Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-19 / 3. szám

1929 január 19. UJ BUDAPEST 3 Megváltani? Megvenni? Várni és felmondani? Miért foglalt el a Beszkárt vezetősége merev álláspontot a Helyi­érdekű részvény többségének megvásárlásával szemben? — A fő váró 3 nincs abban a helyzetben, hogy a környékbeli lakosság olcsó közle­kedése érdekében újabb terheket vegyen magára — Az engedély- okirat alapján a kormány 1933-ban felmondhatja a HÉV szerződését A Helyiérdekű bonyolult problémája A népjóléti miniszter és a főpol­gármester a napokban egy, a kör­nyékbeli falvak lakóiból álló kül­döttséget fogadtak, amely küldött­ség a Helyiérdekű Vasutak isme­retes tarifaemelése ellen tiltako­zott. A küldöttségnek adott vála­szában úgy a népjóléti miniszter, mint a főpolgármester meglepő egyértelműséggel azon nézetének adott kifejezést, hogy a felmerült panaszokon csak a HÉV fővárosi tulajdonba való kerülése segíthet. Mint ilyenkor szokás, a két nagy- fontosságú nyilatkozat után illeté­kes és nem illetékes körökben meg­indult a nyilatkozatok, hozzászólá­sok és rektiíikációk áradata, ame­lyekkel itt ez alkalommal nem fog­lalkozunk. Szükségesnek tartjuk azonban a HÉV ügyében álláspon­tunkat leszögezni, annál is inkább, mert a nyilatkozók és rekíifikálók mindennel tisztában vannak és le­hetnek, csak magának a problémá­nak histórikumával és történetével nem. Azt olvassuk, és éppen a Helyi­érdekű vezérigazgatójának szájába adott nyilatkozat formájában, hogy a HÉV megváltása tárgyában sem­minemű tárgyalások meg nem in­dultak és ebben az ügyben az egész kezdeményezés ódiuma, illetőleg di­csősége a népjóléti miniszter és a főpolgármester urak fejére száll vissza. Igaza van Bódy vezérigaz­gató urnák: a Helyiérdekű meg­váltásáról eddig nem volt és nem is lehetett szó, lévén a megváltás e pillanatban egyáltalában nem ak­tuális. A Helyiérdekű megváltásá­nak lehetőségére csak 1933-ban ke­rülhet sor, amikor a Helyiérdekii- nek adott engedélyokirat alapján a kormány megszüntetheti a Buda­a legtöbb szavazatot: 298-at. Sipöcz, aki a közgyűlési szünetben a jobb­oldali padokban foglalt helyet Koós államtitkár mellett, meg is jegyezte, hogy többen jöttek el az alpolgár­mester, mint annak idején a pol­gármester választására... — Apropos! Hova utazik Sipöcz? — Csak készül utazni, minden va­lószínűség szerint februárban vagy márciusban Rómába megy, hogy a pápának személyesen köszönje meg a kapott magas kitüntetést. De egy­ben ajánlom is magamat Szerkesztő ur... — Hova siet, kedves dr. Város- házy? — Megyek Gallinához, meg aka­rom neki mondani, hogy most már az utolsó akadály is elhárult az ő tanácsnokká való választása előtt. A helyzet az, hogy a Bérezel Jenő alpolgármesterré választásával meg­üresedett tanácsnoki állást Lamotte Károly dr. tanácsnokfőjegyző vei töltik be, az ilyképpen megüresedő tanácsnok főjegyző állásra pedig Frici barátunk az egyetlen jelölt. Gallinát annyira szereli a polgár- mester, hogy mint tanácstagot is meg óhajtja tartani az elnöki ügy­osztály élén, és igy nem tudni, hogy ki lesz a IV. ügyosztály vezetője. — Nem féltjük a IV. ügyosztályt, nem marad vezető nélkül! A vi­szontlátásra, kedves Bizottsági tag ur! — Ajánlom magamat, Szerkesztő ur! — Az Uj Budapest tudósítójától — pesti Helyiérdekű Vasutak üzemvi­teli engedélyét és a háramlási idő beállta előtt birtokába és tulajdo­nába veheti az egész hálózatot an­nak minden felszerelésével és tar­tozékával egyetemben. Magától ér­tetődik, hogy a négy év múlva be­következő terminus tárgyában most még nines és nem is lehet szó tár­gyalásokról, ellenben tény az, hogy kisebb-nagyobb megszakításokkal esztendők óta folynak a kísérletek arra, hogy a Nova többségi szindi­kátusának tárcájában levő Helyi­érdekű papírokat — egészen ponto­san a részvénytömeg 52 százalékát, mert a többségi szindikátust képe­ző bankháznak a fennmaradó részt, leszámítva az itt-ott kézben levő töredékrészvényeket, a Hardy & C. berlini bankcégnek évekkel ezelőtt sikerült eladnia — eladják a fővá­ros tulajdonát képező Beszkárt-nak. Ezek a tárgyalások hivatalos és nem hivatalos felajánlás, opciók és egyéb határidők drótakadályain keresztül többizben szerepeltek a Beszkárt igazgatósági ülésein is. Az igazgatóság ezekkel az ajánla­tokkal hivatalosan nem foglalko­zott, mivel a Beszkárt vezetőségé­nek, különösen pedig a Beszkárt igazgatóságában helyet foglaló tisz­ti főügyésznek erős és heves ellen­zése még azt is lehetetlenné tette, hogy összegszerűség tekintetében a Nova rt. tulajdonát képező rész­vényplakett eladási árát illetőleg a felek között még csak a meg­egyezéssel reményt nyújtó közös Plattform is létrejöhessen. A Besz­kárt igazgatósága a HÉV-részvé- nyek megvásárlása ügyében bizo­nyos rideg és szigorú álláspontra helyezkedett, amely, ha nem is mondható — elsősorban a környék lakosságával szemben — túlzottan szociálisnak, de a főváros közönsé­gének anyagi érdekeit százszázalé­kosan megvédi. A Beszkárt egy pil­lanatig sem tagadta, hogy a Helyi­érdekű már akkori formájában, vagyis a tarifaemelés előtt, jó üz­let volt, — de feltette a kérdést, hogy jó üzlet marad-e annak a Beszkárt-nak a kezében, amely­nek rentabilitását és költségvetési egyensúlyát állandóan veszélyezteti gnillllWlllllllllllllillllllllllllMIIIIIIMilllllllllHillllllllllllllMillllllg I Shaku-Do 1 | művészi bronzcsillárok gyára | | és szobo; öntöde 1 i i I Budapest, | I IX, kér., Mester-utca 26. | S I A fővárosi alkal­Ü mazotfaknak 4-6 § 1 havi hitel kész­| *1» pénzárakon. H* 1 1 Minlatermeinkben úgy pol- S H gári, mint luxuslakások ré- § § szére állandóan nagy vá- §§ H lasztékoí tartunk. 1 a tarifaleszállitásért indított ak­ciók tömege ? Az altruisztikus fő­város nem tarthatja fenn a magas Helyiérdekü-viteldijakat, az üzleti haszonra nem törekvő főváros előbb-utóbb olyan mértékben lenne kénytelen a Helyiérdekű viteldijait leszállítani, hogy egy jövedelmező üzlet helyett egy deficites üzemet bírna tulajdonában és kezelésében. Ha ezt a deficites üzemet kizáróla­gosan a főváros közönségének ér­dekében tartaná fenn, mint ahogy a kórházak, az iskolák és hasonló altruisztikus célok szolgálatában álló üzemeket egyéb jövedelmeiből fenntart, megmagyarázható és meg­érthető. De mi köze a fővárosnak a környék lakosságához, annak köz­lekedési politikájához, létérdekeihez annyira, hogy ezen egyébként ta­gadhatatlanul humánus célok el­érésére a budapesti közönség ke­servesen kiizzadt adófilléreit vegye igénybe? Ily körülmények között egy hal­vaszületett csecsemőt említhetünk, ha a legmegfelelőbb hasonlatot akarjuk megkeresni az eddigi Besz­kárt— Nova-tárgyalások jellemzé­sére, amelyek befejeződtek, mielőtt megkezdődhettek volna. Úgy lát­szik, Hardyék a vasút csekély ren­tabilitása miatt erősen szorongat­hatták a Novát és azt hisszük, rá­tapintottunk az igazságra, ha az újévi tarifaemelést elsősorban an­nak a külföldi tőkének számlájára írhatjuk, amely a Nova elnökének nem a biztos és hosszúlejáratú üz­leteket kedvelő egyéniségét vette kamatozás szempontjából a részvé­nyek megvásárlása idején figyelem­be, hanem azoknak a nagyobb és konjunkturálisabb nyereségeknek a lehetőségét, amelyeknek elérésére a fentemlitett elnök személye remé­nyeket nyújthatott. Az sem való­színűtlen, hogy ez a tarifafeleme­lés sok tekintetben prológusa lehe­tett a megindulandó tárgyalások­nak, amelyeket Vass és Ripka be­jelentett, lévén sokkal könnyebb egy jövedelmes üzletet eladni, mint egy olyat, melynek könyveiben or- dit a deficit... Az a kérdés most már, hogy a főváros törvényhatósági bizottsága milyen álláspontra helyezkedjen