Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-09-06 / 36. szám
UJJBWDAPESl 1930 szeptember 6 A kislakás-építkezések (Előhang a nemzetközi építésügyi kongresszushoz) Irta: Liber Endre, székesfővárosi tanácsnok A székesfőváros hatósága az akkori kényszerű viszonyok következtében dr. Bárczy István akkori polgármester kezdeményezésére 1909 tavaszán lépett a hatósági saját épitkezés terére és a világháború kitöréséig 6120 lakást létesitett közel 27 millió aranykorona költséggel. Az akció alapja akkor az 1908. évi XLVIII. törvénycikk („Budapest székesfőváros fejlesztéséről“) volt, amely 12. §-ában kimondotta, hogy „mindazok a lakóházak, amelyeket a székesfőváros abból a célból épit, hogy azokat saját költségének megfelelő bér mellett bérbeadja, mindaddig mentesek az ál lami adó alól, amig a bérösszegek az önköltség mértékét tényleg meg nem haladják. Az önköltséget alkotja a telekbér, az építési tőke törlesztése és kamata, az épület karbantartási és kezelési költsége. ^ Az önköltség mértékének kiszámításánál a telekbér az építéskor felvett telekérték 4%-os, a többi ^ költség pedig együttesen az építési tőke 6%-os maximális kamatait meg nem haladhatják“. A házadóról szóló 1909. évi VI. törvénycikk 27. §-a ezt az állandó házadómentességet az egyenes adókon nyugvó ösz- szes állami, törvényhatósági, köz ségi, illetőleg bárminemű más adópótlékokra is^ kiterjesztette. Ennek az építési akciónak a világháború és a következő zavarok véget vetettek és a hatósági lakásépítkezés újabb felvételére —- mint már említettük — csakis évek múlva, pénzértékünk és egyéb állapotaink stabilizálódásának időpontjától kezdve kerülhetett a sor. A székesfőváros tanácsa a törvényhatósági bizottság közgyűlése hatáskörében 1925. évi április hó 19-én 827/1925. kgy. szám alatt elhatározta, hogy a IX. kér., Kén-utca 3. szám alatt levő munkáslakóházak négy egyemeletes épülete fölé két-két emeletsort, összesen 96 szo- bakonyhás lakást építtet s erre a célra 7 milliárd papirkorona ösz- szeget engedélyezett. A tetőzet felemelési munkálatai 1925. évi junius hó 22-én kezdődtek meg s maga az emeletráépítés október hó végével befejeződött, úgyhogy a lakók a lakásokat 1925. évi november hó 1-én már el is foglalhatták. Ez az emeletráépítés volt a fővárosnak a háború után megindított építési akciója előhírnöke. A tulajdonképeni uj építkezéseket a közgyűlés 1925. évi október hó 7-én tartott közgyűlésben 1282/1925. kgy. szám alatt határozta el. Ennek során még az 1925 év szeptemberében • megindult és 1926. évi augusztus 1-re elkészült a IX. kér., Mester-utca 37/39. számú bérház építkezése, Fridrich Lajos tervei szerint, 20 egyszoba-konyhás, 60 kétszobás, 24 háromszobás lakással és 8 raktárhelyiséggel. A továbbiak folyamán megépült az 1926. évben még hat bérház, illetve bérházcsoport, összesen 17 épülettel. BŐRKABÁTOK. Gyártja: autó-bőrfejvédók, bőrnadrágok, sportmellények, stb. ÍZEL BŐRRUHÁZATI IFI VII., KAROLY-KÖRUT 13, I. EMELET Fansz tagoknak előnyös fizetési feltételek. UVhcr áiüiZETl ES ÜVEGMOZAIK M0TEREM Paika József magvapopszög ezUZiHoszopus üueglssiömestere BUDAPEST, Vili., BflROSS-UTCfl 59 telefon J. .02-28 AlnDittatott 1894 Nevezetesen az I. kér., Budaörsi-ut és Csend-utcában hat épület, az V. kér., Váci- és Mura-utcában három épület, a VI. kér., Váci- és Gyön- gyösi-uton ugyancsak három épület, a IX. kér., Mester-utcában a 33—35. szám alatt egy épület, a X. kér., Simor-utca 43—45. szám alatt két épület és az Üllői-ut és Zágrábi- utón ugyancsak két épület. A Váci- és Mura-utcai, valamint az Üllői-ut és Zágrábi-uti házak 1926. évi november hó l-ével, a többiek pedig 1926. évi december hóban váltak be- költözhetőkké. Ezekben 887 kislakás, összesen 1335 szobával és 63 üzlet- helyiséggel keletkezett. A költségek kitettek akkori értékben 152.179 millió koronát s — kölcsön felvétele nélkül — az 1926. évi háztartási eredményből nyertek fedezetet. Az épületeket az 1925. évi XVIII. törvénycikk alapján 30 évi ideiglenes állami adómentesség és a községi adópótléktól való ^ mentesség illeti meg. Ezekben a bérházakban a lakások alapbére az