Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-04-12 / 15. szám
1930 április 12, ajjBUMUEsr 5 Nagy Ferenc kitüntetése. Az Országos Testnevelési Tanács Nagy Ferenc törvényhatósági bizottsági tagot a testnevelési ezüstéremmel és elismerő oklevéllel tüntette ki. Si- pőcz polgármester megbizásából az érmet és az oklevelet P'urébl Győző dr. tanácsnok a szerdai nap folyamán ünnepélyes formák között adta • át Nagy Ferencnek. Az ünnepekhez Purébl tanácsnok hosszabb beszédet intézett, hangoztatván, hogy agilitásával, sportszeretetével és lelkes buzgóságával valóban megérdemelte a szép kitüntetést. Az ezüstéremmel és az elismerő oklevéllel olyan érdemeket jutalmazott a Testnevelési Tanács, amelyek nemcsak Nagy Ferenc kiválóságait dicsérik, hanem hasznára vannak az egyetemes sportnak és a nemzetnek is. Nagy Ferenc meghatott szavakkal köszönte meg a kitüntetést, kijelentvén, hogy azok a nagy célok, amelyek közéleti pályáján előtte lebegnek és az éppen megkapott kitüntetésre is vezettek, továbbra is változatlanul fogják őt hevíteni és lelkesíteni. Állásokat szüntet meg a főváros a havidijasi állások átszervezésével kapcsolatban. A főváros törvény- hatósági bizottsága tudvalévőén elhatározta, hogy az összes havidijasi állásokat ideiglenes hivatalnoki állásokká szervezi át. Az erre vonatkozó közgyűlési határozatot most a belügyminisztérium jóváhagyta és tekintettel az ügy sürgős voltára, a minisztérium városi osztálya ezen elhatározását telefonikus utón közölte a főváros elnöki ügyosztályával. Az átszervezés fizetéskülönbö- zetet nem jelent az érdekelt mintegy 650 havidíjas számára, részükre- ez csupán lakbéremelkedést hoz, fejenként mintegy évi 100 pengőt. A 650 ideiglenes hivatalnokká avanzsált eddigi havidíjas végeredményben évente mintegy 60.000 pengő uj megterhelést jelent a lakbér-differencia révén a fővárosnak. A havidijasi állások átszervezésével kapcsolatban azonban a belügyminiszter arra vonatkozóan is figyelmezteti a fővárost, hogy ezt a 60.000 pengőt valamilyen módon meg kell takarítani, esetleg olyképpen, hogy ennek az összegnek megfelelően állásokat szüntet meg a főváros. Az elnöki ügyosztály olyképpen tervezi a dolgot, hogy a természetes kihalást véve figyelembe, 35—40 megüresedő ideiglenes hivatalnoki állást nem töltenek be mindaddig, amig az ilyképpen megtakarított fizetés az évi 60.000 pengőt el nem éri. Az ideiglenes fogalmazók küldöttsége a polgármesternél. A tanácsi, árvaszéki és ügyészségi ideiglenes fogalmazók küldöttségileg keresték fel S i p ő c z Jenő dr. polgármestert azzal a kéréssel, segitse elő, hogy a segédfogalmazókká való átminősítésük tárgyában készülő szabályrendelet-tervezet mielőbb a közgyűlés elé kerüljön. A polgármester szeretettel fogadta a küldöttséget és hosszabb beszédben válaszolt. „Önök, nraim, talán nem is tudják — mondotta a polgármester — mily keserűséggel tölti el a szivemet a fogalmazás kezdetén állóinak jelenlegi szomorú helyzete, amelyet teljes mértékben átérzek. — Nemcsak a szenvedő alanyokra nézve, hanem egyenesen a közre is veszedelmesnek tartom ezeket az állapotokat.“ A polgármester kijelentette még, hogy utasitani fogja az elnöki ügyosztályt az átminősitési szabályrendelet-javaslatnak a közgyűlés elé való mielőbbi előterjesztésére. Vitái András mfi- és (»UttUkilM Budapest, VII., Angol-utce 3/b. Telefon: Júzsel 394-60. Miért nem akarja Gál Jenő aláírni a Pedagógiai Filmgyár múlt évi mérlegét? Egy felügyelőbizottsági tag, aki még sohasem volt a gyártelepen, de megtagadta a jelentés aláírását — Az aláírás elmaradása miatt a részvénytársaság kénytelen volt közgyűlése elhalasztását kérni — Az Uj Budapest tudósítójától — A kereskedelmi törvény a részvénytársaságokat illetően előírja, hogy azok minden esztendőben legalább egyszer közgyűlést kötelesek tartani. A törvény annyira imperative írja elő az évenknét való közgyűlés megtartását, hogy a közgyűlés elhalasztására csak indokolt esetekben ad engedélyt az illetékes hatóság. Ugyancsak a kereskedelmi törvény intézkedik a részvénytársaság faktorairól, többek között a felügyelőbizottságról is. A felügyelőbizottság működését illetően elrendeli a törvény, hogy az ellenőrzi a társasági ügyvezetést, evégből jogában áll a társasági ügyek menetéről tudomást szerezni, továbbá köteles az évi számadásokat és a mérleget, nemkülönben a nyereség felosztását tárgyazó indítványokat megvizsgálni és erről a közgyűlésnek évenként jelentést tenni. Ha a felügyelőbizottság hivatalos működésében a törvénybe vagy az alapszabályokba ütköző intézkedéseket vagy a társaság érdekeit sértő mulasztásokat, avagy visszaéléseket tapasztal, a közgyűlést azonnal összehívni, tartozik. A kereskedelmi törvény fentidé- zett paragrafusai furcsa zavarokat idéztek elő a Pedagógiai Filmgyárnál, amely tudvalévőén a székesfő: város tulajdona. A Pedagógiai Filmgyár r. t. utolsó rendes közgyűlését 1929 május 28-án tartotta, amelyen a felügyelőbizottság tagjául "az időközben Beszkárt-igazga- tóvá kinevezett Kakujay Károly helyébe Gál Jenő dr. székesfővárosi bizottsági tagot választotta meg. Ezen a közgyűlésen Gál Jenő nem vett Teszt, a választásról őt írásban értesítették. Közel egy esztendeje részesül tehát a Pedagógiai Filmgyár elméletileg abban a szerencsében, hogy Gál Jenő dr.-t felügyelőbizottsági tagjául vallhatja: gyakorlatilag azonban ennek a felügyelőbizottsági tagságnak a részvénytársaságot illetően különös jelentősége nincsen, mert Gál Jenő dr. megválasztása óta tagsági jogával egyáltalában nem él, a részvény- társaság telepén soha meg nem jelent, az ügyek vezetése és ellenőrzése tekintetében semmiféle érdeklődést nem mutatott, a felügyelő- bizottság egyetlen ülésén részt nem vett. Amikor a részvénytársaság igazgatósága az elmúlt évi mérlegszámlát a törvény rendelkezéseinek megfelelően elkészítette, a felügyelőbizottság, melynek llovszky János lett Kakujay távozása után az elnöke, az előirt formák között jóváKOVÁCS GÁBOR ÉPÜLET ÉS BÚTORASZTALOS BUDAPEST. IX.. SOROKSÁRI-UT 41-43. TELEFON : JÓZSEF 320 - 83. TUNGSRAM hagyta az igazgatóság által eléje terjesztett mérleget, azzal, hog-y amint szokásos, azt a felügyelőbizottság aláírja, és ilyképpen mehessen a jelentés a közgyűlés elé. A jelentést és a mérlegszámlát aláírta a felügyelőbizottság valamennyi tagja, Gál Jenő kivételével. Gál Jenő dr., amikor a részvénytársaság vezérigazgatója az okmányokat aláírás céljából hozzá elküldötte, kijelentette, hogy azokat nem hajlandó aláírni. Hogy miért nem, arra vonatkozólag állítólag nyilatkozott is Gál Jenő dr., nem tartjuk azonban szükségesnek állítólagos kijelentéseket reprodukálni. Tény az, hogy a részvénytársaság kénytelen volt Gál Jenő aláírásának hiánya miatt közgyűlésének elhalasztását kérni, tény az, hogy Gál Jenő az aláírást még nem eszközölte, viszont tény az is, hogy Gál Jenő sem a törvényszék, sem a főváros előtt semmiféle formában mindezideig nem tartotta szükségesnek megmagyarázni, hogy egyrészről hogyan értelmezi ő felügyelőbizottsági tagságának a kereskedelmi törvényben kimerített tartalmát, amikor is aláírása elodázásával halasztja a közgyűlés meg- tarthatását, amelynek összehívását egyébként a törvény baj esetén kötelességévé teszi a felügyelő bizottságnak, viszont melyek azok az okok, amelyek miatt a részvénytársaság egy évi működésének gesztióját nem akarja felügyelőbizottsági tagsági aláírásával jóváhagyni. Talán kissé túlzottan lojális volt a részvénytársaság, amikor a közgyűlés elhalasztását kérte, holott a felügyelőbizottsági jelentés érvényes lett volna akkor is, ha azt a bizottsági tag ur bármilyen okból nem hajlandó aláírni. Nekünk a Pedagógiai Filmgyár feje nem fáj, végeredményben nem érdekel bennünket, eladják-e a gyárat, ennek vagy annak, beolvad-e az az állam filmgyártó akciójába, vagy marad-e továbbra is, ami ma, egy 125.000 pengős általános költséggel, 100.000 pengős üzemi költséggel, Hunnia- gépekkel, Liget-mozival és Községi Takarékpénztári előlegekkel dolgozó kétesértékü üzem. Ha azonban Gál Jenő, mint jogász, ismeretében a kereskedelmi törvénynek, a Pedagógiai Filmgyár mérlegéért és igazgatósági jelentéséért a felelősséget nem vállalja, Gál Jenőnek, a bizottsági tagnak ki kell rukkolnia a far- bával és a nyilvánosság előtt kell szenzációhajhászástól mentesen, de alaposan és értelmesen megmagyaráznia elhatározásának minden valószínűség szerint mélyenfekvő indokait. BUDAPESTI ÄSVANYOLAJGVÄR 8.-T. BUDAPEST. IX., SOROKSÁRI-ÚT 95. Szállllla a legmegbízhatóbb üzem- és kenőanyagokat Kristály benzint világító- és traktorpetroleumot, gázolajat ROBUR amerikai autó- és traktorolajokat. Munkácsy Ernő épület- és ■Blakatosmeater. takaréktűzhely- és kályhakéssHi ♦ BUDAPEST, Vll.. Rizsa ncea St 'Tel.: J. 312-80 KUPÁN JÁNOS angol úri szabó Budapest, IX., Ferencz-körut 31 tökéletes autopneu Szobrot a Szent László-térre! Kőbánya egyike a főváros ama kerü- ' Jeteinek, melynek nincsen szobra. A főváros X. kerületének nincsen egyetlen olyan emlékműve, mely hirdetné a magyar történelmi múltat,. A kerület polgárságának régi vágya, hogy Kőbánya terein szobrokat emelhessen, azonban ebben a háborús és a forradalmi idők, majd pedig az ezek után bekövetkezett súlyos gazdasági viszonyok és zilált társadalmi helyzet megakadályozták. Mozgalmat is indítottak annakidején Szent László király szobrának a Szent László-téren való felállítása érdekében, azonban a megvalósitásnak az emlitett okok kerékkötői voltak. Amint hirlik, most az angyalföldi egyházközség a Nagyváradról átmentett Szent László király szobrát a VI. kerületben lévő Béke-téren tervezi felállítani, amely helynek pedig semmi vonatkozása nincs a szoborral és igy tehát nem volna célszerű, hogy Szent László szobra odakerüljön, ahol annak jelentősége nem domborodhat ki a kívánt mértékben és ahová inkább megfelelne a tervezett Béke-szobornak felállítása. A Szent László-szobor ha valahol, hát csakis a X. kerületi Szent László-téren nyerhet méltó és jelentőségteljejs elhelyezést, ahol Szent Lászlóról elnevezett plébánia-templom is van és amely templom főoltárának diszes festménye is Szent Lászlót ábrázolja, mint védőszentjét. Ugyancsak Szent László nevét viseli a templom tere, valamint az oda alig néhány lépésnyire fekvő reálgimnázium is. Mindezeknél fogva minden vitán fe- lülállóan megokolt, hogy a Szent László szobor a X. kerületi Szent László-térre kerüljön, ahol amúgy is igen megfelelő hely kínálkozik áz elhelyezésére. Most eme tervvel kapcsolatban mozgalom indult,o hogy a régi terv akciójának fonalát ismét felvegye a kerület és megvalósíthassa régi vágyát és egy történeti műemlékkel gazdagítsa a szegény és mostoha kerületet. A mozgalmat dr. Bucsánszky Bertalan, a kerület agilis elöljárójának indítványa élesztette fel, amikor is a kerületi elöljáró a vasárnap tartott Szent Imre ju- biláris év X. kerületi rendező-bizottságának ülésén javasolta, hogy a bizottság egyben alakuljon át Szent László szobor előkészítő bizottsággá és indítson akciót a Szent László szobornak a kerületben való felállítása érdekében. Egyben javasolta azt is, hogy a Szent László-téren keresztülhaladó belső Jász- berényi-ut neveztessék át a VI. kerületben levő Szent László-ut nevének megszüntetésével Szent László-utnak, mert a főváros polgárságának orientációja is megkívánja, hogy a Szent László-ut ugyanabban a kerületben legyen, ahol már megvan a Szent László- tér, Szent László-templom, Szent László gimnázium és majd meglesz a Szent László-szobor is. A bizottság nagy lelkesedéssel tette magáévá az indítványt és elhatározta, hogy akciót indit annak megvalósítása tárgyában. GRANDJEAN JÓZSEF épület és mülakatos Takar éktűzhelyek gyártása V., Gróf Tlssa latrén-u. 14 (Bélvény-u. sarkáé) Asztalos munkák gyára Hencz Kálmán Budapest, IX., Erkel-utca 17 Telefoni Aut. 860*02.
