Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-23 / 12. szám
ujMtm&msF t 1929 március 23. m ■ airnmn—m nrr1^ TUNGSRAM A MEGBÍZHATÓ IZZÓLÁMPA STABIL ÉRTŐ RT. « Biiííapos!, V.. Desit Fersnc-n. !6-í8. 3 Telefon: T. 140-17, 239-01. AMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZŐMESTEREK Öt-. csatorna- és betonépitési vállalkozók. Földmunka — Vágányfektetés — Mészkőbánya, Vili.. FUTÓ-UTCA IC. Telefon: J. S03-Ä5 Parafakőgyár R.-T. «Ml«« KLEINER él BOKMAYER városi irodák: Budapest, Főherceg Sáudor-tér 4 Telefon: József 801-14 és József 801-16 Gyár: Bpest, X., Noszlopi-u. 2. Tel.: J. 390-46 GYÁRT: mindenféle hőszigetelő anyagokat, gőzkészülékek, csővezetékek, hiltőbelyiségek szigetelésére. „Kabe“ jelű kovaföld építési és szigetelési lemezeket. Száraz gipsztáHafalak, rabitz- falak, mennyezetek, stucco-munkák stb. szállítása és készítése. Egyre élesebb súrlódások a Beszkárt, az Autóbuszüzem és a Helyiérdekű között A törvényhatósági bizottság kereszténypárti többségének meg kell valósítania a közúti közlekedés koncentrációját — A Helyiérdekű a tarifa-revizió első két hónapjában 140.000 pengővel vett be kevesebbet, mint a múlt esztendő hasonló idő szakában — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros szerdai közgyűlésének egyébként annyira szürke napirendjén élénk vitát provokált a csepeli autóbusz-járat ismeretes problémája. A tanács előterjesztése az volt, hogy a közgyűlés Írjon fel a kormányhoz, hogy a csepeli autóbusz-járatra továbbra is a főváros autóbuszüzemének legyen meg az iparengedélye, ne pedig a Hév-nek, Buday Dezső kifejtette, hogy a Hév-nek csak a síneken való közlekedésre lehet kizárólagossági joga, mig Révész Mihály szerint a főváros nem érdemelte meg, hogy a kormányhatóság az autonómiával szemben a Helyiérdekű védelmére kél. Az Autóbusz-üzem jobban szolgálja ki az utazóközönséget, mint a Helyiérdekű és ezért Révész felhívta a fővárost arra, hogy egyéb vonalakon is járasson konkurrens autóbuszt járatokat. Nem s mi feladatunk, hogy igaz- ságotitegyünk ebben a kérdésben, amelyben úgy a főváros, mint a Beszkárt, mint az Autóbuszüzem, nemkülönben a Helyiérdekű meg van győződve a maga százszázalékos igazáról. Több alkalommal és részletesen foglalkoztunk a Helyiérdekű ügyeivel, és mindannyiszor rámutattunk arra, hogy a Beszkárt, az Autóbuszüzem és a Helyiérdekű mai áldatlan versengése előbb- utóbb kínos botrányokba fog fulladni, amelyekből sem az érdekelt társaságoknak, sem a főváros közönségének haszna nem lesz. Rámutattunk arra, hogy a három üzemnek valamilyen formában való központositása az egyetlen megoldás, amely a mai helyzetből kivezetve alkalmas arra, hogy Budapest közlekedésügyének mai stagnációját megszüntetve, azt a helyes fejlődés medrébe terelje. A három érdekcsoport egymáshoz való viszonya egyre elkeseredettebb lesz, és mindhárom társaság egyre inkább azt hiszi, hogy egymással kell konkurálnia és nem a közönség érdekét kiszolgálnia. Tény az, hogy a sinnélküli közlekedésé a jövő, ez a körülmény azonban legkevésbbé sem jelentheti azt, hogy máról holnapra rnegsemmisittessék a Helyi- érdekűbe annak idején befektetett sok-sok millió aranykorona. Az Autóbuszüzem és a Beszkárt egymással való konkurenciája pedig egyenesen komikus: a főváros egyik zsebe, amelyben az Autóbuszüzem van. verekszik és konkurál a főváros másik zsebével, amelynek tárcájában a Beszkárt százszázalékos részvénypakettje pihen. Az Autóbuszüzem kénytelen beszüntetni a 14-es jelzésű Békeffy-féle vonalat, mely nem rentábilis, ám ugyanakkor csak a konkurencia miatt ezreket és ezreket tizet rá havonta a csepeli járatra, amely viszont a Helyi- érdekűnek csinál áldatlan konkurenciát. Tarifa-arányositás címen a környék közönségének általános felzúdulása mellett „rendezik“ a Helyiérdekű viteldijait. A rendezés után ez év első két hónapjában ugyanannyi utaslétszám mellett Ú0.000 pengővel vett be kevesebbet a Helyiérdekű mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Folkusházy, aki közlekedési dik- iátori programmal került a Beszkárt élére, a HÉV ügyeit illetően a polgármesterhez intézett ismeretes levelében azt a nyilatkozatot tette, hogy semmilyen tárgyalások nem folynak. Miért nem folynak? Miért nem igyekeznek megtalálni azt a nagy koncepciót, hogy a főváros minden közúti közlekedési szerve egy kézben egyesüljön? Miért nem viszik dűlőre az Autóbuszüzem ügyét, amelynek fejlődését irigy féltékenységgel nézik a Beszkárt berkeiben, de a beolvasztási javaslatot az illetékes faktorok elé terjeszteni nem merik? Miért nem ülnek le a nagy üzemköltségek és az autóbuszközlekedés által támasztott konkurencia miatt küzködő Hóv-vel egy asztalhoz, hogy a megváltás vagy legalább üzemkoncentráció lehetőségeit megbeszéljék? Olyan kérdések ezek, amelyekre feleletet várunk és feleletet kell kapnunk. Megváltási összegekről nem beszélünk, a dolog üzleti része nem reánk, hanem szakemberekre tartozik. Rámutatunk csupán arra, hogy annak a Wolff Károly által annakidején oly nagy koncepcióval inaugurált közlekedési politikának, amely a Közúti megváltásával kezdődött, természetes folyománya kell, hogy legyen az összes közúti közlekedési eszközöknek a főváros kezében való egyesítése. Más lapra tartozik, hogy a megoldás ezen módja kötvény-vásárlással, vagy a Helyiérdekű üzemviteli szerződésében biztosított felmondás, illetőleg megváltás lehetőségének kihasználásával történik-e. A törvényhatósági bizottság kereszténypárti többsége — és ide joggal számíthatjuk az Egységes Községi Polgári Pártot is, önmagának állít szobrot, ha a két nagy monumentális alkotás: a villamosvasutak egységesítése és a Községi Takarék megalkotása mellé harmadikul odasorakoztatja a közlekedés koncentrációját. f. " ’ " ■——— Kiagyar Llosó- és ’ Fertőtlenítő Gépgyár R.-T. Budapest, I1L Lajos-utca 115. Telefon: Automata 625-23. Mosógépek, mángorlók, centrifugák, szárítóberendezések, minden ipar részéie FARKAS LAJOS mérnök Magas-, mély-beton- és vasbeton épitési vállalkozó Budapest, Vil.,Kolumbus-u11/a.i£Lií^Z! MI ÚJSÁG A O VÁROSHÁZÁN l — Mi újság a városházán, kedves dr. Városházy bizottsági tag úri — Közgyűlés volt szerdán, mélyen tisztelt Szerkesztő ur. A napirenden érdekesebb tárgy nem szerepelt, választások és interpellációk fűszerezték azonban, még pedig kissé borsosra, az egyébként unalmas napirendet. Előbb tehát a választásokat intézem el. Gallina „ellenjelöltjei“, ha ugyan szabad azoknak. neveznem a kitűnő Márkus József dr.-t, a tehetséges Némethy Károlyt és az agilis Schara Bélát, a választás megkezdése után szabályszerűen visszaléptek, úgy hogy Gallinára tulajdonképen nem is kellett volna szavazniok az embereknek. Mégis leadtak rá 219 szavazatot, — vagyis a 220 leszavazott bizottsági ■ tag közül egyetlen egy volt, aki nem óhajtott szavazatával Gallina mellett tüntetni... — Ki volt az az egyetlen-egy? — Erről több verzió van forgalomban. Azonban: Nomina sunt odiosa, — senki sánszait nem akarom rontani, a Gallinánál való pro- tegálást illetően. Közlöm tehát, hogy az elöljáró-választás sem okozott túlzottan nagy izgalmat. Holtz- spach — ezúttal harmadszor— szenvedett vereséget. A magam részéről szeretem és becsülöm Holtzspachot, akit a legtehetségesebb és legszorgalmasabb főjegyzők egyikének tartok, kérdem azonban: miféle választási taktika az, amely őt sorozatos vereségeknek teszi ki, valljuk be: érdemtelenül? Máris arról beszélnek, hogy a legközelebb megüresedő elöljárói állásra (amelynek betöltésére különben csak karácsony táján kerül a sor) szintén nincsen Holtzspach barátomnak komoly sánszai: itt Tatár Béla lesz az eayik jelölt, akinek speciálisan a X. kerületben vannak már gyökerei,'amely kerület uj elöljárót fog az év végén kapni, másrészről Gö- möry Albert fog verekedni, akit direkt azzal az üzenettel szereltek le a tanácsnok-fő jegyző-választáson a jelölések alkalmával, hogy neki az elöljáró választásnál vannak sánszai. A helyzet tehát bizonytalanabb, mint valaha. Bucsánszky különben, aki a legnagyobb magyar drukkerek közé tartozik, a választási. izgalmakban jó egypár kilót lefogyott... — Majd helyrehozza az ünneplő banketten! Muzsikó Pista is hízásnak indult, mióta a Ferencváros koronázatlan fővezére! Egyéb érdekesség a szerdai közgyűlésen? — A vezérek teljes számmal felvonultak, inkább a híveikkel való találkozás, mint a komolynak egyáltalában nem nevezhető napirend okából. Ott volt a vezér: Wolff Károly, alvezéreivel: Csilléry Andrással, Buday Dezsővel és Joanovics Pali bácsival egyetemben, _ nem hiányzott Kozma Jenő, Gaár Vilmos és Ereky Károly sem, akinek melegen gratuláltak barátai immár bizonyosra vehető vásárpénztári elnökségéhez. A balközépről Baracs Marcell és Bródy Ernő neveit jegyzem fel (legalább itt, az Uj Budapest hasábjain legyenek egymás mellett), mig a szélsőbalon Peyer Károly és Büchler József izgultak a taxi-ügyek miatt. — Apropos, taxi-ügy! Halljuk, halljuk! — Nem szívesen beszélek róla, annyira undorodom az egész handa- bandától, amely ezen a vidéken lejátszódik. Nem szeretem a nagy reklámmal beharangozott interpellációkat, amikor a bizottsági tag ur előtt véres kést hordó likiorok járnak, közjegyzőileg hitelesített okmányokat lobogtatva arról, hogy az interpelláló városatya, fehérneműje teljesen és tökéletesen tiszta. Ha akasztanak, ley yen az akasztás ősi Kozarek-rnintára rövid, egyszerű és tiszteséges, ahhoz nem kell görögtüz, selyemharisnyás térdekkel tarkított zsúfolt karzat, ahova az interpelláló bizottsági tag beszéde közben föl-fölpislog, — utána kiszáradt torkát vízzel öblögetvén. Földvári dr. urnák sikere lehetett a karzat szépeinél — hogy egy terézvárosi kifejezést használjunk: gönnoljuk is neki, — de én a magam részéről szónoklatától nem. voltam túlságosan elragadtatva. Ellenben az a hányivetésig, amely- lyel Latinuk bizottsági tag ur igyekezett a Kékosz-hoz címzett szövetséget megvédeni, még Földvári beszédénél is antipatikusabb volt, ha ugyan Földvári után még lehet fokozatokról beszélni. Latinak beszéde alatt enyhe benzinbűz terjengett a teremben, ami a karzaton felvonult sofförök és műszerész-emberek bőrkabátjairól áradt. Latinuknak különben az a kijelentése nyerte meg legjobban a nem túlságosan nagy számmal érdeklődő bizottsági, tagok tetszését, amelyben Latinák elmesélte, hogy a múltkor valamelyik közgyűlésen Földvárival összeszólalkozott. Földvári gorombás- kodott Latinakkal, mire ő többször figyelmeztette, hogy hallgasson. Mikor még erre sem hallgatott, azt mondta neki, hogy ha nem hallgat el, megfogja a fülét. Erre Földvári elhallgatott. A városatyák örömmel hallgatták az épületes történetecskét és több oldalról hallottuk azon kívánság kifejezését, vajha Latinák csakugyan megfogná Földvári fülét — vagy viszont. Mindenesetre egy Földvári-Latinak párbaj a legviharosabb tetszést váltaná ki pártkülönbség nélkül a közgyűlés minden oldalán. Ennek a. párbajnak nem pisztollyal és karddal, hanem boxerekkel kellene lefolynia^ erősen a végkimerülés határán túl és nagyobb pályadijat kellene kitűzni a két küzdő fél közül unnak számára, aki a másik ]orrát előbb veri be sikeresen... — De igazán sikeresen! Én is szeretnék ott lenni ezen a mérkőzésen! ... — Meghiszem azt, mélyen tisztelt Szerkesztő ur! Nem mindennupi élvezetben lenne része ... Annál is inkább, mert a következő hét meglehetősen eseménytelennek ígérkezik. Mindenki elszalad Budapestről: Ripka atyánk már csütörtökön reggel vonatra ült, két heti tartózkodásra Sorrentó’oa utazván. Si- pőcz itthon marad, úgy volt, hogy husvétkor megy le Rómába, hogy a pápának a kapott magas egyházi kitüntetést megköszönje, de későbbre halasztódott az útja. Buzáthék és Berczelék itthon maradnak, a tanácsnokok közül egyelőre Csuporék, Némethy ék és Lobmayerék határozták el, hogy a kenesei üdülőtelepen töltik az ünnepeket. Közlöm, különben szerkesztő úrral, hogy a kenesei alsósparti, amelynek Némethy tanácsnokon kívül Ön is annyira illusztris és tudós tagja, ki fog egészülni az Önökhöz méltó harmadikkal: Muzsikó Pistával, aki, hogy a sok munkával járó központi pozícióból a nyugalmasabb elöljárói székbe került, mégis meg fogja Írni monumentum aere pe- raennius-át: Alsós-Akadémia címen. Nagyobb különítmény készül Abbáziába is, Spett Feri bátyánk vezetésével. Ez az osztag husvét után hazafele jövet találkozni fog a, rivierai expedícióval, amelyet Lamotte Károly dr. tanácsnok és