egyszoba- konyhás lakásnál 600 aranykorona, a kétszobás lakásoknál 1000, a háromszobásoknál 1300, a négyszobásoknál 1800 aranykorona volna, azonban a főváros — figyelemmel a nehéz megélhetési és rossz kereseti viszonyokra — az uj házakban is a béreknek csak azt a százalékát szedeti — ezidőszerint 85%-ot, — amit a kötött lakásgazdaság alá eső bérházakban szednek. A székesfőváros teljesen tisztában volt azal, hogy ezek az építkezések, a lakáspiacra gyakorolt hatásukat tekintve, csak szükségakció jellegűek és a lakásínség enyhítésére a magánépítő tevékenység éietrekeltése elengedhetetlenül szükséges. Ezek a megfontolások indították a székesfőváros hatóságát az 1926. év folyamán egy, a magánlaképités szanálását célzó lakáspolitikai és építési program kidolgozására, melyet részletesen a III. fejezet 3. pontja alatt ismertetünk s amelynek előfeltételeként megfelelő állami támogatást jelöltünk meg. Ezt az építési programot a tanács elfogadta s a szükséges állami támogatás megszerzése iránt a tárgyalásokat a kormánnyal folyamatba tette, anélkül, hogy erre nézve pozitív eredményeket érhetett volna el. v Minthogy azonban a lakásszükség semmit sem enyhült és a székesfőváros által épített kislakások és szükséglakások a túlterheltségig igénybe voltak véve, annak az elvi programnak ellenére, hogy a lakástermelés elsősorban a magánépit- kezés feladata, kényszerűségből folytatni kellett a hatóságilag végzett, vagy legalább is a magánvállalkozással karöltve végzett kisla,- kásépitkezéseket. Az 1927. évi március hó 30-án kelt közgyűlési határozattal tájékozásul elfogadott beruházási program kislakásépitkezésekre 38 és egynegyed millió, a kislakások céljára való uj telekszerzésekre pedig 3 és fél millió aranykoronát állított be. E program részben való végrehajtása céljából a székesfőváros már 1926. év őszén folytatott beható tárgyalások alapján elfogadta több nagy pénzintézet (Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Pesti Hazai Első T akar ékpénztár Egyesület, Belvárosi T akar ékpénztár és a Stabil Építési Rt. és illetve az Angol- Magyar Bank) ajánlatait, amelyek összesen 2510 kislakást, illetve 2658 bérhelyiség építését biztosították. Ugyanekkor elhatározta a főváros, hogy további 600 szükséglakásszerü kislakást, lehetőleg a vállalkozói építkezésekkel egyidőben, saját rezsijében épit föl. Mindezekre a főváros, mint maximumot, 20 millió aranykoronát engedélyezett. Az építési költségeknek a bankok számára való megtérítésére nézve az volt a megállapodás, hogy a jóváhagyott költségeket a székesfőváros a megszabott egységárak szerint (beépített köbméter után 27.36, illetve a jobb kivitelű 450 lakásnál 32 pengő) a lakhatási engedély kiadása után 8 napon belül egy összegben az építési vállalkozóknak kifizeti, vagy pedig számukra a szerződésileg megállapított lakásbéreket 25 éven keresztül negyedévi részletekben fizeti. Erre az utóbb említett bérlekötésre azonban nem került a sor, mert a székesfőváros a vállalkozóknak követelését az épületek lakhatóvá váltakor, 1928 nyarán azonnal kifizette. A bank- épitkezések által kereken 2500 lakás létesült 19,200.000 pengő költséggel, mig a főváros által saját rezsijében épített fentemlitett lakások 4 millió pengőbe kerültek. Az igy összesen fölmerült 23,200.000 pengő kiadás fedezete az 1927. évben 88.5 %-os átvételi árfolyam mellett, 35 évi törlesztésre a Bankers Trust Company (New-York) utján fölvett 6%-os, 20 millió dolláros kölcsönből került ki. Ezek az építkezések különböző csoportokban, a következő helyeken történtek: I. kér., Lenke-ut 93— 95., III. kér., Bécsi-ut 88—92., a Hunor- és Veder-utca sarkán, V. kér., Kárpát-utca 13—15., Váci-ut és Mu ra-utca sarkán. VI. kér., Váciut, Faludi-utca és Váci-ut, Madarász utca sarkán, VII. kér., Gyarmat utcában, VIII. kér., Rozgonyi-utca 2., IX. kér., gróf Haller-, Vaskapu- és Dandár-utcák sarkán, a Külső Üllői-uton, X. kér., Kolozsvári-ut 39., Maglódi-ut 10. és a Vezér-utcában. Ezekben a házakban az átlagos lakásbérek a következők: az egyszoba-konyhás lakásoké 600, a kétszobásoké 1000, a háromszobásoké 1500 és a négyszobásoké 2000 pengő. A székesfőváros saját építésében továbbá 1928/1929-ben elkészültek a következő kislakásos bérházak: az A főváros legkedveltebb gyógyintézete Szív- és vérbetegek külön osztálya Dr. PAJOR szanatórium és vizgyógyintézet BUDAPEST, VIII., VAS-U. 7. .