a Helyiérdekű részvénytöbbségének megvásárlása tekintetében, ha a közérdeket hiven és becsületesen kivánja szolgálni. Leszámítva azt a terhet, amelyet egy hatósági üzem számára szociális szempontokból a viteldijak megállapítását illetően az etika előír, számos nagy és fontos momentum van, amelyek a Krausz Simon-féle pakett megszer­zését a főváros közönsége számára indokolttá teszi. Az egységes köz­lekedés egyébként megoldhatatlan problémája, a gyorsvasut ügye, az autóbuszközlekedésnek a főváros autóbuszüzeme által a környékre való kiterjesztésének lehetősége, a budai Dunapart közlekedésének rendezése, amely az óbudai hid megépítésével kapcsolatosan im­már elkerülhetetlen, a ráckevei vo­nalnak a Beszkárt Maglódi-uti vo­nalával kapcsolatosan tűrhetetlen konkurrenciája, mind olyan közle­kedéspolitikai szempontok, ame­lyek hasznossá és fontossá tennék a főváros részéről a fentemlitett részvénypakett megszerzését. Ha mindezekhez hozzávesszük azt a körülményt, hogy London, a leg­iökéleies autopnea utóbbi esztendőkben Berlin a külső perifériákon való kiépülését annak köszönheti, hogy hol a föld alatt, hol magasvasut formájában, hol a pályaszinten közlekedő nagysebes­ségű helyivasutak valósággal ösz- szekovácsolták a város szivét a környékkel, akkor az is kétségte­len, hogy Nagy-Budapest addig nem fog kialakulhatni, amíg a Beszkárt, a Helyiérdekű és az Autó­buszüzem a mai állapot helyett, amikor irigy konkurrenseket lát­nak egymásban, nem lesz egyetlen nagy üzem! Ennek a nagy gondolatnak a vál­tóját azonban nem vagyunk haj­landóak a Helyiérdekű egyszerű be­nyújtása alapján kiíizetni! Megkell gondolni, ne várjunk-e 1933-ig, ami­kor a főváros a kereskedelmi kor­mányzattal előzetesen megkötendő megállapodás értelmében teljesen ingyen juthat birtokába annak a majoritásnak, amelyért ma tulajdo­nosai nagy árat kérnek! 1933-ban, ha a kormányzat garantálja a vas­út üzemvitelének fenntartását és a kibocsátott kötvények kamatozását, az engedélyokirat szerint beáll a felmondás lehetősége. A főváros részéről egyik feladat teljesítése sem nehéz. Az üzemvitel fenntar­tására és a kötvények annuitásá­nak fizetésére — még ha azt valo­rizált formában is csinálná a fő­város és nem a mai, a kritikára alaposan reászoruló módon — na­gyobb biztosítékot jelent a kor­mányzat számára a főváros, mint a Krausz & Hardy cég. Az üzem fenntartása, különösen ha tekin­tetbe vesszük a. Talbot-centrale ál­tal a főváros számára nyújtandó azon lehetőséget, hogy a HÉV drá­ga áramfejlesztő telepeit nem kell fenntartani, szintén csak előnyt biztosit a főváros számára a mai rezsimmel szemben. Ezen szempon­tok figyelembevételével tehát a Beszkárt csak abban az esetben vá­sárolhatja meg jelen pillanatban a Helyiérdekű részvénymajoritását, ha ezen négy esztendő múlva be­álló felmondási lehetőséget a meg­állapítandó eladási árból a HÉV többségi szindikátusa megfelelő mó­don leszámítolja. A FANSz Éagjmnak és a Székesfővárosi zenetanfolynmok növendékeinek BEKE PÉTER PÁL HANÜSZERÜZEME. Vili., DOBOZ1-UICA 31. Készpénzvésárlásoknál 5‘Ín kedvezményi nyújt. FA aSv tagoknak B havi hl ol ta. MAGYAR RPITÖ BBiVEmfluSEAT BUDAPEST, VI., TERÉZ KÖRÚT 84. Telefon: T. 272—64. Ala pitta to tt 188Cpben. Sürgönyeim: „Építő 272-64. Budapest.'4 Mindennemű vízépítés, folyamszabály ozás ét csatornázás. Kotrások dunai műtárgyakkal, csa­tornakotrókkal és escavátorokkal. Dunai homok- és kavicseladás éa szállítás. Vizi szállítások ét darukkal való kirakodások. Alapozások, mély­éi magasépítés. Ut- és vasútépítés. Hídépítés. Mindennemű beton- és vasbetonépités Kőmun­kálatok. Városi csatornázások és vízvezeték. Hajó- ét katrójavitótelep és téli kikötő Apostagon ERDÉLYI UDVARI FÉNYKÉPÉSZ IV., Semmelweis-utca 2. Telefon : 208-54 CORDATIC a

Next

/
Oldalképek
Tartalom