Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-04-05 / 14. szám
1$30 április 5. UJ BUDAPEST a Hanvay Sándor síremléke a Kerepesi-temetőben, amelyet a kerületi elöljáróságok állítottak fel.---------------—■ Amíg városatya lettem... György Endre könyve a bizottsági tagok életrajzaiból emléket áliit a halálraítélt közgyűlésnek A főpolgármester’ kitüntetése A kormányzó Ripka. Ferenc dr. udv. tanácsost, Budapest székesfőváros főpolgármesterét kitüntetésben részesítette, adományozván neki a II. oszt. órdemkeresztet a csillaggal. A főpolgármester kitüntetése általá-. nos örömet váltott ki, mégpedig pártkülönbség nélkül a törvényhatósági bizottság minden oldalán, és a közéletben is, ahol Ripka Ferenc dr. férfiúi jellemét, puritán erkölcsét és nagy képességeit becsülik és méltányolják. Lehetnek pártpolitikai különbségek, amelyek válaszfalakat emelnek a főpolgármester és a közgyűlés egyes pártjai közé, azonban bizonyos, hogy ez a kitüntetés a. maga nobilis tényével tul- emqlkedik a válaszfalakon, emberek és pártok ellentétein. A főpolgármester kitüntetésében újabb megnyilvánulását látjuk annak az államfői kegynek, amely legutóbb a de- cennális küldöttség előtt nyilatkozott, meg teljes jóindulattal és szeretettel az ország fővárosa iránt. A főpolgármestert kitüntetése alkalmából minden oldalról elhalmozták szer encsekivánatokkal. A főpolgármester ujvárosházi hivatalában csütörtökön délelőtt egymásután jelen meg a tisztelgő küldöttségek egész sora. Sipőcz polgármesternek a főváros tanácsában történt üdvözlése után — amiről lapunk más helyén emlékezünk meg — Búzáik alpolgármester felfüggesztette a tanácsülést, és a főváros vezetősége élén Sipőcz Jenő dr. polgármesterrel átment az Újvárosházára, hogy a főpolgármestert kiil- döttségileg üdvözölje. A küldöttségben részt vettek Buzáth és Bérezel alpolgármesterek, továbbá Csupor és Édes tanácsnokok, mint a tanácsnak rangban legidősebb két tagja. Az üdvözlő beszédet Sipőcz polgár- mester tartotta, melegen emlékezvén meg azokról az érdemekről, amiket a főpolgármester a főváros szolgálatában sokszor nehéz viszonyok között szerzett és kifejtette az egész tanács örömét a főpolgármester kitüntetése felett. A főpolgármester hosszabb beszédben köszönte meg az üdvözlést, majd az aktuális városházi problémákról hosszabb eszmecserét folytatott a város vezetőségével. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége ugyancsak küldöttség leg kereste fel a főpolgármestert, és küldöttségileg tisztelgett előtte a Fővárosi Rovatvezetők Szindikátusa is: Szudy Elemér kitüntetése. A kormányzó Szudy Elemér miniszteri tanácsosnak, a miniszterelnökségi sajtóiroda vezetőjének a II. oszt. érdemkeresztet adományozta. Szudy Elemér kitüntetése közelről érinti az ujságiró társadalmat, amely a kormányzói kegy megnyilvánulásában a maga megbecsülését, munkásságának méltánylását is látja. Az a kitűnő publicisztikai érzék, okos és körültekintő tapintat, amelyek oly jellemző tulajdonságai a sajtófőnöknek, párosulnak az ő hazafias érzésével, nagy energiájával és kiváló képzettségével. Osztatlan örömet vált ki városházi körökben is Szudy kitüntetése, aki hivatalos hatáskörében mindenkor szívesen és udvariasan áll a főváros rendelkezésére. Gásnár Sándor IX. SZVETENAY-U. 30. TELEFON : 386-45 — Az Uj Budapest tudósítójától — Furcsa találkozása a véletlennek, hogy azokban a napokban, amikor az országgyűlés képviselőháza az uj fővárosi törvény részletes vitájának befejezésével a most együtt ülő fővárosi törvényhatósági bizottság fölött megkonditja a lélekharangot, egyik kiváló hírlapíró társunk, György Endre, az Újság fővárosi rovatának szerkesztője, közrebocsátja könyvét, amely a városatyák életrajzi adatait tartalmazza. Úgy fest a dolog, mintha ez a könyv emlékoszlopa lenne a városatyák mai, pusztulásra Ítélt gyülekezetének, önéletrajzok egymásutánja, amelyben a törvényhatósági bizottsági tagok elmondják, hogyan kerültek be a város parlamentjébe, mementója lenne az elkövetkező változásoknak. Vájjon hány kerül vissza belőlük, ha az uj törvény alapján megindul a nagy hadjárat a mandátumokért? Ebből a szempontból históriai dokumentumot reprezentál György Endre könyve, mert a késő utódoknak is megmutatja, hogy a törvény- hatóság mai formájában mekkora értéket tulajdonított — önmagának. Ezen tudományos értékétől eltekintve azonban — és az olvasóközönséget ez érdekli a legjobban — izes, élvezetes olvasmány a városatyák önéletrajza. Sajátos zamatu biográfiák sorakoznak ebben a könyvben: Sok harc, sok küzdelem zajlik le — mondja előszavában a szerző — néha sok fáradozás, igyekezet, jó szándék vész kárba, sok ambíció törik meg, hogy azután újra erőre kapjon, amig valaki a közélet lajtorjáján eljut addig a fokig, hogy tömegeket képviseljen a fórumon. Boldog vagy boldogtalan gyermekkor, forró fejti ifjúkor, végül a megállapodottság, amikor az ember a maga bajai mellett a más bajaival is törődik, sőt azokat néha előbbrevalónak tartja a sajátjánál ... A könyv a főpolgármester és a polgármester életrajzával kezdődik, ezt a két életrajzot különösen érdekessé teszi most a kormányzói kegy, amely magas kitüntetéssel honorálta Ripka főpolgármester és Sipőcz polgármester közéleti érdemeit. A főpolgármester szinte vallomás- szerű önéletrajzából megtudjuk, hogy mint árva gyermek kezdte el Budán iskoláit és nehéz küzdelmek között haladt előre. Minél nagyobb iskolás lett, annál inkább tudott magán segíteni és mikor érettségit tett, számíthatott arra, hogy főiskolai tanulmányait is elvégezhesse. Egészen fiatalon jutott ahoz a megtiszteltetéshez, hogy 1906-ban a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagjává választatott, ahol először a vízmérőórák házikezelése ügyében szólalt fel. Ezzel mintegy eldőlt az az irány is, amelyben munkáját tovább folytatta: fő figyelmét az üzemek működésére fordította. Hamarosan tagja lesz a légszesz-kérdés megoldására kiküldött bizottságnak, ebből fejlődik ki első nagyobb közéleti harca... de Ripka Ferenc dr. közéleti működésének ezek után következő stációit már jól ismeri a közvélemény. Nem kevésbbé érdekes Sipőcz polgármester életrajza is. Ebből megtudjuk, hogy a podeszta dupla doktor, a jogtudományin kívül megvan az államtudományi doktorátusa is. 1906 november 1-én lépett a főváros szolgálatába és ami szinte egyedülálló a város történetében, csakhamar egyhangúan tiszti ügyésszé választották. A rövid önéletrajz után érdekes méltatása következik a magasba ívelő karriér egyes állomásainak, sajnos, ezek már nélkülözik az önbiográfia közvetlenségének himporát, de ennek dacára hallatlanul érdekesek. Amikor Sipőcz László, a polgár- mester édesapja Bárczy Istvánnal szemben az akkori polgármester választáson elbukott, György Endre könyve szerint a gyermek Sipőcz Jenő állítólag meg is jósolta, jóval későbbem győzelmét. Mikor apja a választás után hazaérkezett, fia mosolyogva vigasztalta: Nem baj, apám! Majd én leszek Budapest polgármestere. Se non é verő . . . Furcsa találkozása a fátumoknak, hogy 1926 október 1-én a második választáson, a leadott 302 szavazatból 166 esett Sipőcz Jenőre, 135 Bárczy Istvánra. Mindenképpen érdekes, sőt hasznos olvasmány is ily körülmények között György Endre könyve. A finom papiru oldalakon sorra felvonulnak a közgyűlés kisebb-nagyobb potentátjai, a legapróbbaktól, akiknek nevét még a pártjaik is alig ismerik, a legelsőkig, akiknek neve az országos politikában, sőt az ország határain túl is fogalom. Azt mondja előszavában az iró, hogy tépelődő órák, emésztő éjszakák, gondterhes napok, sóhajos esztendők, erőrekapások és csiiggedések, bizaAlkalmi vétel részlet áruház bebutoroz és felruház Budapest, VI., Fóthi-ut 18. kodások és visszavonulások azok a stációk, amelyek az élet sűrű erdeinek útját szegélyezik. így van ez valamennyiünknél, igaza van György Endrének. De a természetes emberi kíváncsiság arra ösztönöz bennünket, hogy igyekezzünk, feledve a magunk bajait, belenézni a mások életébe, azokba a zárt körökbe, amelyek az emberi egyéniséget és lelket jelentik. György Endre könyve az önélet-leirás közvetlenségével fokozottan elégíti ki ezt az eredendő emberi kíváncsiságot, érdekes és pszichológiai szempontból is mélyen tanulságos órákat szerezve azoknak, akik az efajta dolgok iránt érdeklődnek. A hercegprímás Kőbányán Szokatlanul mozgalmas volt vasárnap reggel a Belső Jászberényi-ut és a Szent László-tér. Ünneplőbe öltözött férfiak és nők csoportjai igyekeztek a Szent László-téri plébániatemplom . felé, melynek környékét nagy tömegek lepték el már a kora reggeli órákban. A kerület centrális részeinek külső képe azonnal elárulta, bogy valami nagyobb esemény van készülőben. Alig múlt el 8 óra, amikor felhangzott a járókelők ajkán: Jön a hercegprimás! Valóban S e r é d i Jusztinián dr. hercegprimás érkezett Kőbányára immár másodízben, hogy a kerület róm. kát. leventéit meg- áldoztassa. A plébániatemplom bejáratánál K á - r o 1 y i Károly dr. plébánossal az élén a papság fogadta, a titkára, L a c z a István dr. kíséretében érkező hercegprímást, akit a kőbányai vámtól disz- ruhás lovasrendőrök kisértek. A fogadtatásnál ott láttuk többek között: Kry- w a 1 d Ottó érseki főbiztost, S z t r e d a Rezső dr. szakfelügyelőt, K e m e n e s Illés bencés reálgimn. igazgatót, Knebel Miklós dr. pápai kamarást, P e s - t h y Pál dr. pápái világi kamarást, Szívós Donáth dr. bencés tanái't, K u c z k a y Endre kér. testnevelési vezetőt. A hercegprimás a „Ecce secerdos mag- nus“ hangjai mellett vonult be a templom szentélyébe. A leventék bevonulása után a hívek rendőrségi diszkordon között vonultak be a templomba és foglalták el helyeiket. A szentélyben a kegyúri helyen foglalt helyet B u - csánszky Bertalan dr. kér. elöljáró az egyházközség elnökségének társaságában, ott láttuk továbbá Sebő Gusztáv főjegyző kér. elöljáró-helyettest is. Majd kezdetét vette a főpapi ünnepi mise, amelyet a hercegprimás pontifikáit. Mise közben Szívós Donáth dr. bencés reálgimnáziumi tanár ment fel a szószékre, ahol nagyhatású és szívhez szóló beszédben fordult az iparos ifjúsághoz, akik előtt megvilágította az igazi katolikus öntudat ápolásának szükségességét. A szónok mély hatást gyakorolt az ifjú hallgatóságra, akik mintegy 1200-an jelentek meg s akik szombat délután mind elvégezték a szent gyónást. A gyóntatást a helybeli lelkészeken kívül Sztreda Rezső dr. szakfelügyelővel és Krywald Ottó érseki főbiztossal együtt a kirendelt hitoktatók és hittanárok végezték. A lelkigyakorlatok fénypontja a bíboros hercegprimás szent miséje volt. A mise közben, mialatt az 1200 levente parancsnokaival együtt megáldozott, az egyházi énekkar vitéz K e le men Ferenc karnagy vezényletével áhitatos egyházi dalokat adott elő. Mise végeztével a leventék átvonultak a Szent László-téri polgári iskolába, ahol az egyházközség adományából reggeli várta őket. A reggeliztetésnél megjelent S e - r é d i dr. hercegprimás is kíséretével, akit az iskola bejáratánál L i s s á k Kálmán iskolaigazgató fogadott, akinek üdvözlőbeszédére a hercegprimás szívélyes hangon válaszolt. Reggeli előtt a leventék tisztelegtek a főpásztor előtt, aki Károlyi dr. plébános üdvözlőbeszéde után magasszárnyalásu beszédben buzdította az ifjúságot a vallási és hazafias kötelességek gyakorlására. A reggeli után a hercegprimás autóján eltávozott, a leventék pedig példás i'endben a zenekar hangjai mellett elvonultak.
