Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-21 / 51-52. szám

1929 december 21.

UI BUDAPEST

9

A Bé-listától - a létszámemelésig'

A fővárosi alkalmazottak tiz esztendeje Irta: Gallina Frigyes dr. tanácsnok-főjegyző

A főváros igazgatása a világháború befejezése után igen súlyos feladatok elé futott. Az úgynevezett népköztársaság és tanácsköztársaság, valamint az azt követő román megszállás nemcsak anyagi, de erkölcsi javakban is kiszámíthatatlan kárt okozott az országnak és a fővárosnak egyaránt és súlyos gazda sági és lelki válságot idézett elő. Ennek a válságnak a gyógyítása ▼olt a proletárdiktatúra bukása után a főváros vezetőségének a legfőbb feladata. Szerencsére a forradalom a főváros lelki életében csupán fájdalmas átmenetet jelentett, egy uj, a keresztény nemzeti szellemben megujhodott korszakba. Bizonyságot tett a főváros, mint a múltban, ezúttal is arról, hogy az országnak népével, hazafias és keresztény lelkületével egyetért, az állameszmének és a keresztény erkölcsi felfogásnak rendíthetetlen hive, forrón szereti hazáját és féltő gonddal ápolja a múltnak hagyományait. Ezek az eszmék, ezek a célok vezették a fővárosnak 1920- ban újjáalakított törvényhatóságát, amely legfőbb feladatául tekintette a törvényes rendnek a helyreállítását, az okozott károk jóvátételét, a felmerülő hiányok pótlását és a gazdasági válság és ennek hatásaként jelentkező szociális bajok lehető orvoslását. Szociális tevékenysége körében állandóan foglalkozott a főváros alkalmazottai anyagi helyzetével és a pénzügyi lehetőség határain belül gondoskodott annak javításáról. Pénzünk romlása idején havonként állapította meg a főváros alkalmazottainak az illetményeit, valamint a nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási dijait. A nehéz megélhetési viszonyokra való tekintettel, részükre többizben segélyt utalt ki. majd később ezeket a segélyeket állandósította, a tényleges alkalmazottakat pedig munka- dijban is részesítette. Pénzünk értékének állandósítása után, 1925. julius 1-étől kezdődőleg, olymódon rendezte az illetményeiket, hogy a törzsfizetéshez hozászámitva a havi különmunkadijat, a negyedévi segélyt és az alkalmazottak részére kiutalt előleget, ezeknek együttes összegében állapította meg a fizetésüket.

A nyugdíjasok helyzetén olymódon kívánt segíteni, hogy az egyenlő elbánás elvénél fogva, közöttük az ellátásuk mérve szempontjából fennálló megkülönböztetésnek a megszüntetését határozta el. Bár a törvényhatóság ezt az akaratát teljesen keresztülvinni nem tudta, mégis lényegesen sikerült megjavítani a helyzetüket azáltal, hogy a régi, vagyis 1925 julius 1-eje előtt és az azután nyugdíjazottak ellátási dijai között fennálló különbözeiét segély címen utalja ki az érdekelteknek. Legutóbb 1927 november l étől kezdve rendezte a főváros az alkalmazottak illetményeit, amikor is 10%-kal felemelte korábbi illetményeiket, miáltal a legkisebb állásban lévő hivatalnokok és altisztek, egyes fizetési osztályokban már elérték a békebeli javadalmazásukat.

Az 1927. év folyamán a nem rendszeresített állásban lévő úgynevezett hetijegyzékes hivatalnokok állásait havidíjas hivatalnoki állásokká átszerveztük és ezzel 229 hetijegyzékes hivatalnokot rendszeresített állásba juttattunk és jogviszonyaikat rendeztük. A folyó évben tervbevettük a havidíjas hivatalnoki állások megszüntetését és miután errevonatkozó javaslatunkhoz a tanács már hozzájárult, reméljük, hogy a közgyűlés is elfogadja azt és a kormányhatóság sem fog elzárkózni a hozandó közgyűlési határozat jóváhagyása elől. Tervünk valóraválása után az ideiglenes alkalmazások tekintetében is elérjük a békebeli állapotot, amikor ideiglenes hivatalnoki állás volt a kezdő fokozat a főváros tiszti állásai között.

A központi igazgatás szervezetében a létszámcsökkentésről szóló törvény értelmében kötelezőleg végrehajtott összevonás és leépítés folytán mutatkozó nehézségek kiküszöbölése céljából az 1928. év folyamán a közgyűlés a megszüntetett két jogi és egy műszaki ügyosztálynak a visszaállítását, a harmadik alpolgármesteri állásnak, két jogi és egy mérnöki minősítésű tanácsnoki, 10 fogalmazási, továbbá mérnöki, statisztikai és számvevőségi szakhoz tartozó végleges állások szervezését határozta el. A belügyminisztérium a küszöbön álló uj fővárosi törvényre való utalással nem engedélyezte az ügyosztályok szétválasztását, sem a fogalmazási és számvevőségi állások szervezését, hanem csupán mérnöki és statitsz- tikai állásoknak a szervezéséhez járult hozzá. Egyrészt a fogalmazási szakon mutatkozó személyzeti hiányok, másrészt a fogalmazói szakhoz tartozó hivatalnokok előmeneteli viszonyainak a megjavítása elengedhetetlenné teszik a létszámcsökkentés alkalmával megszüntetett fogalmazói állások visszaállítását. Arra törekszünk, hogy még a törvény életbelépte előtt kieszközöljük a belügyminisztériumban a múlt évben elhatározott 10 fogalmazói állás szervezésének a jóváhagyását.

A székesfővárosi alkalmazottak szociális érdekeit nagyban előmozdította a segitőalap működésének a megindítása. Az alap az arra rászoruló tagoknak és családtagoknak, a háziorvosi rendszer alapján, orvosi gyógykezelést nyújt, továbbá kórházi ápolást, szanatóriumi ápolást, gyógyfürdői kezelést és üdülőhelyi üdültetést Balatonkenesén, ahol 43 holdas parkjában 160 szobás modern üdülőtelepe van. Betegség esetén vállalja az alap a betegszállítást, gyógyszerellátást, gyógyászati segédeszközöket, különleges gyógymódok alkalmazását, azonban mindezen segélyeknél, valamint a fogászati kezelésnél az önköltség 80%-át, mig a költségnek 20%-át az alkalmazottak viselik. Születési és anyasági segélyt ad az alap; a tagok elhalálozása esetén pedig temetési segélyt. Megokolt esetekben pedig az igényjogosult tagok részére az alapból kölcsönt folyósit.

A személyzet továbbképzéséről különböző tanfolyamok felállítása utján gondoskodtunk. így az ideiglenes személyzet részére gyorsiróí és gépirói tanfolyamot, az adóhivatali és a végrehajtói személyzet részére megfelelő szakirányú tanfolyamokat, az idegennyelvü tanfolyamok elsajátítása céljából idegennyelvü tanfolyamokat tartunk fenn, amelyeken az előmenetelükhöz szükséges ismereteket megszerezhetik. Tervünk az, hogy ezeket a tanfolyamokat kibővítve, alkalmat nyújtsunk arra, hogy az alkalmazottak a munkakörük ellátásához szükséges gyakorlati és elméleti ismereteket anyagi megterhelésük nélkül elsajátíthassák.

A jövő évben ügyosztályunk tevékenységét nagy mértékben le fogják kötni az uj fővárosi törvény életbeléptetésével kapcsolatos intézkedések. Nemcsak a főváros központi igazgatásának szervezetéről alkotott szabályrendeletnek, hanem egyéb szabályrendeleteknek a revízióját és az átdolgozását kell keresztülvinni. Ezekre vonatkozó előmunkálatokat már megindítottuk. Ugyancsak foglalkozunk a kormánynak az ügykezelés tárgyában kiadott rendeletével és jóllehet annak teljes mértékben való keresztülvitele a főváros igazgatására nehézségekbe ütközik, mégis arra törekszünk, hogy azokat a rendelkezéseket, amelyeknek célja az igazgatás egyszerűsítése és gyorsabbá tétele, már most foganatosíttassuk.

Lázár Ferenc: Az a kérdés, van-e szüksége a fővárosnak az állami pénzügyi tanácsadóra?

Lázár Ferenc dr. felsőházi tag meg van győződve, hogy Gáspárdy Elemér „nagy tájékozatlanságról tanúskodó“ beszédére válaszolni fog Wolff és Kozma — Sürgeti a Tabán rendezésének ügyét, rendkívüli közgyűlés összehívását tartván szükségesnek — Meg kell rendszabályozni a különböző egyesületeket, amelyek a fővárosi segélyekre alapítják működésűket!

— Az Uj Budapest tudósítójától. —

A fővárosi törvényjavaslat mellett kevés szónok vonult fel a képviselőház plenáris vitájában. Gáspárdy Elemér kormánypárti képviselő, jobb ügyhöz méltó buzgalommal sietett a főváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat vitájában a belügyminiszter védelmére. Azok, akik Gáspárdy Elemért felszólalásában támogatták, kivétel nélkül vidéki kerületeket képviselnek a Házban. Azok a kormány- párti képviselők, akik a fővárosi választók bizalmából kerültek a törvényhozásba, vagy tagjai a főváros törvényhatósági bizottságának, kivétel nélkül megütközéssel fogadták ezt a felszólalást. Lázár Ferenc felsőházi tag, akivel a fővárosi törvényről és várható következményeiről hosszabb beszélgetést folytattunk, maga is helytelenítő szavakkal nyilatkozik Gáspárdy Elemér beszédéről. Lázár Ferenc ugyanis a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának:

— Feltűnő tájékozatlanság csendült ki ebből a felszólalásból. Mindazok, akik a képviselőházban a fővárost képviselik, vagy törvényhatósági bizottsági tagságuk is van. kivétel nélkül szembehelyezkedtek a Gáspárdy Elemér felszólalásában hangoztatott érvekkel és pedig egyszerűen azért, mert adatai nem voltak helytállók. Én a magam részéről csak azt kérem, hogy a többsem' pártokhoz tartozó képviselőknek ne legyen igazuk. Meg vagyok győződve arról, hogy úgy Wolff Károly, mint Kozma Jenő válaszolni fog erre a nagy tájékozatlanságról tanúskodó beszédre és az egységespárt többi tagjai gondolkozhatnak majd afölött, hogy kinek van itt igaza.

