Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-20 / 16. szám
1929 április 20. UJ BUDAPEST 3 Szakértői bizottsággal kell felülvizsgáltatni a közraktárak ügykezelését és dijait! A főváros elmúlt évi megváltási akcióját Bún vezérigazgató irreális követelései hiúsították meg — A közraktárak és a dunaparti teherpályaudvar területe Budapest legértékesebb telke lett, amelyen gyönyörű palotasorok épülhetnek fel — Á közraktárak megszűnése esetén Csepel és a ferencvárosi helyikikötő teljesen ellátnák az ország közraktár-szükségletét — Az Uj Budapest tudósitójától — foglalkozni, hogy a közraktárak a szerződési idő lejárta előtt a főváros birtokába visszakerüljenek1? Ha a főváros a közraktári telepet nem akarja semmiféle közintézmény javára lefoglalni, hanem azt értékesíteni határozná el, a dolog nagyon szépen fest. A 16.000 négyszögöl kiterjedésű területen ebben az esetben legkevesebb 12,000.000 pengőt vehetne be a főváros és ha ebiből az összegből leszámítjuk a szerződéstől való elállása fejében _a banknak juttatandó összegeket, még mindig igen nagy összeg maradna a fővárosnál, nem is számítva a másutt felhasználható épületanyagokat. A Ferencváros óriási fejlődésnek indulna és a Dunapartnak e részén csakhamar hatalmas bérpaloták épülnének. A Boráros-téri hid megépítésével az itt felszabaduló területek értékesítésére óriási perspektíva mutatkozik: itt utalunk arra az ötletre is, amelyik az egyik napilap hasábjain felmerülve az eddigi elkracholt megoldások helyett ezen a területen a Műegyetemmel szemben kívánná felépíteni az vj városházát. Még nagyobb területet kapunk itt. ha meggondoljuk, hogy a közraktárak kitelepítésével és az uj élelmiszer nagyvásár felépítése folytán a központi vásárcsarnoknak kerületi vásárcsarnokká való degradálásával a dunaparti teherpályaudvar elvesztvén jogosultságát, egyszerűen megszűnhetne, ami által újabb nagyértékü területek jutnának vissza a főváros birtokába. Ami azon észrevételt illeti, hogy a mai közraktári telep megszűnésével is szükséges lenne a fővárosnak modern közraktárra, megálla pitjuk, hogy erre a célra kiválóan alkalmas volna a ferencvárosi helyi kikötő és a csepeli nagy kikötő. A helyzet ma az, hogy a nagy költséggel megépült csepeli kikötő es az ugyancsak nagy áldozatok árán RÉM Standard-billentyűzettel világszerte legjobban bevált Irodákban, otthon és utón egyaránt legalkalmasabb ajándék Felhívásra díjmentesen vételkényszer nélkül bemutatjuk Budapesten és vidéken 18 havi részletfizetésre is kapható REMINGTON ÍRÓGÉP RT. BUDAPEST, VI. KÉR., ANDRÁSSY-ŰT 12. SZÁM. TELEFONI TERÉZ218—09, LIPÓT 975—20. létesített ferencvárosi helyikikötő minden valószínűség szerint üresen fog állni és még csak a fenntartási költségeket sem hozza be. Mindenképpen aktuális tehát a problémával való foglalkozás és elvárjuk a közgazdasági ügyosztálytól, hogy ebben az ügyben konkrét előterjesztést fog a közeljövőben tenni. Mindenesetre fontos, hogy a probléma a Leszámitolóbank túlzott mohóságának lemérséklésével nyerjen megoldást. A főváros kissé kez- tyüs kézzel bánik a bankkal és a lefolyt negyvenhat esztendő alatt tudomásunk szerint még nem élt azon szerződésben biztosított jogával, hogy a közraktári könyvvezetést külön szakértő bizottság által vizsgáltassa felül és a bankot a szerződés pontjainak betüszerinti betartására utasítsa. Ha a Leszámitolóbank nem egy gáláns nagyurat fog a fővárosban látni, hanem a szerződés szabályainak és szellemének betartására kínos pontossággal ügyelő üzletfelet, le fog szállni arról a magas lóról, amelyen Bún vezérigazgató ur az elmúlt évben fellovagolt Folkusliázy alpolgármester dolgozószobájába. Ez a vizsgálat azzal a pontossággal fogja majd részletezni a közraktárak mérlegének adatait, amely pontosságot a legapróbb részletekbe menően is a szerződés 6. szakasza, a közraktári dijak megállapítását illetően a szerződés 13. szakasza és a főváros birság jogát illetően a szerződés 19. szakasza előír. AMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZÖMESTEREK Ok csatorna- és betonépítési vállalkozók. Földmunka — Vágányfektetés — Mészkőbánya, VUL. FUTÓ-UTCA 10. Telefon: J. 305-85 KASS BÉLA BUDAI VIGADD vendéglője és Mázó II., Szilágyi Dczső-tér 5. FOLDESSY HENRIK épület-, műlakatos és tűzhely-készítő Budapest, VII., Rózsa-utca 38/a Telefon hívó : József 435—02. Padozat! munkák elsőrangú kivitelben slavoniai tölgy- és bükkparkét, táblaparkét egyszerű és díszes kivitelben, aszfaltparkét és hajópadlók Peitszenllírinci Parkátgyár és Gözfürész Részv.-Társ. Budapest, V., Személynök-utca 16. I. emelet Telefon: Aut 212-44. Sürgönyeim : „Lőrincipar KSzjjontMUWsekjjrizwe*etéki-j csatornázási berendezések ROHONCZI HUGÓ oki. mérnök egészségügyi műszaki berendezések gyára Budapest, VI., Fóthi-út 19. sz. 50.900/1929—11. Versenylíroyalási hirdeMny Budapest székesfőváros tanácsa — utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések“ rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre — nyilvános versenytárgyalást hirdet a Külső Jász- berényi-ut 7728/2. hrsz. alatti telken létesítendő 120 sziikséglakásos építkezés összes (generál) munkákra. A vonatkozó költségvetési kiírás nyomtatványai munkanemenként 12 pengőért kaphatók 1929. évi április hó 15-től kezdve naponta délelőtt. 11—1 órák között a székesfővárosi tanács II. (köz- épitési) ügyosztályának IV., Központi Városháza, III. em. 342. sz. szobájában. A rajzok, tervek és minták megtekinthetők és a szükséges felvilágosítás megszerezhető Scultéty János főmérnök előadónál a Központi városháza III. em. 336. sz. ajtó alatti hivatalos helyiségében. Az ajánlatok 1929. évi április hó 27-én (szombat) délelőtt K10 óráig a tanácsi II. (középitési) ügyosztály III. em. 350. sz. szobájában adandók be. Az ajánlatok ugyanazon napon, ugyanazon tanácsi ügyosztály üléstermében (III. em. 354. sz.) 10 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. Budapest, 1929. évi április hó 10-én. A székesfőváros tanácsa. A székesfőváros tanácsa egyil legutóbbi ülésében tárgyalta a fővárosi közraktáraknak a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank által beterjesztett mérlegszámláját, továbbá nyereség- és veszteségszámláját. Az 1881-ben létrejött szerződés értelmében a bank köteles külön üzleti számláját a közraktárakra vonatkozóan a fővárosnak évenként bemutatni. Az elmúlt évről szóló mérlegszámla 90.518 pengő nyereséggel zárult, a Leszámitoló- bank törlesztési számláján 4,445.722 pengő, a bank tőkeszámláján pedig 8,665.409 pengő mutatkozik. A nyereség- és veszteségszámla 188.604 pengőben veszi fel a forgalmi személyzet illetményeit, 133.645 pengő ben a közraktári költséget, 35.469 pengőben a raktárépület és a gépek, 40.787 pengőben az Elevátor fenntartását. Fekbér címén 425.668 pengő volt a bank bevétele, viszont a külön és közös kezelések kissé rugalmas számláján pedig 159.840 pengő szerepel. Ily körülmények között a főváros ez évben sem él a szerződés 6. §-ában biztosított részletesebb elszámoltatási jogával és a Leszámitolóbank portáján a közraktárakat illetően marad minden a régiben. Ügy látszik, hogy a nagy élelmiszer-vásárcsarnok megépítése újra hosszú időre altatta el a közraktárak problémáját és a főváros csakugyan megijedt attól az irreális ajánlattól, amelyet Bún József, a Leszámitolóbank vezérigazgatója, az elmúlt esztendőben a közraktárak megváltását illetően Folkus- liázy alpolgármesternek és Vájná tanácsnoknak tett. Kétségtelen, hogy Bún József elmúlt esztendei hármas alternativ ajánlata a legridegebben képviselte azt a vélt biztonságot, amellyel a bank szerződésekkel biztosított sáncai mögül a fővárossal packázhat, de még kétségtelenebb, hogy egy bankdirektor tálmohó profitéhsége nem szabhat gátat azoknak a törekvéseknek, múlt héten erős influenzát kapott, és szokása szerint, dacára, hogy le kellett volna feküdnie, bejárt a hivatalába. Magas láz lépett fel azután nála és elfajult a békésnek ígérkezett infulenza. — Jobbulást kívánunk a derék Vájnának! Mi újság Balatonkenesén? — Némethy Béláné ment le az unokáival a Husvét utáni héten és még ma is ott üdül a kellemes tavaszi verőfényben. Ugyanakkor leszaladt egy hétre Bucsánszky elöljáró is, hogy a választás izgalmait kiheverje. Némethy unokái, a két Springer-csemete nagyon megszerették Bucsánszkyt és mindenáron létrát akartak szerezni, hogy felmászhassanak hozzá, megcibálni a bajuszát. Az anyjuk emiatt megszidta őket, azt mondván, hogy Bucsánszky zsebében kígyók vannak és ha rosszul viselik magukat, a kígyók kijönnek a zsebből és megcsípik őket. Némethy Béla unokái azonban nem gyáva gyerekek (a nagyapjuk után Ítélve, nem is lehetnek azok) és mégis szereztek létrát, azt a derék Berczihez támasztották és felmásztak rá. Ettől kezdve azután Bucsánszkyt a gyerekek elnevezték „kígyós bácsinak“, úgy, hogy a név rajta ragadt és egész Kenésén már ezen a néven ismeri Kőbánya érdemes elöljáróját. — Úgy kell neki! A viszontlátásra kedves dr. Városházul — Ajánlom magamat, Szerkesztő ur! ímelyek a közraktárak kitelepité- sével a főváros jövőbeli rendezésének egészen uj horizontjait tárják elé. A szerződés szerint a közraktári telep 1942-ben teljesen használható állapotban kell, hogy a főváros tulajdonába kerüljön. Kérdés, hogy a Csonka-Magyarország lekicsinyített méreteihez szükség van-e ily hatalmas közraktár-telepre és rentábilis lehetne ma az az üzlet, amely a békeévekben sem bizonyult annak. Az eltelt negyven év alatt a közraktári üzlet a befektetett tőke öt százalékát is csak nagyon kevés esetben hozta meg és válaszul a Bún József által támasztott követeléseknek, kijelenthetjük, hogy a közraktárak, mint vállalat a Leszá- mitolóbanknak sohasem volt valami nagy jövedelmet hajtó vállalkozása. A bank a közraktári üzletbe 7,500.000 aranykoronát fektetett be és ezen összeget a szerződés értelmében hatvan év alatt amortizálhatja. Egész határozottsággal állapítható meg, hogy a bérlő bank hatvan év után sem fogja megkapni a befektetett tőkéjét. Kézenfekvő lenne tehát a megváltás gondolata és a Leszámitolóbank vezérigazgatójával az elmúlt évben lefolytatott tárgyalások, amelyek szerint a bérlő bank kb. 3,800.000 pengő, illetve 4,000.000 pengő ellenében és az ott alkalmazott tisztviselők nyugdijter- heinek átvételével lett volna hajlandó a szerződéstől elállni, a legjobb üzlet lett volna, amelyet a Leszámitolóbank az elmúlt negyvenhat esztendő alatt a fővárossal kötött. A megváltás gondolatát annakidején az a terv hozta előtérbe, hogy az uj élelmiszervásártelepet kívánta a főváros a közraktárak helyén elhelyezni. Az a kérdés most már, hogy az uj vásártelepnek más területen való elhelyezése után is érdemes-e egyáltalában azzal a lehetőséggel
