Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-09-20 / 38. szám

LU MUnWJcM 1930 szeptember 20 Még mindig túlteng a bürokratizmus a fővárosi versenytárgyalásoknál A vállalkozók kétségbeesése odáig fokozódott, hogy a szükséges anyagok áránál olcsóbban vállalkoznak a munkák elvégzésére — Szak- értekezletet kell összehivniok a mérnöktanács­nokoknak a hibák kiküszöbölésére, mert a mai rendszertelensséggel mindenki elégedetlen Hortobágyi juhtáró Mindenütt kapható 1 t|CV Termeli: ORSZ. MAGY. TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT O ni. Ezt a kérdést sürgősen meg kell oldani mórt a vasutvonal feleme­lése nagyrészt földmunka és igy a pénzügyi fedezet előteremtése ese­tén egész télen át többszáz kubikost lehetne állandó munkaalkalomhoz juttatni. Pelrovácz Gyula nyilatkozata nem hagy kétséget afelől, hogy a fővá­rosi választások kiírására még eb­ben az évben feltétlenül sor kerül. A döntésről szóló hírek szerint a választás december 15-én lesz és igy van elég idő arra, hogy a jelenlegi törvényhatóság tető alá hozza a jövő évi költségvetést. Ezekután nem kétséges, hogy a költségvetési vita korteshangulatban fog lezaj­lani. Az ellenzéki pártok a követe­lések légióit fogják felvonultatni, természetesen anélkül, hogy a kö­vetelések fedezetét megjelölnék. A Keresztény Községi Párt nem vesz részt ebben ,az átlátszó tendenciájú versenyfutásban, hanem reális ala­pokon fog bekapcsolódni a vitába. KROPSCH GÜNTHER kézi tüzoltókeszülékek Budapest, Vili., Scitovszkv-tér 2. sz. Telefon: József 406-39 Gázoltótk 3f£at»oltófo (fovoltótz Uizoltófi Magyar gyártmány Dr. KUGLER JÓZSEF SZÉNNAGYKERESKEDÉS Központi iroda: IX., GÖKCZY PflL-U. 2. (Kálvin-tér mellett) Városi telep: V.. WAHRMANN-UTCA 7. Telelőn: Aut. c55-53 Lípót 902-06. — Az Uj Budapest tudósítójától — Több alkalommal foglalkoztunk a versenytárgyalások kiírásának és eldöntésének azon uj rendjével, amelyet az uj fővárosi törvény és az azt kiegészítő polgármesteri rende­letek írtak elő a főváros középitési ügyosztálya és általában azon ügy­osztályok számára, amelyek vállal­kozói és szállítási versenytárgyalá­sok megtartásával foglakoznak. Ezen cikkeinkben rámutattunk arra, hogy a gazdasági helyzet egyre nyo­masztóbb volta sötétbe-ugrásokra, önmaguk kétségbeesett lekonkurá- lására kényszeríti a vállalkozókat, akik mindent elkövetnek, hogy leg­olcsóbbak legyenek, abban bizakod­va, hogy irreális áraikat a verseny- tárgyalási munka elvégzése kapcsán felmerülő változások vagy pótlások fogják valorizálni. A versenytár­gyalások eldöntésének ezen módja, amelyszerint a szakbizottság meg­hallgatása nélkül az ügyosztályve­zető tanácsnok referátuma alapján a polgármester dönt, egyelőre ked­vez az efajta öngyilkossági kísérle­teknek, hiszen a polgármester szigo­rúan a Közszállitási Szabályzat sze­rint mindig a legolcsóbbnak adja a munkát, illetőleg a szállítást, leg­feljebb arra ügyel, hogy az újonnan felfektetett kartoték-rendszer sze­rint, ha kisebb eltérések vannak, aránylagosan részesüljenek az ipa­rosok a fővárosi munkákban. Az uj rendszer hibái azonban egy­re szembetűnőbbekké válnak, bizo­nyos immár, hogy a Közszállitási Szabályzat legolcsóbb rendszere csakúgy nem tartható fenn, mint a versenytárgyalások mai kétségbe­esett versenyfutása, amely nem ér­deke a fővárosnak, előbb-utóbb a pusztulásba kergeti a vállalkozókat is, mert csodát tenni senki sem tud, és