Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-05-24 / 21. szám
1930 május 24. UJ BUDAPEST 5 Építész vagy útépítő? Levél a Szerkesztőhöz Mélyen tisztelt Szerkesztő ur! Olvasom nagybecsű lapjában, hogy a Mérnök és Építész Egylet szigorú ukáizt bocsájtott ki a fővároshoz, követelvén, hogy az üresedésben lévő, műszaki képesítéshez kötött tanácsnoki állást ne általános képesítésű mérnökkel, hanem speciálisan építészeti szakvizsgát tett mérnökemberrel töltsék be. Látom azt a nagy felfordulást, amelyet az európai egyensúlyt félrebMenéssel fenyegető kérdés a szaksajtóban okozott és hallom itt-ott egy, a középitési bizottságban helyetfoglaló városatya hangját, amely öles tirádákat zeng a városházi építési munka jövőjéről, ha ezt az állást építész- szel töltik be és a hágai egyezmény parlamenti megszavazását félti, ha a polgármester városrendezési és magasépítési ügyosztályokat egy vezetés alá vonná. Nem akarom Szerkesztő ur bölcs megfigyeléseit ismételni a jogi minősítési ügyosztályokban dúló mérnöki különítmények közismert ügyeiről, nem kívánom felmelegi- teni azt az irtózatos eltévelyedést, amely a Széchényi strandfürdő építése idején oly sajnálatos nyugdíjazásokhoz vezetett a középitési ügyosztályban, nem vágyom kritika tárgyává tenni a középitési és útépítési albizottságok működését (annál kevésbbé, mert ezek az albizottságok néhány hét múlva amúgy is jobblétre szenderülnek), csupán arra vagyok bátor nagybecsű lapjában rámutatni: ez a nagy felfordulás, az általános megmozdulás mindig a mérnökök érdekében történik, soha a jogászok érdekében. A magyar mérnök-társadalom a diploma bizonyos öntudatával azonosítja magát a városházi mérnökök dolgaival, ez a mérnöki együtt- akarás eredményezte a legutóbbi státusrendezést, amelynek során a város szolgálatában alig néhány hónapot töltött ideiglenes hivatalnokok főmérnökökké avanzsálhattak és ma a budapesti városháza az ötödik fizetési osztályban lévő harmincegy néhány év es műszaki tanácsosokkal dicsekedhetik. Mi, szegény jogászok, alig tudtuk kiverekedni tizenöt és húszéves szolgálatok után az ideiglenes hivatalnoki állások segédfogalmazóivá és fogalmazóivá való átminősítését, nekünk, igen tisztelt Szerkesztő ur. az ideiglenes hivatalnokokat illetően az életkor átlag 38—10 év, vagyunk az ideiglenes hivatalnokok részére megállapított fizetési skála közepe táján, ugyanakkor, mikor az ugyanezen életkorú mérnökök már az ötödik fizetési osztály gyönyöreiben lubickolnak, a különféle üzemellenőri, üzemmérnöki pótlékokról, tervezési és egyéb munkadijakról, építés ellenőri honoráriumokról, hitelmegtakaritási ösztöndijakról nem is beszélvén! Hol van az ország jogásztársadalma, mélyen tisztelt Szerkesztő ur, amikor a jogi minősitésü fővárosi alkalmazottakról van szó? Sehol nincs senki, Szerkesztő ur, hallgat az Ügyvédi Kamara, nem törődik velünk a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének tisztviselő- osztálya, mi csak huzzuk az igát tovább, olyan lakásbérátlaggal, melyből a statisztikai hivatal megállapítása, szerint a mai lakásviszonyok közepette a szobakonyhás lakás átlagbére sem telik ki. Üdvözlöm, azt a szaktudóst, akár mérnök, akár építész legyen ő, aki a jövő hét szerdájától kezdve olim- pusi magaslatban fog trónolni a középitési ügyosztály elevenjei és holtjai fölött! Szerkesztő úrhoz azonban van egy tiszteletteljes kérésem. Méltóztassék nekem megüzenni, mi a módja annak, hogy jogi és államtudományi dupla dók torátusommal sürgősen beiratkozzam a műegyetemre, hány félével fog elismerni eddigi egyetemi tanul mányaimból a műegyetem. Mert én, őszülő halántékkal, de nem lankadó jogászi ambícióval sürgősen el fogom végezni a műegyetemet, abban a reményben, hogy tizenötéves idéiglenes városházi szolgálat után, amikor a velem kezdett, mérnöki diplomával rendelkező tisztviselő- társaim már tanácsnoki állásra kacsingatnak, ha törik, ha szakad, megszerzem a mérnöki diplomát és sürgősen követelni fogom, hogy enyémet is jelöljenek a legközelebb megüresedésre kerülő műszaki képesítéshez kötött tanácsnoki állásra! (Aláírás.) Kik lesznek a törvényhatósági tanács keresztény párti tagjai? Noha még hetek választanak el bennünket a főváros törvényhatósági bizottságának azon közgyűlésétől, amelyen a szentesítés alatt álló nj fővárosi törvény 107. paragrafusa szerint meg fogják választani a törvényhatósági tanács tagjait, valamennyi pártban erős kor- tézia folyik atekintetben, hogy kik legyenek a díszt és pozíciót jelentő kiküldöttek. A Keresztény Községi Pártban a keddi értekezlet előtt sok érdekes vélemény hangzott el atekintetben, hogy a párt kiket küldjön a törvényhatósági tanácsba. Hat, amennyiben a pártonkivii- liek megfelelő módon fogják támogatni a kereszténypárti listát, hét Wolff-párti törvényhatósági tanácsi tagot fog a közgyűlés választani. Bizonyos, hogy a párt vezetőségén kivíil olyanok is be fognak kerülni a kereszténypárti listán, akik ráérő idővel, megfelelő rátermettséggel, tisztességgel és szorgalommal fogják nehéz hivatásukat betölteni. Hogy Wolff Károly dr.-on, a párt vezérén kivíil kik lesznek a Keresztény Községi Párt képviselői a törvényhatósági tanácsban, általában még bizonytalan. Ha ellenben azt nézzük, hogy kit emlegetnek a legtöbben és a leggyakrabban, mint a legposszibilisabb jelöltek egyikét, akkor Nagy Ferencet kell megemlítenünk. Nagy Ferenc a maga hihetetlen agilitásával, szilárd keresztény és nemzeti érzésével, anyagi és erkölcsi függetlenségével, erős gyakorlati közgazdasági érzékével méltó reprezentánsa lesz a törvényhatósági bizottságban annak a keresztény polgári gondolatnak, amelynek jegyében sok érdemes akciót fejtett ki már eddig is gyakorlati téren a kitűnő Nagy Ferenc. Ha számbavesszük, kik Wolff Károly leghívebb és legmegbízhatóbb katonái, szintén elsősorban Nagy Fe- rencre esik a pillantásunk, bizonyos lévén, hogy amint az elmúlt tiz esztendő alatt egyetlen percig sem volt hűtlen a zászlóhoz, ezekután sem fogja vezérét sohasem cserben hagyni. Bizonyos az is, hogy Nagy Ferenc a törvényhatósági tanácsban is mindig kipróbált hűségű katonája marad a vezérnek. Amint eddig mindig biztosan számíthatott reá a pártvezetőség, ezután is a küzdők első sorában fogjuk őt látni, ha majd a törvényhatósági tanácsban kell megvédeni a keresztény ér• dekeket. Benedek tűzoltótiszt előadása. Benedek Mihály tíizoltótiszt a polgár- mester megbízása folytán Berlin, Drezda, Hamburg, Bréma, Hannover, Magdeburg és Lipcse városok tűzoltóságainak szervezését, felszerelését és laktanyáiknak építkezését, valamint azoknak, berendezését tanulmányozta. Benedek szorgalmas kutatással és munkálkodással gazdag anyagot gyűjtött egybe és Tűzoltó tanulmányutam címen e hónap 18-án a Forum filmszínházban nagyszámú közönség előtt vetített képekkel kisért felolvasást tartott. A megjelentek között ott volt Koncz Endre miniszteri tanácsos, Ambró- zy és Rétay-Theimer tábornokok, Spannberger és Guth elöljárók, igen sok fővárosi tisztviselő, a budapesti tűzoltó testületek szövetségének többszáz tagja. Az egybegyült hallgatóság az igen érdekes és értékes előadásért Benedek tüzoltótisztet melegen ünnepelte. O. M. T. K. VÉDJEGYŰ . PALACKTEJBEN AZ ERÓ Buday Dezső ünneplése a Ferencvárosban. A Ferencváros és a főváros keresztény közönsége imponáló névnapi vacsorát rendezett Buday Dezső tiszteletére a Bakácstéri Keresztény Kaszinóban. A nagyteremben csak kétszáz ember fért el, úgyhogy a másik kétszáz kénytelen volt elmenni, mert nem kapott helyet. A vendégeket és no- tabilitásokat Weszelszky Gyula köszöntötte, mint házigazda, majd Fi- nály István dr. serleggel a kezében tett hitvallást Buday Dezső magasztos ideáljai mellett. Utána Si- pöcz Jenő dr. polgármester a rendkívül népszerű és közszeretetben álló közéleti embert üdvözölte Buday Dezsőben, akinek működése túlterjed a kerületen, a fővároson és országos jelentőségű. Buday Dezső szivébe zárja a maga közönségét, de a közönség is őt. Neki imponál az a keresztény harcos, aki sok sebet kap, mert sokat is osztogat. Fáradhatatlan hitvesével (Hosszantartó taps.) kenyeret szereznek a szegényeknek s a küzdelemben Buday Dezsőnek a Ferencváros ad mindig uj erőt. Wolff Károly, mint budai polgár köszöntötte Buday Dezsőt. A magyar lakoma abban különbözik a külföldiek vacsorázásától, hogy mi ezt az alkalmat mindig felemeljük a nemzeti régiókba. Aki Buday Dezső vacsoráján jelen van, jelenléte egyenlő a hitvallással. Hangsúlyozta, hogy nem a keresztény eszmében van a baj, hanem annak kivitelében, de a kereszténységnek érvényesülnie kell a gyakorlatban is. Mi fanatikus és elszánt magyarok vagyunk, nem téveszt meg a túloldal demokráciája bennünket, mert a túloldal faji gondolata megakadályozza a demokrácia érvényesülését. A forradalom nem tud erkölcsöt és kultúrát adni, csak az igazi kereszténység. Buday- ban a tettek emberét köszöntötte. Ernszt Sándor dr. kiemelte Buday Dezső páratlan stratégiai tudását és nagy szervezőképességét. Ebben a kerületben még a kormány emberei sem tudnak megmoccanni. Ma- gasztalással szól Buday Dezsőné lankadatlan munkájáról. Nem félünk még azoktól se, mondta Ernszt Sándor, akik velünk, keresztényekkel szemben csináltak ellenzéki frontot. Grégersen Lujza a ferencvárosi asszonyok, Papp Jenő a Magyarság-szövetség, Hunkár Géza plébános a katolikus közönség, Horvát Géza dr. az ÉME nevében üdvözölte az ünnepeltet, majd Wigh János elöljáró. Müller Antal, Pász- thy János bizottsági tagok és Róth Zsi gmond dr., a Lövészegylet nevében szólalt föl. Az üdvözlésekre Buday Dezső nagyszabású és koncepciózus beszédben köszönte meg a feléje áradó szeretetet, lelkes és sűrű tapsok közt tett hitet rendíthetetlen keresztény és magyar meggyőződése mellett. A modern orvosi tudomány minden eszközével és a különböző gyógyeljá- résokhoz szükséges fölszerelésekkel ellátva. A város minden pontjáról könnyen megközelithető Alkalmi vásár részlet áruház bebutoroz és felruház Budapest, VI., Főthí-ut 18. Harc a tespedés ellen Wolff Károly nagy beszéde a Keresztény Nemzeti Liga jubiláris közgyűlésén Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga vasárnap tartotta a keresztény társadalom impozáns részvétele mellett ezévi közgyűlését, amely egyben beszámoló volt a liga tizesztendős működésének eredményéről. A jubiláris közgyűlésen W o 1 f f Károly dr., a liga ügyvezető' elnöke hatalmas beszédben fejtegette a keresztény Magyarország problémáit. Beszédében vázolta a sok nehézséget, amellyel azok találkoznak, akik a magyar közéletben Krisztus jegyében dolgoznak. Sokan visszariadtak a küzdelemtől, de kitartott a magyar értelmiség, mely szent meggyőződéssel akarja az értelmességet a munkások lelkében megszervezni. A szociális élet bölcseletével kevesen foglalkoznak szerte a világon. Öntudatlanul mennek a tömegek, nem analizálják a szociális lét alapján megnyilvánuló törvényszerűségeket. Az ellentábor is azt hirdeti, hogy szociális életet akar élni, elvesz azonban az éntől mindent, ami nemes és szent. Megfosztja a hittől, az Istentől, az erkölcstől, á becsülettől. Az akarat legázolását a keresztény társadalom pipogyasága és inaktivitása tette lehetővé. Tiz esztendővel ezelőtt, a kétségbeesések idején idegen járom alá hajtotta fejét a nemzet, hitt a felforgatok jelszavainak és bár azóta egy decennium elmúlt és a nemzeti öntudat kezdett ébredezni, ma már tunya tespedés üli meg a lelkeket. Pedig az internacioná- lis ellenfél minden eszközzel felvértezetten dolgozik azon, hogy az anyagi és lelki javainak 72 százalékát elvesztett magyar nemzetet a végső pusztulás örvényébe döntse. Beleharsogja a magyar köztudatba, hogy a Liga ki fogja nevelni a nemzeti akaratot és nem hagyja végső romlásba dönteni a nemzetet. A Ligának kell megkovácsolnia a magyar nemzet életének acélutját, mert nemzeti akarat nélkül nincs élet, nincs fejlődő jövő, csak olyan pusztulás, amelyből nincs feltámadás! Csak a keresztény értelem utján lehet boldogulni! Jöhet még küzdés, ezernyi gol- g’ota, harc, de semmi más nem adhat jövőt, mint Krisztus és a nemzeti gondolat. A keresztény társadalom programmja egy szó és ez a szó: Krisztus. Magyarok akarunk maradni és keresztények, magyarságunkat és vallásunkat internacionalistáknak fel nem áldozzuk! Sokan akarjuk a keresztény Magyarországot azért, mert a magyar jövendőt akarjuk! A közönség tomboló lelkesedéssel ünnepelte hatalmas beszéde végén Wolff Károly dr.-t. A beszédet, amely programmja a Liga uj tiz esztendejére, teljes terjedelmében ki fogják nyomtatni. Dona Döme és Társa Papír és írószerek gyári raktára a „Papirmalomhoz“ Budapest, IV., Aranykéz-u. 6 Telefon: Automata 877—15. Alapitva: 1790-ben. Somló Jenő asztal05me5ter Készít saját, vagy adandó tervek szerint mindennemű asztalos munkát Budapest, IX., Remete-utca 24. Kemény Sándor Xt V., Pannonia-u. 18. Tel.: L 904-24 Bienenstok Józseí & Fia írógép, papír, nyomtatvány és Irodafelszerelési osztálya, ruggyanta bélyegző-gyár, vésőintézet, zománctábla-gyár Budapest, Vili., Rákóczi-ut 27. Telefon: József 421—34.
