Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-26 / 4. szám
1929 január 26. UJ BUDAPEST 5 GAZDASÁGI élet BgBBW—B——»a—mum IP IP i«BP—M—a—a—Mgi> Ne izguljon, elnök ur! Bittner Já- uoh úgyis mint hentesipartestiileti elnök, úgyis mint bizottsági tag és úgyis, mint kormányfőtanácsos, nagyfontosságu interpellációt jegyzett be a főváros szerdai közgyűlésére. Az elnök ur azzal van megakadva, hogy a Lipótvárosi Kaszinó szombatesti báljának büfféjét a Községi Élelmiszerüzem szállította. Bittner ur információja ez alkalommal helytelennek bizonyult, mert kiderült, hogy a kaszinó büfféjét a szombatesti bálra nem az Élelmiszerüzem, hanem a Gerbeaud-cég szállította. Maga az egész dolog nem fontos és abban sem találtunk volna semmi különlegeset, ha az Élelmiszerüzem a maga kitűnő készítményeiből sorakoztat fel néhány porciót az előkelő lipótvárosi bál vendégei részére. Ez nem is érdekes, az az érdekes, hogy miért fáj Bittner urnák állandóan az Élelmiszerüzem és miért nem inkább azzal törődik, hogy a hús és a zsír ára olcsóbb legyen Budapesten? És ha már büffékről van szó, nem lát-e összeférhetetlenséget Bittner János ur, akinek számos egyéb cime és kitüntetése között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöki méltósága is szerepel, összeférhetetlenséget abban, hogy ő bérli az Iparesar- nokban évenként tartani szokott Nemzetközi Vásár büfféjét, 'azét a Nemzetközi Vásárét, amelynek rendezését a fentemlitett Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kebelében működő szerv intézi... Hibaigazítás. „Budapest alatt a hév- vizek megmérhetetlen tömege rejtőzik, mondja Pávay - Vájná főbányatanácsos“ cimii, az „Uj Budapest“ legutóbbi ! számában megjelent cikkünkbe egy értelemzavaró hiba csúszott be. Az említett mondat a következőképpen hangzik: „A budai hegyvidékről eddig az volt a hit, hogy vízben szegény, pedig az őt megelőző első előadó (dr. Epe r- j e s s y István) a hegyvidéki források egész légióját sorolta fel, amelyek közül egyesek oly bővizüek voltak, hogy ólmos csövekben a Várba (és nem kádba) vezetve, annak egész vízszükségletét évszázadokon ellátták.“ A Központi Tejesarnok az Erzsébetiért kioszk helyiségeit fokozott igényeket kielégítő módon teljesen újjáalakította és ott elhelyezett tejivócsarnokát csütörtökön, e hónap 17-én nyitotta meg. A kioszkban Kohut Tibor karnagy vezénylete mellett naponta szimfónikus zenedélutánokat rendeznek. Jól beválik a magyar gumink A M a- gyar Autóbusz- és Teherautó Szövetség a Királyi Magyar Automobil Club tanácstermében dr. Szilágyi Lajos országgyűlési képviselő fővárosi bizottsági tag elnökletével ülést tartott, amelyen Till Antal, a Székesfővárosi Autóbuszüzem ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet a gummikér- dés tekintetében Angliában fennálló viszonyokra. Bernauer Emil, a Székesfővárosi Autóbuszüzem főnöke ezzel kapcsolatban a legteljesebb elismeréssel nyilatkozott a magyar gummigyárról, amelynek készítményei úgy minőség, mint gyári garancia tekintetében a legmesszebbmenő versenyt kiállják. A Pesti Hazai tőkeemelése. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgatósága tegnapi ülésén foglalkozott az 1928. évi mérleg- és üzleteredmény megállapításával és elhatározta, hogy a folyó év február hó 7-én megtartandó 89. évi rendes közgyűlésnek javasolni fogja, a 3,400.388.64 pengőt tevő tiszta nyereségnek (1927-ben 2,850.127.64 pengő) a következő módon leendő felosztását: Osztalékra fordittassék minden részvény után a tavalyi 12 pengővel szemben 14 pengő, vagyis 2,240.000 (1,920.000), a rendes tartalékalapnak az alapszabályszerü 5 százalék, vagyis 167.526.94 pengő helyett 250.000 (200.000), az ingatlan érték- csökkenési tartalékalapnak 100.000 (100.000) , az elismert vállalati nyugdíjpénztárnak 150.000. a nyugdijtartalék- alapnak 150.000 (200.000), az egyesületi segélyalapnak 100.000 (100.000), köz- és jótékonycélra (1928. évben folyósított 25.055.90 pengőn felül 15.000 ( 8000), a tisztviselők külön jutalmazása re 125.000 (100.000) adassék és a fennmaradó 60.461 pengő 70 fillér (tavaly 49.849.78 pengő) az 1929. évi nyereség- és veszteségszámlára vitessék elő. Az igazgatóság ugyanakkor egyrészt az intézet fentvázolt fejlődésére való tekintettel, másrészt tudatában azoknak a feladatoknak, amelyek az intézetre a jövőben is várnak, de összhangzásba is kívánván hozni az intézet saját vagyonát a reábizott idegen tőkékkel, elhatározta az egyesület alaptőkéjének felemelését is és ennek megfelelően az évi rendes közgyűlésnek javasolni fogja az alaptőkének 40.000 darab, egészében a régi részvényeseknek fejajánlandó részvény kibocsátása által 16,000.000 pengőről 20 millió pengőre való felemelését. Az igazgatóságot ennek a javaslatnak megtételénél az a meggyőződés vezeti, hogy ezzel az intézet továbbfejlődésének alapjait erősiti és hogy minden remény megvan arra, hogy a felemelt alaptőke jövedelmezősége is fokozatosan emelkedő lesz. Végül az igazgatóság elnökké választotta eddigi alelnökét, Biró Zsig- mond udvari tanácsost, alelnökké pedig az intézet vezérigazgatóját, Erney Károlyt, a magyar felsőház tagját. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága e hónap 19-én ülést tartott, melyben megállapította, hogy az 1928. üzletóv a múlt évi nyereségát- hozattal együtt 5,805.157.60 pengő tiszta nyereséggel zárult, szemben az 1927. évi 5,066.365.79 pengővel. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően több, már lebonyolított üzlet nyereségének elszámolása későbbi időpontra tartatott fenn. Elhatározta egyben az igazgatóság, hogy a február 5-én délután 'A5 órára egybehívandó 87. rendes évi közgyűlésnek a következő javaslatokat fogja előterjeszteni: Az 1928. évi osztalék kifizetésére 3,500.000 pengő, vagyis részvényenként 7 pengő (a múlt évben 6 pengő), a különböző tartalékalapok javadalmazására 1,200.000 pengő, a hivatalnoki segélyalapok javadalmazására pedig 60.000 pengő fordittassék. Javasolni fogja továbbá az igazgatóság, hogy az 1926. év áprilisi közgyűlés határozatával az alkalmazottak nyugdíjalapja részére kihasított 6 millió pengő tőkének időközben 8,285.440 pengőre felszaporodott összegéből 5 millió pengő az aktiv alkalmazottak részére létesítendő vállalati nyugdíjpénztárnak adassék át, mig a fennmaradó 3,285.440 pengő a már nyugdíjazottak igényeinek fedezetére tartassák fenn. Egyébként az 1928. évi zárszámadások szembeállítva az 1927. éviekkel, a