Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-16 / 11. szám
VI, évfolyam It, szám Budapest, 1929 március 16 UJ BUDAPEST Városatyák és képviselőid pinka árnyékában Politikai pértkörök, képviselők és városatyák protektorátusa alatt fosztják ki a sikkasztókat és a tolvajokat — Ha a pinka-bizottság megszavazza az olcsó és finom menü költségeit: nagy politikai vacsorán ünnepelteti magát az elnök ur! — Minden razziázásnái többet érne a főváros beavatkozása a pártkörök, egyesületek és ipartestületek belső életébe! A taxi bűze Az autóíaxi-ügy körül valami nagyon nincs rendben. Burkolt, sőt már nem is burkolt gyanúsítások és fenyegetések repkednek a levegőben: ma összeveszett komponisták rántják le egymás tógáját a fórumon, holnap közjegyzői okiratokról és letétekről hallunk. Miért e nagy lárma? A felelet rövid és egyszerű: azért, mert az autótaxi jó üzlet, a géperejű bérkocsi-fuvarozás nemzeti ajándék, gond és ■munkanélküli megélhetés. Az első pillanattól kezdve élénk figyelemmel kisértük az autótaxi- engedélyezések hullámait, és most, bogy ezek a hullámok kezdenek ösz- szecsapni a közéleti tisztesség omladékái felett, nem tartjuk szükségtelennek, hogy idézzük és ismételjük önmagunkat. Néhány hónappal ezelőtt indiszkrét kérdéseket intéztünk az autótaxi-ügyekben eljáró és kijáró városatyákat illetően, néhány héttel ezelőtt pedig arról adtunk hirt, hogy már nem is titkolt módon pénzt kérnek egyes érdekeltségek állítólagos megbízottai az engedélyekért. A kérdésekre feleletet nem kaptunk, sőt az igazoló választmány igen tisztelt elnöke azon megjegyzésünkkel kapcsolatosan, hogy az egész autótaxi-iigy öt hivatalból kell, hogy érdekelné, azt a nyilatkozatot tette előttünk, hogy testetlen gyanúsít gatások alapján az igazoló választmány el nem indulhat, az az egy konkrét feljelentés pedig, amely az állítólagos kijárások ügyében az igazoló választmánynál tétetett, szintén nem alkalmas konkrét eljárásra. A piszok tehát tovább kavarodik és a közönség bőrére tovább marakodnak a koncért a könnyű haszonra várók. Az egyre jobban szegényedő lakosság a most forgalomban levő kocsikat sem tudja a magas viteldijak miatt kellőképpen kihasználni és a. bérkocsisok által beállított mintegy száz uj autótaxi már szinte feleslegesnek bizonyult. Mit tesznek tehát a régi engedélyesek, akiknek akciójához boldog örömmel csatlakoznak majd az újak isf Emelni akarják a viteldijat, azzal a cinikus okoskodással, hogy akinek nincsen pénze, az amúgy ■sem tud autótaxira ülni, menjen tehát gyalog, vagy a legjobb esetben villamoson, akinek pedig van pénze, az fizessen többet. így történik tehát, hogy amikor a természetes verseny folytán csökkennie kellene a viteldijaknak, az érdekeltségek emelni akarnak, hogy még jobban lehúzzák rólunk a bőrt. Az autótaxi körül immár két irányból áradó bűz elöntéssel fenyegeti az egész városházát. Hogy teljes legyen a kórkép, azt is idejegyezzük, hogy ez a bűz azért is annyira fértelmes, mert a szintén nemzeti ajándékokként létesített nyilvános benzinkutak benzinje nem a.' legelső minőségű. A kijárások és az ellenérték nélküli engedélyek, a kartellek és monopóliumok szomorú eredményeként igy kapja a főváros népe drágán, piszkosan és ócskán a pesti autótaxit. Az u három halott, aki az elkövetett bűnök súlya .alatt a szégyen és a börtön elől egy merész mozdulattal a halálba lendült, szót kért és kapott a főváros, közigazgatási bizottságának hétfői ülésén. A Szvetenay-utcai halottasház mesterségesen hütött kamráiból erre a délelőttre eljött a három halott, nyomukban a többi száz és száz idő előtt elköltözöttel, az anyák, feleségek és gyermekek sirató könnyeivel, tarsolyukban az itt hagyottak ínségével, hogy számonkérjék a közigazgatási bizottságtól a társadalomtól, az élőktől életüket és halálukat, hogy ha már nekik el kellett menniök. a játék kooorsója ne boruljon reá azokra, akik elkeseredésükben, akaraterejük gyengeségében idegen pénzhez nyúlva a pesti kártyaklubok zöld asztalainál keresik a gyors és munka nélkül való meggazdagodás sápadt fantomját. Ahogy mondani szokás: az aktuális felszólalásokra kielégítő megnyilatkozások történtek a hatóságok illetékes képviselői részéről, — ám ezek a nyilatkozatok egyrészről nem támasztják fel a halottakat, másrészről csak arra jók, hogy némi kellemes izgalom után a megnyugvás érzését keltsék illatos egyiptomi cigarettájuk füstje mellett az uzsonna kávé elfogyasztása alkalmával azokban, akik jól és gondtalanul élnek a három halottból és mindazokból a halottakból, akiket a játék ördöge a tabló mellől egyenesen a sírba söpör. Meg kel! állapítanunk, hogy a legteljesebb jóakarat és a rendnek legteljesebb szeretető füti át azokat az illusztris hatósági tényezőket, akik a különböző ülésezések alkalmával megnyilatkoznak, vagy a sajtóban hallatják erélyes hangjukat az erkölcsök megnemesitése érdekében. De azt is meg kell állapítanunk, hogy az egész vonalon a legteljesebb, a naivságig menő tájékozatlanság uralkodik a kártya- klubok szervezetét és szellemét illetően, ki kell jelentenünk, hogy az urak legnagyobb részének fogalma sincs a gondosan kiépített összeköttetések azon láncolatáról, amelyek egy-egy ilyen kártyaklubban a játék zavartalan menetét biztosítják, a sápokról és jövedelmekről, amelyek a legtöbbször hangzatos cégér alatt lelkiismeretlen emberek zsebébe vándorolnak, az egész maffiáról, amely minden nyilatkozat, raz- ziázás és a halálbamenő önkéntesek légiója dacára él és virágzik, kifütyül minden hatósági erélyt, meg- csufol minden jóindulatot, olyan színezetet adva a dolognak, hogy Az Uj Budapest tudósítójától ■nincs és nem lehet erő és hatalom, amely velük eredményesen szembe- szqlljon. Nem hivatásunk, hogy a nagyközönség számára érdekes riportot írjunk a kártyaklubokról. Erre sem időnk, sem kedvünk nincsen. Csak vá akarunk mutatni arra, hogy nem azok a klubok és kaszinók veszedelmesek, amelyek évtizedes hagyományaik alapján a komoly és korrekt férfiakat gyűjtik zászlójuk alá, hogy, ha akarnak • hazárdjátékot is játszhassanak ott azok, akiknek amúgy is módja és lehetősége lenne, hogy játékszenvedélyüknek Mante-Carlóbau vagy Biarritzban hódoljanak, hanem azokról a politikai pártok cégére alatt működő züllött helyekről, amelyek minden különösebb formaság nélkül űzik a gyanútlanok fosztogatását, akik országos politikai vagy községi politikai jelszavak és pártok mögött meghúzódva szabadon garázdálkodnak a körutakon és azok mellékutcáiban, amelyeknek országgyűlési képviselők és városatyák ülnek elnökségében és vezetőségében, amelyek azon a címen, hogy másképpen megélni és fenséges politikai elveiket megvalósítani nem tudják, intézményesítették a játéküzemet a politikában. Azok a halottak, akik sikkasztás és lopás után utolsó útjukra elindultak, nem a Lipótvárosi Kaszinóban vagy az Országos Kaszinóban vesztették el a pénzüket, hanem ezekben a pártklubokban, ahová minden különösebb ajánlás nélkül be tudott jutni, úgy a szerencsétlen debreceni végrehajtó, mint a váci építőmester. Rá kell végre terelni a nyilvánosság reflektorát azokra