anyag-áron építkezni nem lehet. Vállalkozói körökben egyre súlyo­sabb aggodalmakat hangoztatnak az immár rendszerré váló rendszerte­lenségek ellen, és a keserű panaszok már annyira közkeletűekké váltak, hogy a fővárosi törvény és a Köz­szállitási Szabályzat revíziója elke­rülhetetlennek látszik. A legsúlyosabb konkrét panasza az érdekeltségeknek a versenytár­gyalási feltételeknek az az állandó kikötése, hogy aki pályázik valamely munka elérésére, annak igen nagy- összegű bánatpénz, illetőleg az azt pótló megfelelő garancia kötelezett­ségén kívül sok esetben több ezer pengőre rugó Társadalombiztositó- hátralékot is ki kell fizetnie, mert ellenkező esetben ajánlata, mint sza­bálytalan még csak figyelembe sem vétetik és technikai átszámítás alá sem kerül. A múltkoriban pl. elő­fordult, hogy egy versenytárgyalá­son, amelyre tizenkét ajánlattevő jelentkezett, tizen nem tudták csa­tolni az OTl-nyugtát, a tizenegyedik bánatpénzt nem tett le és igy a ti­zenkettedik ajánlattevőnek kellett a munkát juttatni, aki véletlenül a legdrágábbak sorozatában foglalt helyet. Arra vonatkozóan, hogy hogyan festenek közelebbről azok a bizonyos legolcsóbb ajánlatok, érdekes felem­lítenünk, az uj Élelmiszer Nagyvá­sár építkezését. A villamosberende­zések elkészítésére tizenöt cég adott be ajánlatot, és mikor azokat fel­bontották, kiderült, hogy a legala­csonyabb ajánlat 289.025 pengőjével szemben a legmagasabb ajánlattevő 425.074 pengős árral jelentkezett. A legolcsóbb és legmagasabb ajánlat­tevő között tehát 139.048 pengő diffe­rencia mutatkozott. Ez a legolcsóbb ajánlattevő árát véve számításba, kerek ötvenszázalékos differencia annál feltűnőbb, mivel a villamos- sági cikkek területén kartellek dik­Városházi történetek Villámcsapásként hatott Kisasz- szony napjának gyönyörű reggelén Vass József halála, akit példátla­nul nagy részvéttel és gyásszal he­lyeztek a Katolikus Pantheon első halottjaként örök nyugalomra az egyetemi templomban. Mélyen gyá­szolja Vass Józsefet a városháza is, amelynek ormain napokon át lengette a nagy fekete lobogókat a nyárvégi enyhe szellő. A legmé­lyebb gyászt az elhunyt miniszter­éit természetszerűen a f őpolgá r- me st er öltötte magára, akit szin­te legendássá vált, közismert barát­ság fűzött az elhunythoz. A Vass Józsefről szóló nekroló­gok megemlékeznek róla, hogy az elhunyt miniszter hét esztendőt töl­tött mint növendék-pap Rómában a Collegio Germanico-Hungaricoban, amely a nem latinnyelvü országok fiai számára a legmagasabb dog­matikai kiképzést nyújtja. A még Lo y ólai Szent Ignác által alapított intézetben hét esztendőn at tanulnak Németország, Magyar- ország, Svájc, Hollandia fiatal pap­jai három esztendőn filozófiát, majd négy even át teológiát, doktorátust is tesznek mind a két tanágazatból, látogatják a római egyetem egyes fakultásait, hogy mire azután ki­kerülnek az intézetből, tökéletes képzettséggel foglalják el helyüket hazájuk papságában. A római német-magyar kollé­giumban konskolarisa volt Vas s Józsefnek Laczó Viktor dr. szé­kesfővárosi tanácsjegyző is, aki meghatott szavakkal emlékezett meg előttünk arról az öt esztendő­ről, 1896—1901-ig, amelyet Vass Jó zseffel együtt töltött Rómában. Ki­tűnő gárda képviselte akkor Ma­gyarországot az örökvárosban: Vass Józsefen kivül, aki kétségte­lenül a legnagyobb karriért csinál­ta közülök, ott tamdtak a múlt szá­zad végén Károlyi Károly, a kő­bányai plébános, Men y hárt Dé­nes pécsi kanonok és Schweitzer Ferenc di., aki a kalocsai egyház­megye területén plébános valahol. S chweitzer volt Rómában a fia­tal Vass József legintimebb barát­ja: egyébként magába zárkózott, komoly fiatalember volt a későbbi miniszter, aki honfitársaival sem érintkezett sokat, a más nemzet­beliekkel meg még kevésbbé. Az in­tézeti önképzőkörben is csak néha- néha szerepelt, bár akkor feltűnt mély járatú gondolataival. Tanárai közül P ill ot Lajos szerette leg­jobban Vass Józsefet, Pillot ma már nem tanít az intézetben, né­hány évvel ezelőtt bíborossá kreál­ták ... ... Múlnak, múlnak az idők. El- csuklik a derék Laczó tanácsjegy­ző hangja, amint a Collegio Ger- manico-Hungarico jelentőségét fej­tegeti előttünk. Majd igy fejezi be szavait: — Két esztendővel vagyok idő­sebb az elköitözöttnél, nekem már minden nap ajándék. Nézem a gyö­nyörű őszi napokat, elmélkedve az emberi múlandóságon! * Házassági hit: Antal István dr. hatósági orvos, a fiatalabb or­vosi gárda egyik tehetséges tagja, aki a terézvárosi elöljáróságon tel­jesít szolgálatot, szombaton, e hó 20-án délelőtt V12 órakor tartja es­küvőjét c s é c s é ny i Nagy Gab­riella urleánnyal a Villányi-uti plébánia templomban. A menyasz- szony, aki előkelő gentry-család sarja, a városházán az elnöki ügy­osztályban teljesít mint tisztviselő szolgálatot. * A tiszti ügyészségen, amely kü­lönben általában az agglegények hazájának mondható, örvendetes családi esemény történt: F ei gier Károly dr. tiszti ügyésznek fia szü­letett, aki már háromhetes és a leg­jobb egészségnek örvend. Vidám, életrevaló legényke a legifjabb Feigler (a középső Feigler, S á n- dor, tiszti alügyész) és néha, ha nem kap enni idejében, éktelen sí­rásba tör ki. Ebben az esetben azon­ban dadája a polgári perrendtar­tást adja az ifjú trónörökös kezébe csörgő helyett. És csudák csudája! — kezében a törvénykönyvvel — a jól nevelt és jó jogi famíliából való csemete rögtön elhallgat. * Már mindenki itt van Budapes­ten, vége a nyári pihenőnek és sza­badságnak: természetes tehát, hogy hétfőről-hétfőre látogatottabb a Kemény Legények vacsorái. A leg­utolsó hétfőn száztizén foglaltak helyet a nagy patkóalaku asztal körül. Melegen emlékezett meg ez alkalommal B e d nár z Róbert dr. apátplébános D et om a Alfons háztulajdonosról, a társaság nem­régiben elhunyt tagjáról, aki a ma­gyarországi s olasz fascisták el­nöke volt, ennek dacára azonban izig-vérig jó magyar. Melegen üd­vözölték a vacsora alkalmából a társaság egyik legrégibb tagját Sikorszky Titusz vámszaki fő­tanácsost, aki hivatali szolgálatá­nak 40 éves jubileumát ünnepelte. # Október 4-én a belvárosi keresz­tény polgárság vacsorára gyűl ösz- sze a Saskörben, ez alkalommal Nagy Ferenc törvényhatósági bi­zottsági és tanácsi tag fog beszédet mondani. Ágoston Géza árva- széki elnökön a héten W int er - nitz professzor sikeres műtétet hajtott végre. tálják az árakat és igy ez a nagy különbség egyenesen megmagyaráz­hatatlan. Az érdekelt iparosok kéré­sére Müller Antal törvényhatósági tanácsi tag ellenőrző kisérletképen költségelőirányzati blankettát kért az illetékes polgármesteri ügyosz­tálytól és azt a pályázaton részt nem vett iparosokkal töltette ki úgy, hogy mindenütt csak a beszerzési árak szerepeljenek. Az eredmény meglepő volt: kiderült, hogy a fel­használandó anyagok beszerzési ára 357.528 pengőt