* TörökésJuhász festőipan vállalat Elvál aiunk mindennemű Budapest.. szoba'estö, épü et-, bútorai.. Pelíieházy-utca 44 mázoló és fénvezn mun- Tel fon: A"t. :'07-03 kát a leujobb kividben. Urbancseh J. János pala-, cserép- és Eteinitledőmester VII., Thököly-ut 117 __________ Telefon József 428 25____________ 0ZALID, f ény- és aluminium-másolatok Költsépvetérek, műszak! tervek, térképek rajzó- M ANGI IT7 CCRCNP Budapest, VHI.,Józser-u. 12 lásöt es sokszorosltás/it több színben Is vallatja HlHHuLI I L. ru.nC.lil/ Telefon József 431—47 I. kér., Németvölgyi-uti I., II. és III. számú épületek 50, 68, illetve 62, összesen tehát 180 kislakással, kereken 2 és fél millió pengő költséggel; a VII. kér.. Róna- és Újvidék- utca sarkán levő épület 77 kislakással, 1,128.000 pengő költséggel; végül a VIII. kér., Kisfaldy-utcai épület 36 lakással, 657.000 pengő költséggel. Ezeket az épületeket Megyasz- szay István, Szabolcs Ferenc és Schömer Ferenc tervezték. Egy légköbméter beépítési átlagos egységára 35.18 pengőt tett ki. Ezekben a bérházakban, amelyek az előbb említett pénzintézeti építkezéseknél lényegesen jobb kivitelűek, az egyszobás lakás évi bére átlag 680, a kétszobásoké 1500, a háromszobásoké 2200 pengő. A lakásépítkezés ezzel — legalább is ami a rendes kislakások építését illeti — a székesfőváros hatósága í’észéről egyelőre nyugvóponthoz jutott, mert a rendelkezésre álló fedezet kimerült. Az építkezések legutóbbi eseményét jelenti a X. kér., Ceglédi- és Bihari-utak mellett készült 216 szükséglakásnak f. évi május havában történt használatbavétele. Hogy azonban a székesfővárosi hatósági lakásépítési akció teljes képét adjam, az előbb adott kimutatásban szereplő építkezésekhez még hozzá kell vennünk a következő építkezéseket: 1. Földszintes és emeletes kislakásos telepek (épültek 1904—1914-ig) egy- és kétszobás lakással, összesen 3328. 2. Szükséglakásos telepek, újonnan építve, vagy átépítve, szoba összesen 1239. 3. Népszállóban (VI. kér., Aréna- ut és Angyalföldi-utca sarkán) hálófülke 438. 4. Népházban (V. kér., Vág-utca, az V. kér. Általános Közjótékonysági Egyesület kezelésében) hálóhely 302. 5. Műhelybérházban (VI. kér., Lehel-utca) 17 egyszobás, 37 egyszo- bás-műhelyes, 2 kétszobás, 13 két- szobás-műhelyes, 1 háromszobás, fürdőszobás lakás, összesen 70. 6. X. kér., Villám-utcai műtermes lakóház, három szobával és műteremmel 1. Ezek a tételek kitesznek 5378 lakást. Mindezeket az adatokat összegezve, megállapíthatjuk, hogy a főváros szociális építkezéseiben 1910 óta 11.152 lakást létesitett. A lakáspiacot azonban ezenkívül azáltal is szaporította, hogy bérházakban levő hivatalai, iskolái stb. részére uj középületeket emelt és a bérleményeket ezzel is eredeti lakásrendeltetési céljaikra felszabadította. A főváros folyó évig létesült hatósági lakásai az összes budapesti lakásoknak kereken 4.75%-át teszik ki. Mindezeket — kivéve az V. kér. Népházat — a főváros maga is kezeli és tartja fenn. A székesfőváros súlyos gazdasági helyzete folytán évekig kénytelen volt a lakások tatarozásáról lemondani; az utóbbi három évben azonban nagymértékben pótolta a kényszerű mulasztást és végrehajtotta azokat a munkákat (tetőjavítás, ta- karéktüzhelyek kicserélése, homlokzatjavítás, uj lakóknak lakásfestés stb.), amelyekre a háztulajdonost a fővárosi lakbérszabályzat a bérlemény használhatósága tekintetében kötelezi. Aszfalt-útépítő, szigetelő és lelölemezfedővallalatKorek E.Budapest Vili.,Józsej körút 64. Telefon: J. 449*21. Települ., Agyag-u.75. Tel=,Aut. 928-32. Alapi látott 1895 RIEDER 0TTÜ Tel. Aut. 837-07 villamosberendezési vállalat, műszaki intézet, e ekrotechrukai és ródió cikkek raktara A. B C. tagaknak hat havi hiiel BUDAPEST, IV., IRANYI-U. 20 UNDERWOOD-irógépek FACIT-számolögéoek Telefon: Auf. 843-22 PIRKNER ÖDÖN, Budapest, V., Gr. Tisza István-u. 22, félem.