— Én a magam részéről illetékes helyen már elmondottam a véleményemet a fővárosi törvényről és a felsőházban lesz majd módom még a részletkérdésekre is kiterjeszkedni. Ezúttal csak annak a

felfogásomnak a hangoztatására szorítkozom, hogy nem helyeslem a törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a székesfőváros képviselője a főpolgármester. Ez a rendelkezés ellentétben áll az autonómia gondolatával, mert a fővárosnak logikusan csak a polgár- mester lehet reprezentánsa s nem a kormány delegátusa. Ennek a felfogásnak a törvényben határozottan kellene kifejezésre jutnia.

Szóvátesszük azt a kérdést, hogy várható-e ettől a törvényhatósági bizottságtól alkotó munka abban a néhány hónapban, ami még életéből hátra vgn. Lázár Ferenc ezeket mondja:

— A közgyűlés munkaképességét momentán nem veszélyezteti semmiféle körülmény, és az a tény, hogy jövőre uj választások lesznek, ezidőszerint nem lankasztja a pártok érdeklődését, ellenkezőleg — nézetem szerint — folytatódni fog a pártok versenyfutása, amely sokszor eltéved a népszerüség-haj- hászás útvesztőjében és nem ritkán a főváros anyagi érdekeit is veszélyezteti. Ennél a versenyfutásnál a dijat mindig a főváros adózó polgársága, szolgáltatja.

Néhány városi adminisztrációs részletkérdésre terelődik a beszélgetés. Szóba kerül, hogy a főváros az utóbbi időben ismét az egyesületek egész seregének ad kisebb- nagyobh segélyeket. Lázár Ferenc nem helyesli ezt a túlságos pénzosztást:

— Érdemes volna kiszámítani — úgymond —, hogy mennyi a fővárosnak az a kiadása, amit közjogi kötelezettség nélkül utalványoz. Általában statisztikai vizsgálat nem ártana a főváros budgetjénél a kiadások hováforditása szempontjából. Sajnos, a rendkívüli segélyek kifizetésére vonatkozó előterjesztésnél mindig kompromisz- szumos hangulat tapasztalható, ami már csak azért is helytelen, mert azt bizonyitja, hogy nem az objektivitás dönt ebben a kérdésben.

Ezek az előterjesztések nem veszik tekintetbe a főváros teherbiró képességét. így válik lehetővé, hogy a főváros társadalmának jótékony- sági, kulturális és szociális tevékenysége szerte szét folyik, ami egyben magyarázata is az eredménytelenségnek. Ezek a gombamódra szaporodó különböző egyesületek, amelyek sokszor kizárólag a főváros áldozatkészségére alapítják működésűket, annyi pénzt szívnak el, hogy nagy célokat szolgálni úgyszólván lehetetlen.

— Mielőtt ez a közgyűlés befejezné működését, szeretném még megtudni, hogy mi az igazi akadálya a Tabán rendezésének. Én a magam részéről felvetem a kérdést, nem volna-e szükséges e tárgyban rendkívüli közgyűlés összehívása. Elvégre mégis csak nagy szégyene ennek a gyönyörű fővárosnak, hogy Budán, a város közepén, a fürdők közvetlen közelében nyitott szemétdombok és pöcegödrök éktelenkednek a hegyen.

— Még azt a kérdést is szeretném

tisztázni, hogy szüksége van-e a fővárosnak továbbra is az állami pénzügyi szaktanácsadóra. Ebben a tekintetben is tiszta helyzetet kelle ne teremteni. Én a pénzügyi szak- tanácsadó személye iránt a legőszintébb tisztelettel és elismeréssel vagyok, de nem habozom kijelenteni, hogy ennek a pozíciónak a fenntartását szükségtelennek vélem.

Sokszor, amikor szükség volna közbelépésére különböző kompromisz- szumos szubjektivitásoknak a meg- gátlása tekintetben, — sohasem látjuk közbelépését. Miben merül ki az állami szaktanácsadónak a tevékenysége? Erre a kérdésre is választ várok.

Ezeket mondotta Lázár Ferenc az aktuális városházi kérdésekről.

Annyi bizonyos, hogy egyelőre még lesz sok tennivalója ennek a törvényhatósági bizottságnak,amelynek az élete minimálisan egy esz tendő.