igényel, tehát nem le­het reális az az ajánlat, amely ugyanezeket az anyagokat szerelési munkadijjal, rezsivel és haszonnal együtt a nyersanyagok áránál jóval jelentékenyebb áron kínálja! A legnagyobb panasz az érdekelt­ségek körében azonban arra vonat­kozik, hogy a versenytárgyalások kiírása még mindig igen lassan tör­ténik meg, amikor a kormányzat és a főváros vezetősége azon van, hogy a riasztó munkanélküliség leküzdé­sére az összes lehetséges vállalatba- adások mennél gyorsabban megtör­ténjenek, igen gyakran előfordul, hogy jelentéktelen bürokratikus in­tézkedések késleltetik sok iparágat mozgató versenytárgyalások kiírá­sát. így pl. a Garay-téri csarnok építkezését illetően a pénzügyi bi­zottság az év elején arra utasította a közélemezési ügyosztályt, hogy két héten belül tárja az elrendelt és kiírásra kerülő versenytárgyalás feltételeit a bizottság elé. A két hét­ből hosszú hónapok lettek, a ver­senytárgyalás még mindig nem íra­tott ki, állítólag azonban a legköze­lebbi jövőben kiírásra kerül ez a munka, amelynek fedezetéül erede­tileg még a húszmillió dolláros köl­csön két év óta heverő részlete szol­gál. A középitési ügyosztály — ezt lo­jálisán koncedáljuk — semmit sem tehet, hiszen a Garay-téri vásárcsar­nok kiírásának munkálata is a köz- élelmezési ügyosztály mérnöki alosztályának hatáskörébe tartozik, efölött pedig Karkas tanácsnoknak nincsen hatásköre. Sok a panasz az útépítési ügyosztály túlzott bürokra­tizmusa miatt is, versenytárgyalást ez az ügyosztály alig ir ki, egyszer azért, mert a rendelkezésre álló kő­anyag beépítéséhez szükséges mun­kabér fedezet hiányzik, a másiknál azért, mert hiányzik a fedezet a ki­öntésre. Tény az, hogy olyan útépí­tési munkák is hetek óta nem kerül­nek kiadásra, amelyekben az ügy­osztály a versenytárgyalást már ré­gen megtartotta. Sok javítási mun­kálat — hogy csak a Kerepesi-ut ügyét említsük, — az őszi hónapok­ra maradt, amikor az esős és hűvös időjárás beköszönte a munkák pre­cíz elvégzését szinte lehetetlenné te­szik. Ennek az ügyosztálynak álta­lában a túlzott bürokratizmus ül a nyakán, amelyet pedig ha valaha, ezekben a súlyos időkben félre kel­lene tenni. Kétségtelen, hogy a városházi ver­senytárgyalások mai rendje ellen felmerült panaszokat sürgősen orvo­solni kell, megjelölve azokat az esz­közöket, amelyekkel a bürokratiz­mus tultengése kiküszöbölhető. He­lyesnek tartanók, ha a mérnkta- nácsnokok értekezletre hívnák ősz- sze a vállalkozói érdekeltségek kép­viselőit, hogy a kifogások és pana­szok meghallgatása után a szüksé­ges szakszerű intézkedések megtéte­lére javaslatot tehessenek a polgár- mesternek. szemieiMi. mmiirag es tememezesi cím ^PCHMBMRáS JÓZSEF üüüll üzem: Bpest, I., Lágymányosl-u. 9. iroda: I., Geiifirthegyi utca n. Automata 537-12. Somoskői Bazaltbánya Részvénytársaság Budapest, IV., Bécsi ucca 4. sx. Telefon: Automata 829—23 és Automata 817—92 Bánya és zuzótelep: Somoskőújfalu A bánya előállít: mindenféle szemnagyságu zúzott kavicsanyagot, pormentes zúzalékot, legjobb mi­nőségben, előállít továbbá különböző méretű út­burkolati idomkövekét. Útépítési osztálya vállalja : makadámutak, szabadalmazott óriáskavicsíD *rleso) utak építését, mindenféle idomkőutak burkolati munkáinak előállítását, továbbá a „Warrenita Bitulithic* elnevezésű legjobban ismert bitumenes rendszerű utak építését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom