Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-06-21 / 25. szám

2 UJ BUDAPEST 1980 juniiis 21 szempontok és elvek legyenek irányadók: ezek a legközelebbi jövő feladatai. Olyan feladatok, ame­lyek megoldása nem tűr halasztást, hiszen az átmeneti állapotok okozta bizonytalanság hova-tovább tűrhe­tetlenné válik a városházi élet minden vonalán. A fővárosi tör­vény az autonómia politikai jelen­tőségét és célkitűzéseit állapította meg, a polgármester feladata, hogy az adminisztráció mindennapi éle­tét, szükségleteit és kívánságait az uj keretek közé szorítsa. A feladat nagy, mondhatni: óriási — és a polgármester, amikor a tőle meg­szokott energiával és buzgalommal megoldja a problémákat, alapvető munkálatot végez! ■ewiooooooooooooooooooooouciongnouui»» « »»Tnouum», A LEGJOBB KERESZTÉNY NAPILAPOK: NEMZETI ÚJSÁG UJ NEMZEDÉK FARKAS LAJOS mérnök Magos-, mély-boton- és vasboton építési vállalkozó Budapest, Víl.. Kolutnbus-p 11/a.Tet:j.m-7» Mibe fog kerülni a kórházi rádió? Két évi töprengés után elkészült a kórházi rádió műszaki véleményezése — A középitési ügyosztály által a kórházi rádió bevezetésére előirányzott összegből uj kórházat tudna fel­építeni a főváros — Az Uj Budapest tudósítójától — Még 1927-ben több vállalkozó for­dult egyidejűleg beadvánnyal a fő­város közegészségi ügyosztályához, ajánlatot tevén a rádiónak ^ kórhá­zakba való bevezetésére. Az ötletei erre az Uj Szent János-kórház zart osztályán a rádiómuzsikának a be­tegekre való jótékony hatása adta meg. Az egyik beteg hozzátartozója hangosan beszélő rádiót szereltetett í‘el a kórház idegbeteg osztályán, a rádió hallgatása láthatóan csökken­tette a betegek izgékonyságát, ^ugy­an nyira, hogy amikor a szóban- forgó beteg a kórházból eltávozott, hálából az idegbeteg osztálynak ajándékozta a rádiót, amely azután ott évekig volt használatban. A közegészségi ügyosztály a rá­diónak a kórházakban való alkal­mazását illetően kérdést intézett az igazgató főorvosokhoz, akik még 1927-ben egyik értekezletükön a rá­diónak valamelyik kórházba próba­képpen való bevezetését javasolták. Ezekután a közegészségi ügyosztály az aktát azzal a kérdéssel tette át a középitési ügyosztályhoz: eszközöl­jön számításokat, mennyibe kerülne a rádiónak a kórházakba való beve­zetése. A kérdést szoros és beható vizsgálat tárgyává tette a középi­tési ügyosztály: majd két esztendeig tartott, amig a középitési ügyosz­tály illetékes szakcsoportjának sike­rült a megfelelő számításokat meg­ejtenie és az akt^, a közegészségi ügyosztályba visszajuttatnia. Az aktát nagy gaudiummal fo­gadták a közegészségu ügyosztály­ban, mint a mérnöki egyoldalúság újabb bizonyítékát. Hatalmas tér­képek és vázlatok készültek a köz­épitési ügyosztályban a kórházi rá­dió bevezetését illetően. Az ügyosz­tály próbaképpen a Bakáts-téri szülészeti kórházat kívánja rádióval felszerelni, még pedig olyan határ­talan bőkezűséggel, amely nemcsak csodálatraméltó, hanem arra is al­kalmas, hogy a középitési ügyosz­tály gyakorlati érzékét illetően a legkomolyabb kétségeket támassza. A tervek szerint minden kórházi ágyra jutna egy pár fülkagylós hallgató. Ilyképpen százhúsz pár hallgatót kellene a Bakáts-téri kór­házban felszerelni, lévén a kórház százhúsz beteg felvételére beren­dezve. Ezenfelül hatvan hangosan beszélőt kíván egyelőre próbakép­pen a középitési ügyosztály a Ba­káts-téri kórházban felszerelni: va­gyis minden két betegre jutna egy hangosan beszélő készülék. Hogy az időközben a kóx-házban világrajövő ifjú honpolgárokat apró fejhallga­tókkal el akarje-e látni a középitési ügyosztály, arról nincs értesülésünk, arról ellenben van, hogy állítólag a kórházak vezető igazgató-főorvos javaslata alapján a szülőszobát is fel akarják hangosan beszélő rádió­val szerelni... Természetes, hogy megfelelő kap­csolótáblák, erősítő