Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-09-21 / 38. szám
VI. évfolyam 38. szám Budapest, 1929 szeptember 21 TU BUDAPEST Választójog Vajmi kevés szivárgott ki eddig a fővárosi törvény tervezetéről és ami nyilvánosságra került, sem mondható autentikusnak. Az ellenzéki kedélyeket a készülő törvény- revíziónak az az állítólagos pasz- szusa izgatja leginkább, amely szerint a fővárosi választásokat illetően a főbérleti lakás lenne a választójogi cenzus, és igy az albérlők széles rétegei ki lennének zárva a városházi alkotmány sáncaiból. E pillanatban még nem lehet megállapítani, terv-e csupán az albérlők távoltartása a városi urnáktól, vagy komolyabb valami, és ezért az éremnek ezzel az oldalával egyelőre nem foglalkozunk. Meg akarjuk azonban világítani álláspontunkat általánosságban az aktiv választójogot illetően, abban a reményben, hogy sorainkkal sikerül hozzájárulni a vélemények és eszmék tisztázásához. Az a gondolat, hogy a stabilabb vagyoni helyzet előnyt jelentsen a választójogot illetően, nem uj, hiszen ezen alapszik a virilizmus ma már anakronizmusnak tetsző elve. Tény az azonban, hogy úgy az országos, mint a községi választójogot illetően a forradalmak után a másik végletbe lendült a törvényhozó, és bizonyos mértékig magunk is kénytelenek vagyunk elismerni, hogy tulnagy, éretlen és éppen emiatt könnyen vezethető tömegek kerültek be a jog kiszélesítése révén a parlamentbe és városházára egyaránt. Az is bizonyos, hogy a községi életet illetően még inkább áll az elv, mint az országos politikában: hogy azok, akik ideig-óráig laknak egy helyen, ne vehessenek részt a főváros ügyeinek intézésében, Kétségtelen, hogy a nem is nagyjelentőségűnek látszó kérdésben a tőke és a szociáldemokrácia ütközik össze, a várost építő, fenntartó vagyon a várostól, mint közülettől anyagi szempontok nélkül szociális alkotásokat követelő munkás-osztályokkal. Az aktiv választójog kellékeinek megállapításától függ, hogy ilyen vagy olyan többség lesz-e az uj törvényhatósági bizottságban. Ez a kérdés a dolgok gerince, és éppen ezért, körülte lesz a legtöbb ütközet. Kétségtelen azonban az is, hogy a két szélsőség között meg lehet találni a helyes középutat, és lehet statuálni oly kellékeket, amelyek alkotta választójog alapján összeülő törvényhatósági bizottság nemcsak numerikus, hanem vagyoni szempontból is hii kifejezője a főváros valamennyi néprétegének és társadalmi osztályának. Egy kétségtelen, és ebben az egyben teljes mértékben adunk igazat a belügyminiszternek: az uj törvény- hatósági bizottságnak mentesnek kell lennie az országos politika minden vonatkozásától, és ez okból még a tradicionális felirati jogot és a jus resistendi-t is a legminimálisabbra óhajtjuk korlátozva látni. A főváros törvényhatósági bizottsága ne oktalanul politizáljon, hanem komolyan dolgozó gazdasági testület legyen! Mennél messzebb viszi jaz uj .törvény a.várost a napi politikától, annál munkaképesebb a városatyák gyülekezete! A főváros költségvetésének összeállítása körül támadt súlyos nehézségek érthető aggodalmat keltenek a budapesti iparos társadalomban, amelynek mindenkor Budapest székesfőváros volt a leghatékonyabb támogatója. A fővárosi építkezések és más természetű közmunkák évek hosszú során át alimentálták a budapesti vállalkozást. A fővárosi feladatok területének széles kiterjedése és sokfélesége következtében ezek a közmunkák és építkezések a legkülönbözőbb iparág'akat foglalkoztatták. Érthető tehát, ha most, amikor komoly hirek szólanak különböző költségvetési nehézségekről, a budapesti iparosok, kereskedők és vállalkozók a legnagyobb izgalmak közben figyelik, miként alakul a i'u" város jövő évi költségvetése. Az építkezési tevékenységben minden irányban lanyhulás tapasztalható. A magánosok a fővárostól várnak támogatást, de a jelekből arra lehet következtetni, hogy a jövő évben beruházási tétel aligha fog a költségvetésben szerepelni. Ilyen körülmények között a főváros törvény- hatósági bizottságának legkitűnőbb épitési szakértőjéhez, Petrovácz Gyula országgyűlési képviselőhöz fordultunk azzal a kérdéssel, hogy milyen reménységgkkel tekinthet a főváros építőipara az uj esztendő elé. Petrovácz Gyula a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Köztudomású, hogy a fővárosnak az építkezés minden ágában nagyszabású tervei vannak. E tervek között szerepel az élelmiszer- nagyvásártelep megépítése, továbbá a szeretetház, az uj Rókus kórház megteremtése, iskolaépítések és a lakásépítési akció folytatása. E tervek végrehajtásához természetesen pénzre van szükség. A fedezet előteremtése súlyos gondokat okoz és e pillanatban még a legilletékesebb tényezők sem tudják, hogy ezeket a nagyszabású és minden tekintetben indokolt épitési terveket egyáltalán végre lehet-e hajtani. Az egyetlen kivétel az élelmiszer-nagyvásártelep létesítése, mert — mint ismeretes — az e célra szükséges nyolc és félmillió pengő már rendelkezésre áll, amennyiben ezt az összeget a nagy dollárkölcsönből hasították ki. Az összes többi építkezési tervek egyelőre a levegőben lógnak, A kormány mereven elzárkózik az elől, hogy újabb beruházó kölcsönt vehessen fel a főváros, a fővárosi költségvetés pedig nem bir meg ilyen nagymértékű befektetéseket a folyó jövedelmekből. Olyan dilemma előtt állunk tehát, amelynek a — Az Uj Budapest tudósítójától — megoldása felülmúlja a főváros erejét, de kívül is áll az autonómia hatáskörén. Ezek a problémák ugyanis csak abban az esetben oldhatók meg, ha a főváros a kormány részéről fokozottabb jóindulatot tapasztalna. — Ami a lakásépítési akció folytatását illeti, ezt a kormány egyenesen kötelességévé teszi a fővárosnak. A népjóléti miniszter ugyanis a leghatározottabban kijelentette, hogy az állam többé nem épit, az állami lakásépítési tevékenység befejeződött, sőt egyáltalán nem is gondol a népjóléti miniszter további lakásépítésekre, mert ezt nem állami, hanem helyhatósági feladatnak tekinti. E pillanatban tehát a helyzet az, hogy á főváros szeretne épiteni, sőt a népjóléti miniszter felfogása szerint egyenesen köteles épiteni, de nem tudja kötelességét teljesíteni, mert a költség- vetésbe beruMzási tételeket nem állithat be, kölcsön fölvételét pedig a kormány nem engedélyezi. Ezt az ellentétet valamiképpen ki kell küszöbölni, mert különben minden küzdelmünk céltalanná válik. A főváros ipari és vállalkozói testületéi egymásután szólalnak meg abban az irányban, hogy a székesfőváros ne úgynevezett banképitke- zéseket foganatosítson, hanem maga közvetlen hatáskörében építtessen. Csak ezen az alapon lehet tehát elképzelni a most szükségesnek mutatkozó lakásmennyiségnek a termelését. Háromezer kétszobás , lakásnak az építéséről van szó, Smely lakásmennyiség a pillanatnyi szükséget ki tudná elégíteni. Itt ismét dilemma előtt állunk, mert sok olyan ajánlat fekszik a főváros előtt, amely ajánlatokban a fővárosnak bizonyos garanciái ■ mellett