következő jelentősebb változásokat mutatják: A takarékbetétek összege 17,551.896 pengővel emelkedett az év folyamán és 94,885.906 pengőt ért el a múlt évi 77,334.010 pengővel szemben, mig a folyó számlabetétek összege 113,515.184 pengőről 121.637.825 pengőre (egyéb hitelezők ezenkívül mindössze 7,573.600 pengő), a váltótárca 81,156.813 pengőről 90,434.544 pengőre, a jelzálogkölcsönök összege pedig 36,179.412 pengőről 51,776.189 pengőre emelkedett. Az értékpapírok értékelése ugyanazon konzervatív elvek szerint történt, mint az előző években. Az évközben egyes papíroknál beállott áresések az értékelésnél megfelelően figyelembe vétettek. A személyzeti kiadások a múlt évi személyzeti költségeket csak lényegtelenül haladták meg, mert az évközben eszközölt fizetés- emeléseket a létszám természetes csökkenése kiegyenlítette. Adókra és illetékekre az 1928. év folyamán 2,242.213 pengőt kellett fordítani az 1927. évben e célra fordított 1,398.893 pengővel szemben, vagyis 60 százalékkal többet. Az igazgatóság dr. Heyduck Gyula és dr. Hollós Pál titkárokat, Nérey Dezső volt fiókfőnököt, dr. R u s z t Béla, T r e b i t s Ferenc, Vadász Árpád és Vágó György főtisztviselőket cégjegyzőkké és dr. S i k 1 ó s s y Györgyöt titkárrá nevezte ki. Újabb akció a vigalmi adó ellen. Évenként átlag kétszer megtörténik, hogy a szinházi érdekeltség akciót kezdeményez a vigalmi adó ellen, amely a mai nehéz gazdasági viszonyok közepette a szórakoztató üzemek egyik legfájdalmasabb közterhe. Ezek az akciók azonban eddig mindig hajótörést szenvedtek a főváros pénzügyi érdekein és az érdekeltségeknek hosszú harijok után csak a vigalmi adó bizonyos átalányozását és a beállítás méltányos kezelését sikerült elérniük. Most újabb akció indult a vigalmi adó ellen, az akció élén változatosság okából most a Budapesti Színészek Szövetsége áll. Molnár Dezső dr., a Szinészszövetség elnöke tett ebben az ügyben látogatást L a - motte tanácsnoknál, akit felkért arra, hogy töröljék vagy legalább is enyhítsék a vigalmi adót, amely a színészeket is súlyosan érinti. Lamotte tanácsnok azt a választ adta, hogy a Szinészszövetség írásban ismételje meg kérését, amikor is azzal a tanács érdemben fog foglalkozni. A gazdasági rovat szerkesztője: RASKÓ OSZKÁR. A SZERKESZTŐ POSTÁJA Elöljárói értekezlet Budapest. Hal lőttük, hogy az elöljárók e heti értekez létén kifakadások hangzottak el az „Uj Budapest“ multheti vezércikke ellen, amelyen a folyamatban levő elöljárói választások ügyét ismertetvén, azt irtuk, hogy az elöljárói állás a hivatali érdem és a kor jutalmazása és az nem a fiatal stréberek számára való. Olyan hangok is hallatszottak ezen az értekezleten, hogy az elöljárók nem trottlik és nem várták az „Uj Budapestétől, amelyet eddig szerettek és becsültek, hogy vén salabaktereknek állítsa oda őket. Mélyen tisztelt elöljáró uraim, a legnagyobb tévedésben vannak, vagy nem olvasták el annyira figyelmesen a cikket, hogy annak minden intenciójával tisztában legyenek. Megnyugtatjuk önöket: nálunk nagyobb tisztelőjo nincs az elöljárói karnak, amelynek minden egyes tagját, eltekintve a személyes jó- viszonytól is, tiszteljük és becsüljük. Az inkriminált cikkben mi csak azon véleményünknek és annak a közhangulatnak akartunk kifejezést adni, hogy az elöljárói állás egy tisztességben eltöltött közpálya utolsó stációja, amelynél éppen ezért nem szabad és nem lehet mellőzni az aneiennitást. Mindezt pedig azért tettük, hogy rámutassunk arra a lehetetlen állapotra, amely az egyik behelyettesített elöljáró megválasztását körül kavarog. Az elöljárói állás nem az az állás, ahol a behelyettesítésnél lehet és szabad Bucsánszky Bertalant, Károlyi Józsefet, Tatár Bélát, Muzsiké Istvánt, Gömöry Albertet, Schuler Dezsőt, Sehara Bélát, Holtzspach Ödönt, Goszleth Ernőt, Szendy Károlyt, Márkus Józsefet, Sebő Gusztávot, Micliál Jenőt és Nagy Bélát átugrani! Ennek az elhamarkodott behelyettesítésnek keserű következményei most mutatkoznak és a. törvényhatósági bizottság jobb belátása ellenére lesz kénytelen Guth Ferencet elöljáróvá megválasztani, holott ha a behelyettesítés meg nem történik, esztendők múlva sem került volna egyébként a sor. Az a testület, amelynek élén egy Eupp László áll, tagjai között pedig — hogy csak az idősebb generációt említsük — egy Wigh János, egy Szente Miklós, egy Halász Elemér, foglalnak helyet, nem illethető a tevékenység hiányának vádjával és tőlünk állott a legtávolabb, hogy ilyen vádra még csak gondoljunk is. — Plébános. Amikor Bérezel elbúcsúzott a közjogi ügyosztályból, kijelentette, hogy a kegyúri dolgokat továbbra is saját hatáskörében tartja fenn, bárki legyen is utóda a IV. ügyosztály élén. így az az érdekes eset áll elő, hogy Havlin fogalmazó, a kegyúri referens, közvetlenül az alpolgármesternek referál. Berezel nem hálátlan! — Dusán. Ne ijedjen meg, most már nem olyan sűrűn tévesztik önt össze a bizottsági taggal, akit a vezetéknévben öntől csak egy „t“ betű választ el. Annál kevésbbé, mert ön a Magyar Nemzeti Bankba, a névrokon pedig a városházára jár be. önből még lehet bizottsági tag, de az illető űrből nem igen lesz igaz gáté a Nemzeti Banknál! — Horváth Károly (belvárosi). Az ön terve az u,i városháza felépítésére valóban zseniális, de nem hisszük, hogy megvalósítható lenne. A tervező művész számára azonban az ötletet megörökitendőnek tartjuk. Ön szerint tehát az építendő uj nagy központi városházának az első fronton lenne egy kis kapuja és a hátsó fronton egy óriási nagy kapuja. Az első kapun bemegy két úriember és a hátsó kapun kijön ötszáz uj autótaxi! — III. emelet. A vizsgálat még folyamatban van, egyelőre azonban pozitív intézkedés nincsen. A magunk részéről nem akarunk a sajtótörvénnyel összeütközésbe kerülni és igy kérelmének a legnagyobb sajnálatunkra nem tehetünk eleget. IICl)RH 0 leoMieseül] fi Cl! IMI küzi Mzomziiigk. Minden tűzet, igy villamost (izeket is veszély nélkül olt. Oltási kárt nem okoz. az emberi szervezetre nem ártalmas* abszolút fagyálló. Magyar gyártmány. Gyártósihelv: VADÁSZTÖLTÉNY, GYUTACS ÉS FÉMARUGYÁR R.-.T.. BUDAPEST Egyedárusiló: KROPSCH GÜNTHER, BUDAPEST,Vili.,SCITOVSKY-TÉR 2. TEL :] 406-39 Fővárosi tisztviselőknek CSALÁDI HÁZAT hosszabb törlesztésre, legelőnyösebben és megbizhatóan épit TEBR/l Építőipari höszv nylársasáo VI., Teréz-körut3. Telefon: A. 146—96. jH KISS SÍIM Legoicsü), legiandiabD 2 ds 4 hengeres, iMOita személy- és ieiier- aaiéS