berendezések te­szik még komplikáltabbá és drá­gábbá a Bakáts-téri kórház rádió- berendezési tervezetét, amely meg­valósítása esetén kerek 25.000 pen­gőjébe kerülne a fővárosnak. Ha a főváros valamennyi kórházában a középitési ügyosztály által kiterve­zett árakon vezetnék be a rádiót, 1.800.000 pengőbe kerülne az összes fővárosi kórházakba, a rádió beve­zetése, olyan összegbe tehát, amiből nem kórházi rádiót, hanem egy egész kis kórházat lehet felépíteni, A középitési ügyosztálynak a praktikus életet mélyen lenéző ezen tervezete mellett minden valószínű­ség szerint nem fog szótlanul el­menni az érdekelt ipar, amely az ügyosztályi előirányzatnál jóval gazdaságosabban és olcsóbban tudná megoldani a kórházi rádió­nak egyelőre kísérletképpen való bevezetését. Ugyan a rádiónak a legutóbbi hetekben a kórházakat il­letően veszedelmes konkurrense tá­madt a Telefonhirmonó Rt. szemé­lyében, amely azt igyekszik bizo­nyítani, hogy a kórházaknak rádió helyett telefonhírmondóval való fel­szerelése külföldi példák szerint a rádiónál olcsóbb és megfelelőbb. „CYKLOP* építő részvénytársaság BUDAPEST, IV„ RÉGIPOSTA-UTCA 7-9. SZÁM. * TELEFON: AUT. f7g^ SCHMIDT GYULA Ä. !.. BUDAÖRSI-UT 17/19. Raktár: 1.. NÉMETVÖLGYI-UT 68/b-c. Telefon: Automata510—71. Tennisz, turisztika, tornaszerek legolcsóbban Sefffer Antal tornaszerek és sporteszközök gyára IV.. KAMERMAYER KÁROLY-U. 3. IV.. KECSKEMÉTI-UTCA 14. FANSz>lagokn&k készpénz« vétérlésnél árengedmény. TUNGSRAM Városházi történetek Soha ekkora érdeklődés, soha ennyi városatya (a városanyákról nem is beszélvén) egy csomóban! 292 bizottsági tag szorongott a ke­vesebb résztvevőre épített pad­sorokban, hogy szavazatával részt- vegyen a törvényhatósági tanács tagjainak megválasztásában! De kezdjük elölről! Négy óra, negyedöt, félöt... Még mindig nem kezdődik az ülés! Pedig a közgyűlés minden oldalán meg­jött mindenki, aki csak él és lélek­zik. Szigorú táviratok mentek szét a délelőtti órákban az ég négy tája felé, hogy aki csak mozogni tűd, négy órára pontosan itt legyen. Végre kezdődik az ülés. Ripka főpolgármester felvonul az elnöki emelvényre, amely előtt az előadók részére fenntartott emelvényen ott vannak már a derék Halász Józsi gondosságából az összes szükséges rekvizitumok, a nagy szürke pap- pendekli szavazóurna, két lepecsé­telt csomag, az egyik a szavazó­lapokat, a másik a belügyminiszteri rendelet által előirt borítékokat fog­lalja magában, gyertya, pecsétviasz, hogy majd a szavazás után az urna le legyen pecsételhető (S zent - mikló si tanácsjegyző a pecsétőr), névsorok tömege, melyek fölött az elnöki ügyosztály fiatalsága: Nagy Lajos, V é g h, C s an á d y fogalma­zok parancsnokolnak. A főpolgármester a szavazási ren­delkezéseket olvassa fel, a társal­gókban és az egyes pártok részére lenntartott külön termekben a még be nem érkezettek izgatott kurren- tálása van folyamatban. N a g y Feri — ki is lehetne más? — a fő­parancsnok, az ő kezébe futnak össze az összes szálak, ő rendelke­zik. intézkedik, veszekszik, paran­csokat oszt. Kívülről tudja minden­kinek a telefonszámát, lakcímét, hol szokott' ebédelni, melyik a törzs­kávéháza, hogyan érhető el, ha a lakásán nincsen telefon. A telefon­nál ]. ipov n i e z k y Mária ül, a fősegitség Mac hó Vilmos, az agi­lis páirttitkár. Nagy Ferenc kezé­ben ott a lista, egymásután veszi tudomásul a legkésőbben beérkezet­tekről szóló híreket: D i vényi Károly? Tiz perc­cel ezelőtt indult el Budáról, rögtön itt kell lennie! — Szabó József? Útban van! — Liszka Árpád? Lakcíme: Lipót-körut 24. M ac hó, gyorsan küldj érte autót! — Szó n- tágh Tamás? Fájdalom, beteg az öreg ur, ágyban fekvő, nem tud be­jönni! — Pálffy József? Kere- pesi-ut 24, ott a mozija, Mária, tele­fonáljon a mellette levő cukrász­dába, onnan áthivják, mert a mozi­ban