Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-10-19 / 42. szám

«zrjROMJEB 1929 október 19. Schmidl Miksa ultimátuma a tűvároshoz Sürgős döntést kiván a Kiscelli-uti kastély ügyében, mert különben visszavonja ajándékozási ígéretét — A pénzügyi bizottságban elhangzott felszólalásokra a tanács megígérte a gyors elintézést — Az Uj Budapest tudósítójától — 2 TUNGSRAM FARKAS LAJOS mérn6k Magos-, mély-beton- és vasbeton építési vállalkozó Budapest, VII.. Kolumbus-n 11/a. j.s»«-?» Varsó, Katowice, Krakó (Lengyelországi levél.) Varsó nemcsak azért volt jelentős állomásunk, mert itt a fővárosban összpontosul leginkább a lengyel nemzeti eszme, hanem azért is, mert városaink és országaink közti szo­rosabb érintkezés miatt itt kellett az akciót megindítanunk. A város területe roppant nagy: 11.483 hektár (a Visztula nélkül), amelyből 8210 hektár, mint a város­sal összevett környék, a háború után lett a városhoz csatolva. De Nagy- varsón az egységes építési terv hiá­nya nagyon meglátszik. A sűrűn s rendszertelenül beépített belső ré­szekhez roppant kiterjedésű laza külvárosok sorakoznak, A legfőbb útvonalakon kívül a kövezet bizony rabvallató. Az orosz rezsimnek ezen szándékos mulasztásait most foko­zott erővel igyekeznek behozni. A nagy lakáshiány miatt a lakbér­kötöttséggel (65% békebeli lakbér) még felhagyni sem tudtak. A lakás­termelés a háború után igen lassan indult meg s ma sem látszik na­gyobb építkezési tevékenység. Utób­bi években a fellendülés valamivel élénkebb: 1926-ban 3115, 1927-ben 7453 lakás épült, ezekből azonban sok az egyszobás szükséglakás. Jellemző, hogy nyolcemeletes házak építése is meg van engedve. Vízvezetéke 1881—1889-ben épült s a budapestitől egészen eltérő rend­szerű. A város fölött 4 km.-re a Visz­tula vizét egy nagy, 500.000 ma tar­talmú medencébe vezetik, ahonnét szivattyúk nyomják a város köz­pontjában, emelkedett helyen fekvő, kis kiterjedésű merítő és szűrő te­lepre. Innét aztán víztorony és köz­vetlen gépi nyomás utján szétoszt­ják a házakba. A homokkal történő szűrés az ivóviznyerést körülmé­nyessé és drágává teszi, mert a 36 Még 1927-ben, tehát teljes két esztendővel ezelőtt Schmidt Miksa, az ismert butorgyáros, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa utján a Kis- celli-uton levő kastélyát, az azt övező 63 holdnyi területtel és a rajta levő különböző épületekkel, a székesfővárosnak ajándékozta. A fővárosnak adományozta Schmidt Miksa a kastélyban felhalmozott felbecsülhetetlen értékű műkincse­ket is, és kötelezte magát arra, hogy amennyiben a főváros az ajándékot elfogadja, a műkincseket a főváros­nak leltárilag is átadja. Az ajándé­kozás előfeltételeként azonban ki­kötötte Schmidt Miksa, aki külön­ben nem is magyar, hanem osztrák állampolgár, hogy a főváros az ajándék elfogadása esetén tartozik a Schmidt-park szomszédságában fekvő és annak kiegészítésére szük­séges körülbelül 35 holdnyi terüle­tet megvásárolni és az egész parkot közmüvekkel ellátni. Annakidején úgy a közmunkata­nács, mint a főváros nagy örömmel fogadták az igazán fejedelmi aján­dékot. A Közmunkák Tanácsa Cza- balay Kálmán dr. államtitkár, ak­kori elnökhelyettes irányítása mel­lett Óbuda számára egészen uj fej­lesztési tervet dolgozott ki olykép­pen, hogy a létesitendő óbudai Iád­tól sugárút vezetne az Attila-park- nak elnevezendő Schmidt-féle terü­letig, a kastélyt övező park környé­kén pedig egy uj tisztviselő villa­negyed épülne fel. A főváros vi­szont, hogy később komplikációk ne álljanak elő, parcellázási és építési tilalmat rendelt el a megvásáro­landó, esetleg kisajátítandó ingatla­nokra. Az ajándékozási akta azután meg­szürőmedence homokját fokozatosan kéthetenkint ki kell emelni, meg­mosni, levegőn szárítani s újra visz- szahordani. Ennek ellenére vizüket jónak, csiramentesnek mondják. A prágai városrészben építendő uj vízmüveket a budapesti minta sze­rint függélyes parti kutakkal szán­dékoznak megépíteni s Rabezewski vezérigazgatójukat a budapestii_ víz­vezeték és csatornázás tanulmányo­zására meghívtam. Eljövetelét még erre az évre kifejezetten meg is ígérte. Slonimski polgármesternél tett tisztelgő látogatásunkor, mint a kül­döttség szónoka^ felkértem őt, hogy alakítson egy állandó bizottságot a varsó—budapesti városközi kapcso­latok elmélyítésére, amit a polgár- mester készségesen meg is ígért. Varsótól sürü éljenzés és „niech zsie Wengry“ (éljen Magyarország) kiáltások közt búcsút véve, Kato- wicé-re (Kattowitz) értünk, hol Beszczinski Sztaniszláy tisztelet­beli magyar konzul adott részünkre fényes vacsorát, amelyre a 120.000 lakosú nagy iparváros polgári és katonai előkelőségei is hivatalosak voltak. A lengyel vendéglátás egé­szen különös valami. Voltakép két ebédet, két vacsorát esznek végig. Mellékasztalokon 10—15-féle hideg hús, hal, nyelv, saláta, szósz, sajt van felszolgálva roskadásig, amiből kiki jól beiakozik, s aztán kezdődik a tulajdonképeni ebéd vagy vacsora, melynek első fogása céklaleves, aztán jön egy halétel, szárnyas, borjú vagy marhasült és fagylalt. Ezt az étkezési orgiát olykor három­szor is kellett egy-egy nap végig csinálnunk. Italul iznélküli szeszt és gyümölcs párlatokat adnak, vé­gül pedig francia édes borokat apró poharakban. Az uj német határ innét 6—12 km.-re van s a nehézipar gyárai­nak tömkelegé ott épp ily mérték­indult a hivatalok labirintusában. A közmunkatanács leirt a főváros­hoz, a főváros felirt a közmunka- tanácshoz, az ügyosztályok átírtak egymáshoz, és a kérdést minden ol­dalról szétboncolták és megvilágí­tották. Megállapították régesrégen, hogy mennyibe kerül a telkek meg­váltása, felbecsültették a kastélyt és annak műkincseit, megvizsgálták a közmüvek létesítésének költségeit, és azután hosszú tárgyalások kez­dődtek Schmidt Miksa és a hatósá­gok között. E tárgyalások során lé­nyegesen redukálták azokat a terü­leteket, amelyeket az ajándék elfo­gadása esetén meg kellene vásárol­ni, hosszabb időre elodázták a köz­müvek bevezetésére vonatkozólag vállalandó fővárosi kötelezettséget, közben azonban rendületlenül fenn­tartották a parcellázási és beépítési tilalmat, viszont a telkek vásárlásá­hoz, illetőleg kisajátításához sem kezdett hozzá a városrendezési ügy­osztály. Mint Mahomed koporsója, évek óta ég és föld között lebegnek ezek a szerencsétlen telektulajdonosok és a döntés elhúzódása nem egy ottani ingatlanbirtokost a tönk szélére jut­tatott. Nem tudja eladni az ingat­lanát, mert ki bolond ily telek­könyvi terhelésekkel és tilalmakkal sújtott ingatlant vásárolni, amikor különösen a mai gazdasági válság közepette bőven kapni oly házhelye­ket, nem drágább áron, amelyeknél az összes szabályozási és rendezési kérdések már régen meg vannak oldva. De építkezni sem tud a kas­tély környékén a telektulajdonos, nem kap épitési engedélyt, és igy ingatlanba fektetett vagyona mobi- lizálatlanul és felhasználhatatlanul ben folytatódik. Oly méretű gyár­telep, mint a csepeli Weisz Man- fréd-féle, van az egész Sziléziában legalább 100 s azonkívül végtelen sora a kisebb ipari és bányamü­veknek. S itt Katowice mellett van Lengyelország robbanószer el­látásának legfontosabb központja: a chorzów-i állami nitrogéngyár. A németektől átvett, erősen le­szerelt gyárat Moscicki Ignác mér­nök, a jelenlegi köztársasági elnök helyezte 1922-ben roppant rövid idő alatt üzembe. A nitrogént és termé­keit a levegőből állítják elő azáltal, hogy azt carbiddal absorbeáltat- ják. Fokozott szorgalommal sike­rült a chorzów-i gyárnak a calcium- cyanamid termelését, ami a legfon­tosabb alapanyag, 1926-ig 51.000 ton­náról 117.000-re emelni. Oxigén, ammóniák, salétromsav, ammon- és nálriumnitrátnak gyártása 4 év alatt a tízszeresére emelkedett. A mezőgazdasági többtermelésre roppant hatással van egy szintén itt gyártott műtrágyának: a mész- nitrogénnak előállítása, amivel a chili salétrom behozatalát teljesen kiszorították. A mésznitrogén ter­melését 1924—1926-ig 32.740 tonnáról 97.389 tonnára fokozták. Az egész lengyel mezőgazdaság szükséglete pedig átszámítás szerint évi 550.000 tonna lévén, e gyárnak még óriási fejlődési lehetőségei vannak. Amig Katowice a lengyel munka fellegvára, addig Krakó a maga évezredes falaival a lengyel roman­tika és tradicionaiizmus székhelye. Itt hevesebben dobog a lengyel szív, magasabbra lángol a. lelkesedés. A lengyel-magyar barátkozás itt volt a leglelkesebb. Mintha csak haza jöttünk volna, ahol bennünket vár­nak, keblükre ölelnek. A szó, a sze­retet őszinte, mert sok évszázados és meggyökeresedett. Hisz magyar kapcsolatokról beszél itt minden muzeum, könyvtár, templom, kolos­fekszik. A pénzügyi bizottság költ­ségvetési vitájában több felszólalás is elhangzott az óbudai hegyvidéki ingatlantulajdonosok érdekében, tör­tént is alpolgármesteri Ígéret a dol­gok sürgős rendezésére, végered­ményben azonban maradt minden a régiben. Schmidt Miksa azonban a jelek szerint megelégelte a több mint két esztendős huzavonát, és az elmúlt napokban ügyvédje utján igen fon­tos bejelentést tett a városházán. Közölte Schmidt Miksa, hogy az Attila-park ügyében sürgős és vég­leges döntést kiván. Tovább nem hajlandó várni, és ha a legrövidebb időn belül a főváros nem döntene, úgy levonja a konzekvenciákat, és az ajándékozási ígéretet visszavon­ja, amire kétségtelenül joga is van. A fővárosnak tehát sürgősen el kell határoznia magát, vagy jobbra vagy balra. Mérlegelnie kell az ille­tékes tényezőknek, hogy elfogad- ják-e az ajándékot, amely tagadha­tatlanul terheket jelent, noha a számbavehető anyagi áldozatot a főváros részéről meg sem közelitik azt a horribilis értéket, amelyet a kastéllyal és annak tartozékaival a főváros kapna. A hegyvidéki kis­emberek izgatottan és remegve vár­ják a főváros döntését, amely Schmidt Miksa ultimátuma után nem is késhet sokáig, és az óbudai telektulajdonosok részére vagy tel­keik megváltását, vagy az épitési engedélyt jelenti. HLATKY JÓZSEF Budapest, VIII., József-körút 77. sz. Telelőn: J. 395-78. Magasépítés, ut-, vasút-, híd- és vasbetonépitési vállalat. — Saját fuvar-, állvány és anyagtelepe : I., Fehérvári ut 42. Telefon J. 425-91 FIÓKIRODÁK: Kecskemét, telelőn 109. 6ődöllé. Gr. Fostetlci-Bt 9 A legjobb biztonsági zárat mely teljesen betörésmentes, készíti Szilágyi László pénzszekrény és trezor-gyára IX., Liliom-utca 37. Telefon: József 386—99. Tüzmente8 páncél pénzszekrények. Okmány vasszek rények, szakszerű szállítások és javítások. A m. kir. óllamiendőrség hivatalos szakértője. tor, egyetem, királyi vár. Báthory István, a Jagellók s az Árpád-házi szentek magyar szelleme itt érintet­lenül él tovább s tartja fogva a lel­keket ma is. Itt van, e 2001)00 lakosú városban, központja a lengyel tudománynak, művészetnek és a sajtónak. Innen, a legnagyobb lengyel napilapnak, a Kurjer Krakowskinak hatemeletes modern palotájából mentek szerte világgá gyorsvonaton, repülőgépen, rádión a mi látogatásunk jelentősé­gével foglalkozó újságok, értesíté­sek és fényképfelvételek. Innét is fog kiindulni a magyar-lengyel ösz- szeköttetések pozitív reneszánsza. Legbiztatóbb kilátást nyújt erre legalább városközi összekötteté­sek szempontjából — Rolle Károly főpolgármesternek fölkérésemre adott legkészségesebb nyilatkozata, hogy Krakónak Budapesttel, vala­mint a magyar városokkal való kapcsolatainak állandó ápolására itt az ő elnöklete alatt egy bizott­ságot fog alakítani, sőt mint a 168 várost magában foglaló Lengyel Városok Szövetségének alelnöke, meg fogja ugyanezt a. bizottságot alakítani e Szövetség kebelén belül is azért, hogy a lengyel-magyar vá­rosközi érintkezések fenntartására és fejlesztésére egy nagyméretű hi­vatalos szerv álljon rendelkezésre. íme, ez a legfőbb eredménye an­nak, hogy a Magyar Nemzeti Szö­vetség által rendezett lengyelor­szági demonstrativ látogatáson a főváros is képviseltette magát. Minden reményünk megvan, hogy nemsokára üdvözölhetjük nálunk a lengyel városok képviselőit. 36 tagú társaságunk meleg kéz- szoritások közt azzal búcsúzott el lengyel vendéglátóinktól, hogy: — Do widzenia — viszontlátásra Budapesten. vitéz Horváth Béla dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom