Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-08-24 / 34. szám

VI. évfolyam 34. szám Budapest, 1929 augusztus 24 UJ BUDAPEST Istvánnap után A hagyományos fénnyel lezajlott tehát az István-napi körmenet is ét a városházára lassan beszökik as. ősz... Őszi felhők, őszi gondok: szomorúbb évszaka kevés volt még az ódon városházi épületnek, mini a reánk következő. A kánikula unt némaságát és az ünnepek ájtatoi csendjét a hétköznapok őszi szürke­sége követi, ám ez a szürkeség nem a csendes munkát jelenti, hanem viharokat és veszedelmeket hord ál­datlan méhében. Hacsak a költségvetés összeállítá­sát és annak a törvényhatósági bi­zottság őszi kampánya elé való ter­jesztését nézzük, látjuk azt, hogy mennyi küzdelemre van kilátás. A scyllák és charybdisek között ver­gődő tanács verejtékezve igyekszik azon, hogy minden jelentkező igényt kielégítsen, hogy a közterhek eme­lése nélkül mennél több beruházást eszközölhessen. Azonban van határa a dolgoknak, ha már módja nincs is, a közterhek nem emelhetők, hiszen a gazdasági válság sújtotta, lakosság a kivetett adó jelentékeny részével is hátralékban van, viszont a kormány, a város közönsége és a városatyák igénye a fővárossal szemben mindig nagyobb és na­gyobb áldozatokat látszik követelni. Hozzá kell vennünk még a pro­bléma ezen részéhez azon vélemé­nyünket is, hogy a költségvetés ez esztendei tárgyalása inkább a poli­tikai mezőkre téved, mint valaha. A költségvetés tárgyalása a tör­vényhatósági bizottság tagjai szá­mára mindig nagyszerű alkalom volt arra, hogy kiálljanak a piacra, követeléseket támasztani a közzel szemben, gyakran jogosakat, még gyakrabban jogtalanokat és teljesit- hetetleneket. Kétségtelen az is, hogy a főváros elkeseredett lakossága előtt népszerűbb az a politikus, aki követel és valódian vagy álan ellen- zékieskedik, annál a komoly és meg­fontolt gazdasági férfiúnál, aki a sanyarú önmegtartóztatás és a reá­lis, józan, gazdaságos városkor­mányzat elveit hirdeti. így volt ez minden esztendőben, amikor a költ­ségvetési rezümé alkalmával diadal­ittasan fújtak takaródét a népszerű és még népszerűbb politikusok, ver­vén beszámolóbeszédeikben a mellü­ket, hogy ők mindent elkövettek, de a túlerő, a leszavazás előtt kényte­lenek voltak meghátrálni. Minden valószínűség szerint az utolsó alkalom következett el, hogy ezek az urak ebben a formában ennek a városnak a költségvetéséről döntsenek, hiszen a leghosszabb lejáratú haruspeek sem jósolják egy esztendőnél to­vábbra az uj választások megejté- sét. A vihar tehát vad és erős lesz és a főváros egysége, mely oly gyö­nyörűen kapcsolódott egybe az István-napi ünnepségeken, szertébb zilálódik, mint bármikor. Mégis a Tisza Kálmán-térén épül fel az uj Rókus A népjóléti miniszter és a főpolgármester nagyfontosságu tárgyalásai — A Tisza Kálmán-téri megoldás ellen tiltakozó Közegészségügyi Tanács véleménye csak javaslat, amelyet a miniszter nem köteles respektálni — A Köztisztasági Hivatal az ősszel üzembe állítja a por­mentes szemétgyűjtőt Némethy tanácsnok nyilatkozik nagyszabású őszi programmjáról — Az Uj Budapest tudósítójától. — A főváros közegészségügyi ügy­osztályában serényen folynak az őszi munkaprogramm előkészítésé­nek munkálatai. Némethy Béla tanácsnok, a közegészségügyi ügy­osztály vezetője & héten visszatért nyári szabadságáról és újra átvette ügyosztályának vezetését. Némethy tanácsnok hazaérkezése után rész­letesen referált Bérezel Jenő alpol­gármesternek az előkészítő munká­latokról. E referálás során, amely majdnem egy teljes délelőttöt vett igénybe, természetesen sok szó esett az iij Rókus-kórház felépítése és a Tisza Kálmán-téren leendő elhelye­zése körül támadt bonyodalmakról, Némethy tanácsnok, akit az ügyosz­tályában folyó munkálatokról