Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-08-02 / 31. szám
Budapest, 1930 augusztus 2 VII. évfolyam 31. szám UJ BUDAPEST-ősi uvilvános Könyvtár,- . / 'r.Grbf Károlyi a• • , * «A4/ r ES KÖZGAZDASÁGI Előfizetési árak: Egész évre ......................................30 pengő Té l évre...............................................15 pengő Eg yes szám ára 60 fillér ! FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBV ANDOR D" I Szerkesztőség és kiadóhivatal z Budapest, IV., Kaas Ivor-utcá 9. Telefon: Aut. 828-23. Postatakarékp. chequeszámla z 30013 Gallina tanácsnok: A városházi Bc-iistázds károsán Érezteti halasat az eaes/ vonalon A polgármester a jövőben tartalmasabb es részletesebb jelentéseket fesz minden hónapban a közigazgatási bizottsághoz — Az elnöki oguosztálunak az uj törvény által kiszeiesbitett munkaköre fontos problémákat vet lel - A tisztviselői stáfusrendezes, a harmadik alpolgármesteri állás, az uj kerületi elöljáróságok es több más jelentős kérdés A tiszta Városháza Kétségtelen, hogy azok a panama- szerű tünetek, amelyek a minisztériumi szállítások és vállalkozások egyes vonatkozásaiban felmerülnek, sporadikus jelenségek, amelyekből a magyar köztisztviselői kar erkölcsi épségére egyetlen folt sem esik. A miniszteriális műszaki ügyosztályok közös vezetés alatt való egyesítése minden valószínűség szerint ezeket a szimptomákat ki fogja küszöbölni, a bűnösök elveszik méltó büntetésüket, az állami vállalkozások és szállítások egész vonaláyi rövid idő múlva helyre fog állani, helyre kell hogy álljon az a rend, amelynek megbolygatását nem is annyira egyes megtévedt tisztviselők bűnözési hajlama, hanem az ellenőrzés és a kellő felülvizsgálat hiánya okozta. Amikor a napisajtó hasábjai telve vannak a közszállitási visszaélések regényes leírásával, sértvén jóizlé- sünket és önérzetünket, örömmel kell megállapítanunk, hogy a városházi élet vonatkozásaiban efajt.a visszaélések nem fordultak elő, és megvan minden reményünk és meggyőződésünk arra vonatkozóan is, hogy a jövőben sem fognak előfordulni. Amikor minden káröröm nélkül, de a biztonság tudatában nézzük a belügyminisztériumi építkezések ügyét, önként ajkunkra tolul a kérdés, hogy a fővárosnál miért kell lehetetlennek tartanunk azt, hogy efajta összejátszások és panamák előfordulhassanak? A fővárosi tisztviselői kar, úgy a műszaki, mint a jogi, emelkedett szellemén és teljes értékű kötelességtudásán felül ennek elsősorban a tisztességnek és a becsületnek az a szelleme az oka, amelyet a polgár- mester egyénisége a városházi élet minden vonatkozásában szétsugároz. Az a tudat, hogy a polgármester kemény és kérlelhetetlen ellensége minden visszaélésnek, de különösen azoknak a rendellenességeknek, amelyek a köztisztviselői becsület integritásán ejthetnek csorbát, a hűségnek és megbízhatóságnak egy olyan teljességét jelenti a fővárosi versenytárgyalásoknál és a munkák ellenőrzésénél, amelyek minden Írott szabálynál jobban és erősebben biztosítják a százszázalékos becsületet. Még egy fontos momentuma van az ezirányu városházi közélet tisztaságának, hatékonyabb minden közszállitási szabályzatnál: és ez az autonómia részvétele a vállalati munkák kiadásánál, azok ellenőrzésénél és átvételénél. Amikor a tisztviselő tudja, hogy az autonómia képviselői árgus-szemekkel figyelik minden lépését, amikor az önkormányzatnak hatékony befolyása van az ügyek intézésében, amikor a végrehajtó hatalom teljessége az autonómia által választott első budapesti polgárt illeti meg, — nincs és nem is lehet helye a városházán az összejátszásnak, a köz rovására érvényesülő vállalkozói érdeknek, a szállítók azon harácsolásának, melyeknek oly szomorú példáit látjuk a folyamatban levő büntető perekben. Amikor tehát a fővárosi munkák vállalatbaadásánál az autonómia széleskörű ellenőrzési jogát követeljük, újabb és újabb pilléreit alapítjuk meg a fővárosi verseny- tárgyalások tisztaságának. Utalunk e tekintetben a polgármester legutóbbi rendeletére a versenytárgyalások kiírása és a beérkezett ajánlatok eldöntése tárgyában. Ahol ennyi körültekintő okosság és sziklaszilárd becsületesség érvényesül, ott nincs talaja a visszaéléseknek! — Az Uj Budapest tudósítójától — Az uj fővárosi törvény életbeléptetése rendkívül súlyos feladatokat ró az elnöki ügyosztályra. Ennek az ügyosztálynak még a régi városházi rendszerben is sok dolg'a volt, az elintézendő ügyek száma most, a főváros közigazgatásának újjáalakításáról szóló törvény életbeléptetése után, valósággal megsokszorozódott. Az ügyosztály élén — szerencsére — munkabíró és lelkes főtisztviselő áll: Gallina Frigyes tanácsnok személyében, akit megkértünk arra, hogy az elnöki ügyosztályban folyó előkészítő munkálatokról és általában a városházi adminisztráció átszervezésével kapcsolatos teendőkx’ől informálja az Uj Budapest olvasóit. Mindenekelőtt aziránt érdeklődtünk, hogy az uj fővárosi törvény milyen uj feladatok teljesítését követeli meg az elnöki ügyosztálytól. Gallina Frigyes tanácsnok ezeket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Az uj fővárosi törvény gyakorlati alkalmazása minden egyes részletkérdésben az elnöki ügyosztályon keresztül indul meg. Nekünk kell az uj törvény életbeléptetésével kapcsolatosan törvénymagyarázó rendeleteket kiadnunk, nekünk kell előkészítenünk az uj törvény alapján életbeléptetendő szervezési szabályrendeleteket. Helyzetünk nagy mértékben súlyosbodott — már csak azért is, mert minden olyan kérdésben, amely a fővárosi törvény élet- beléptetését illetően vitatható, nekünk kell eldöntenünk, illetve nekünk kell az eldöntés módjára nézve előterjesztést tenni. Mindezeken felül többletmunkát jelent a szokásos havi polgármesteri jelentések elkészítése is. A polgármester ur ugyanis a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén kijelentette, hogy a jövőben tartalmasabb és részletesebb jelentéseket szándékozik a közigazgatási bizottság elé terjeszteni. Ezeket a jelentéseket is az elnöki ügyosztály foglalja össze. De az elnöki ügyosztályban koncentrálódnak a törvényhatósági tanács ügyei is. Mindezeken felül a polgár- mester ur igen sok ügyet közvetlen megbízás utján az elnöki ügyosztályhoz utal. Mindazokban az ügyekben, amelyek iránt a polgár- mester ur közelebbről érdeklődik, vagy amelyeknek az alakulását a polgármester ur állandóan figyelemmel akarja kisérni, — nekünk kell az előkészítő, vagy az ellenőrző munkát lefolytatnunk. Ezek az uj feladatok teljesen kimerítik minden munkaidőnket... Ilyen körülmények között önként adódott az a kérdésünk, hogy az elnöki ügyosztály ilyen nagyarányú elfoglaltsága mellett jut-e idő a városházi tisztviselők státusrendezésével kapcsolatos előkészítő munkálatok lefolytatására. Gallina Frigyes tanácsnok ebben az ügyben a következő érdekes kijelentéseket tette az Uj Budapest munkatársa előtt: —- Bármennyire is el legyünk foglalva, tisztviselőtársaink kívánságainak meghallgatása és az erre vonatkozó előterjesztés előkészítésének a céljaira feltétlenül időt kell szakítanunk. A fővárosi tisztviselők státusrendezését az a körülmény^ teszi szükségessé, hogy úgyszólván minden tisztviselő-kategóriának vannak jogos kívánságai, amelyeknek érvényesítése elől kitérni nem lehet. A városházán is kíméletlenül végrehajtott B-listázás károsan érezteti hatását az egész vonalon. Budapest kerülete és lakossága nem kisebbedett, ellenkezőleg, a népesség sűrűsödik, a város terjeszkedik. E fejlemények elől nem zárhatjuk le szemeinket: pótolni kell az elveszített munkaerőket, különben csődbe jutunk. Ennek az elvnek kell érvényesülnie már csak azért is, hiszen a fővárosi kommunális feladatok köre egyre szélesedik. A státusrendezésnek — ezt hangsúlyozni kívánom — nem fizetés javítás, hanem fizetésrendezés a célja. Az elnöki ügyosztály a nyár folyamán feltétlenül elkészíti a státusrendezésre vonatkozó javaslatot és ezt bemutatja majd az elnöki ügyosztály mellé rendelt szak- bizottságnak is. Nagy munka ez, amit fokozott figyelemmel kell végezni. Arról azonban már nem lehet szó, hogy ezt a javaslatot még a most működő törvényhatósági bizottság elé terjeszthessük. A döntést már csak az uj törvényhatósági bizottság hozhatja meg. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan közbevetően megkérdeztük, hogy mikor történik döntés a tanácsnoki állások szaporításáról és a harmadik alpolgármesteri állás esetleges megszervezéséről. Ezt a kérdést indokolttá teszi az a körülmény, hogy a fővárosi törvény parlamenti tárgyalása során ilyen irányban minden oldalról egyértelmű kívánságok hangzottak el. Gallina Frigyes tanácsnok ebben az ügyben a következőket mondotta: — Hivatalos részről az a vélemény alakult ki, hogy a jelenlegi tizenkét ügyosztályt tizenhat ügyosztállyá kell szétválasztani. Ketté kell választani a III. ügyosztályt — útépítési és városrendezési, a IV. ügvosztáyt — közjogi és katonai, az V. ügyosztályt — közlekedési és közgazdasági, végül a IX. ügyosztályt — közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztályokká. Ezek szerint tehát négy uj tanácsnoki állás betöltéséről kell majd gondoskodni. Ugyancsak aktuális a harmadik alpolgármesteri állás megszervezése is. A harmadik alpolgármesteri állás betöltésénél műszaki képesítésű főtisztviselő is számításba jöhet. Arra a kérdésre, hogy az ügyosztályok szaporítása mikor válik aktuálissá, a következő választ kaptuk: f/;— Csak az uj ciklusban, vagyis a fővárosi törvény alapján megejtendő választások és az uj törvényhatósági bizottság megalakulása után lehet szó ennek a javaslatnak az előterjesztéséről. Az előterjesztést a polgármester ur viszi az uj közgyűlés elé, amely azután dönt arról, hogy hány uj ügyosztály felállítását látja szükségesnek. Általában le lehet szögezni, hogy a még hátralevő félesztendős átmeneti időszakban ezek a kérdések már nem fogják foglalkoztatni a törvényhatósági bizottságot. Az uj közgyűlés azután már harmonikus képet kap a különböző előterjesztések révén arról az átalakulásról, amely a státusrendezés, a harmadik alpolgármesteri állás szervezése és az uj ügyosztályok felállítása következtében várható. Az uj közgyűlés egyszerre foglalhat majd állást ezekben a kérdésekben és egységes koncepció alapján hozhatja meg a döntést a városházi adminisztráció átszervezéséről. Ugyancsak ebben a koncepcióban fog majd szerepelni az uj kerületek kihasitása és az uj elöljáróságok megszervezése. Ezzel a kérdéssel egyébként most foglalkozik az elöljárók értekezlete. Az értekezlet eredménye alapján készülő javaslatot az elnöki ügyosztály átdolgozza és csak az átdolgozás után kerül majd ez a kérdés konkrét javaslat formájában a törvényhatóság közgyűlése elé. Az intenció eredetileg az volt, hogy az uj kerületek kihasitása és az uj elöljáróságok felállítása ügyében minél előbb döntsön a törvényhatóság, de erre se fog előbb sor kerülni, mint az uj törvényhatóság megalakulása után. Összhangba kell hozni ugyanis az uj elöljáróságok megalapításával kapcsolatos kérdéseket is a státusrendezéssel, igy tehát csak a jövő év elején léphet életbe az uj közigazgatási kerületi beosztás. Érdeklődtünk aziránt is, hogy a megüresedett állások betöltésének kényszerű szüneteltetése nem okoz-e zavarokat? Gallina tanácsnok igy válaszolt: — A törvénynek az a rendelkezése, hogy az átmeneti idő alatt a polgármester kinevezési joga szünetel, helyes. Ezek az ideiglenes kinevezések csak zavarólag hatnának a készülő státusrendezésre. Különben is a belügyminiszter ur elrendelte, hogy a személyzeti kiadásokat hatvanezer pengővel csökkenteni kell. Az uj törvénynek ez a rendelkezése tehát kapóra jött. Gallina tanácsnok végül érdeklődésünkre elmondotta még, hogy a segitőalapi szabad orvosválasztás ügyében még nem dőlt el a harc, mert a tárgyalások folyamatban vannak. Különböző taktikázások nehezítik meg a döntést, de előreláthatóan a szabad orvosválasztás elve fog győzedelmeskedni.