hajlandóknak mutatkoznak különböző érdekeltségek nagyobb lakásmennyiség termelésére, olyan ajánlat azonban, amely kölcsönt kínálna a fővárosnak és igy lehetővé tenné, hogy a főváros maga adja ki a lakásépítő munkálatokat és igy közvetlenül a maga irányításában építsen lakásokat, egyetlen egy sincsen. Ha tehát mi lakást akarunk építeni, erre nem látok más módot, mint azoknak az ajánlatoknak a figyelembevételét, amelyek a főváros nagyobb anyagi megterhelése nélkül, de a főváros garanciája mellett és a főváros beleszólási jogának a fenntartásával és háram- lási jogának a biztosításával, — mutatkoznak hajlandóknak lakástermelésre. A fővárosnak beleszólást kell adni a munkálatok kiadásába, de a, másik oldalon annak sj jogait, aki a lakástermeléshez^ a pénzt adja, korlátozni vagy csők-» kentem nem lehet. Ami a magánépitési tevékenység alakulását illeti, a közeljövőben alig várható jelentősebb fellendülés két okból. Az egyik ok a pénz drágasága, A mai kamatviszonyok mellett képtelenség építkezésekbe bocsátkozni, mert lehetetlenség olyan jövedelmezőséget kihozni, amely a kamatszükségleten kívül a legminimálisabb hasznot is biztosítaná. Még a Községi Takarékpénztárnak az amortizációs kölcsöne sem nyújt erre biztosítékot, amely pedig ma a pénzpiacon a legkedvezőbb. Még a Községi Takarékpápzí tárnak ez az amortizációs kölcsöne sem alkalmas arra, hogy produktiv házak építésének a bázisául szolgáljon. A másik ok az, hogy ma a lakbér-krachnak a réme kisért. Nincs ember Budapesten, aki any- nyit tudna keresni, hogy a lakbéreknek nur elért standardját meg* fizetni tudná. Egyre több az uj há* zakban az üres, vagy ki nem adT ható lakás, aminek természetes fo+ lyománya az elért lakbérnivórfak a lemorzsolódása. — Ez á két ok megbénítja azoknak a szándékait, akik az adómentességi kedvezménynek a hatása alatt és annak kihasználásával építkezést terveznek, vagy nagyobb- szabásu épitő tevékenységet szeretnének kifejteni. így az> építkezések terén a magánépitkezésektől sok jót nem várhatunk, miután pedig az állami építkezési tevékenység megszűnt, egyesegyedül a székesfőváros az, amelynek az építkezési programmja az építői paid Budapesten foglalkoztathatja, ha ennek nem volna még mindig ezer, különösen pénzügyi természetű akadálya ... Ezeknek a *pénzügyi akadályoknak az elhárítása és a fővárosnak szabad levegőhöz való juttatása volna ma a kormányzatnak legelsőrendübb szociális kötelessége, ha egy újabb, még az eddiginél is nagyobb gazdasági krizist nem akar a fővárosban előidézni. Szóvátesszük a beszélgetés során az Erzsébet-sugárut kiépítésének a problémáit is. Petrovácz Gyula ezeket jegyzi meg: — Az Erzsébet-sugárut ügyében át van már törve a negáció frontja azzal, hogy a főváros már három épitési engedélyt már megadott. Én a magam részéről ezt a tényt csak a legnagyobb örömmel üdvözölhetem, mert az a felfogásom, hogy a mü* szaki kérdések nem tűrnek halasz* %É IK AI KÖZGAZDASÁGI P HETILAP Előflzeiésl árak: •’> FELELŐS SZEKKESZTÚ: S Szerkesztőlég ét kiadóhivatal : :::::: :: f dobv ANDOR dr I Bna^V{0^vi^?lza^3A ,9‘ Egyes szám Ar^OO fillér I ^ ° ^ ^ K 9 PoslalokoreUp cheqíre^Amfá: 30913 A. iovaros építkezési tervei a levegőtlen lógnak — mondja Petrovácz Gyula Az iparostársadalom súlyos aggodalommal néz a főváros jövő évi költségvetése elé — A lakbér-krach réme a magántőkét tartózkodóvá teszi a lakástermelést illetően — Az Erzsébet sugárút, a halálsorompó és a többi nagy műszaki probléma