meg­kérdeztünk, mindenekelőtt a Rókus- kórház kihelyezésével kapcsolatos hírekkel szemben mondotta el a maga véleményét. Felhoztuk ugyan­is, hogy az Országos Közegészség- ügyi Tanács most elkészült szak- véleménye — hir szerint — nem tartja megfelelő területnek a Tisza Kálmán-teret és főként azzal az in­dokolással akarják megakadályozni ennek a tervnek a végrehajtását, hogy a Tisza Kálmán-tér poros, rendkívül forgalmas és az itt fel­építendő kórháznak az ablakai a temetőre néznek. Némethy tanács­nok kérdésünkre ezeket mondja: — Ezekkel a hírekkel szemben én csak annyit mondhatok, hogy biz­tos tudomásom szerint a főváros belső területén központi fekvésű kórház céljaira alkalmasabb terület nincs és el sem képzelhető. Hozzá­járul ehhez az érvemhez az a két­ségtelen tény is, hogy a fővárosnak ilyen nagy telke sehol másutt nin­csen, sőt joggal állíthatom, hogy még csak megközelítően hasonló nagyságú telekkel sem rendelkezik másutt a főváros, ha tehát valami­lyen más központi fekvésű telken akarnánk felépíteni az uj központi gyüjtőkórházat, akkor előbb meg­felelő telket kellene szereznünk, ami horribilis mértékben megdrágítaná az építkezést. — Az a beállítás, hogy a kórház ablakai a temetőre néznek, alap­talan. A betegek a temetőből semmit sem fognak látni. Ma már temet- tési menetek nincsenek, a főváros kötelezővé tette a lialottasliázi rava­talozást. De ettől függetlenül is az uj Rókus-kórház a temetőnek csak egy egészen kis sarkával kerülne szemközt. Ebben a temetőrészben évszámra nem fordul elő egyetlen temetés sem. Mindezeken felül pedig kijelenthetem, hogy a kórház tervei szerint a kórtermek ablakai nem fognak a temetőre nézni. — Ami azt a kifogást illeti, hogy a Tisza Kálmán-tér poros, kérde­zem, hol van Budapest belterületén olyan telek, amelyen por ne volna található? Ezekkel a kétségtelenül hatásos érvekkel harcol Némethy tanácsnok azok ellen, akik a Tisza Kálmán-téri megoldást elgáncsolni szeretnék. A közegészségügyi ügyosztály veze­tője egyébként csak amiatt aggo­dalmaskodik, hogy a kedvezőtlen döntés ismét elodázná az építkezés megkezdésének az időpontját. Az ügyosztály legközelebbi pro­grammjáról Némethy tanácsnok a következőket mondotta el az Uj Budapest munkatársának: — örömmel jelenthetem be, hogy a Madarász-utcai gyermekkórház szeptember közepén megnyílik. Most vannak folyamatban a belső beren­dezés munkálatai és ezek is már annyira előrehaladtak, hogy a kór­házat szeptember 15-ike táján meg­nyithatjuk és átadhatjuk rendelte­tésének. Ezzel olyan kórház nyílik meg a főváros közönsége számára, amilyen Budapesten még egyálta­lán nincsen, de európaszerte is alig található. Teljesen modern és min­den orvosi és egészségügyi szem­pontból teljesen kifogástalan, gaz­dagon felszerelt intézmény lesz a Madarász-utcai gyermekkórház. Több, mint 10 esztendeje húzódik ez az építkezés, eredetileg az állam akart itt kórházat építeni; majd át­adta a Stefánia Szövetségnek és hosszabb herce-hurca után végre a városházán kötött ki a gyermekkór­ház megépítésének problémája, A főváros teljesen a maga erejéből építette meg ezt a 200 ágyas gyer­mekkórházat, mert a 750 ezer pen­gős költséghez az állam mindössze 500.000 pengővel járult hozzá, — Őszi programmomban szerepel egy lüdőbeteg-pavillon. A Szent László-kórház területén u. i. nyílt tuberkulotikus betegek részére pa- villont szeretnék építtetni még az ősszel. A többi kórházak tüdőbeteg­osztályain a rendes kórházi betegek számára is kevés a hely, állandóan ágyhiánnyal kiizködünk. Az Uj Szt. János-kórházban 600 ágyunk van, de ez is kevés. Fedezetem megvan a költségekre, a szükséges 450.000 pengőt összehozom és így rövidesen 100 ágyat nyithatok meg a nyílt tuberkulotikus betegek részére. — A kórházakról szóló referátu­mot azzal fejezhetem be, hogy min­denfelé tataroztatok, javításokat rendelek el és úgy gondolom, hogy egy éven belül valamennyi fővárosi kórházat teljesen rendbe hozhatok. Azt mindenesetre máris kijelenthe­tem, hogy a jövő év végéig vala­mennyi fővárosi kórház kifogásta­lan állapotba kerül. Köztisztasági kérdésekre terelődik ezután a beszélgetés. Némethy ta­nácsnok nagy örömmel jelenti be, hogy sikerült megoldani a pormen­tes szemétgyűjtés problémáját. — Még az ősszel üzembe állítjuk a pormentes szemétgyüjtő-autókat. Minden budapesti lakóház uj sze­méttartályokat kap és ezeket autók fogják összeszedni. A tartályok fe­dett, zárt edények, az utókon pedig megfelelő beöntőszerkezet van, ami­re ezeknek a tartályoknak a szája majdnem légmentesen, de minden­esetre pormentesen ráfekszik. A tar­tályokból tehát úgy öntik be a sze­metet az autóba, hogy nem lesz semmiféle látható nyoma. Ideális szerkezet ez, amit Hamburgban ta­nulmányoztunk. E majdnem tökéle­tes szerkezet igénybevételével eltű­nik Budapestről a poros és egész­ségtelen szemétgyűjtés rendszere. A próbát még az ősszel megtartjuk. Az autók német gyártmányok, a tartályokat a Weiss Manfréd-gyár készíti. Némethy Béla tanácsnok végül el­mondotta még, hogy az utcák öntö­zése tekintetében a közel jövőben változás nem várható. Makadám- utakat 1 millió négyzetméternyi te­rületen olajoztatott a főváros. Ez az óriási költség természetesen meg­szűnnék, ha a most olajozásra szo­ruló utakat bitumenes, vagy aszfalt- burkolatokkal lehetne ellátni. Az uj Rókus felépítése és elhelye­zése körül keletkezett komplikációk az elmúlt héten élénken foglalkoz­tatták az illetékes tényezőket. Min­denekelőtt az Országos Közegészség- ügyi Tanács döntéséről kell beszá­molnunk, annál is inkább, mert ezt a döntést sokan úgy fogták fel, mint megfelebbezhetetlen Ítéletet, Az Országos Közegészségügyi Tanács valóban kedvezőtlen szakvéleményt terjesztett a népjóléti miniszter elé az uj központi gyűjtőkor háznak a Tisza Kálmán-téren leendő elhelye­zése tekintetében, ez a szakvélemény azonban — bár kétségtelenül nagy befolyással lesz a miniszteri dön­tésre — nem jelenti azt, mint hogy­ha most már a Tisza Kálmán-téri megoldás kutbaesett volna. Az Or­szágos Közegészségügyi Tanács szakvéleménye ugyanis nem tartal­maz határozott vétót a Tisza Kál­mán-téren leendő elhelyezéssel szem­ben, hanem csupán annyit állapit meg, hogy ez a terület bizonyos okoknál fogva nem eléggé alkalmas az uj kórház elhelyezésére. De tárgyalt az uj Rókus felépíté­séről és az ezzel kapcsolatos pro­blémákról Ripk'a Ferenc főpolgár­mester is, aki alkalmat keresett, hogy Vass József dr. népjóléti mi­nisztert ennek a nagyfontosságu kérdésnek minden részletéről tájé­koztassa. Ripka Ferenc főpolgármester elmondotta a népjóléti minisz­ternek, hogy a Tisza Kálmán­téri megoldásnál kedvezőbbet elgondolni sem lehet. Hatásos érveket sorolt fel a főpol­gármester a népjóléti miniszter előtt, akit sikerült is kedvezőbb fel­fogásra hangolni. Egyelőre tehát az uj Rókus elhe­lyezése ügyében a helyzet a követ­kező: az egyik oldalon áll az Or­szágos Közegészségügyi Tanács szakvéleménye, amely a Tisza Kál­mán-téri megoldásra nézve nem kedvező, de nem is teljesen eluta­VÁROSPOLITIKÁI P És c KÖZCAJLDASÁGl V HETILAP Előfizetési órak: É FELELŐS SZERKESZTŐ: É Szerkeszlőtég é* kiadóhivatal: Egész évre.................................................30 pengő ■ n ^ 4 7 n _ n _ ■ Budapest, V., VlsegrAdl-utca 19. Félévre..............................13 pengd W DOB Y ANDOR d T. X leleten: Llpói 923-23. Egyes szám árn 60 fillér V NPostatakarékp. chequeszámla = 30013 _________ _____ ____________________________________ ____ _ ^______________V- ■ ________—. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom