Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-11 / 2. szám
1930 január 11. wa UJBUDAPEST A Nemzetközi Gépkereskedelmi R. T. mérlege 23,930.000 pengő alaptőke mellett 2,225.568.82 pengő tiszta nyereséget tüntet föl. A nyereség í'ölosztása tekintetében az igazgatóság azt a javaslatot fogja tenni a janíiár 15-ére egybehívott évi rendes közgyűlésnek, hogy az „A“ sorozati! elsőbbségi részvények osztalékára 487.550 pengő, a ,,B“ sorozatú elsőbbségi részvények osztalékára 522.375 pengő, a törzsrészvények 10 százalékos osztalékára (részvényenként 5 pengő) 1,000.000 pengő, az alapitójegyek alap- szabályszerü osztalékára 19.249.17 pengő íordittassék, 50.000 pengő nyugdijinté- zeti tartalék céljára használtassák föl, a fenmaradó 69.397.97 pengő az 1929—30. üzletév számlájára vezettessék át. A vállalat lefolyt üzletéve az erőteljes fejlődés jegyéhen indult, de a fagykárok és a gabonaárak leromlása a társaság gépüzleti forgalmának kibontakozására kedvezőtlenül hatottak. Az exportüzlet fejlesztésével azonban sikerült a forgalmat a tavalyi színvonalon fentar- tani, sőt még fokozni is. A Nemzeti Bank osztaléka. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa január 4-én tartott ülésében dr. Schober Béla vezérigazgató előterjesztése alapján jóváhagyta a Bank mérlegét, valamint nyereség- és veszteségszámláját, amelyek szerint az 1929. évi tiszta jövedelem 10,242.000 pengő. A főtanács elhatározta, hogy az elért üzleti eredményből 13 százalékos osztalék, azaz 100 aranykorona n. é. részvényenként 13 aranykorona (15.06 pengő) kifizetését fogja a közgyűlésnek javaslatba hozni. HUFF TESTVÉREK. iparművészeti és galvanoplasztikai műhely Aranyéremmel kitüntetve Fémek színezése, aranyozás, ezüs- tözés, patinózás — Bronz- és fémöntés — Művészi plakettek és reliefek készítése fénykép után is — Mindennemű tárgyak galvénulon való bevonása, u. m. gyermekcipők, élővirágok, gipsz-szobrok és bárminemű emléktárgyak megörökítése Budapest, VIII., Kisfaludy-u. 29 (Coivin-szinhéz köz) és IX., Tompa-u. 13 I vitéz Horváth Nándor bádogos- és szerelő-mester Elvállal minden e szakmába vágó munkát. I., Döbrentei-tér 3. Telefon hivó: Aut 604 — 4 6. Az 1924. évi XVIII. t.-c. alapján szervezett IPAROSOK ORSZÁGOS KÖZPONTI SZÖVETKEZETE Postatakarékpénztári számla: 10.517. — Postatakarékpénztári csekkszámla: Kisipari hitelakció: 44.500. — Girószámla: Magyar Nemzeti Bank. — Táviratcím: Ipközpont. TELEFONSZAMOK: Központi osztályok Nádor-utca 22, Aut. 253-33, Aut. 253-35, Aut. 212-14. Igazgatóság. Titkárság. Pénzügyi osztály. Ellenőrzés. Könyvelés. — Bőrosztály: Lipót 996-62. V., Nádor-utca 21. Építőipari osztály: Lipót 912-32. V., Nádor-utca 18. Faipari osztály: Lipót 996-61. V., Nádor-utca 21. — Kisipari hitelakció: Automata 253-33. V., Nádor-utca 22. Kereskedelmi oszI tály: Lipót 996-61. V., Nádor-utca 21. Textil közszállitási osztály: Lipót 902-32. V., Nádor-utca 18. Asztalos munkák gyára Hencz Kálmán Budapest, IX., Erkel-utca 17 Telefon: Aut. 860-02. „GUWY“ kézi tűzoltó készülék, amely minden emberi beavatkozás nélkül 60° C hőmérsékletnél automatikusan működik és a tüzet keletkezése pillanatában azonnal eloltja, emellett kézi használatra is alkalmas. kizárólagos eladási hely: Vériess Jársa Budape t,IV, flpponyí lér l Telefon: 834-59 A kisipari hitelprobléma megoldása Irta: Szél Jenő, a Kisipari Hitelintézet vezérigazgatója A kisiparosság hitelellátása egyike a legfontosabb közgazdasági problémáknak. A kisiparosság aránylagosan kismérvű beszerzéseinél fogva általánosságban is kedvezőtlen helyzetben van, de *ez a kedvezőtlen helyzet különösen a hitelellátás terén súlyos, mert a kistételű hitelek rentabilitásának hiánya miatt üzleti alapon álló pénzintézetek nem szívesen foglalkoznak kistételű kihelyezésekkel. Budapest székesfőváros tanácsa és törvényhatósági bizottsága helyesen látta meg azt a tényt, hogy a kisiparosság nem nélkülözheti a gazdasági boldogulás egyik legfontosabb eszközét, a hitelt. Ezért alapította 1918-ban a Budapesti Kisipari Hitelintézetet és ezért támogatja a főváros anyagi viszonyainak lehetőségéhez képest alaptőkével és hiteltőkével ezt az intézményt. Budapest székesfőváros közgyűlése a tanács előterjesztése alapján az 1930. évi költségvetés terhére is 400.000 pengőt állított be a Budapesti Kisipari Hitel- intézet alaptőkéjének felemelésére, úgy hogy ezzel az összeggel az intézet saját tőkéje kereken 2 millió pengőre fog emelkedni. A kisipari hitelellátás ügye nem külön ügye a kisiparosságnak, hanem ennek a gazdasági szolgálatnak a kisiparosság körét messze túlhaladó nagy jelentősége van. A külkereskedelmi mérleg passziv tételeinek adatai ugyanis kétségtelenül igazolják, hogy rendkívül sok oly cikket hozunk be külföldről, amelyeket kisiparunk itthon is termelni képes. Ezekben a külföldi árukban a külföldi munkát fizetjük meg ugyanakkor, amikor kisipari műhelyeink munka nélkül állanak, az üzemekben fekvő tőkék kamatozatlanul hevernek, munkaerők és munkaképességek kihasználatlanul maradnak. A kár kétszeres, mert ugyanakkor a munka nélkül állókat mégis csak el kell tartani, vagy a legjobb esetben megtakarított tőkéiket élik fel. A behozott áruk nagy részét azért szerezzük be külföldről, mert a külföld a technika modern eszközeit a racionalizálás elveinek felhasználása mellett alkalmazva, olcsóbban tud termelni. A behozott áruk nagy részét viszont behozzuk annak ellenére, hogy belföldi iparunk olcsóbban tud termelni. Ez utóbbi esetekben kétségtelenül megállapítható, hogy ezek az áruk azért hozatnak be külföldről, mert a tőkeerős külföld hosszúlejáratú nyílt hiteleket tud adni, amire tőkeszegény kisiparunk képtelen, a kereskedelem pedig — mintán maga is hitelre kénytelen eladni, forgótőkével pedig szintén nem rendelkezik — a hitelre rá van szorulva. A kormány belátta, hogy a kiskereskedelem hitelellátásának ügye általános közgazdasági szempontból is fontos és ezért — miután előzőleg támogatta a főváros kisiparosságának hitelellátását azzal, hogy a maga részéről is 1,600.000 pengőt a Pénzintézeti Központ utján a Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. rendelkezésére bocsátott — 1 millió pengő veszteségi tartalékot szavazott meg az egész ország kiskereskedelmi hitelellátásának megkönnyítésére. Ebből a veszteségi tartalékból 200.000 pengőt kapott a Budapesti Kisipari Hitelintézet olyképpen, hogy ezen az alapon 800.000 pengő visszleszámitolási hitelt vehet igénybe a Pénzintézeti Központtól. A kormányakció révén tehát 1 millió pengő hitelkeret áll a Budapesti Kisipari Hitelintézet utján a kiskereskedelmi hitelellátás rendelkezésére. Budapest székesfőváros tanácsa és törvényhatósági bizottsága további áldozatkészséggel a maga részéről is 1 millió pengő hitelt biztosított a kiskereskedelemnek olyképpen, hogy ez összeget erre a célra betétként elhelyezte a Budapesti Kisipari Hitelintézetnél. Boodaniy Géza es vitéz Cstíry Miklús oki. építész oki. mérnök és építőmester építési vállalkozó Budapest, VII., Erzsébet-krt 19. Telefon: József 358-98, 421—31 A Budapesti Kisipari Hitelintézetnél fővárosi tőkékből tehát rendelkezésre áll ma a kisiparosság és kiskereskedelem állandó hitelellátására 1,600.000 pengő saját tőke, továbbá 1,600.000 pengő kisipari kormány-hiteltőke, 1 millió pengő kiskereskedelmi kormány-hiteltőke és 1 millió pengő fővárosi állandó kölcsöntőke. Ez összesen 5,200.000 pengő, amihez hozzászámitandók a Községi Takarék- pénztár által a Budapesti Kisipari Hitelintézet részére megszavazott 1,500.000 pengő visszleszámitolási hitel, valamint más pénzintézetek részéről is rendelkezésre bocsátott visszleszámitolási hitel, amely ma kereken 500.000 pengő. Ez ősz- szegek együttvéve 7,200.000 pengőt tesznek ki. Ez összegekhez járulnak még a kisiparosok és kiskereskedők, valamint ezek gyermekeinek és az iparostanon- coknak takarékbetétéi. Nagyon örvendetes jelenség, hogy az iparosság gyermekeinek és az iparostanoncok takarékossági hajlamának felébresztése és ébrentartására irányuló 1927 végén megindított akciónk azzal az eredménnyel járt, hogy az ezekből eredő betétek a folyó évben 100 százalékkal emelkedtek. Propaganda- eszközeink: perselyek, takarékjegyek, takarékkártyák, takarékautomaták és ingyen könyvek alkalmazása, illetve szétosztása. A takarékbetétgyüjtés fárasztó és költséges munkával jár ugyan, de a jövő nevelése szempontjából úgy erkölcsi, mint gazdasági tekintetben kétségtelenül nagyértékü és a jövőben bizonyára nagyban fog hozzájárulni ahhoz, hogy az intézet altruisztikus hivatását minél tökéletesebben betölthesse. A rendelkezésre álló hiteltőke a fennálló hitelszükségletek kielégítésére nem elegendő. A kormány ezért hajlandó is az egész ország kisipari hitelkeretének felemelésére, amely újabb hitelkeretből Búd kereskedelmi miniszter ur nyilatkozata szerint megfelelő rész fog jutni a fővárosi kisiparosság hitelellátásának emelésére. A Budapesti Kisipari Hitelintézetnél a múlt év december 31-én fennálló kihelyezés összege 4,900.000 pengőt tett ki. A folyó évben folyósított uj kisipari hitelek összege kereken 2,300.000 pengőt, a kiskereskedelmi hitelek pedig 1,300.000 pengőt. A kiskereskedelmi hitelek folyósításával a gazdasági összefüggések láncolatánál fogva feltétlenül könnyebbült a kisiparosság helyzete, aminthogy a kisipari hitelek folyósítása a kiskereskedelem szempontjából is előnyöket jelentett. A kisipari hitelprobléma teljes megoldásához azonban nem elegendő, ha csak a kisiparosság és a kiskereskedelem részére biztosítható megfelelő hitel, mert a teljes megoldáshoz csak az egész középosztály kistételű hitelellátása vezet. Az egész középosztály hitelellátása esetében az orvos, a mérnök, a tanár stb. inkább készpénzhitelt vesz igénybe, mint áruhitelt a szabónál, a cipésznél, az asztalosnál stb., mert egyrészt áz áru és a kisiparos kiválasztásánál nagyobb választási lehetősége nyílik, azonkívül pedig olcsóbban is kapja szükségleti cikkeit. A kisiparosra nézve is igen nagy előnyt jelent, ha vevőitől készpénzt kap és nem kell követeléseit leszámittatni, vagy elzálogosítani, illetve a vevőtől kapott váltókat vissz- leszámitoltatni. így elkerüli azt, hogy kinnlevőségei mobilizálásának szükségessége esetében girókötelezettségeket vállaljon, amelyek igen sokszor tőkeerejét meghaladják és adósainak késedelmeskedése esetében is már válságos helyzeteket teremtenek. De a közép- osztály készpénzhitelellátása esetében ezenfelül nagymennyiségű oly árut termelhetünk itthon, amelyet ma csak GRANDJEAN JÓZSEF épület és műlakatos Takaréktűzhelyek gyártása v„ Gróf Tisza István-u. 14. (Báhrány-u. sarkén) 7 azért hozatunk he külföldről, mert a megfelelő fedezetekkel rendelkező fogyasztók kistételű hiteligényei miatt készpénzhitel hiányában, áruhitelt kénytelen igénybevenni. A középosztály hitelellátásának nagy előnye még abban is mutatkoznék, hogy a fedezetekkel rendelkező kisiparosok hitelkereteinek felszabadulása erejéig, mód kínálkoznék részükre a racionalizálás eszközeinek megszerzésére, amelyek képesítenék arra, hogy a jelenleg olcsóbban termelő külfölddel szemben is eredményesen vegyék fel a versenyt. Az egész középosztály hitel-* ellátása a kisipari hitelproblóma megoldását lényegesen fogja elősegíteni. A főszámvevő lezárta az 1929-es évet. Az uj esztendő minden évben nagy munkát ró a fővárosi számvevőségre és a főszámvevői hivatalra: december 31-ével az egész vonalon lezárják a számlákat és könyveket, és újakat fektetnek fel a következő esztendei könyvelések és számvevőségi feljegyzések számára. Régi szokás szerint az ujesztendő után néhány napig még nyitva maradnak az elmúlt esztendő könyvei és számlái, hogy azokba a később beérkezett könyveléseket és feljegyzéseket is be lehessen vezetni. Mig ez az utólagos bevezetési időszak a múltban rendesen két-három hétig tartott, a folyó évben Sebő Béla főszámvevő már abban a példás helyzetben volt, hogy az elmúlt hét szombatján, január 4-én, kiadhatta a rendeletet az összes könyvek és számlák lezárására. A zárszámadás elkészitése céljából azonnal megkezd dődött a szokásos módon a könyvek és számlák x-endezése és feldolgozása, és mint Sebő Béla főszámvevő munkatársunknak kijelentette, a folyó esztendőben is, mint az elmúlt évben, március végén már a tanács előtt lesz az 1929-es zárszámadás. Fedezet hiányában késik a nyilvános órák rendbehozatala. Ismeretes az az esztendők óta tartó háborúság, amely á főváros hirdető vállalatának aszisztálása mellett a közterületeken elhelyezett nyilvános órák rendbehozatala körül tart. A vita főanyaga az, hogy a hazai ipar által előállított ingaórák szereltessenek-e fel az utcákon, vagy pedig a külföldön nagyszerűen bevált Normal-Zeit-rend- szerü órákat állitsanak-e szolgálatba a kereskedelemügyi kormány külön behozatali engedélyével. Az időközben több kiló súlyra gyarapodott aktatömeg megjárta már az összes minisztériumokat, a Kereskedelmi és Iparkamarát, a műegyetem illetékes szakosztályát, a hágai konferenciát, a sóhivatalt: szóval mindazokat a helyeket, ahova egy ilyen szépen kifejlődött tengeri kigyó eljuthat és sok viszontagság után visszaevezett az illetékes szociálpolitikai iigyoszályba. Időközben tisztázták az összes tisztázandó kérdéseket, az aktaóriás már magában foglalja az összes lehetséges szakvéleményeket, iparpártolási, műszaki és fajfenntartási szempontból és amikor a mostani órák pontatlansága miatt kesergő pesti polgár azt hihette, hogy végre történni fog valami, beütött az .a meglepetés, amely a Wallace-regények utolsóelőtti oldalán szokott bekövetkezni, egészen uj fordulatot adva a dolgoknak. A meglepetés ez esetben abban nyilatkozott meg, hogy a pénzügyi ügyosztály, amikor a műszaki és egyéb kérdések eldöntése után az akta hozzákerült, hogy az uj órák beszerzésére fedezetet jelöljenek ki, kategorikusan kijelentette, hogy pénz, az pedig nincsen, az órákat tehát megrendelni nem lehet. A szociálpolitikai ügyosztály illetékes szakreferense ezekután mit tehetvén egyebet? — azon töpreng, hogy akkor miért kellett az akacsemetét a különféle szakvéleményekkel és ankétezésekkel dagadt óriássá felnevelni, amikor azt két esztendővel ezelőtt a fedezet-hiány rideg jégesője annak rendje és módja szerint minden további tárgyalás és szakvéleményezés mellőzésével egy jobb hazába küldte volna. Igaz, hogy két esztendővel ezelőtt, mikor az akta világkörüli útjára elindult, még senki sem gondolta volna, hogy éppen pénzhiányon fóg múlni az ügy. A már meglevő nyilvános órák pedig a fedezethiányról szóló pénzügyi ügyosztályi jelentés nyilvánosságra jutása óta még rendetlenebbül járnak, mint eddig. ügy látszik, nagyon szivükre veszik a dolgot . , .