nincsen telefon! — Raffay Sándor? B end z s a y Károly? Sem­mit sem lehet csinálni, betegek! Közben a teremben végetér az el­nöki bejelentés, túl vagyunk F a r- k a s István és Gál Jenő ügyrendi szőrszálhasogatásain is, kezdetét veszi a szavazólapok szétosztása. Az elnöki emelvény előtt valóságos tumultus, noha bőven van idő, min­denki elsőnek akarja megkapni a szavazólapot. Az emelvényről S i - pőcz polgármester odakiált Be- zegh-Huszágh főkapitányhoz: — Miklós, egy pillanatra! — Parancsolj, polgármester ur! — Légy szives egy szakasz köz­lekedési rendőrt sürgősen ide­vezényelni! Egészen elakadt a köz­lekedés, szabadon kell tartani a járdaszigeteket! A főkapitány elérti a tréfát, egy perc múlva azonban ő is ott van a tumultus közepén, gyorsan meg is kapja szavazólapját. Általában min­denki izgatott: Kiv ovit s Károly olyan gondterhelt képpel jár, mint­ha az ő szavazatától függne a kö­zépeurópai egyensúly. Ehrlich G. Gusztáv a jobboldalon ül, de balfelé kacsint: vájjon melyik listát fogja kitüntetni szerelmével? S zent - ir may né hiányzik a középről, ugylátszik a polgári párt emez osz­lopos tagja csak tanügyi költség- vetés idején szeret szerepelni... A jobboldalon melegen ünnepük Cseh Jenőt, aki külföldről jött betegen haza, hogy teljesítse köte­lességét. Sokan üdvözlik Szakái Gézát, aki a keddi pártértekezleten mint eltévedt bárányka, meg­került ... Már megkezdődött a szavazólapok kitöltése. Vannak, akik nyíltan, köl­csönkért ceruzával rajzolják a ke­resztet az első kockába, akadnak azonban szép számmal olyanok is, akik az előszobákban felállított fül­kékbe vonulnak, azon a véleményen lévén, hogy a szavazást megelőző elhatározáshoz a magánybavonulás- sal kapcsolatos elmélyedés és lelki mégtisztulás szükséges. Eme elvo­nuló fajhoz tartozik a fentebb em­lített E h r lieh G. Gusztáv, aki szintén fülkébe vonul, hogy nevé­nek megfelelően: ehrlich adja le voksát. Mindenesetre siet a hivata­los borítékot még a fülkében lera­gasztani ... Az elnöki csengők újra megszó­lalnak, mindenki besiet a terembe, kezdődik a szavazás! G all in a ta­nácsnok ur érces hangon olvassa a névsort, a felolvasottak a parla­mentben szokásos szavazási mód szerint az előadói emelvényen fel­állított urna elé vonulnak, a lezárt borítékot az urna szájába csúsztat­ván. Ceruzával és papirossal kezük­ben, számosán a nem szavazókat tartják nyilván, nem szavaznak, noha jelen vannak Éber Antal, Posta Sándor, V ir ág h Géza, Vita Emil. P akot s József vi­szont annyira haragszik a demokra­tákra (nem is alaptalanul), hogy el sem jött a közgyűlésre. A választott tagok névsorának felolvasása végétért: következnek a városi főtisztviselők. A polgármes­ter leindul az emelvényről, az újság­írói karzaton egyszerre hárman is kérdezik: — Kire szavaz, polgármester ur? A polgármester tettetett komoly­sággal felel: — A szavazás titkos! De ha el­találják ... György Endre ajkán kész a felelet: — Egészen bizonyosan — szocia­lista listára! S i p ő c z polgármester nevetve felel: — Hogy milyen jól kitalálta a szerkesztő ur! A polgármester már szavaz is, utána Búzát h és Bérezel alpol­gármesterek követkéznek a listában. Bérezel Jenővel a szavazás kap­csán súlyos baleset történt: az urna körüli tolongásban eltört az arany­órája üveglapja. Amikor az urná­tól jövet felfelé tart az elnöki pó­diumra. Se hívét Henrik, miköz­ben a Lloy d-Zeile n-eket rója, meg is jegyzi: — Olyan ez az óraüvegtörés és az azzal kapcsolatos óra-megállás, mint amikor meghalt valaki a ház­ban, magitól megáll az óra ...A Te órád. megállása, méltóságos uram, azt jelenti: Meghalt a tanács... ...De éljen az uj király: a tör­vényhatósági tanács! Még az elké­settek szavaznak: Eckhardt Ti­bor, Csármann Ferenc (akit va­lamelyik városatya speizecettli-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom