Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-04-13 / 15. szám

Budapest, 1929 április 13

UJ BUDAPEST

Téruzsora

A Városok Kongresszusának keddi üléséti a pénzügyminiszter képviseletében megjelent Kölbig miniszteri tanácsos az adómentességi tárgyalás alkalmával rámutatott arra, hogy a fővárosban a lakásépítkezések az újabb időben egészen helytelen irányba terelődtek és élesen ellentétbe kerülnek a lakosság szociális és hygiénikus követelményeivel. Az építtető tulajdonosok a pénzügyminiszter képviselője szerint a saját érdekeik előmozdítása mellett megfeledkeznek a lakásra szoruló nagyközönség jogos és méltányos igényeinek kielégítéséről. Az uj építkezések körül a fővárosban erősen lábrakapott a téruzsora, amely abban nyilvánul meg, hogy az építtetők a rendelkezésre álló területet túlságos mértékben akarják hasznosítani, az uj házakban lehetetlenségig szűk kis szobákat építenek, agy, hogy némelyik szobában csak az ajtó és ablak fér el, de a lakó már a bútorát nem tudja elhelyezni benne.

A pénzügyminisztérium egyenes- adó-osztálya főnökének ezen nyilatkozata élénk feltűnést kell, hogy keltsen mindenütt, ám ebben a nagy- fontosságú ügyben még mindig nélkülözzük a válaszadásra illetékes városrendezési ügyosztály nyilatkozatát. Ha a háborúk és forradalmak után fellépő anyaghiány indokolttá is tette az építkezések megkönnyítését és a békebeli nívóról való lesüllyedését, lehetetlen állapot, hogy a konszolidáció nem tudjuk hányadik esztendejében a főváros hatóságának hivatalos felügyelete mellett ezerpengős évi bérekkel hivalkodó szobáknak sem nevezhető odúkkal, levegő és térnélküli helyiségekkel épüljön tele Budapest. Miért nem vigyáz a város- rendezési ügyosztály arra, hogy a téruzsora megszűnjön, hogy véget- vessenek a két méter nyolcvan centiméter magas emeleteknek, hogy az ablakok és ajtók pár fillér differencia miatt ne legyenek tulkicsi- nyekre méretezve, hogy a lépcsőházak ne legyenek szükek és tűzveszélyesek, hogy a Budapesten újonnan épülő bérpaloták megfeleljenek a ház fogalmának?

Ezeket a kérdéseket már régen fel kellett volna vetnie a városrendezési ügyosztálynak és azokra minden külön felszólítás nélkül meg kellett volna adnia a feleletet. A városrendezési ügyosztáy égisze alatt azonban egészségtelen, levegőtlen és homályos lakásokkal telítheti meg a kapzsi és fukar épit- tető-tőke Budapestet, — hogy a palotáknak csúfolt idétlen alkotmányok külső stilustalanságáról ez alkalommal ne is beszéljünk — okulásául az utánunk jövő nemzedékeknek, hogy hogyan nem kell és hogyan nem szabad építkezni. Felhívjuk a pénzügyminiszter figyelmét, hogy a városrendezési ügyosztály impotenciájával szemben a házadómentesség engedélyezésénél a maga műszaki közegei utján ha- tároztassa meg azokat az alapelveket is, amelyek szerint az uj házaknak épülniük kell!

Slpícz polgármester és Ülte laptopok céliodalos munkásságai élesért a most elkészOII zárdszámadás

A Bárczy-éra deficites zárószámadásai után megszületett az első, nyugodt konszolidációt jelentő zárszámadás — Háromnegyedmilliárd pengő a főváros tiszta vagyona és naponta 540.000 pengőt vesznek be a főváros pénztárai — A pótadó hozamának növekedését a házbéremelés, a fogyasztási adók csökkenését az életstandard leromlása okozta- Az Uj Budapest tudósítójától. —

dás Lamotte első költségvetésének a zárszámadása: annak a költség- vetésnek, amelyet 1927. nyarán készített a pénzügyi ügyosztályba váratlanul áthelyezett fiatal tanácsnok-főjegyző. Ennek a költségvetésnek nagy érdemei csak a zárszámadás közzététele kapcsán nyilatkoznak meg: csak most látjuk, hogy mennyire precíz és pontos munka volt a költségvetés, mennyi okos előrelátás nyilatkozott meg a költségvetés előirányzatában és menynyire programmszerüen és céltudatosan tudta Lamotte tanácsnok a pénzügyi ügyosztály vezetését és általában a főváros fmáncpolitiká- ját az előre megszabott keretek között megtartani.

De hervadhatatlan dicsősége ez a zárszámadás politikailag annak a konstellációnak is, amely a város ügyeit ma irányítja és a város fináncpolitikájának intézéséért a főváros törvényhatósági bizottsága és a főváros közönsége előtt a felelősséget viseli. A Bárczy-éra kölcsönökkel operáló, kapkodó és deficiteket termelő zárszámadásai után a konszolidáció nyugodt biztonságát jelenti a főváros elmúlt esztendei zárszámadása. Ez a zárszámadás azt jelenti, hogy a háborús és forradalmas esztendők zavarai és felfordulásai után céltudatos irányítás mellett a megbízhatóság és a nyugodt folyamatosság révébe érkezett el a főváros fináncpolitikájának hajója. A fináncpolitika in tézésében nincsenek és nem is lehetnek kilengések: ide erő és önbizalom kell, amely maradéktalanul megvan Sipőcz polgármesterben és Lamotte pénzügyi tanácsnokban, a főváros pénzügyi politikájának irányitóiban.

Még egy fontos tanúságot rejteget magában ez a zárszámadás. Nevezetesen azt, hogy a főváros pénzügyi politikája a maga különállásában befejezett egész, amely semmi körülmények között nincs rászorulva arra, hogy intézésében az autonómia erre hivatott tényezőin kívül más is befolyást gyakoroljon. A főváros sem pénzügyileg, sem politikailag nem szorul tu torságra: a főváros vezetőiben megvan a tudás és az akarat arra, hogy saját sorsuknak intézői legyenek. Sebő főszámvevő adatai szerint a főváros községi háztartásának tiszta vagyona 1929 március 31-én a zárszámadás elkészültének időpontjában egészen pontosan 752,902.000 pengő vagyont képvisel. A főváros vezetősége híven sáfárkodik ezzel a vagyonnal, semmiféle gyámolitásra és felügyeletre nincsen rászorulva!

VÁROSPOLITIKAI VÉS C KÖZGAZDASÁGI V HETILAP

Előfizetési őrak: I

Egész évre.................................................30 pengő <

Fel évre ............ 13 pengő ;

Egyes szám Ara 60 fillér <

FELELŐS SZERKESZTŐ :

DO BY ANDOR d r,

.✓''ffn'íf

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. V., Visegródl-utca ÍO. Telefon: LlpOt 023—23. Poslalakarékp. chequeizómla: 30013

A városháza húsvéti csendje után az egész vonalon újra megindult az alkotómunka. Ez a munkásság jelentős etappjához érkezett el a hét első napjaiban, amikor Sebő Béla, a főváros kitűnő főszámvevője már abban a helyzetben volt, hogy ismertethette az Uj Budapest munkatársával a főváros 1928. évi zárszámadásának adatait. Mindjárt elöljáróban külön dicsérettel kell megemlékeznünk a főváros számvevőségéről, amely a múlt év december 31-ével lezáródott költségvetési évet követő kilencven nap alatt megfeszített munkássággal már ott tart, hogy a teljesen kész zárszámadást prezentálhatja a főváros tanácsának és törvényhatósági bizottságának.

Maga a zárszámadás annak megállapításával kezdődik, hogy az elmúlt esztendőben kerek 196,440.000 pengő bevétele volt a fővárosnak, vagyis a főváros pénztárai átlagosan naponként öt száznegyvenezer pengőt vesznek be. Effektive nagyobb volt a főváros bevétele, hiszen az előző, 1927-ik esztendőről kerek 38,000.000 pengő háztartási felesleget hoztak át, amivel a főváros bevétele összesen 234,727.000 pengőre emelkedett. A kiadás ezzel szemben 227,032.000 pengő, vagyis a főváros elmúlt évi háztartási mérlege 7,695.000 pengő nyers felesleggel zárult.

Első pillanatra feltűnik, hogy a zárszámadás eszerint az 1927. évre felvett 38,000.000 pengő háztartási felesleggel szemben az elmúlt év háztartási feleslege csupán 7,700.000 pengőt tesz ki. Olyan színe van a dolognak, mintha a főváros vagyoni állapota hirtelen leromlott volna, illetőleg, hogy vagy 1927-ben, vagy 1928-ban gazdálkodott volna helytelenül a főváros. A valóság teljesen más. Nem szabad felednünk, hogy az 1928-ik évi költségvetés beruházásait a költségvtés ösz- szeállitása alkalmával Lamotte tanácsnok csak olyképen tudta fedezni, hogy az 1928. évi költségvetés javára számolta el a háborús esztendők háztartási feleslegeit, illetőleg ezen költségvetés javára valorizálta azokat a függő pénzeket, amelyek a háborús és forradalmas esztendők aggodalmas idejéből a város pénztáraiban megmaradtak. A 20,000.000 dolláros kölcsön esedékes részleteinek felhasználásán felül ez a váratlanul jött segítség hozhatta csak létre azokat az alkotásokat, amelyek nem lévén teljesen hasznothajtóak, nem fértek el a 20,000.000 dolláros kölcsön keretében, de amelyeket éppen ezért a

fővárosnak lakosságával szemben fokozott kötelessége volt megalkotni.

Beszámol a zárszámadás az 1927. ívben felvett 20,000.000 dolláros kölcsön folytatólagos felhasználásáról is az elmúlt esztendőben. E program megvalósitásaképen a főváros eddig felépített a város különböző pontjain 51 kislakásos épületet, 3528 lakással és 204 üzlethelyiséggel, 300 szükséglakást, folytatja i Németvölgyi-uti, Róna- és Kisfa- iudy-utcai bérházépítkezést, a lakásépítkezés céljaira 65.270 négyszögölnyi telket vásárolt, felépítette i Széchenyi és Szent Gellért gyógyfürdők uszodáit, emeletráépítéssel mvitette a Szent Gellért-szállót, átalakította és uj gépekkel látta el a Szivattyútelepet, megindította az Elektromos Művek, az Autóbuszüzem, a sertésközvágóhid és vásár fejlesztését, a vízmüvek rekonstrukciós munkáit, a piacok rendezését.

Ha az elmúlt évi zárószámadást vizsgáljuk, látjuk, hogy a költség- vetéssel és külön közgyűlési határozattal megállapított összegnél a bevétel 3,833.000 pengővel több, a ki- idás 3,862.000 pengővel kevesebb.

A legjelentékenyebb bevételi többet a községi pótadónál mutatkozik, írni a házbéremelés természetszerű iövetkezménye. (2,975.000 pengő.) 4lz építkezések következményeként jelentkezik a vízfogyasztás többletben (1,758.000 pengő), az Elektro- nos Műveknél (801.000 pengő), a jrázinűveknél (448.000 pengő) és az nségadónál (63.000 pengő). Ezzel szemben az általános életstandard tülyedését és a lakosság szegényelését mutatja a fogyasztási adó bevételi kevesblete (1,392.000 pengő), a vigalmi adó csökkenése (592.000 pen- ?ő) és az italmérési illeték csökke- lése (528.000 pengő). Megemlítjük mnél a tételnél, hogy a bevételi íiányok között szerepel a költség- vetésben közlekedési adó címén elő- rt 467.000 pengő (az autóadót ugyan- s a kormány foglalta le magának), ovábbá, hogy a közkórházi alap számadása 2,249.000 pengő hiánnyal :árult. Ezt a hiányt, valamint a :selekvő és szenvedő hátralékokat s íigyelembevéve, a zárószámadás íz 1928. év feleslegét 2,246.000 pengőben állapította meg, amely ösz- izeg — mint az munkatársunknak íefeő főszámvevő kijelentette — a zövetkezö évi költségvetésbe veendő el fedezeti tételként.

Ha most már a zárszámadást a naga egészében vizsgáljuk, meg cell állapitanunk, hogy az elsősor- >an Lamotte Károly dr. pénzügyi anácsnokot dicséri. Ez a zárszáma-