Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-08-23 / 34. szám

Budapest, 1930 augusztus 23

¥11. évfolyam 34-. szám

UJ BUDAPEST

Tek. Fővárosi Nyilvános Epést,IV.Gróf Kn

rolyi

Előfizetési érák: (

Egész évre

..................... . 30 pengő I

ré

t évre...............................................1-5 pengő J

Egyes szám éra 60 fillér 4

FELELŐS SZERKESZTŐ :

DOBY ANDOR D«

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas Ivor-ulca 9. Telefon: Aut. 828-23. Postatakarékp. chequeszémla: 30913

Beírni alpolgármester a Sicnl imre-iinepségeK országos hatásáról, a hózmunhákról és iürdóiizemch deficitjéről

\ Szent lmre-iinnepsegek erkölcsi, hazafias és nemzeti jelentősége — Szigorú polgármesteri rendelet a közmunkák sürgős kiadása érdekében

A volán

A volán, amely a géperejű jármüvek tengelyét mozgatja, az utóbbi időkben az egyik legfontosabb közlekedési probléma tengelyévé nőtte ki magát. Az autó, az autóbusz, a motorkerékpár volánja a mögötte ülő him vagy nőnemű sofförrel a legtöbb közlekedési szerencsétlenséget okozza a pesti utcán. Alig van nap, hogy fékevesztett autóról, a járdára felszaladó autóbuszról vagy olyan szerencsétlenségről ne hallanánk, amelynek oka az úrvezető allűrökben hivalkodó primadonna, a motorkerékpározáshoz nem értő suszterinas, a zsentriskedő bank-jingli, aki kölcsönkapott autón, de hajtási igazolvány nélkül fokozza szive választottjának gyönyörűségére a tempót, autóban és szerelemben egyaránt.

Jól tudjuk, hogy van uj és legújabb közlekedési szabályrendelet, van főkapitányunk is, aki tőle telhető buzgalommal igyekszik rendet teremteni a pesti közlekedés egyre zavarosabbá váló frontján. Hiába azonban minden erély, arra nincs elegendő embere a rendőrségnek, hogy valamennyi hivatásos _ soffőr és úrvezető mellé közlekedési rendőrt ültethessen. A szerencsétlenségek, a gázolások és az éjszaka jótékony leple alatt a* gázolások után való elrohanások csak ezzel a, fájdalom, keresztülvihet etlen rendszabállyal volnának eliminálhatók.

Mivel azonban a megoldás ezen módja lehetetlen, a realitás szemüvegén át kell vizsgálnunk, hogyan lehetne formákba önteni a közlekedési khaoszt. Minden háborúnak alfája a kivételes intézkedések behozatala; csak kivételes rendszabályokkal lehet megoldani a közlekedési anarchia ellen viselendő háborút is. Szükségesnek mutatkozik tehát a meglevő szabályrendeletek drákói módon való szigorítása, a hivatásos soffőröket illetően az exisztenciát jelentő hajtási igazolvány elvétele, mint első büntető rendelkezés, az úrvezetőket illetően pedig börtönbüntetés kiszabása minden olyan esetben, amikor hajtási igazolvány hiánya, a. gázolás után való elmenekülés, ittas állapot, vagy egyéb efajta momentum szerepel az elkövetett cselekmény körülményei között.

A hölgyvezetőket illetően pedig elsősorban kell rendet teremteni. Ha nézzük a szerződésnélküli primadonnákat, akik kitartójuk autójának kormánykereke mögött élik ki a maguk szegényes előkelőségét, a sportladykat, akik főzőkanál helyett a volánt tartják finoman manikűrözött kacsóik között, hisztériás ájulásba. esvén, ha a legkisebb vezetői probléma kerül eléjük: egyre erős- bödik meggyőződésünk, hogy a gyöngébb nemet udvarias, de határozott paranccsal az autók első üléséről a hátsó ülésre kell telepíteni, ahol csak udvarlóik szivében tehetnek kárt, járó-kelő polgárok éleiében már kevésbé!

Még egyet! A főkapitányság közlekedési osztályán okvetlenül pontos kimutatás van Budapest azon primadonnáiról és egyéb nőnemű közönséges halandóiról, akik hajtási igazolvánnyal rendelkeznek. Felkérjük a főkapitány urat, hogy ezt a listát a legsürgősebben bocsássa a kitűnő Illyefalvy igazgató rendelkezésére, mert nagyon kiváncsiak lennénk ezen névsornak különböző szempontok szerint való statisztikai feldolgozására.

— Az Uj Budapest tudósítójától —

Az elmúlt hét a Szent Imre- és Szent István-ünnepségek jegyében telt el. A főváros vezetősége tevékeny szerepet játszott ezeknek az ünnepségeknek a rendezésében, sőt maga a főváros közönsége is nagy áldozatot hozott annak a kétszázezer pengős hozzájárulásnak a megszavazásával, amit a törvényhatósági bizottság közgyűlése a Szent Imre-ün- nepségek rendezőbizottságának a rendelkezésére bocsátott. A főváros képviseletében Ripka Ferenc főpolgármester, Sipőcz Jenő polgármester és Bérezel Jenő alpolgármester vettek részt a különböző ünnepségeken és összejöveteleken. Nem kétséges, hogy az ünnepségek sikere országos vonatkozásokban is jelentkezni fog. Erről a sikerről beszél Bérezel Jenő alpolgármester, akit megkértünk arra, hogy tapasztalatait ismertesse.

Bérezel Jenő alpolgármester a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának:

— A Szent Imre-iinnepségek jelentőségét bizonyltja egymagában az a tény is, hogy hat bíboros jelent meg Budapesten. Hat biboros nem szokott megjelenni a legfényesebb ceremóniákon sem, legföljebb a pápa nagy ünnepségein, ahol a Szent Atya is jelen van. Emelte az ünnepségek fényét és bensőséges hatását Sincero magatartása. Mindenkit meglepett, hogy a pápa követe több Ízben is magyar nyelvű beszédeket mondott. Az egyik alkalommal teljes tiz percen át magyarul beszélt, anélkül, hogy beszédét olvasta volna. Nagy megtiszteltetés és kitüntetés ez számunkra, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy egy agg- korban lévő főpapról van szó, aki nem restellte a fáradtságot és megtanult magyarul, hogy a pápa őszentségét nálunk minél méltóbban és minél inkább megörvendeztetőmódon képviselje. Belőlünk a pápa követének ez a megtisztelő eljárása csak a legnagyobb nagyrabecsülést váltja ki. Bizonyíték ez abban a tekintetben, hogy milyen szeretettel viseltetik Magyarország iránt.

— Ami a külföldi egyházi előkelőségeknek budapesti látogatását illeti. bizonyosra lehet venni, hogy országos vonatkozásban kitűnő eredményeket fogunk elérni azoknak a tapasztalatoknak az alapján, amiket ezek a külföldi egyházi főfunkcionáriusok nálunk szereztek. Merem

állitani. hogy mai szerencsétlen helyzetünkben jó barátokat szereztünk ezekben az egyházi előkelősé- keben, akik mind saját szemükkel tapasztalhatták, hogy milyen óriási igazságtalanságot követtek el ezzel a kulturált nemzettel szemben. Nem kétséges, hogy itteni helyszini tapasztalataik alapján szószólói lesznek a mi igazságunknak. Ahányan csak nálunk megjelentek, a legteljesebb meggyőződést szerezhették abban a tekintetben, hogy mi egy kulturált, dolgozó nemzet vagyunk, amelyet olyan igazságtalanság ért, amire még a világtörténelemben nem volt példa. Hallottam például a francia képviselőház egyik tagjának a beszédét. Ez a francia képviselő annyi tűzzel és szeretettel beszélt mir ólunk, hogy mindnyájunkból, akik ezt hallottuk, csak a legnagyobb boldogság érzetét váltotta ki, mert egészen bizonyos, hogy ez a francia képviselő, ha hazamegy, nem fogja megváltoztatni rólunk alkotott véleményét.

— De magára a főváros lakosságára és az egész nemzetre is fölemelő hatással voltak ezek az ünnepségek. TJgy a vallásosság, mint a hazafias gondolkodás és ilyen irányú nevelés szolgálatában hatalmas lépést jelent a Szent Imre- és Szent István-ünnepségek sikere.

A beszélgetés további során érdeklődtünk a főváros legközelebbi köz- munka-programmjának az alakulásáról. Fölemlítettük azokat a támadásokat, amelyek a főváros vezetőségét érték olyan értelemben, hogy a 69 millió pengő értékben megjelölt őszi beruházási munkálatok között egyetlen uj közmunka sem szerepel és igy a fővárosnak ez az akciója kevés sikerrel kecsegtet a munkanélküliség enyhítése szempontjából. Ezekre a vádakra Bérezel Jenő alpolgármester a következőkben felelt:

— Az a kérdés, hogy az ősz folyamán tudunk-e munkát adni: igen vagy nem. A feleletem ei’re a kérdésre az, hogy igenis tudunk munkát adni és pedig igen jelentős ösz- szegek erejéig. Költségvetési fedezetünk van 32 millió pengős közmunkák elrendelésére. Kölcsönből pedig 37 millió pengő áll rendelkezésünkre. Összesen tékát 69 millió pengő értékű beruházási munkálatok lesznek az ősszel folyamatban. Ez a tény nagy megnyugvást fog hozni, mert ezeknek a közmunkáknak a kiadása munkabérben is tekintélyes összeget jelent. Márpedig ezen az alapon a munkanélküliségnek minden körülmények között enyhülnie kell. A Honvéd- és Markó- utcák sarkán házat épit a Beszkárt. Már ki is adtuk az összes munkálatokat másfélmillió peng'ő értékben. Folynak az uj szeretetház építkezésének munkálatai is, ezekre négy millió pengőt fordítunk. Az élelmiszer nagyvásártelep építkezései 4 és fél millió peng'ő értékben folyamatban vannak, további négy millió értékű munkálatok az ősz folyamán várnak kiadásra. A Garay-téri piac rendezésére 1,100.000 pengőt vettünk fel, de a tervek úgy módosultak, hogy ezek a munkálatok végeredményben 1,900.000 pengő értéket képviselnek. A legelső őszi törvény- hatósági tanácsülés már abba a helyzetbe kerül, hog-y a munkálatokat elrendelheti és vállalatba adhatja. Templomépitésekre egymillió, iskolaépítésekre hárommillió pengő áll rendelkezésre. Ezek még csak ezután kerülnek vállalatba. A különböző tatarozások és javítások 572.000 pengőt képviselnek. A Beszkárt különböző beruházási munkálatai, melyek uj vonalak építését és vágányok áthelyezését célozzák, 2,286.000 pengőt tesznek ki. A Rákóczi-uton a középre helyezzük át a síneket és ugyanakkor újra burkoljuk az úttestet. Ez a munka 600.000 pengőt képvisel.

Arra a kérdésre, hogy a főváros folytatja-e a lakásépítési akciót, a következő választ kaptuk:

— A főváros nem építhet uj lakásokat, mert nincs pénze. Nincs más pénzünk, mint amit a költségvetés nyújt, vagy amit kölcsönképpen vehetünk fel. A költségvetésbe ilyen címen tételt nem állíthatunk be, újabb kölcsönt pedig egyelőre nem vehetünk fel.

— Ami a beruházási munkálatok végrehajtásának meggyorsítását illeti — folytatta Bérezel alpolgármester — a polgármester ur szigorú rendeletben utasít ja az ügyosztályokat gyors intézkedésre. A rendelet úgy szól, hogy a polgármester ur elvárja és reméli, hogy mindenki, aki hitelek fölött rendelkezik, megértéssel fogadja azt az óhajtást, amely szerint minden beruházási munkálatot a lehető legrövidebb időn belül, de még ebben az évben vállalatba kell adni. A polgármester a rendeletben kijelenti, hogy személyesen kívánja ellenőrizni e munká-