Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-10-05 / 40. szám

1929 október 5. UJ BUDAPEST GAZDASÁGI ELET Egy üzlet margójára. Több alka­lommal foglalkoztunk a Bochu- niczky Bank azon merész és fan­tasztikus tervével, hogy a birtoká­ban levő Sósfiirdőt összes tartozé­kaival a főváros nyakára sózza. Noha a fővárosnak mindenre in­kább van e pillanatban pénze, mint néhány félreeső telek és pár keserü- vizkut megvásárlására, a bankház és az üzleti ajánlat mögött meghú­zódó protektorok szivósabban ra­gaszkodnak elgondolásukhoz, mint valaha, és fegyvertáruk bő arze­náljából bombázzák céljuk elérésére a fővárosi sáncokat. Furcsának •tartjuk, hogy a városgazdasági ügy­osztály, amelynek hatáskörébe az ügy tartozik, még nem tartotta szükségesnek, hogy minden tárgya­lást megszakítson a nem túlzottan ismert budai bankházzal, és az el­adási ajánlatot abba a papírkosár­ba dobja, ahol dicstelen elődjei, a Király-fürdő és a többi magánkéz­ben levő fürdő eladási ajánlata he­ver. Nem tudjuk, hol kapott vagy honnan remél segédesapatokat ez a társaság, amely vakmerőn hirdeti, hogy a főváros nem élhet meg a források nélkül, és hogy a városfej­lesztési politikának egyéb célja nem lehet, mint a lapályos és építkezésre a feltörő talajviz miatt nem túlzot­tan alkalmas telkek megvásárlása. Ha a főváros annyira ragaszkodott volna ahhoz a gondolathoz, hogy keserüviz-f orr ások boldog tulajdo­nosává avanzsáljon, módja és alkal­ma lett volna erre a Hengermalom­utcai elektromos bérház építkezésé­nél, ahol jelentős tulkiadást kellett eszközölni, hogy különleges fajtájú cementtel betömjék a feltörő kese- riiviz-forrásokat. Köztudomású, hogy Kelenföld legnagyobb részén csak egy sétapálcát kell a földbe szúrni, hogy nyomában keserüviz- szökőkut fakadjon, arról nem is be­szélve, hogy az egymással vetélkedő keseriiviz-vállalatok közé nem illik és nem szabad a fővárosnak ver­senytársul belépnie, hiszen a kese- rüviz mégsem közszükségleti cikk. Nem óhajtjuk a fővárosi ásványviz- üzem keserüviz-osztállyal való ki­bővítését, és a keserüviznek a fővá­ros közigazgatásában egyetlen sze­repe lehet: hogy némely itt-ott bennszorult aktákat gyorsan kihajt­son, sőt meghajtson. A Sósfürdő ügye azonban a jól alkalmazott ke- serüviz-kura ellenére sem fog úgy csörgedezni, mint azt a Sósfürdő el­adási terve mögött meghúzódó ér­dekeltség és protektorok szeretnék és a keserüviz csatlósokat, és azok egyre inkább szaporodó, általunk jól ismert lovagjait, akár bizottsági tagok legyenek azok, akár egyébb fajta úriemberek, súlyos csalódások fogják érni. Köpcsdy Elemér ünneplése. Az állami vas-, acél- és gépgyárak alkalmazottai és munkásai vasárnap délelőtt a Gol- góta-uti kaszinó dísztermében meleg ün­neplésben részesítették Köpesdy Elemér miniszteri tanácsos, vezérigazgatót har­mincéves szolgálati jubileuma alkalmá­ból. Az állami vas-, acél- és gépgyár — amely ötezer munkásnak ad kenyeret — világviszonylatban is akkor jutott jelentős szerephez, amikor Köpesdy Ele­mér, mint vezérigazgató, a gyárüzem élére állott. A gyártelep nagyarányú fejlődését bizonyítja az a körülmény is, hogy legutóbb nagymennyiségben szál­lított kazánokat és cséplőgépeket In­diába. A vezérigazgató tisztelői a ju­bileumi ünnep alkalmából zsúfolásig megtöltötték a kaszinó dísztermét. Ott volt a pénzügyi és honvédelmi minisz­térium küldöttsége, továbbá a magyar gyáripar sok reprezentánsa. Az egysé­gespárt küldöttsége is résztvett az ün­nepen. Lénár t Sándor vezéxigazgató- helyettes üdvözölte a jubiláló vezérigaz­gatót és beszédében hangoztatta Kö­pesdy Elemérnek a gyár fejlesztése te­rén szerzett érdemeit. Ezután átadta az ünnepelt vezérigazgatónak azt az ezüst domborművet, amelyet a gyár munkásai készítettek. A munkások képviselőinek üdvözlő beszéde után Köpesdy Elemér meghatottan köszönte meg az ünnep­lést és jubileuma emlékére nagyobb ala­pítványt tett a munkásság javára. Vakmerő építési terv a Nemzeti Színház telkén. A józsefvárosi elöl­járóságnak érdekes és figyelemre­méltó hirdetménye található a Rá- kóczi-ut és Muzeum-körut sarkán lévő hirdetőoszlopon. A hivatalos hirdetmény közli az érdekelt ingat­lantulajdonosokkal, hogy a Rákóczi­ul 1. számú telken, amely tudvale­vőleg a Nemzeti Színház részére fenntartott Grassalkovich-telek, Emmerling Adolf budapesti lakos fürdőüzemet akar létesíteni. Az elöljárósághoz benyújtott tervekből megállapítható, hogy maga a strandfürdő alig húsz centiméter mélységben tartalmazna vizet, és a szélein homok zátonyok lennének, az itt üdülni kívánó publikum na­gyobb kényelmére. Az elöljáróság annak rendje és módja szerint hely­színi szemlét fog tartani a terüle­ten, és máris kétségtelennek látszik, hogy az érdekelt telektulajdonosok elsősorban az egyetem, melynek bölcsészeti kara a szóbanforgó telek melletti palotában van elhelyezve, nemkülönben a Rákpczi-uti szom­széd Glück Frigyes szállodatulajdo­nos a legélesebben fog az épen any- nyira arrogáns, mint a jó erkölcsbe és jóizlésbo ütköző terv ellen tilta­kozni. Nem tudjuk, hogy amióta egy szerencsétlen miniszteri intéz­kedés a régi Nemzeti Színház telke fölötti rendelkezési jogot, hacsak ideiglenesen is, magánkezekre jut­tatta, felnieriilt-é kalandosabb és idétlenebb spekuláció a telekkel kap­csolatban, mint a strandfürdő öt­lete. Tudjuk, volt ott már tennisz- pálya, jégpálya, nyári mozi, de arra még gondolni sem mert eddig senki, hogy a területen, amelyhez a magyar színházi kultúra hőskora fűződik, amelyen valamikor az or­szág első drámai színháza újból fel fog épülni, nyári melegben terje­delmes hölgyek mutogathassák idült bájaikat, s a magyar szó ih­letett csarnokának helyén tőről met­szett pesti kiszólások idézzék a ge­nius loci-t. Odáig süllyedtünk volna tán, hogy a Nemzeti Színház, mely­nek felállítása mellett a legnagyobb magyar annyit buzgólkodott, ame­lyet Bajza József, Szigligeti Ede, Paulay Ede és a többi nagyok fej­lesztettek tradicionális kincsünkké, züllött korunk züllött pocsolyájá­nak adja át a helyét, talán örökre, mert ki tudja, lesz-e pénze nyomor­gó nemzedékünknek az uj színház felépítésére? Van valami tragikus ebben a felháborító ötletben, amely ökölbeszoritja kezünket, de könnyet is csal a szemünkbe... Reméljük, hogy a főváros nem fogja Emmer­ling Adolf ur terveit valóra vál­tani. PAULAY LÁSZLÓ elektrotechnikai és mechanikai vállalata Budapest, VIII., Losonczl-u. 3. Telefon : József 401-76. Vitái András mő- és épületlakatos Telefon: lúzsel 394-60. Budapest, VII., Angol-utce 3/b. Első Magyar Részvény-Serfőződe ŐSZI ciapoláia megkezdődött Ezen idénykülönlegesség — amíg a készlet tart — palackok­ban lefejtve is kapható; kávéházakban, vendéglőkben fűszer- és csemegeüzletekben Elkészültek a nagytipusu autóbu­szok. A főváros száz uj autóbuszá­nak harmadik típusa: a háromten­gelyes, 52 férőhellyel biró nagyko­csik rövidesen forgalomba kerülnek. Budapest utcáinak ez a legmoder­nebb közlekedési eszköze, teljes egé­szében a magyar ipar terméke. A nagytipusu uj MÁVAG-rendszerü autóbuszokat az elmúlt napokban mutatták be a sajtónak. A nagysze­rűen rugózott, tökéletes alvázat az Állami Gépgyár, a kényelmes és Íz­léses karosszériát a Ganz-Danubius- gyár szállította, ismételten bebizo­nyítva azt, hogy ennél az uj gyár­tási ágnál is teljesen felkészülten állanak az autobuszközlekedés to­vábbi fejlesztésére. A minden dicsé­retet megérdemlő kivitel nem egye­düli erénye autóbuszt előállító hírneves magyar gyáraknak: külön elismerés illeti őket a pontosságért, mert e nagy alkotásokat, az előirt időt be sem várva, már most átad­ták a fővárosnak, úgyhogy a 25 nagykocsi üzembehelyezése még ok­tóberben megtörténik. WEISZ A.r ÜL ' OGASKERÉK-GYÁR BUDAPEST VIII, NAGYTEMPLOM-U. 34 Telefon: József 398—05 és 4f5£5—8G. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS 11 • régi Sároftfürdó rádióaktiv hévforrásai A legtökéletesebben berendezett gyógy intézett Iszapkezelések, vízgyógyintézetek, szénsavas- i és sósfürdők, gyógytorna (Zander), forrólég- és 1 villany kezelések', Inhalatorium, pneumatikus ka ura, stb. TaL-o fväiinv ácsmester is telő­IÖK6 byorgy emelési váüűlkoió Budapest, VI., Hungária-körut 79. TELEFON: L1PÓT 975-62. BELLMGB K. ISTVÁN MOSMUALLAUTA VIII., AGGTELEKI-UTCA 17. Épít - Tervez: - Rekonstruál Speciális tekercselések és kapcsolótáblák Horváth Sándor SSZS.« Budapest, Rökk Szilárd-utca 39. UJ cserépkályhák, kandallók, taka- ji|§l réktüzhelyek, fayence falburkolat és vaskályhák állandóan raktáron Boöüáníy Géza és vitéz Cséry Miklós oki. építész oki. mérnök és építőmester építési vállalkozó Budapest, VII., Erzsébet-krt 19. Telefon: József 358-98, 421—31 AMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZŐMESTEREK 0t~, csatorna- és betonépitési vállalkozók. Földmunka — Vágányfektetés — Mészkőbánya, vili.. FUTÓ-UTCA 10. Telefont J. 303-85 WIHARTFERENC építész és építőmester BUDAPEST, VII.. COLUMBUS-U. 5/b. Telefon : József 350—97. Versenyldroyaläsi itímény Budapest székesfőváros tanácsa a köztisztasági hivatal részére szükséges 300.000 kg. “»állítására nyilvános Írásbeli versenytárgyalást log tartani. A tanács felhivja azokat, akik erre a szállításra vállalkozni akarnak, hogy 1.60 pengő állami és 1.60 pengő fővárosi okmánybélyeggel ellátott, magyar nyel­ven szerkesztett, pecséttel lezárt és a szabályoknak megfelelő Írásbeli ajánla­taikat 1929. évi október hó 15-én délelőtt 11 óráig ja székesfővárosi köztisztasági hivatal | igazgatóságához (VIII., Kun-ntca 8. sz.) (nyújtsák be. Az ajánlatokat az ugyanakkor és ugyanott tartandó versenytárgyalás so­rán fogják felbontani. A versenytárgya­láson az ajánlattevők, vagy igazolt kép­viselőik jelen lehetnek. Budapesti (Budapesten cégjegyzett) vállalkozók ajánlataikat postán nem küldhetik be. Csak szabályszerűen kiállított és a feltételeknek megfelelő ajánlatok vehe­tők tárgyalás alá, elkésve érkező, vagy a feltételeknek meg nem felelő aján­latok figyelembe nem vehetők. Bánatpénzül az ajánlati összeg 2%-át kell a székesfőváros központi pénztárá­nál letenni és a letéti nyugtát az aján­lathoz kell csatolni. A székesfőváros tanácsa fenntartja magának a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közül a megajánlott árakra való tekintet nélkül szabadon választ­hasson, a szállítást megoszthassa, vagy az összes ajánlatokat visszautasíthassa. Az ajánlati és szállítási feltételek és az ajánlati űrlapok a köztisztasági hiva­talnál naponkint délelőtt 10 és 12 óra között díjtalanul kaphatók. Budapest, 1929. évi szept. hó 10-én. A székesfőváros tanácsa. THERMOSONUS a legalább és legmeg­bizhalóbb automatikus tűzjelző-készülék. Gyors, biztos, olcsó! _ A keletkező tüzet és helyét is, bár­mely távolságban, másodpercek alatt jelzi. _ A gyakorlatban fényesen bevált. — Előkelő referenciák. Részletes felvilágosítást ad és a készüléket működésben bemutatja: Ipartermék Érté- kesitö Részvénytársaság, Budapest. V., Zoltán-u. 7—9. Telelőn: Automata 110—18 Az Uj Budapest minden héten szom­baton reggel jelenik meg és egyes pél­dányok a kiadóhivatalban kaphatók. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. DOBY ANDOR A gazdasági rovat szerkesztője: RASKÓ OSZKÁR. FELD OLY fest - tisztit - legszebbek naoy kedvezmény. — Gyár: Möíy-ol 33. szára, — Telelonszára: Józsel 394—41 ás 446-72.

Next

/
Oldalképek
Tartalom