Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-23 / 47. szám
VI. évfolyam 47. szám Budapest, 1923 november 23 njBimxpmi Az ujj törvény — Az Uj Budapest tudósítójától — Vasárnap a késő déli órákig szedték, nyomták és fűzték a munkaszünet felfüggesztésével a kormány 865. számot viselő törvényjavaslatát, a fővárosi törvényhatóság újjáalakításáról szólót, amelyet a késő vasárna,pesti órákban^ külön küldöncök kézbesítettek az arra illetékeseknek. Miért c nagy sietség, mely munkaszüneten és ünnepnapon túlmenően rohan, hogy Prokrustes-ágyba fektesse a fővárosi autonómiát? A mesék Prokrustese ugyanazon ágyba fektette az elfogot- takat, aki hosszabb volt az ágynál, lábait levágta, aki rövidebb, kinyújtotta: kezét-lábát letaglózva, ványadt testét guzsbakötve, érzékszerveit megcsonkítva a Ház asztalára feszítették a fővárosi autonómiát, hogy az uj törvény tárgyalása kapcsán ítélkezzen felette áz országgyűlés. Hallani fogjuk a vádat, el fognak hangzani a védőbeszédek, ki fogják mondani az Ítéletet, amely azonban ma sem kétséges: a régi autonómia rossz volt, az önkormányzat meg nem felelő, jövel hatékony kormány felügyelet, szigorú ellenőrzés, centralizáció és minden, ami egy polgári szabadságára büszke, önkormányzati jogára féltékeny törvényhatóságot megfélemlíteni és béklyók között tartani alkalmas! Mint dobpergés a kivégzés reggelén, hangzanak fel az indokolás bevezetésében a vádpontok a főváros ellen: „A székesfőváros nagyvonalú, szinte amerikai arányú fejlődésével nem áll összhangban az a közigazgatási berendezkedés, amelyet az 1872. XXXVI. törvénycikk alkotott.“ „A főváros törvényhatósági bizottságának 400 tagból álló testületé népessége miatt nem lehet alkalmas arra, hogy az önkormányzati hatáskörbe utalt nagyfontosságu ügyeket szakszerűen és behatóan intézze.“ ..A törvényhatósági bizottság összeállításánál a szakszerűség szempontjai egyáltalán nem játszottak szerepet, figyelmét gyakran jobban lekötötték a politikai és személyi kérdések, mint a konkrét ügyek.“ „Az üg\’ek nagymérvű szaporodása következtében a testületi ügyintézés lassúvá, nehézkessé vált és a tisztviselők idejét is túlságosan lekötötte.“ „A békeesztendők önmagát túlélt testületét szervezeti okok miatt is előállott belső ellentétek miatt a forradalom után össze sem lehetett hívni.“ ,.A székesfőváros közigazgatása nem tud lépést tartani a főváros szédületes iramú fejlődésével. Ily ütemű fejlődés mellett a mostani rendezetlen állapotot már tovább tűrni nem lehet és így a közigazgatás rendjéért való felelősségemnél fogva kötelességemnek tartottam, hogy elkészítsem a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslatot, ame- lvet van szerencsém a tisztelt képviselőház elé terjeszteni . ..“ Az uj közgyűlés Maga a törvényjavaslat öt részre oszlik. Az első résznek legfontosabb megállapítása a főváros hatóságainak felsorolása, a főváros hatósági jogkörének szabályozása. A második rész a lőváros önkormányzati közigazgatásának szervezetéről szól. A tagok összes száma a jövőben 220 lesz. A törvényhatósági választójog terén a törvényjavaslat hatévi helybenlakást és országgyűlési választói jogosultságot követel. A választókerületek a közigazgatási kerületekkel azonosak, számuk tizennégy. A szavazás arányos képviseleti rendszer szerint, titkosan, szavazólapokkal a polgármester állal megállapított szavazókörökben történik, hat évenként. A lajstromok ajánlásához ezer választó szükséges. Szigorúan szabályozza a tervezet az összeférhetetlenséget, a törvényhatósági bizottsági tagságból kizáró okokat. Az igazoló választmáng régi hatáskörében megmarad, határozata ellen a közigazgatási bírósághoz van panasznak helye. A közgyűlési ügyeket a törvényhatósági intézőtanács készíti elő, amelyet a vármegyei kis- gyülés mintájára alkotnak. A törvény- javaslat uj ügyrendet is ad a közgyűlésnek: a hozzászólások félóránál tovább nem tarthatnak, különleges rendelkezések vannak a költségvetés tárgyalására, a névszerinti szavazásra, a széksértésre. A közgyűlés eddigi hatáskörének jelentékeny részét a huszonöttagu intézőtanács veszi át, ennek elnöke a főpolgármester, tagjai közül tizennégyet a törvényhatósági bizottság választ, hatot a főpolgármester nevez ki. Tagja a tanácsnak a főpolgármester és a három alpolgármester. A választott és kinevezett tagok részére a belügyminiszter jóváhagyásával a közgyűlés tiszteletdijat állapíthat meg. A régi tanács intézményét a törvényjavaslat megszünteti és az ügyek intézését a polgármesterre ruházza. Az ügyosztályok élén az alpolgármesterek és a polgármester által kijelölt ügyosztályvezetők fognak állanl, akik az ügyeket a polgármester nevében intézik, a polgármester személyes felelőssége mellett. A főszámvevőt a belügyminiszter nevezi ki és közvetlen kizárólag a főpolgármesternek lesz alárendelve. A számvevőség és a pénztári hivatal is a főszámvevő felügyelete alatt állanak. A főszámvevő mellé hivatali személyzetet szintén a főpolgármester rendel, a kerületeket illetően a közigazgatási kerület vezetője a kerületi elöljáró, akit a fogalmazói kar létszámából a polgár- mester rendel ki. A törvényhatósági bizottság a polgármester előterjesztésére az egyes kerületeken belül kisebb körzeteket alakíthat az ügyintézés megkönnyítésére. A körzet vezetőjét és helyettesét a polgármester rendeli ki. Az uj városháza ,4 polgármestert, ez alpolgármeste- icket. az árvaszéki elnököt, a főügyészt és a főorvost a törvényhatósági bizottság választja. A többi tisztviselő alkalmazásának joga megoszlik az intézőtanács, a főpolgármester és a polgármester között. A polgármestert hat évre választják, a többi tisztviselő megbízása állandó jellegű. A tisztviselőválasztásoknál a jelölést a kijelölő választmáng teljesíti, amely az elnökkel együtt hét tagból áll. Elnöke a főpolgármester, három tagot a törvényhatósági bizottság választ saját tagjai közül, hármat pedig ugyanazok köréből az elnök hiv meg. A törvényjavaslat indokolása megállapítja, hogy az örökös tagság intézménye, amely most már a vidéki törvényhatóságokban is megvan, a •zékesfö városban még fokozottabb figyelmet érdemel. Az örökös tagság intézményét azzal indokolja a miniszter, hogy ;• fővárosi önkormányzat széleskörű és rendkívül bonyolult feladatkörének megismeréséhez még hosszabb idő szükséges, mint a vidéken és így a székesfőváros önkormányzata az örökös tagok intézményével értékes elemet fog nyerni. Azon a véleményen van a miniszter, hogy az örökös tagok csoportja a szélsőséges politikai áramlatoktól függetlenül fogja mérlegelni az igazgatás szükségleteit és fogyatkozásait és évek hosszú során át szerzett gazdag tapasztalataival a törvényhatóság életében nagyértékü összekapcsoló tényező lesz a múlt és a jelen között. A legnagyobb ur : a főpolgármester ... Szokatlanul nagymértékben terjeszti ki a törvényjavaslat a főpolgármester hatáskörét, amelynek a kormánytól való függőségét igyekszik a törvényjavaslat indokolása menteni azzal, hogy mig a főispánt, a vidéki törvényhatóságokban a kormányhatalom megbízottját az államfő nevezi ki és mentheti fel bármikor állásától, addig a főpolgármestert az államfő által kijelölt három személy közül maga a székesfőváros törvényhatósági bizottsága választja. „Ez a választás — állapítja meg a miniszter — szorosabb köteléket teremt a főpolgármester és a székesfőváros között, mint am inő a főispán és a vidéki törvényhatóságok között fennáll.“ A javaslat különben nagyon vigyáz a főpolgármester személyére és hatáskörére minden tekintetben. A jövőben a törvényhatósági bizottságot a főpolgármester, mint annak közgyűlési elnöke, reprezentatív hatáskörében képviseli, ez a rendelkezés véget vet annak a ,.félreértésekre alkalmat adó visszás helyzetnek, amelynek eddig a főpolgármester a reprezentáció szempontfából volt “ (Ilyen visszás helyzetről eddig nekünk nem volt tudomásunk, nem volt a törvényhatósági bizottságnak, sőt a polgármesternek sem.) A főpolgármester az abszolút ur a kijelölő választmányban, ő az intézőtanács legnagyobb pártjának a vezetője, mert hiszen ide három tagot nevez ki, hogy „az intézőtanács összeállítására közérdekből befolyása lehessen.