Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-19 / 3. szám
i UJ BUDAPEST 1929 január 19. Budapest alatt a hévvizek megmérhetetlen tömege rejtőzik - mondja Pávay-Vajna főbányatanácsos A vízvezeték miatt apadt el a hegyvidéki források jelentékeny része — Máig sem tudjuk, mi van Budán a dolomit alatt? — Az Uj Budapest tudósítójától — alatt levő melegvizmennyiség kifogyhatatlan. Üzleti szempontból sem kell a meglevő fürdőknek újabb fürdők létesítésétől félnie, mert köztudomású tény, hogy amelyik beteg meggyőződik arról, hogy baján az egyik fürdő segít, azt másik fürdőbe átcsalni nem lehet. A Csonkamagyarországnak a föld mélyén levő természeti kincsei kiaknázásának fontosságát kiemelve fejezte be Pávay-Vajna bányafőtanácsos nagy figyelemmel és hosz- szantartó tapssal honorált előadását. A taps elcsitultával Szávay Gyula, a Hollós Mátyás Társaság főtitkára mondott köszönetét az előadónak. Nagy a készülődés a városi bálra Február elsején lesz a Vigadóban az ezévi Fansz- bál - A város bálja évek óta a legnépesebb farsangi mulatság — Az Uj Budapest tudósítójától — A Hollós Mátyás Társaság, Írók, művészek és tudósok egyesülete Budán előadás-sorozatot indított meg, amelynek célja a budai hegyvidék eltemetett forrásainak felkutatása és e források vizének hasznosítása. Az előadás-sorozatot dr. Eper- jessy István székesfővárosi tanács- jegyző előadása nyitotta meg, aki saját tapasztalatai és alapos felkészültségű történelmi kutatásai alapján 500 évre visszamenőleg ismertette a budai hegyvidék, Svábhegy, Hűvösvölgy, Zugliget stb. még meglevő és az azóta eltűnt hideg és meleg forrásait. Dr. Eperjessy előadása után dr. Tausz Béla főorvos, az Idegenforgalmi Szövetség alelnök-igazgatója az aquincumi forrásokról, Máday Lajos forrásszakértő pedig különösen a józsefhegyi forráscsoportról tartott előadást. A Hollós Mátyás Társaság ez ügyben harmadik értekezletét január hó 14-én tartotta, amikor is Pávay-Vajna Ferenc főbányatanácsos volt az előadó. Pávay-Vajna Ferenc főbányatanácsos a föld mélyében rejlő erők nemzetgazdasági értékének ismertetésével kezdte meg előadását. A Duna mindkét partja hévvizekben bővelkedik, Budapest alatt egy hatalmas hévvizmedence van. Bárhol fúrjuk meg a Duna partján a talajt, mindenütt meleg forrásokra akadunk. Ezen a földmélyén levő melegvizek jelenleg kihasználatlanok, de azokat a város fűtésére és egyéb célokra is igénybe lehetne venni és nem kellene fűtésre drága szenet használni és a füst által a főváros levegőjét rontani. Nem kell félnünk attól, hogyegy- ilyen fúrás Budapest fürdőinek vizét csökkentené, mert Budapest alatt a hévvizeknek megmérhetetlen tömege rejtőzik. Miként nem féltjük a Dunát a kiapadástól, ha egy lajt vizet kiveszünk belőle, ugyanígy nem kell féltenünk Budapest fürdőit akkor, ha hévviz- medencéjét megfúrjuk. Nem csökkentette 60 évvel ezelőtt a szent- margitszigeti fúrás egy literrel sem a Lukács- és Császárfürdő vizét és 50 éve, a városligeti artézi kút fúrása óta senki sem vette észre, hogy Budapest fürdőinek vize egy csep- pel is csökkent volna. A budai hegyvidék lenne hivatva arra, hogy Buda fürdőváros ott fejlődjön ki. A fürdőket felkereső közönség a város zajában és füstjében nem találja meg a pihenést. Erre a célra legjobban a budai hegyvidék lenne hivatva. A budai hegyvidékről eddig az volt a hit, hogy vízben szegény, pedig az őt megelőző első előadó (dr. Eperjessy István) a hegyvidéki források egész légióját sorolta fel, amelyek közül egyesek oly bő- vizüek voltak, hogy ólmos csövekben a kádba vezetve, annak egész vízszükségletét évszázadokon ellátták, de idővel ezen források egy része elapadt. Ezen források elapadását Pávay-Vajna Ferenc a vízvezeték bevezetésével hozza kapcsolatba, amikor ezen források feleslegessé váltak és igy lassan betö- mettek, eldugultak. Téves hit az is, hogy a budai hegyvidéken fúrással sem lehet vizet találni. Buda környékén levő szénbányáknál a trias- mészkő vízzel van tele és ezen viz állandóan elöntéssel veszélyezteti a bányákat. Azt mondják, hogy hiába fúrunk a budai hegyekben, mert ha találunk is melegvizet, az nem fog feljönni. Ezt megcáfolja az a körülmény, hogy Lillafüreden ugyancsak mészkőben folytatott fúrásnál kétszer tört fel 2—2% m. magasra langyos viz. 725 m. elérése után a mészkő alatt 24 fok C volt a viz, amely azóta 32% fokra emelkedett, pedig Lillafüred jóval magasabban fekszik, mint a budai hegyvidék. A Pécs melletti Mánfán a dolomitban történt fúrás szintén felszálló melegvízre akadt, amelynek hőfoka 40 fok Celsius és 2 m3 vizet ad percenként. Elhamarkodott vélemény tehát az, hogy a budai hegyekben meleg vizet nem lehet találni. A budai hegyvidék összetört hegység, de a múltban gyűrt hegység volt és ezáltal a vízáteresztő és a vizet át nem eresztő rétegek össeztorlódtak. Igen jól látni ezt a Pálvölgy kőbányáiban. Különbséget kell tenni a mai és régi, geológiai időkben fakadt hévvizek között, amelyeknek eddigi összevetése és összecserélése annyi félreértést okozott. Hévvizek kutatása a szóbanforgó területen annál is indokoltabb, mert a hévvizek fontos járulékait, az édesvízi mészkövet, a travernitot, a mésztufát, — melyek tudvalevőleg egytől-egyig hévvizi eredetűek — megtaláljuk a budai hegyekben. A Buda környékén levő szénbányák képződése is melegvíz létezésére vall. Ezen a tájon valamikor langyos vizű mocsarak voltak, amelyek dús vegetációjából képződött a budai szén- medence. Budán eddig részletes geológiai felvételt alig végeztek, máig sem tudjuk például, mi van a dolomit alatt ? Majd rátér a Duna mentén levő hévforrások ismertetésére. Tévesnek mondja azt a véleményt, hogy a Duna medre alatt és mellett levő hévforrások vize a budai hegyek hideg vizéből származnának és csak a nagy mélységbe felmelegedve kerülnek ismét a föld felszínére. A hajduszoboszlói, karcagi, szegedi, szolnoki fúrások közelében nincs hegy és igy nem mondható az, hogy e hévvizek hegyi eredetűek. Nem mondható az^sem, hogy egy bizonyos mélységen túl melegvíz van, igazolja ezt a bajai, nagykőrösi és debreceni fúrás, ahol nagy mélység dacára sem sikerült meleg vizet találni. Budapesten újabb mélyfúrások a közeljövőben szükségesek lesznek, mert nem lehet tudni, hogy a margitszigeti fürdőnek már 60 éve, a Széchenyi-fürdőnek 50 éve használt csövei mennyire romlottak meg és igy tartalékkutakra szükség van, amelyeket esetleg fűtési célokra fel lehet használni. Ezen mélyfúrások nem veszélyeztetik a fürdők vizét, mert a Duna Közeledik február elseje, amely dátum — ha szabad ezt mondanunk — „hagyományos“ báli napja a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének. Ebben az évben is jóval a_ kitűzött terminus előtt akcióba lépett a bálbizottság, hogy február elsején jókedvű tömegek tö'ltsék meg a Vigadó termeit. Esztendők óta ugyanis a legjobban sikerülő vigadói bálok közé tartozik a FANSz.-bál, amely a legnépesebb pesti bál, emlékeztetőül a régi jazz- mentes bálokra, amikor a Vigadó félszázados parkettjén táncolhatta ki csak lobogó temperamentumát Budapest és a vidék úri fiatalsága. Már szétmentek a meghívók, amelyeket, mint minden esztendőben, ezidén is a székesfővárosi házinyomda állította elő. A meghívók külső formáján bizonyos visszaesést tapasztalunk: az előző évek szinpompás, merített papirosu meghívója helyett egyszerű, de Ízléses és csinos nyomtatványokat kézbesített ki a fővárosi alkalmazottak számára a posta. A bál különben este 9 órakor kezdődik, személyjegy 2 pengő, családjegy 5 pengő, és mint a meghívó szerényen megjegyzi, tekintettel a jótékonycélra, felül fizetéseket köszönettel fogadunk. Jazz nem lesz a főváros báli éjszakáján, a Székesfővárosi Zenekar és Kóczé László cigányzene- kara szolgáltatja a zenét, amelynek hangjai mellett, az egyébként házbérre] súlyosbított hónap elsején frakkban és szmokingban fogja ropni a táncokat a városházi fiatalság. Mert még egy újítás lesz ezidén a városi bálon: kötelező az estélyi öltözet, ha egyébként nem, hát kölcsön-alapon... Az alábbiakban közöljük a bál diszelnökeinek és tiszteletbeli elnökeinek, nemkülönben a vigalmi bizottság és a rendezőség névsorát: Dísz elnökök : Ripka Ferenc dr. főpolgármeser, Sipőcz Jenő dr. polgármester, Buzáth János dr. alpolgármester, Bar- czen Gyula, Folkusházy Lajos, Ilovszky János a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének tiszteletbeli tagjai. Tiszteletbeli elnökök: Ágoston Géza dr. árvaszéki elnök, Badál Ede kerületi elöljáró, Berezel Jenő dr. alpolgármester, Borvendég Ferenc tanácsnok, Csordás Elemér dr. tiszti főorvos, Csupor József dr. tanácsnok, Édes Endre tanácsnok, Gárdonyi Albert dr. főlevéltáros, Halász Elemér kerületi elöljáró, Hamvasy István dr. kerületi elüljáró, Illyefalvi I. Lajos dr. statisztikai hivatali igazgató, Lamotte Károly dr. tanácsnok-főjegyző, Liber Endre tanácsnok, Lobmayer Jenő dr. tanácsnok, Némethy Béla tanácsnok, Purebl Győző dr. tanácsnok, Rupp László kerületi elüljáró, Sebő Béla főszámvevő, Solty Lajos tanácsnok, Szabó Imre dr. tiszti főügyész, Szente Miklós kerületi elüljáró, Unger Béla dr. kerületi elüljáró, Vájná Ede tanácsnok, Wigh János kerületi elüljáró. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének Tanácsa: Erődi Kálmán dr. reáliskolai igazgató, alelnök, Wurmb Elemér árvaszéki elnökhelyettes, elnök, Budó Jusztin dr. levéltáros, főtitkár: Tagok a t i s z t v i s e 1 ő - o s z t á 1 y részéről : Szente Miklós kerületi elüljáró, Sebő Béla főszámvevő, Márkus József dr. főjegyző, Rajháty Győző számtanácsos. Tagok az oktató-osztály részéről: Haury István dr. reáliskolai tanár, Jablonkay Géza dr. felső keresk. iskolai igazgató, Lázár Kálmán, Végh Mihály polgári iskolai főigazgatók, ölvetzky Pál elemi iskolai szakfelügyelő igazgató, Ekarnpf Nándor, Urbányi C. József elemi iskolai igazgatók. Vigalmi bizottság: Elnökök: Wurmb Elemér a FANSz. tisztviselő-osztályának elnöke, Erődi Kálmán dr. a FANSz. oktató-osztályának elnöke. Alelnökök: Bankó Lajos, Breuer Szilárd, Budó Jusztin dr., Dingha Árpád, Guth Ferne dr., Haury István dr., Honffy Lajos, Jablonkay Géza dr., Klázer Kálmán, Lázár Kálmán, Márkus József dr., Máthé János, Michál Jenő, ölvetzky Pál, Szabó Ignác dr., Spannberger Alajos dr. Főpénztáros: Kauser Róbert. Pénztárosok: Balogh János, Bartos Antal, Ekker Imre, Endrődy Aladár, Laurisin Béla, Rákóczy Jenő, Roz- gonyi Ferenc, ifj. Schéder Gyula, Szalay László. Ellenőrök: Frimel Jenő, Hermann Béla, Virágh István. Gazda: Halász József. Cigányvajda: A. Axmann Gyula. Főrendezők : Acsay Ferenc dr., Albrecht István, Antony Károly, Bartalus András. Bánóczy Béla, Beliczay Imre dr., Bencze István, Blasnek Hugó, Blazsek Gyula dr., Bódy László dr., Bor Dezső, Burg Ferenc, Buzáth Kálmán, Farkas Ákos dr., Felkai Ferne dr., Fekete Győző, Fertsek Feó dr., Gajáry György dr., Gergelyi Ernő dr., Groszmann Béla, Gruber Henrik, Goszleth Ernő, Gimes Béla, Haidekker János dr., Harmath Arthur, Haviin Károly dr., Ho- dászy Miklós, Holtzspach Ödön dr., Horváth Lajos, vitéz Horvath László, Hunkár Béla dr., Jauernik Nándor, Jánossy Imre, Jovitza Ignác, Kantz István dr., Karlovitz Miklós dr., Karvaly Viktor, Király Kálmán, Kiss Zoltán, Klaudy József, Kobler Ede, Kovácsházy Vilmos, Kölber Aladár, Kurfürst István, Lamotte Ernő, Maróthy Jenő dr., Morzsányi Károly, Nagy Lajos dr., Némethy Ferenc, Ostián Ferenc, Pa- lásthy Béla, Pálmay Kálmán, Pusztay Kálmán, Remete Viktor, Rosta János dr., vitéz Sághegyi Lajos dr., Sándor Dénes dr., Sebő Gusztáv, Soiffert Ottó, Schön Elemér, Stroósz István, Székely Károly, Szlatiny Béla, Szlovák Pál dr., Tass József, Telegdy Ggörgy, Thordai Lajos dr., Tőkés Gyula dr., Veronács Gyula, Vigyázó Géza dr., Walter István, Zilahy Dezső. Központi fűtések, vízvezetéki-, csatornázási berendezések ROHONCZI HUGÓ oki. mérnök egészségügyi műszaki berendezések gyára Budapesti VI., Fóthi-út 19. sz. MUCSNYÁK KÁROLY Bankettek, társasvacsorák, lakomák,stb. céljaira az I. emeleti éttermek kaphatók. Elsőrangú konyha. — Szolid árak. TELEFONI AUTOMATA 8*1-41. LOPOS GYULA •Játszóterek berendezése, is- olapadok, ISKOLAI BÚTOROK, ATLÉTIKAI SPORTCIKKEK ÉS TORNASZEREK GYARA BUDAPESI, IIL, Kérsi-ut 85. Tel Ó 625 - 05 Árjegyzéket és kok ségve: ést felszólításra küldök. HLATKY JÓZSEF Budapest, Vili., József - körút 77. sz. Telefon: J. 395-78. • Magasépítés, ut-, vasút-, híd- és vasbetonépitési vállalat. — Saját fuvar-, állvány és anyagteleoe : I., Fehérvári ut 42. Telefon J. 425-91 FIÓKIRODÁK: Kecskemét, t le on H9. Gödöllő. Gr. Feststich-ut 9 Munkácsy Ernő épület- és gmfilakatosmester, takaréktűihely- és kályhakészitő ♦ BUDAPEST, | Vll., Rózsa ucca 39. | TV'efon J 3P - 30
