjesztés nem volt kellőképpen előkészítve és ezért le kellett venni a napirendről. Pártunk teljes mértékben megértette a kultuszminiszternek azt az okos elgondolását, hogy a budai oldalon, — a Műegyetemmel kapcsolatosan, — nagy egyetemi és tudományos központ létesüljön. Minthogy azonban több tisztázatlan és vitás probléma merült föl, lelkiismeretlenség volna tőlünk első hallásra óriási költséget megszavazni. A szóban forgó terület tulajdonjoga a Fővárosi Pénzalapé. A feltöltést és rendezést, ami közel