“ A törvényjavaslat — állapítja meg teljes őszinteséggel maga a belügyminiszter — a főpolgármesternek olyan széleskörű és nagyfontosságu intézkedési, felügyeleti és ellenőrzési hatáskört biztosit, amely lehetővé teszi nekünk, hogv állandóan rajta tartsa kezét a székesfőváros közigazgatási és gazdasági életének ütőerén és hogy tapasztalatai alapján módjában legyen a közérdekből szükséges eljárás kezdeményezésére. Valódi tartatommal tölti meg tehát az a törvényjavaslat a főpotgármeseri hatáskört, amivel a székesfőváros közigazgatásának, gazdálkodásának és a közterheket viselő közönségének érdekeit kívánja fokozottabb mérték- ben szolgálni Miért kell a tanácsnak meghalnia? Feltűnő megállapítása a tervezet indokolásának, hogy a régi városi tanács intézményével azért kellett szakítani, mert a tanácsi hatáskörbe tartozott ügyeknek testületi intézése „nagy idővesztegetéssel“ jár. (Nem idő- veszteséggel, hanem idővesztegetéssel!) A tanácsülések a miniszter véleménye szerint túlságosan sokat lekötöttek a tisztviselők idejéből is anélkül, hogy bárminemű előny származott volna az elintézésének ilyen mód jából( ?) A célszerűségi szempontok és a személyi felelősséggel járó előnyök tették indokolttá, hogy a tanácsot megszüntesse a miniszter és a törvény- javaslatban annak ügykörét a polgár- mesterre ruházza át. Arról, hogy a magisztrátus intézménye történelmi fejlődés eredménye, meg sem emlékezik a törvényjavaslat indokolása, amely tiz sorban intézi el a polgár- mester hatáskörének megállapítását is, miután előbb oldalakon át fejtegette a főpolgármesteri hatáskör ki- terjesztésének szükséges voltát. „Elavult rendszer“, veti oda két szóban a tanácsról való véleményét a törvényjavaslat indokolása és máris megy tovább, fennen lobogtatva a főpolgármesteri intézmény lakmusz- zászlaját, amely a maga színével a legapróbb vonatkozásban is át és átitatja a főváros igazgatásának valamennyi ágát. Erik tartalom, .szabadság ... Elmefuttatásunkat nem tudjuk stil- szerübben befejezni, mint hogv végezetül ideiktatunk néhány olyan megjegyzést, amely a javaslatban magára a javaslatra vonatkozóan meghúzódik. „A tárgyilagos bírálat kétségtelenül meg fogja állapítani, hogy ez a törvényjavaslat nemcsak hogv nem sérti az önkormányzati jogokat, de erőt, tartalmat, munkalehetőséget, szabadságot, az igazgatásra és a gazdálkodásra való megfelelő befolyást biztosit az önkormányzatnak.“ „Figyelemmel kellett lennem arra is, hogy a jövő számára olyan önkormányzati testületet alakítsunk, amely nem áll káprázatos jelszavak hatása alatt, hanem a romboló törekvésektől távoleső, józan, emberies világfelfogással őrzi a nemes hagyományokat, egyúttal pedig alkalmas lesz arra, hogy a mérsékelt, de folytonos és céltudatos haladásnak előharcosa legyen.“ „A főpolgármester és az intézőtanács felügyeleti és ellenőrzési jogkörének megállapítása és a független főszámvevő ellenőrzési hatásköre révén a székesfőváros egész közigazgatása és gazdálkodása felett olyan erős felügyeleti rendszert teremtünk meg, amelyet a jogkereső közönség és ÉS CKÖZGAZDASÁG! VHETILAP . iT* TiTTW^ ■ a -----— ■T«Yfci»r,KTO ^Tjft^wiiiir* mini uMlfi írni 11 ■ . .„ , i — mi\ immi m Wg!i»MaBMMM^B*fcíKali«MS^^^fflWWU^WgMrmBRcPiPp j Jjll ll Will PH'I| Hl1! |ly ihMl I Wj^l; <^llil>Íi^WÍMI^^^|wll EI6IUeié»l Arak: tt FELELŐS SZERKESZTŐ: 1 Szerkesztőség é« kiadóhivatal: *vrc.................................................?? P*“2a V Tk ÍV n V A KI n n |>D ■ Budapest, V., VisegrddI-utce 1©. Félévre. ... . . . . - - •„ *5 peno« W || (| O I A. N D O K DR- X Telefon: Llpót «23-23. Egyes szdm Ara 60 filier V ^ Postalakarekp. chequeszámla: 30013
