Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-02-09 / 6. szám

2 wjMUjmmEM 1829 i'ebruái’ 9. Harc az uj mérnöki állásokért A főváros mérnöki kara és Piazza Győző cikke — Az épiíkezési albizottság óvási emel az ellen, hogy idegeneket hozzanak be a műszaki választásoknál — Az Uj Budapest tudósítójától — kintetében a székesfőváros műszaki ka­rában annyi kiváló, képzett és odavaló ember van, hogy azokból a szükséglet bőven fedezhető és sajnálatosképen végleges állásba helyezni az engedélye­zett keretek között nem is lehet. A legnagyobb mértékben méltányta­lan és káros volna, ha a hossza ideje itt minimális fizetés mellett, megelégedésre és eredményesen működő műszaki sze­mélyzet az idegen befolyás következté­ben háttérbe szorittatnék. A székesfőváros szolgálatában álló végleges és ideiglenes közigazgatási mérnökök nagy megütközéssel olvasták az ország egyik legelterjedtebb napi­lapjának a Pesti Hírlapnak február 6-i számában Piazza Győző székesfővá­rosi törvényhatósági bizottsági tag cik­két, melynek „M g-r ,n ö k v á 1 a s z t ás a fővárosnál“ as oime. E cikk a fő­városi mérnökök nézete szerint helyte­len alapból kiindulva, helytelen követ­keztetésekre jut. Hogy e tekintetben mi a helyes állás­pont, úgy véli a székesfővárosi mérnöki kar, hogy az építési albizottságban tö­mörült törvényhatósági bizottsági ta­gok állásontja lehet egyedül mérték­adó. A mérnöki kar tehát saját állápont- jának ismertetése helyett tisztelettel rámutat arra a memorandumra, ame­lyet a választásokkal kapcsolatban a középitési bizottság építési albizottsá­gában helyet foglaló törvényhatósági bizottsági tagok a polgármester úrhoz az elmúlt héten benyújtottak, s amely­nek szövege a következő: Méltóságos Polgármester Ur! A középitési-bizottsághól kiküldött „építkezési-albizottság“ összes tagjai, pártállásra való tekintet nélkül a mér­nöki szakon meghirdetett állások be­töltésével kapcsolatban a következőket kérjük Méltóságodtól: Székesfővárosi műszaki bizottságnak tagjai lévén, mint ilyenek legnagyobb­részt műszaki emberek is, valameny- nyion pedig hivatásunknál fogva mű­szaki ügyekkel foglalkozunk, ezért fo­kozott figyelemmel kisérjük és ellen­ei Alővárcs legkedveltebb gyógyintézete őrizzük a székesfőváros ügyeit és lát­juk, mindazokat a nehézségeket, me­lyekkel a székesfővárosi műszaki kar­nak állandóan meg kell küzdenie. Ugyancsak ismeretes előttünk az a nagy ügyszeretet, hozzáértés, és fárad­hatatlan buzgóság, mellyel a műszaki személyzet a reábizott ügyeket intézi. Mi valamennyien tudjuk, milyen hosszú és kemény küzdelem árán sike­rült a műszaki létszám szaporítását, sajnos csak redukált mértékben keresz­tülvinni s tudjuk, hogy ezen idő alatt a műszaki kar milyen nagvfontosságu nehéz és eredményes munkát végzett. Most, amikor a mérnöki státus állásai betöltésre kerülnek, minden oldalról úgy hangzik, hogy a meghirdetett állásokra a főváros szolgálatában nem álló, tehát idegen pályázók kívánnak be­jutni és azok érdekében igen sok oldal­ról a legeréiyesebb akciók indultak meg s a protekciók nagy áradata dolgo­zik. Ezen szándék ellen a, leghatározot­tabban óvást emelünk. Tisztán és kizárólag a székesfőváros érdekében bejelentjük Méltóságodnak, hogy magunk is mindent el fogunk kö­vetni, azért, hogy idegen pályázók a meghirdetett állásokra ne választassa­nak meg és mély tisztelettel bejelent­jük Méltóságodnak, hogy az idegen pá­lyázók beválasztását a székesfővárosra hátrányosnak, a műszaki személy­zetre pedig a legnagyobb mértékben sértőnek és igazságtalannak tartjuk. Mi valamennyien tudjuk és megálla­pítjuk, hogy úgy a szorgalom, mint a szaktudás és az egyéni rátermettség te- B«i o*<roaig»B’"3a»nii<iiB».ia Dr. PAJOR szanatórium és vizgyégyintézet BUDAPEST, VIII., VAS-U. 7. Szív- és vérbdegek külön osztálya I Eli I a I i 9 A képesítés és rátermettségen kívül a jelzett állások elnyerésére elengedhetet­len követelmény az is, bogy a tisztvi­selők a város műszaki és egyéb admi­nisztrációját is ismerjék, tehát azok, akik ezt már megtanulták ne mellőz- tessenek olyanok kedvéért, akiknek eze­ket esak most kellene megtanulniok. A magasabb állásoknál is a székesfővárosi műszaki személyzet annyi rutint és helyiismeretet szerzett szolgálata alatt, hogy azok közé, vagy fölé mindezekkel nem rendelkező idegenek elhelyezését, elképzelhetőnek sem tartjuk. Az idegen pályázó figyelembe vétele azonkívül letörne minden ambíciót a félretolt székesfővárosi műszaki karban s lehetetlenné tenné azt, hogy a jövőben kiváló képességű mérnökök a város szolgálatába álljanak és alkalma­zást vállaljanak. Mindezek alapján tisztelettel kérjük Méltóságodtól a következőket: 1. Méltóztassék minden lehetőt elkö­vetni és megakadályozni azt, hogy a szóbaníorgó állásokra idegen, tehát a fővárost jelenleg' nem szolgáló pályá­zók megválasztassanak. 2. Méltóztassék elrendelni, hogy az állásokra történő kijelöléseknél a) elsősorban a szaktudás és rátér, mettség legyen irányadó, b) egyenlő képesités és rátermettség­nél a katonai szolgálat is vétessék fi­gyelembe. 3. Kegyeskedjék úgy intézkedni, hogy a szóbanlevő állások betöltése még eb­ben a hónapban megtörténjék. yOZÁRY PÁL oki. gépészmérnök villamossági vállalata Iroda és műhely : BufSapest, Vili., Hunyadi-u. 37 Telefen : József 373—34 Vállal: Villamosvilágitási, erőátviteli és gyenge­áramú berendezések tervezését és építését. Köz­ségek, gazdaságok és épületek villamos szerelését LOPOS GYULA játszóterek berendezése, iskolapadok, ISKOLA! BÚTOROK, ATLÉTIKAI SPORTCIKKEK ÉS TORNASZEREK GYARA BUDAPEST. III., Bécsi-ut 85. Tel: Ö. 625--05. Árjegyzékei és köliségvelést felszólításra küldök. MI ÚJSÁG A O VÁROSHÁZÁN í — Mi újság a városházán, kedves dr. Városházy Bizottsági tag ur ? — Megnyugtatom Szerkesztő urat, hogy ott sincs sokkal melegebb, mint a Meteoroiigai Intézet budai telepén, ahol állandóan tiz fokon alul jár a hőmérő. Néptelenek tehát ez okból a városháza folyosói és esak az Ön kitűnő kollégája, Schwét szerkesztő ur sétál változatlan nyu­galommal a polgármesteri folyosó vörös szőnyegén. Hidegről lévén szó, megjegyzem, hogy Halász Jó­zsi bácsi szerdán reggel három óra­kor kelt fel, átment az uj városhá­zára, mert nem hagyta őt aludni az a tudat, hogy hátha a: legények nem fűtöttek be elég korán a közgyűlési termekbe és fázni fognak a város atyái. Józsi bácsi azonban ez alka­lommal tévedett, minden a helyén volt és ő nyugodtan visszamehetett a régi városházára. — Hogyan sikerült a fővárosi bál ? — Mint minden évben, ezidén is kitünően. Hiányzott ugyan az el­nökség legnagyobb része, lévén a nagy hideg mellé alapos influenza- járvány is. Tekintettel az elsejére, forró, sőt mondhatnám túlfűtött volt a, hangulat és nem egy város­házi szerelem, indult el hóditó út­jára, hogy farsang után majd az anyakönyvvezető előtt nyerjen pe­csétet. Táncolt a fiatalság kivilágos virradatig, még azok is táncoltak, akik náthásán és influenzásán jöt­tek el az estélyre. — Apropos: influenza! Halljuk a legújabb Höfert az influenza front­ról. Tessék! Csordás Elemér barátom, a kitűnő tiszti főorvos most dolgo­zik igazán. Az ő ideje és kedvelt év­szaka a harc, a háború, nem a puha tespedés ideje! Elemér az egész hi­vatalát pótolja: tesz, vesz, intézke­dik, telefonál, ankétekre megy: szó­val igazán elemében van. Kiváló vezérkari főnökének, a 'nem kevésbé ügyes és tehetséges Szécsy Ernőnek alig marad egyéb tennivalója, mint megnyugtatni az embereket, hogy nem kell félni. Jelentem különben, hogy a lázrekordot a héten Wurmb Elemér árvaszéki elnökhelyettes tartotta 39.8 fok lázzal. A rekord­listán mindjárt utána- 39.7 fok láz­zal Lobmayer Jenő következik, aki­nek állapotát még kellemetlenebbe teszi, hogy ugyancsak beteg a fele­sége is és egyik este a méltóságos urnák, másik este a méltóságos asz- szonynak nagyobb a láza. Az in­fluenza különben erősen megrithi- totta a hivatali személyzetet is. A polgármesteri hivatalban mind a három grácia: Gregorovics Ernőné, szül. Bertálanffy Blanka, Széli Ró­zsa és Lipovniczky Mária ötödik napja betegek, de sok az influenzás az ügyosztályokban, az árvaszéken és az ügyészségen is. Egyelőre csu­pán a főorvosi hivatalt kimélte meg a járvány ... — Na, oda éppen jó helyre menne! Mi volt a közgyűlésen? — Az összes betegek eljöttek, hogy szavazzanak. Kozma Jenő, akit he­tek óta nem láttunk, kissé lefogyott, ami egyáltalában nem árt, neki. A fogyást ő is az influenzának kö­szönheti. A társalgókban változat­lan élénkséggel tolongtak a bizott­sági tagok, mig a teremben viszony­lagos nyugalom volt. Csupán Stern Szerén interpellációja, keltett na­gyobb érdeklődést az egyik keres­kedelmi iskola rouge-esetével kap­csolatosan. Ez alkalommal egy olyan kijelentés hangzott el a köz­gyűlési teremben, amit bizottsági tag még nem mondott: Őnagysága nevezetesen kijelentette, hogy ő nem használ sem rouget, sem pudert, sem egyéb szépitőszert. (Mire Tauf- fer Gábor a jobboldalról közbekiál­tott: „Szóval semmiféle kence­ficét!'') Mondották már a közgyű­lési teremben, hogy valaki pana­mista, hogy valaki nem az, de hogy szépitőszert nem használt, azt még senki sem tartotta szükségesnek be­jelenteni. Purébl igen élesen és okosan válaszolt az interpellá­cióra, amiért azután a, társalgóban külön összetűzése volt Joanovics Pali bácsival. Pali bácsi ugyanis azt vitatta, hogy ha az anya meg­enged valamit, akkor az iskolának semmi köze hozzá. Purébl igen talpraesetten jelentette ki, hogy az iskolákban pedagógusok vannak, akiknek kötelességük, hogy pláne a mai világban felülvizsgálják a gye­rekeket. A vita 0:0 arányban eldöm tetlen maradt, mert egyik félnek sem sikerült a másikat meggyőznie a maga igazáról. — Egyéb eseménye a szerdai köz­gyűlésnek ? — Volt az is, Bérezel Jenő, mi­után hazaérkezett Kenéséről, ahol mint hallom, főparancsnoka volt a telepnek, első ízben elnökölt. Ka­pott is éljent és tapsot bőven. Jenő barátunk különben, aki sohasem volt csúnya, fiúnak mondható, igen im­ponáló jelenség az elnöki székben, amellett hangja is bírja egyelőre a közgyűlés vezetésével járó izgalma­kat ... — Na, majd az első vihar után! Hogyan sikerült az elől járóválasz­tás ? — Guth mégis bejött és ezennel megbocsájtom Bipkának, hogy őt annakidején behelyettesítette és ba­ráti békejobbot nyújtott a Ferenc­város uj vezetőjének. Mindenesetre nagyon súlyos eset állt volna elő, ha leszavazták volna. Örömmel je­lentem különben, hogy Ortvai Re­zső barátom lett a lipótvárosi plé­bános. A derék Rezső végre meg­kapta azt az elégtételt, amelyet na­gyon megérdemelt, visszatért egy­kori otthonába. A Begnum Maria- num problémája, tehát egyelőre megoklást nyert, nagy kérdés azon­ban, hogy ott minden az egyházköz­ség kívánsága szerint fog-e tör­ténni ... — Róma, locuta, causa finitat

Next

/
Oldalképek
Tartalom