Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-09-27 / 39. szám

UJBI tiITtT'JiKI 1930 szeptember 27 Alapítási év : 1868. l CRISTOFOLI VINCE KŐPADLÓ. FAYENCE FABURKOLAT BUDAPEST, VII., Gizella-ut 31. sz.| Telefon : Aut. 982-20 Zugló: 69 -07. U BENZIN OLAJ Szentgyörgyi és Társa Fűtés. Viz. Gáz. Vili., Baross-U. 88. Tel. J. 303-97. Takács Gyula gépészmérnök Rádió és elektrotechnikai szaküzlete Épületek, szobrok, templomok speciális megvilágítása Budapest, IV., Veres Pálné-utca 32. sz. Telefon : Automata 843-24 Mátyássy Antal és Fia Cégtula donos: MÁTYÁSSY REZSŐ MÁZOLÓ- FESTŐMESTER Bpest, X., Füzér-U. 17/a. Telefon H. 74-48. HUNGLER ISTVÁN ELEKTROTECHNIKAI VÁLLflLRTi BUDAPEST, Vili., JÓZSEF KÖRÚT 28. TELEFON: József 301-32. Alapiita­tott 1895 RIEDER OTTÓ Tel. Aut. 837-07 villamosberendezési vállalat, műszaki intézet, elektrotechnikai és rádió cikkek raktara A. B C. tagoknak hat havi hitei BUDAPEST, IV., IRÁNYI-U. 20 Straub U. festék-üzlete BUDAPEST, IV. kér., Pelfili-tér 1. (Régi Piarista-épület.) Alapult 1854-ben. Telefon Auf.: 884—26. KRISZTIÁN SÁNDOR szobrászműterme Budapest, un. Gyarmat-u. 12. Telefon: z. 70-88 Készít úgy saját, mint megadott ter­vek alapján: épület külső és belső figurális és dekorativ szobrászmun­kákat, homlokzatdiszeket, belső stuk­kómennyezeteket, kandallókat, osz­lopokat. Kerti dísztárgyak, diszpa- dok, pergolák, virágtartók, disz- kutak, síremlékek stb. elsőrendű tartós fagyálló műkőből, mintaker­temben állandóan megtekinthetők. Proczeller Bálint kövező mester Budapest, X., Korponas-u. 11. Telefon : Kőbánya 74 — 84. Kiadó lakások! Bimbó-utca 1-3-3. szám (szemben a Statisztikai Hivatallal) egu-egu 3-, 4- és 5 szobás lakás bállal, ugyanitt Üzlethelyiségek Margit-köruf 43. sz. házban 4 szobás lakás hallal Elegáns kivitel. Olcsó bérek I Bővebbet a helyszínen vagy telefonon: A. 293-29. FOTÓCIKKEK SZAKÁL GÉZA SZAKÜZLETÉBEN V„ DOROTTYA-UTCA 1. AMATÖRFELVÉTELEK KIDOLGOZÁSA FIÓKÜZLET: DEBRECEN AMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZÖM ESTEKEK A csukott kapu története 1716. augusztus 2-án tették le a mai városháza épüle­tének alapkövét Széchényi György esztergomi érsek nagylelkű adományábél — ömikor külön vert pénze voll az épületnek, külön temploma és több mint két­ezer lakéia! — Schoen Omold könyve Sipöcz polgár- mester előszavával emléket állít a pesti városháza történetének VBL. FllTÓ-UTCA It.---- bei önépítést vállalkozók. — Vágányfekieté. — Mészkőbánya. Telelő« i JL 3KS-K — Az Uj Budapest tudósítójától. — Értékes és maradandó munkálat­ba kezdett a főváros, amikor soro­zatos művekkel kívánja feltárni jeles építészeti emlékeinek szépsé­gét és jelentőségét. Az első efajta munka Schoen Arnold avatott tol­lából most hagyta el a sajtót, ez a mű a budapesti Központi Város­háza történetét Írja le annak építé­sétől kezdődően a legújabb időkig. „Egy város múltjához — írja a könyv előszavában Sipöcz polgár- mester — az utcáin lévő régi je­gyek, emlékek, épületek kötnek, le­tűnt korszak alkotásai, melyek nem­csak a.z elmúlt időt és szépségeit hirdetik, de a jelenbe való bekap­csolódást is, az összetartozandósá- got, a folyamatosságot. Éppen ezért látok erkölcsi értéket múltúnk em­lékeinek megbecsülésében, amely­nek másnak kell lennie, mint a vi­lágjáró utas sokért lelkesedő csodá­latának; itt a miénkkel állunk szem­ben, valamivel, ami nemcsak idő­ben előttünk volt itt, de elődünk is volt a mában, mert a fejlődés útja rajta keresztül vezetett és ami ma van, mind rajta, az egyszerű kéz deten épült.“ Ezek a maradandó becsii szavak világítanak rá arra, mekkora fon­tosságot tulajdonit a polgármester a Központi Városháza történetének. És valóban: hányszor gondoltunk mi is arra, amikor évtizedek óta a városházi boltíves folyosókon já­runk, hogy miért nincs megírva még a régi épületnek története, a csukott kapué, amely a Városháir utcai oldalon a két főkapu között valamikor kápolnabejárat volt, a segédhivatalé és fölötte a szám­vevőségé, ahol egykor misére gyü­lekezett az invalidus templom bie- dermeyer közönsége, a Károly- köruti része, ahol a folyosók száz éves hajópadlóját csak nemrégiben cserélték át mozaik kövezettel... Kevesen tudják, hogy a párisi invalidus palota versenytársául épült pesti invalidus ház tervezője Anton Erhart Martinelli volt, aki csak napszámosokat és megfelelő iparosokat találván Budán, az épü­let művészi kiképzéséhez bécsi mes­terek közreműködését vette igénybe, miáltal a mai városháza művészi arculata visszatükrözi az akkor virágzása teljességében pompázó bécsi művészet egykorú vonásait. Ki gondol arra,, hogy a templom belső berendezését II. József árve- reztette el, elkészíttetvén a ma is meglevő emeletekre való osztását a főhajónak. Itt született 1804-ben Klauzál Gábor, a mai 241-es számú szobában, amely ma Édes tanácsnok titkári szobája, 1848 junius 11-én az itt elszállásolt olasz zászlóalj itt keveredett véres zendülésbe az újonc honvédekkel, ugyancsak 1848- ban a feldühödött néptömeg Lam- berg grófot megölvén, holttestét ide hurcolta szinte diadalmenetben. Schoen könyve részletesen ismer­teti a városháza történetét Szé­chenyi György esztergomi érsek 1687-ben kelt végrendeletétől kezdve amely a 157.000 rajnai forint értékű tőkének megfelelő vágbesztercei, csejtei és beszkói birtokainak min­den néven nevezendő hasznát egyes- egyedül a pesti kórház céljaira szánja. Százhárom éves korában halt meg a prímás, holta után két évtized múlva került csak eszméje a megvalósulás folyamatába. A bécsi haditanács engedélyével 1716- ban megkezdik a primási alapif- vány terhére a szükséges telkek megvásárlását, az első eladók a szerviták, akiknek a város fala mellett levő templomuk a hozzá­tartozó kerttel tulajdonképpen egy átalakított templom volt. A pesti szerviták naplókönyve szerint 1716 augusztus 2-án délelőtt 9 órakor helyezték el a mai városháza alap­kövét, amelybe néhány relikviát helyezett el a szerviták szuperiora és megáldotta azt. Vontatottan folyik az épitkezés, meg is áll köz­ben, pedig egyre több a nyomorék, hadisérült, invalidus, akiket nem tudnak elhelyezni. A Széchenyi féle alapítvány nehézkesen folyósítja a forintokat, noha Savoyai Jenő her­ceg 1724-ben olyan értelmű előter­jesztést tesz III. Károly császár­királynak, hogy az elvadult közbiz­tonsági és megfertőzött viszonyok kényszerítenek arra, hogy Pesten, mint központi fekvésű városban, az összes örökös tartományok rokkant alapítványainak felhasználásával létesüljön egy egyetemes invalidus ház. A herceg ezen terve a cseh és osztrák merev álláspont ellenálla­sán részben megfeneklett, mégis 1727-ben elhatározta az udvari hadi tanács, hogy közvetlenül Bécsből fogja irányítani az építkezést, most már Martinelli építőmester vezeté sével. Meg is indul a nagyobb- arányu épitkezés, megépül és be rendeződik a templom is, felkerül a bejárat fölé a kétfejű császári sas. A megépített részekbe gyorsan beköltöztetik az invalidusokat, akik nek száma már 1742-ben 1500—2000 között váltakozott. Külön iskola, mészárszék, péküzem, vendéglő van az invalidus ház lakóinak ellátá­sára berendezve, az üzletekben az invalidus ház lakóinak ellátására külön vert rézpénz volt használat­ban! Fájdalom, nincs terünk az épület egyre érdekesebbé váló történetének részletes ismertetésére. Kaszárnya lesz a kórház: a kórteremben 1784- ben mondatván az utolsó mise, an­nak végeztével az oltár profanálta tott. Az ékességeitől megfosztott templom a kaszárnyává való átala­kítás áldozatául esik, azt ispotályul rendezik be. Kiüritik az országút felöli szárnyrészt is, nemkülönben a Rostély-utca végében álló lé­boly datr aktust, amelyet 1826-ban azután le is bontanak. Mennyi minden veszett el ezekben a ziva­taros évtizedekben! Mi sem maradt ránk a baldachin-főoltárból, a té­bolydaépületből, amely már a múlt század elején műemlékszámba ment, a templom stukko-diszei, gyönyörű barokk faszobrai és sok minden egyéb elveszett! Megmaradt azon­ban a főhomlokzat, az egész zárt épületnek koronájául készült mo­numentális nagyságával, művészi kompozíciójával és plasztikai deko­rációjával. A szoborcsoportok ki­vitelező mesterei okmányszerii hite­lességgel megállapíthatók, sok mel­lékszobor mestere azonban ma már feledésbe ment és senki sem gon­dol reá. Végeredményben ez nem is fontos, vándorló kőfaragómeste­rek, festők, kőművesek voltak az ott dolgozók, olaszok, németek vagy egyéb nemzetiségűek. Schoen köny­vében, amelynek preciz megállapí­tásai arra mutatnak, hogy Írójuk hangyaszorgalommal szedte össze a forrásmunkák legfontosabb ada­tait, pontosan megtaláljuk még az életrajzukat is, ezek azonban már a kevésbbé érdekes fejezetei a könyvnek, melynek úttörő munkás­sága egyképpen hirdeti Írója tudós voltát és a főváros bőkezűségét, em­léket állitván az egyre jobban fele­désbe merülő százados épületnek. BŐRKABÁTOK, Gyártja: autó-bőrfejvédők, bőmadrágok, sportmellények, stb. ACZEL BŐRRUHÁZAT! IPAR VII., KÁROLY-KÖRUT 13, I. EMELET. Faasz tagoknak előnyös fizetési feltételek. Somoskői Bazaitbánya Részvénytársaság Budapest, IV., Bécsi ucca 4. sz. Telefon: Automata 829—23 és Automata 817—92 Bánya és znzótelep: Somoskőújfalu A bánya előállít: mindenféle szemnagyságu zúzott kavicsanyagot, pormentes zúzalékot, legjobb mi­nőségben. előállít továbbá különböző méretű út­burkolati idomköveket. Útépítési osztálya vállalja: makadémutak, szabadalmazott óriéskavicsfDírieso) utak építését, mindenféle idomkőutak burkolati munkáinak előállításét, továbbá a „Warrenita Bitulithic' elnevezésű legjobban ismert bitumenes rendszerű utak építését. ZILAHI BALOGH GYULA Építőmester I., Bornemissza-utca 36. TELEFON: Lá 2-32 BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS SzeniGellériGyúBylíirilííie • régi BArMfttrM ridlóakÜT Mvfeiriml A legtökéletesebben be endezett gyógy intézett Iaiapkezalésak, vlsgyófytatéaatek, utojéTSs- éé sósf tüdők, gyógytorna (Zander), forró légzés vffianykexelések, Inhalatorium, pneumatík** kasra, stb. SZÜTS JENŐ oki. mérnök, építőmester, épitési vállalkozó Budapest um., szentKirályi-utca 35 Telefon : József 429—43. Mátyás János szobafestő- és mázolómester X., Alkér-utca ÍO. szám. Telefonhivó: Kőbánya 5—70 Török és Juhász festőipari vállalat Elvállalunk mindennemű Budapest. szobafestő, épület-, bútor­VI., Petueházy-ntca 44 mázoló és fényező mun- Telelőn: Ant. »07 —03 kát a legjobb kivitelben. GRANDJEAHJÓZSEF épttlet és mülakatoa Takar ék tűzhelyek gyártása V„ Grél Tlaae latrán-*. 14. (BAhrAsy-u. »artád

Next

/
Oldalképek
Tartalom