Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-05-31 / 22. szám
1930 májas 31 TUBTWAPLSr 3 Szabó Imre emlékezete A tiszti ügyészség Szabó-serlegét a kari vacsorán ünnepélyes beszéddel avatta fel Sipőcz polgármester — Ha ideált keresek magamnak, nem lebeghet előttem más, mint egy valódi nagy magyar jogásznak, néhai Szabó Imrének a példája és politikája — mondotta a polgár- mester — Szerencse volt, hogy a forradalmak utáni idők jogalkotási zűrzavarában olyan hatalmas jogász ült a tiszti főügyészi székben, mint Szabó Imre — Az Uj Budapest tudósítójától — Mikor Szabó Imre dr. tiszti főügyész most egy esztendeje tragikus hirtelenséggel elhunyt, a tiszti ügyészség személyzete, amely rajongó szeretettel övezte hivatali főnökét, elhatározta, hogy a nagy főügyész emlékezetére serleget alapit. A serleget a tiszti ügyészek saját anyagi erejükből meg is vásárolták és annak avató ünnepsége szombaton este volt a Szent Gellért- szálló különtermében. Az ünnepi vacsorán kizárólag a tiszti ügyészi kar jelenlegi és nyugdíjban levő tagjai jelentek meg. A vacsorán egyetlen felszólalás hangzott el: Sipőcz Jenő dr. polgármester ünnepi beszéde. — Igen Tisztelt Uraim! Kedves Kartársaim! A jognak hivatása, hogy a társadalomban a különböző érdekek között megnyugvást teremtsen, .harmóniát hozzon létre. A jog ezt a harmóniát akkor tudja megteremteni, ha a közösség érdekeit védelmezi az egyesek túlkapásaival szemben és másrészről, hogy ha ennek keretén belül a jog az egyeseknek és különösen a gyenge egyedekuek nyújt hathatós védelmet ugyancsak vagy a közzel szemben, vagy más egyedeknek túlkapásaival szemben. — A mai jog elvesztette azt a hatalmi szinezetét, amely a régebbi jogokat, különösen az imperialista római jogot jellemezte és ma a modem jogokba mindinkább behatol a védelem gondolata. A mai magánjogba mind erősebben behatol a közjog a maga cogens jogszabályaival, ugyancsak más egyedeknek túlkapásaival szemben. — A művelt Nyugat szeret minket, magyarokat lenézni, szereti a mi kul- tur intézményeinket lekicsinyelni és a mi jogunkat sem ismeri el az övével egyenrangúnak. Már pedig ha mélyen belenézünk a magyar jogba, akkor azt fogjuk látni, hogy már az ősi magyar jog is modern szemszögből nézve olyan jogvédelmi intézményekkel rendelkezett, amelyeket a művelt Nyugat akkori joga nem tud felmutatni. Elég, ha a közjog terén a vármegyei intézményre utalok, amely a leghatalmasabb és legnemesebb jogvédelmi intézmény volt,, el. Egy elsülyedt világ az 1905-ik év, amikor F eh ér i Armand a béke boldog esztendeiben a Pesti Hírlaphoz szerződött, ott szolgálta végig a világháborút, a forradalmakat és az azután következő súlyos és komoly időket. Gyerekember volt 1905-ben F ehér i, alighogy kikerült az iskola padjaiból (ma sincs több negyvenegy néhány évesnél) és még milyen jövő áll előtte, mily szép és nagy célok lebeghetnek szemei előtt! A negyedszázadból a nagyobbik rész a városházán telt el: Gu t h y Imre tragikus halála után állította őt gazdáinak, Lé gr ád y 1 mr ének és L é g r ády Ottónak bizalma a. fővárosi rovat élére. Nagy és súlyos volt az örökség, amelyet F ehér i átvett. He nagy múlt állt már ekkor mögötte: a bili ar i cikkek, a h or v át cikksorozat, a Barát Ár m i n-f é l e sajtóper, amelynél a miniszter- elnökségi sajtóiroda vezetőjével szemben az egész ország lázas érdeklődése közepette mentette fel az esküdtszék háromnapos tárgyalás után a fiatal újságírót. A városházán féltek a pompástollu F eh ér i- től, akinek leleplezései az egész országban mohón olvasott cikkei voltak és szinte rettegetté tették őt. F ehéri eleinte keveset foglalkozott városházi dolgokkal. Fontosabb tennivalója volt: a máhrisch- ostraui főhadiszálláson, majd a német főhadiszálláson Vilmos császár oldala mellett irt és dolgozott, egyszerre két lapnak: a Pesti Hírlapnak és a Neue Freie Pressének. Csak a háború utolsó esztendeiben, amikor a haditudóhiszen a legnagyobb és legszentebb közösségnek, a nemzetnek érdekeit, a nemzetnek jogát, a nemzet alkotmányát védte évszázadokon keresztül elnyomó hatalmakkal szemben. De a magánjogunkban is, a mi régi magánjogunkban megtaláljuk ezt a védelmi gondolatot, ha például a kiskorúak fokozottabb védelmét figyeljük meg, vagy a magyar jognak sajátos jellemvonására gondolunk abban, ahogy a magyar asszonyt védi például az özvegyi jognak intézményével, ami bizonyítja, hogy a magyar jogi felfogás lovagias, mindig a gyengék védelmét szolgálja. — És nagy magyar jogásznak a mai közfelfogás nem is tekint mást, mint aki a jognak ezt a védelmi jellegét a legjobban ki tudja domborítani, aki küzd a közért és küzd a gyengékért. Egy sajátos tünet az, hogy nagy közvádló neve nem igen maradt meg a köztudatban. Talán az egyetlen Kozma Sándor az, akinek nevét megőrizte a magyar közfelfogás. De azt sem a jog támadó vonatkozásainak kidomboritása miatt, hanem azért, mert épen ellenkezően ő vitte bele elsősorban a büntető eljárásba a védelmi gondolatot és a modern humánus felfogás szellemét. — És ha figyeljük az irodalmunkat, nagy ügyészi vádbeszédeket nem örökit meg a jogi irodalom, ellenben megörökíti a nagy védőbeszédeket, még akkor is, hogyha ezeket a védőheszédeket el sem mondották, hanem ha azokat, mint például Kölcsey, csak egy ideális cél, egy ideális felfogás érdekében írták. — És amikor mi ma itt kegyeletes lélekkel összejöttünk, hogy boldogult Szabó Imre emléke előtt hódoljunk, én át vagyok hatva attól a gondolattól, hogy Szabó Imre ezek közé a nagy magyar jogászok közé tartozik, ő ezeknek a nagy magyar jogászoknak egyenes leszármazottja, lelki örököse. Szabó Imre valóban nagy modern jogász volt. Az ő egész életét, az ő egész pályafutását a jognak ilyen ideális szellemben követett felfogása hatotta át, ő küzdött a köz érdekéért és küzdött a gyengékért és elnyomottakért. Az ő hivatali állása, az a körülmény, hogy másfél évtizeden át volt az ország első városi törvényhatóságának tiszti főügyésze, különös alkalmat adott arra, hogy ezt az ő fenkölt felfogását a gyasitói mesterség a háború elhúzódása folytán már korlátok közé szori- tódott, jelent meg F e h ér i a városházán, megírva hires B ár ez fjeikké it. Ezekkel a cikkekkel teremtette meg F éhé r i a városházi ripor- tázsnak eleddig ismeretlen azt a formáját, hogy a fővárosi rovatvezető nemcsak a hivatalos kommünikéket adta le, nemcsak az egyes kisebb jelentőségű városházi eseményeket boncolgatta kritikai szemmel, hanem élesen és határozottan támadta s a j át személyében a városházi vezetőséget is. A hentesek háborús pénzeiről, a kórházi kvarclámpákról. a Bárczy-féle telkekről irt cikkei után* nemsokára le is mondott a polgármesterségről Bárczy István: főpolgármester lett belőle, utána pedig Body Tivadar dr. következett, akinek nagy szaktudásáról, tekintélyéről és tehetségéről már F eh ér i is elismerő cikkeket bocsátott közre. Ha a jubileum kapcsán F ehéri mai működését nézzük, a nagyvonalúság az, amelyet az ő városházi politikája legjellemzőbb tulajdonságául említhetünk. Városházi politikai cikkei a dolgok tökéletes ismeretéről tanúskodnak, reflektorként mutatva rá a felvetett pi'oblé- ma legfontosabb oldalára. A Pesti Hírlap ma az a t e kint ély a városházán, ami néhai G u- t h y Imre életében volt és hogy az, nagy olvasottságán és elterjedtségén felül elsősorban a jubiláns F e hér i Armand újságírói kvalitásainak köszönhető. korlatban is érvényesítse. Szabó Imre össze tudott egyeztetni olyan érdekeket, amelyek a legellentétesebbeknek látszanak, ő védeni tudta a köznek érdekét más hatalmas felsőbbségekkel szemben, ha erre szükség volt. De másrészt ő meg tudta védeni a közzel szemben is, vagy egyéni hatalmaskodásokkal szemben is az egyest, az elnyomottat, a rászorultat. — Szabó Imrét erre a kiegyenlítő nagy védelmi munkára az tette képessé, hogy ő csodálatos lelki tulajdonságokkal rendelkezett. Sokféle vonatkozásban dolgoztam vele együtt és mindig bámultam elméjének csodálatos fogékonyságát, egészen sajátos jogi érzékét. Bámulatos rövid idő alatt, szinte villámgyorsasággal tudta a legbonyolultabb jogeseteket átpillantani és épen ez a rendkívüli gyors felfogás tette lehetővé azt, hogy a jogi ismereteknek is bámulatos tárházát tudta magában összegyűjteni. — De talán nem is erre a felfogóképességre helyezem a fősulyt, hanem arra a csodálatos képességre, amely ritka jogászban is van meg, arra a csodálatos judiciumra, Ítélőképességre, amellyel ő a legbonyolultabb esetet is el tudta bírálni és amelyben a számtalan sok relativ igazság között szinte egy pillanat alatt az abszolút igazságot meg tudta találni. — De, igen Tisztelt Uraim, ahhoz, hogy valaki nagy jogász legyen, nem elég az, hogy ha ilyen rendkívüli elmebeli képességekkel rendelkezik, hanem ahhoz nagy és meleg szív is szükséges. Mert nem elég az, hogy egy jogász felismerje az igazságot, a maga eszével, hanem szív is kell hozzá, bátorság is kell hozzá, hogy a felismert igazságokat, azután az élet minden körülménye között áldozatosan érvényesíteni is merje. — És még egy jelenségre akarok rámutatni, amely sajnos, nálunk magyaroknál egy külön kiemelendő tulajdonság. Ká akarok mutatni Szabó Imrének izig-vérig magyar jellemére. — Szabó Imre valóban magyar jogász volt. Sajtságos az, hogy ez még külsőségekben is megnyilatkozott. Nem emlékszem például arra, az ő hosszú pályafutása alatt, hogy az ő írásaiban vagy az ő beszédeiben idegen szerzőre való hivatkozást találtam volna. Nem azért, mintha ő lebecsülte volna az idegen auktoroknak és nagy jogászoknak tani- tásait. Nem. De ő annyira magyar jogász volt, hogy még ezt a külföldi idegen támasztékot is eltávolította magától, talán azért, mert az ő nagy eszének ilyen jogi támasztékokra szüksége sem volt. Ha jó. tarlós, megbízható és gazdaságos üzemű autóbuszra vagy teherautóra van szüksége, úgy kérjen ajánlatot és bemutatást a Magyar Waggon- es Gépgyár 8. T.-tíl, amelynek győri automobilgyárában készülnek a legújabb tipusu autók.' RÁBA-KRUPP és RÁBA-A. F. Központi igazgatóság: V., Deák Ferenc ucca 18 Telefon : 818-50. Budapesti raktár és javítóműhely: X., Kerepesi ut 28. sz. Telefon : J. 453—84. RIEGER OTTÓ orgonagyára X. (RÁKOSFALVA) SZIGLIGETI-UTCA 29. KAINRATH ANTAL Villamosvilágilási, erőátviteli és villamosjelző berendezési vállalata — Csillárok raktáron. Budapest, Vili., Kissalétrom-u. 2 — Tel: J. 301-64 Alkalmi vásár részlet áruház bebutoroz és felruház Budapest, VI., Fóthí-ut 18. — Az előbb egyik kedves szemben ülő barátunk beszélgetés közben említést tett arról, hogy volt egy másik nagy jogászunk, akit a jelenlévő urak egy része nem ismert. Ha a kettőt összehasonlítjuk egymással, Kobler Ferenc, aki rendkívül nagy jogász volt, azt mondhatni, az analizáló germán jogászok típusa, aki az eseteket részekre bontotta, nagy auktoroknak, pandektistáknak útmutatása után a jogeseteket szinte felaprózta, a legelemibb, a legapróbb részletekbe ment bele és azután rakta össze és konstruálta meg kiváló jogi véleményét. — Szabó Imre ennek ellentéte volt. Szabó Imre a magyar jogászi típus, aki nem részletezi az eseteket, aki a jogesetet hirtelen egyszerű áttekintéssel, valami csodálatos intuícióval, szinte azt mondhatnám, ösztönösséggel tekinti át és a legbonyolultabb jogesetek között is hirtelen és rögtön megtalálja azt a pontot, ahol a jogesetet meg lehet ragadni és amelyből az esetet azután le lehet vezetni és az igazságot érvényesíteni is lehet. — Szabó Imre ezeknek a nagy jogászi tulajdonságoknak birtokában került a ,tis.zti ügyészség élére és az ő ottani működése valóban korszakalkotó nemcsak a tiszti ügyészségre, hanem általában az egész székesfővárosra nézve. Én nem hiszem, hogy a legutóbbi másfél évtizedben volt valamely olyan na- gyobbszabásu jogügy, amelyen az ő hatalmas elméjének pecsétje rajta nem lett volna. Hacsak a nagyüzemeink megváltását nézzük, vagy — amit én már közelebbről tapasztaltam, — a külföldi tartozásoknak rendezését: mindenütt ott lehet látni az ő jogi zsenijének a nyomait. Vagy vegyük például a háborús időket, vagy az azok után következő időket, amikor azt lehet mondani, hogy minden felbomlott, amikor a gazdasági, szociális, sőt — azt mondhatnám — a családi viszonyok is hihetetlen változásokon mentek keresztül, ami a főváros érdekeit is igen erősen érintette: milyen szerencse, hogy ilyen hatalmas, nagy jogász ült a tiszti főügyészi székben, aki irányt tudott mutatni, aki a felbomlott társadalmi rend zűrzavarában meg tudta mutatni azt a helyes utat, amelyet a fővárosnak s a tiszti ügyészségnek követnie kellett! — Gondoljunk csak vissza például a háborúk utáni, a forradalmak utáni időkben a jogalkotás zűrzavarára, a rendeletek óriási tömegére, amikor tiszavirág-életet élt egy-egy jogi alkotás, úgy, hogy a holnap már mást hozott az előző helyére, mennyi alkalom lett volna erre, hogy a főváros érdekei és jogai elsikkadjanak a jogszabályok nagy tömegében. De Szabó Imre ott volt, őrködött és hatalmas zsenije mindig megtalálta a helyes utat, amelyet az ügyészségnek és a fővárosnak követnie kellett, hogy a főváros eminens érdekei sérelmet ne szenvedjenek és megvédessenek. — A megboldogult főügyésznek nagy érdeme még, hogy ő nevelni, szervezni tudott egy ügyészi kart, amelyre a maga szellemi és erkölcsi nívója folytán büszkék lehetünk s amely tiszAUTOBUSZ KAROSSZÉRIÁK TEHERAUTÓ-PÓTKOCSIK KÖZTISZTASÁGI GÉPEK vágóhídi berendezések GYÁRTJA: NAYÉSRÓNA GÉP- SZÁLLÍTÓESZKÖZ ES SZIVATTYUGYÁR RT. BUDAPEST, X., KÁPOLNA-TÉR RIETSCHEL ÉS HENNEBERG R. T. Budapest, VIII-, Práter-u. 12. Tel. J. 23—18 Központi fűtések és távfűtések. Gőz-, hűtő-, főző- és gőzmosó-berendezések, szárítók. Vízvezetéki, csatornázási, fürdő-, géz-porszívó és egyéb egészségügyi berendezések. — Városi vízmüvek. — Szivattyútelepek. FARKAS LAJOS mérnök Magas-, n4ty-befc>n- és vasbeton épHési vállalkozó Budapest, VII.. Kolrnnhus-n n/a.TeLrj.»»«-?»
