Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-04-19 / 16-17. szám

Budapest, 1930 április 19 VII. évfolyam 16—17. szám UJ BUDAPEST Tek. Fővárosi Nyilvános Könyvtár, t Bpest, IV.Gróf Károlyi-u.8. KÖZGAZDASÁGI előfizetési Arak: Egész évre ........................ 30 pengő rél évre .......................................15 pengő Eg yes szám Ara 60 flllAr 1 FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBV ANDOR DR I Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1 Budapest, V., VlsegrAdl-utcA 19. Telefon: Aut. 928—23. Postatakarekp. chequeszAmla : 30913 HÚSVÉTI HANGULATOK IRTA: WOLFF KÁROLY A városházán minden annak be­folyása alá került, hogy közelednek a választások. Pártok és hivatalok idegesen vizsgálják az esélyeket, pe­dig még nem is olyan rövid az idő, rifig a választások ideje elérkezik. A Számítások azonban már útra kel­nék és minden intézkedésben ott lappang már az aggasztó gondolat, mit hoz a jövendő. Higgadtan figyelve a történendő- ket meg lehet állapítani, hogy maga a közönség meglehetősen közömbös. A politikusok beleszónokolják a vi­lágba az általános titkos szavazati jog követelését, biztosítván aprót és nagyot arról, hogy ez mindenki üd­vösségének kutforrása, a bajok egyedüli hathatós orvosszere, amiért el kell vezetni mindenhová a nem­zetet, ha keli még a Lánchidig is. — A közönség pedig, amely megaján- dékoztatott ezzel a nagy kinccsel, szinte húzódozik annak gyakorlásá­tól. Csak a minapában élcelődött egyik előkelő írónk szavazati joga felett, kijelentvén, hogy még ő azzal sohasem élt és nem is akar élni. Ez az ellentmondás a hivatalos politikusok és a tömegek között igen komoly probléma. Szinte leszö­gezhetjük, hogy a parlamentariz­mus egyik súlyos kóros tünete. A polgárság unja a parlamentáris ve­szekedéseket, a szociáldemokrácia pedig élete feladatának tartja a szervezkedést és gazdasági érdekek által bilincsbe rakott tömegeivel kérlelhetetlen pontossággal megje­lenik az urnák előtt és leszavaztatja áldozatait. Ez az ellentét egyik ma­gyarázata a szociáldemokrata sza­vazatok szaporodásának. A szak- szervezet nem ad állást, ha tagja nem szavaz le az urnáknál, a pol­gárság pedig unalmasnak tartja a közjogok gyakorlását és egyenesen megcsömörlött a parlamenti arénák szinjátékaitól. A gyűlések senkit se tévesszenek meg. A szavazók magatartását nem tükrözik vissza a gyűlések. Pedig nagy dolgokról van szó. A keresz­tény városháza kérdése kihat a leg­utolsó tanyák sorsáig is. A keresz­tény városháza a múltak szörnyű tanulságainak leszürődött igazsága. A magyar centrális közhangulat rendszere mellett, amikor Budapest akarata, hangulata, érzésvilága ki­sugárzik az egész országba minden­hová, egész jövendőnk attól függ, megmarad-e az ezeréves magyar ha- gyományokon alapuló nemzeti szel­lem a városházán. Ezt nem én mon­dóm, ezt az igazságot Trianon hir­deti a jelen mélységes nyomorúsá­gának beszélő érveivel. Minden és mindenki, aki ezt a szellemet gyen­gíti, vétkezik jövendőnk ellen. A városházán nem bir jelentő­séggel kormánypárt vagy ellenzék, mert a városi ügyek 99%-a minden politikától mentes ügy és tisztára városi érdek. A városházán még a legmeggyőződésesebb kormánypárti is belekerül a városi ügyek speciális természetének hatáskörébe és ez szembe állítja a kormánnyal is, ha meggyőződése szerint a város ér­deke igy kívánja. Ezért alapítottuk meg mi a Keresztény Községi Pár­tot, amelyben helyet foglalhat min­denki, akár kormánypárti, akár el­lenzéki felfogással, aki a város ér­dekeit a szivén viseli és a keresztény nemzeti gondolatot a városházán érvényesíteni akarja. Ez a gondolat fényesen be is vált tíz éven keresz­tül anélkül, hogy bárkit is feszélye­zett volna az országos politikában elfoglalt álláspontját illetőleg. Mi­ben érvényesülhet az országos poli­tikai felfogás az utak, csatornák rendezése, a város fejlesztése, kul­túrintézményeknek ápolása, a szo­ciális gondoskodásnak kiterjesztése, a városi különleges pénzügyi és — Az Uj Budapest tudósítójától — A húsvéti ünnepek alkalmából felkerestük Sipőcz Jenő dr. polgár- mestert, hogy vele az aktuális vá­rosházi kérdésekről beszélgetést folytassunk. A felvetett kérdésekre Öméltósága a következő válaszokat volt szives adni: Az uj törvény életbelépte után, amely tudvalévőén megszünteti a hi­vatalnoki tanácsot, hogyan gondolja el polgármester ur a városházi admi­nisztráció intézését atekintethen, hogy a polgármesternek a törvényben kon- templált nagyfokú felelőssége a he­lyesen. alkalmazott közigazgatás ré­vén kisebbittessék? — A polgármesteri felelősségnek a törvényben körülirott mértéke ad­minisztratív intézkedésekkel nem csökkenthető ugyan, de a lehetőség megvan arra, hogy belső, admi­nisztratív intézkedésekkel egyrészt a közigazgatás menetét egyszerűsít­hessük és gyorsíthassuk, másrészt pedig elérjük azt, hogy a polgár- mester kisebb jelentőségű ügyekkel túl ne terheltessék, ellenben irányi­tó és ellenőrző hatáskörét minél tel­jesebben be tudja tölteni. Ugyan­csak jelentékeny szerepet fog ját­szani az ügykörök megfelelő beosz­tása. Az elérendő célt, véleményem gazdasági kérdésekben? A szociál­demokrácia igenis ezekbe is bele tudja vinni a maga különleges elvi kérdéseit és ha mi nem tudunk egy­ségesen védekezni, akkor megint be­következik az, hogy iskoláinkban ur lesz az 1918-as szellem, munkássá­gunk ellenséges falankszként sora­kozik fel adott pillanatokban, a ke­resztény érdekek védelme nem fog érvényesülni és Budapest nem az ország érzésvilágának megfelelő fő­város, hanem az egész vidéket kóro­san befolyásoló corpus separatum lesz. Az erős Keresztény Községi Párt a városházán történelmi szükséges­ség. Az erős Keresztény Községi Párttól nem kell félnie senkinek, aki az ezeréves hagyományokon alapuló nemzeti gondolatot ápolni akarja. A Keresztény Községi Párt sorsa mé­lyen belemarkol Budapest jövendő­jének kérdésébe és igy mindenki­nek, aki nem akarja a felforgatást, nem akar forradalmakat, hanem bé­kés nemzeti fejlődést, helyzetünk ja­vulását, félretéve a bűnös közöm­szerint, szolgálná az is, ha a pol­gármester az ügyosztályok vezetőit havonta egyszer előre meghatáro­zott időben értekezletre egybehívná, hogy a felmerülő nagyobb kérdése­ket, valamint az adminisztrációs kérdéseket a közigazgatás felelős vezetői megbeszélhessék. Az uj törvény 107. §-a alapján ösz- szeülő törvényhatósági tanács műkö­dése idején hogyan fog alakulni Mél­tóságod véleménye szerint a hivatal­noki és a törvényhatósági tanács egy­más közötti viszonya, a törvényható­sági tanács és a ma is működő szak­bizottságok egymáshoz való viszonya és az a körülmény, hogy á törvény az átmeneti intézkedéseket illetően rendelkezéseket nem tartalmaz, nem fogja-e teljesen kaotikussá, tenni az ügyek vitelét? — A 107. §. alapján összeülő tör­vényhatósági tanács, a régi tanács és a szakbizottságok egymáshoz való viszonyának kialakulására vo­natkozólag minden valószínűség szerint a törvény életbelépése után kiadandó végrehajtási utasítás fog rendelkezni. A törvény szövege az átmenetre vonatkozólag intézkedé­seket nem tartalmaz ugyan, de tu­domásom szerint széleskörű felha­talmazást ad a kormánynak arra, hogy az újonnan beiktatott szerv­bösséget, oda kell inennie az urnák­hoz és le kell adnia szavazatát a Ke­resztény Községi Párt listáira. A keresztény városháza nem idézte elő a súlyos gazdasági helyzetet, a ke­resztény városházát nem lehet bele­vonni a hadikölcsön valorizációja és a rokkant-ügy jelenlegi sanyarú helyzetének kérdésébe. Ha a keresztény városháza össze­roppan, akkor nem javítjuk helyze­tünket, hanem súlyosbítjuk azt. A keresztény városháza tízéves múl­túnknak egyedüli konkrét eredmé­nye. Ha nem is tudott mindenkit ki­elégíteni, de sokaknak használt és sokat ért el. Az élcelődő kritika ki­kezdheti a kormány politikáját, de sanyarú helyzetünkben minden ke­resztény budapesti polgárnak köte­lessége a keresztény városházát erő­síteni, nem pedig gyöngíteni. Ezért mondom én e szomorú jelen hus- vétjának ünnepén: Testvéri szeretet, összefogás, meg­értés szelleme hassa, át a lelkeket és fel a küzdelemre a keresztény városházáért! nek a régi szervekhez való viszo­nyát átmenetileg rendeletben szabá­lyozza. Lehetséges, hogy az első időben nehézségek fognak felmerül­ni, ezeket azonban a közigazgatás és a polgárság érdekében mielőbb le kell küzdeni. Az uj törvény által elrendelt vá­lasztások kapcsán mi a városháza me­netrendje? — A közigazgatás törvényben elő­irt teendőink időpontjára nézve az uj törvény életbelépése nem jelent­het halasztást. A költségvetést és zárószámadást az illetékes szerv kétségkívül idejében le fogja tár­gyalni. A felmerülő egyéb fontos kérdések is minden bizonnyal ideje­korán elintézést fognak nyerni. Igen nagy munkát fog az egész köz- igazgatásra és különösen a törvény- hatósági bizottságra róni a szabály­rendeletek egész sorának a meg­változott viszonyokhoz képest sür­gősen eszközlendő átdolgozása. A közmunkák minél előbb való meg­indítása tárgyában mik Méltóságod véleménye szerint a legsürgősebb teendők és melyek azok az intézke­dések, amelyeket a polgármester ur a közmunkák versenytárgyalási kiírása és gyors lebonyolítása érdekében tett és tenni szándékozik? Sipőcz polgármester nyilatkozik az aktuális problémákról A hivatalnoki tanács megszűnése, a törvényhatósági tanács műkö­dése, a közmunkák meginditása, a függőkölcsön és a nagy kölcsön, az elmúlt tiz esztendő legnagyobb eseménye és eredményei

Next

/
Oldalképek
Tartalom