a kegyelmes és méltóságos urakra, akiknek országszerte jóhangzásu nevük díszük a kaszinók élén! A volt miniszterekre és volt és aktiv képviselőkre, akik talán „hivatalosan“ azt sem tudják, hogy kártya a világon van, és a védőszárnyaik alatt működő pártkörbe csak akkor látogatnak el, ha a pinkabizottság bizonyos összeget szavazott meg egy olcsó vacsora számára, hogy az egy pengőért árult és tiz pengő saját árba kerülő pompás menük a politikai szólamok meghallgatására csábitsák oda a jó és olcsó kosztért még a beszédeket is elszenvedő polgárságot! Vagy beszéljünk-e azokról a fővárosi bizottsági tagokról, akik már nem is titkoltan vesznek részt egyes ilyen játékra bazirozott politikai pártklubok vezetésében, bizottsági tagokról, akiknek külsőleg látható exisztenciájuk nincsen, és igy önként felmerülhet a gyanú. hogy valamilyen farizeus-formában áldásos működésük jutalmazásául megtérítésekben és reprezentációs költségekben részésiti őket a pinka. Beszéljünk-e azokról a bizottsági tagokról, akik ma a pinka húsos- fazekai mögött lapulnak, de holnap, a közeledő községi választások alkalmával, a pinka jövedelmeinek tekintélyes részét fogják a maguk politikai hatalmának további bizto- sitása érdekében felajánlani a községi választások céljaim? Vagy be- széljünk-e ezeknek a pinkászoknak azon kijelentéseiről, melyek szerint játék nélkül pblitikai élet fent nem tartható, és mintegy a politikai élet nélkülözhetetlen faktorát fémjelzik a züllött éjszakák szennyes játék- rekvizitumait? Beszéljünk-e arról, hogy a főváros hatóságának mit- liárdokra rugó jövedelme van abból a pinkából, melyet szigorúan üldöz a rendőrség, beszéljünk-e arról, hogy egész sereg tisztviselő a kora. hajnali órákban kél fel, ellátogat a játékklubokba, és a főváros pecsétjével nyugtázza és a főváros központi pénztárába szállítja be a fővárosnak a pinkából való részesedését? Ennek a mocsárnak a biizös levegője egyre jobban terjed el a politika vizei felett, és _a sikkasztok és tolvajok pénzéből szerzett pinkajövedelmekkel fertőzi meg az egész magyar közéletet. E pillanatban nem áll módunkban, hogy a fent- nevezett bizottsági tag urak közül egyet is néven nevezzünk, mert bizonyos, hogy jönne a szerecsenmos- datás, a rehabilitáció, igazolása annak, hogy a bizottsági tag ur vagy a képviselő ur dúsgazdag ember, aki a vagyonából és nem a pinkából él. Általánosítanunk sem szabad, és meg kell állapítanunk, hogy végeredményben a pinka városatya lovagjai csak kivételek, a bizottsági tagok túlnyomó nagyrésze csak ezen közlésekből fogja érteni és érezni, hogy mi bűzlik a közgyűlési teremben. Az is ^kétségtelen, hogy vannak pártok és pártkörök, amelyeknek összejövetelein helyiségeiben semmiféle módon semmiféle címen nem szerepel semmiféle hazárdjáték, semmiféle pinka. Ezekhez a városatyákhoz, a .tisztességes érzésű úriemberekhez apellálunk. A pinka gordiusi csomója a főváros kezében van. A főváros a vigalmiadéról alkotott szabályrendelet kapcsán részesedik a pinkában, a törvényhatósági bizottságon múlik, hogy ez az erkölcstelen részesedés megszűnjön. Az egyesületeknek a törvény rendelkezései szerint a kerületi elöljáróság elsőElőfizetési árak: Egész évre ......................30 pengd fel évre .................................................15 pengő Egyes szám őrá 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR dr. Szerkesztőség e> kiadóhivatal: Budapest. V., Visegradl-utca lO. telefon: LIpót 923—23. JPostataknrékp. chequeszámln: 30913 VÁROSPOLITIKAI ÉS ^KÖZGAZDASÁGI VHETILAP
