Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-05-10 / 19. szám
6 UJBIWAPJESI Verseoylárgyalási tiirdelmiy Budapest székesfőváros tanácsa utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések“ rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre — nyilvános versenytárgyalást hirdet a III. kér. Hunor-utcai gyermeksportház és lubickoló medence ösz- szes munkáira. A bánatpénz tekintetéhen a íennebb emlitett „Hivatalos hirdetések“ rendelkezései irányadók. A vonatkozó költségvetési kiirás nyomtatványai ivenkint 0.50 pengőért kaphatók 1930. évi május hó 5-től kezdve naponta d. e. 11—1 órák között a székesfővárosi tanács II. (középitési) ügyosztályának IV., Központi városháza, III. em. 342. sz. szobájában. A rajzok, tervek és minták megtekinthetők és a szükséges felvilágositás megszerezhető (tervező műépítésznél vagy) az előadónál, a Központi városháza, III. em. 337. ajtó alatti hivatalos helyiségben. Az ajánlatok 1930. évi május hó 21-én (szerdán) d. e. %10 óráig a tanácsi II. (középitési) ügyosztály III. em. 350. sz. szobájában adandók be. Az ajánlatok ugyanazon napon, ugyanazon tanácsi ügyosztály üléstermében (III. em. 354. sz.) 10 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. Budapest, 1930. évi május hó 1-én. A székesfőváros tanácsa. Versenytárgyalási hirdelDieny Budapest székesfőváros tanácsa — utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések“ rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre — nyilvános versenytárgyalást hirdet az I. kér. Kelenföldi tiidőbeteggon- dozó intézet: 1. föld, kőműves elhelyező 2. ács, 3. bádogos, 4. műkő, 5. burkoló, 6. asztalos, lakatos, mázoló munkáira. A bánatpénz tekintetében a fennebb emlitett „Hivatalos hirdetések“ rendelkezései irányadók. A vonatkozó költségvetési kiirás nyomtatványai ivenkint 0.50 pengőért kaphatók 1930. évi május hó 5-től kezdve naponta d. e. 11—1 órák között a székesfővárosi tanács II. (középitési) ügyosztályának IV., Központi városháza, III. em. 342. sz. szobájában. A rajzok, tervek és minták megtekinthetők és a szükséges felvilágositás megszerezhető Hönsch László oki. ép., tervező műépítésznél vagy az előadónál, a Központi városháza, III. em. 315. ajtó alatti hivatalos helyiségben. Az ajánlatok 1930. évi május hó 28-án (szerdán) d. e. %10 óráig a tanácsi II. (középitési) ügyosztály III. em. 350. sz. szobájában adandók be. Az ajánlatok ugyanazon napon, ugyanazon tanácsi ügyosztály üléstermében (III. em. 354. sz.) 10 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. Budapest, 1930. évi május hó 2-án. A székesfőváros tanácsa. GftANDJEAN JÓZSEF épület és műlakat<>8 Takaréktűzhelyek gyártása v.. Gróf Tis« Iatrán-u. 14. (Bólvány-u. »rrftia) Ha jó. tartós, megbízható és gazdaságos üzemü autóbuszra vagy teherautóra van szüksége, úgy kérjen ajánlatot és bemutatást a Magyar Waggon- és Gépgyár it.T.-löl, amelynek győri antomobilgyárában készülnek a legújabb tipusu autók. RÁBA-KRUPP és RÁBA-A. F. Központi igazgatóság : V., Deák Ferenc ucca 18 Telefon : 818-50. Budapesti raktér és javítóműhely : X., Kerepesi ut 28. sz. Telefon : J. 453—84. A fővárosi kiadások 8°lo-a a kölcsönök amortizációjára esik Bódy László dr. tanácsjegyző előadása a Széchenyi Szövetségben a fővárosi költségvetésről — Az Uj Budapest tudósítójától — Az Országos Széchenyi Szövetségnek a Nagyvárosok problémái cimii előadássorozatában hétfőn délután Bódy László dr. székesfővárosi tanácsjegyző tartott érdekes előadást Budapest költségvetéséről. Az előadó előadását három részre osztotta. Első részében a költségvetési elmélettel foglalkozott, második részében a főváros költségvetésének történeti fejlődését vázolta, harmadik részében pedig az 1930. évi költségvetést ismertette. A kiadások közül a legjelentősebbek a közoktatási (23.89%), a közigazgatási (18.25%), az ut- és csatornaépítési (12.29%), a közjótékonysági (10.11%), a közegészségügyi (8.70%), és a kölcsönök törlesztésére eső (8.4%) kiadások. A bevételek részben adókból (56.83%), részben pedig a közvagyon s a jogok és javadalmak hasznosításából (27.10%) és az üzemeknek a községi háztartáshoz való hozzájárulásaiból (16.07%) származnak. Érdekes volt az a megállapitás, hogy miután a kiadások alig csökkenthetők, sőt a terhek egyre fokozódnak és mert a vagyon jövedelmezőségét ezidőszerint nem lehet emelni, ennélfogva a másik két bevételi ágazatnak kell a kiadási többleteket fedezni. Akkor azonban, amikor viszont az adóterheket sem lehet növelni, az üzemek hozzájárulásában lehet csak a, további fedezeti lehetőségeket keresni. Annál a szerves összefüggésnél fogva, amely a költségvetés bevételeinek egymáshoz való viszonyát jellemzi, következik viszont az is, hogy az üzemeknek a háztartáshoz való hozzájárulása terhére végrehajtott tarifa- mérséklés az elmaradt fedezetnek a közadókból való pótlását tenné szükségessé, vagyis a tarifális differenciát az üzemi szolgáltatásokat igénybevevő közönség helyett az adózó közönség egyeteme fizetné. Az adózási rendszerben a közvetlen adóké a túlsúly. Ezek az adóbevételek 62.51%-át teszik, inig a közvetett adókra 37.49% esik. A közháztartások vitelének egyik alapelve, hogy a folyó bevételek csak a folyó kiadások fedezetéül vehetők igénybe. A folyó bevételek terhére beruházásokat nem is célszerű megvalósitani. Bár tagadhatatlan, hogy a. beruházások szükségesek, a költségvetést mégis menteni kell e kiadásoktól, mert a közterhek jelentős enyhítése csak akkor következhet el, ha azokat az igényeket is mérsékeljük, amelyeket a közületekkel szemben támasztani szokássá vált. Az önkormányzatnak egyik legjelentősebb joga a költségvetési jog, mert az évi budget megállapításánál, amikor intézményei fenntartása érdekében a szükséges költségekről gondoskodik, a lakosság szolgáltatásait is igénybe veszi és pénzügyi politikáját is kifejezésre juttatja. Annál a kölcsönhatásnál fogva tehát, amely a közületek gazdálkodása és a magángazdaság között fennáll, a közterületeknek és igy Budapest székesfővárosnak is egyik legnehezebb problémája, hogy a maga részéről biztosítsa ennek a két tényezőnek az annyira kívánatos harmóniáját, mindamellett lehetővé tegye annak a számtalan és a közületekkel szemben jogosan támasztott kulturális, szociális, közegészségügyi stb. feladatnak a megoldását, amelyeket a pénzügyi és gazdasági lehetőségeken belül az okszerű várospolitika megkíván. Az előadást — amelyen a vendégek sorában dr. Csupor József ny. tanácsnok, dr. Gallina Frigyes tanácsnok-főjegyző, György Henrik ny. miniszteri tanácsos, belügyminiszteri számvevőségi igazgató, Honffy Lajos adóhivatali igazgató, Dingha Árpád pénztári igazgató és a főváros tisztikarának számos tagja is megjelent — a jelen volt hallgatóság nagy tetszéssel fogadta, majd a rendező Országos Széchenyi Szövetség nevében Acsay László ifjúsági elnök köszönte meg. Mi van a filmgyári kulisszák mögött? Jelentettük, hogy a Paedagó- giai Filmgyár R. T. kénytelen volt a szabályszerű időben összehívott évi rendes közgyűlését elhalasztani, mivel Gál Jenő dr. bizottsági tag, akit a Beszkárt-igazgatóvá avanzsált Kakulyay Károly helyére a részvénytársaság közgyűlése a felügyelőbizottság tagjává választott meg, kijelentette, hogy a részvény- társaság multévi mérlegét aláírni nem hajlandó. Felszólítottuk Gál Jenő dr.-t ezen negativ ténykedésével kapcsolatosan (a felügyelőbizottsági tag ur a lefolyt egy esztendő alatt egyetlenegyszer sem élt azon jogával, illetőleg kötelezettségével, hogy az üzem telepén megjelenjen és az ügyvezetést ellenőrizze), hogy álljon ki a placcra és mondja el, miért nem akarja a felügyelőbizottsági jelentést aláírni. Gál Jenő dr. ezen idő alatt több irányban fejtett ki közérdekű tevékenységet, igy az országgyűlés képviselőházában Palásti Irén amerikai állampolgár dekoltázsával is mélyen és behatóan foglalkozott, nem tartotta azonban mindezideig szükségesnek, hogy a Paedagógiai Filmgyár R. T. felügyelőbizottságá- val és igazgatóságával szemben elfoglalt szokatlan áJláspontját megindokolja. Tény az, hogy a felügyelőbizottsági jelentés mindmáig nincs aláírva, dacára annak, hogy Purébl Győző dr. tanácsnok szükségesnek tartotta, hogy ebben a tárgyban személyesen és hosszasan értekezzék a bizottsági tag nrral. Hihető, hogy a hatos üzemi bizottság zárszámadási tárgyalásai során a nyilvánosságnak is bepillantásban lesz része az érdektelennek egyáltalában nem mondható filmgyári kulisszák mögé és sok olyan kulisszatitok kerül majd napfényre, amelyekre joggal és méltán kiváncsi a közvélemény. Nem akarunk sem helyet, sem tápot adni a filmgyári igazgatásról széltében szállongó mende-mondáknak, sem a különféle fúziós és rekonstrukciós üzleti terveknek, szükségesnek tartjuk azonban, hogy a filmgyári berkek homályos csontjaiban felderengjen a nyilvánosság jótékony napsugara. A Paedagógiai Filmgyárat, mint részvénytársaságot, a kereskedelmi törvény is a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok közé sorolja, duplán kötelező ez a nyilvánosság a részvénytársaságra, amelynek tulajdonosa a főváros közönsége. Ezt a kétszeresen fontos szempontot és kétszeresen súlyos jogi és politikai, kötelezettséget teljes jóakarattal ajánljuk az illetékes tényezők figyelmébe. 1930 május 10. Mindenütt kapható! Az idén is egypengős osztalékot fizet a Kisipari Hitel. Az egyik legjobban prosperáló fővárosi intézet, a Kisipari Hitelintézet, melynek alaptőkeemelésére a legutóbbi rendes közgyűlés tudvalévőén újabb Í00.000 pengőt szavazott meg. Az erre vonatkozó törvényhatósági bizottsági közgyűlési határozat már a belügyminisztériumban fekszik és a tanácsi V. ügyosztály, amelynek hatáskörébe a Kisipari Hitelintézet tartozik, most külön felterjesztéssel fordult a kormányhoz, kérvén, hogy a kisipar és kiskereskedelem nagy bajaira való tekintettel mennél gyorsabban hagyják jóvá az alaptőkefelemelésre vonatkozó határozatot. Csak az erre vonatkozó miniszteri határozat leérkezése után lesz az intézet igazgatósága abban a helyzetben, hogy az alaptőkét felemelő közgyűlést összehívja, amelyet az évi rendes közgyűléssel együtt kíván Széli vezérigazgató az idén megtartani. A Kisipari Hitel mérlege különben a legközelebbi napokban kerül a hatos üzemi bizottság elé. A múlt évi mérleg az intézetnek a megszabott kereteken belül való örvendetes fejlődéséről tesz tanúbizonyságot, az osztalék a folyó évben is előreláthatólag egy pengő lesz, ugyanannyi, mint tavaly. A Magyar-Francia Biztosító Rt. folyó hó 2-án, pénteken tartotta ormódi O r- m o d y Vilmos elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. A 27.451.27 P évi tiszta nyereségből részvényenként 2 P osztalék kerül kifizetésre folyó hó 5-től kezdve a társaság főpénztáránál (V., Hold ucca 21.) és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál. A közgyűlés dr. Kisskalt Vilmost, a Müncheni Viszontbiztosító Társaság vezérigazgatóját, beválasztotta az igazgatóságba és a társaság alelnökévé választotta meg. A közgyűlést követő igazgatósági ülés dr. Kende Artur igazgatósági tagot, az intézet jogtanácsosát, vezérigazgatóvá nevezte ki. A Ganz osztaléka: 8 pengő. A Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. igazgatósága megtartotta mérlegmegállapitó ülését és az idei közgyűlés időpontjául 1930 május 22-ét tűzte ki. Az igazgatóság javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy a rendelkezésre álló 2,464.004 pengő 91 fillér nyereségből részvényenként a tavalyinak megfelelő 8 pengő osztalék kifizetését határozza el. A Magyar Pamutipar Részvénytársaság igazgatósága május 5-én tartott ülésén elhatározta, hogy a közgyűlésnek javasolni fogja a 856.664.22 pengő nyereségből 461.595.74 pengő értékcsökkenési leírás után részvényenként 80 fillér osztaléknak 1930 május 17-től való kifizetését. Egyúttal elhatározta, hogy a multévi közgyűlésen elhatározott részvényösszevonást fenti naptól kezdve hajtja végre. E szerint 5 darab 15 pengő névértékű részvény bevonása ellenében 1 darab 75 pengő névértékű részvény kerül a Magyar Általános Hitelbanknál kiadásra. BENESGH FERENC, ELEKTROTECHNIKAI telefon * ES műszaki ipai<vállalata j. 382-27." BUDAPEST, Ulli., BAROSS-TÉR16. BŐRKABÁTOK, ^|]| autó-bőrfejvédők, bőrnadrágok. Gyártja: sportmellények, stb. ACZÉL BORRUHÁZATI IPAR VII., KAROLY-KÖRUT 13, 1. EMELET Fansz tagoknak előnyös fizetési feltételek.
