Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-20 / 29. szám

2 UJ BUDAPEST 1929 Julius 20, Magyar Epilif Reszvenyiarsuiai Budapest, VI., Teréz-körut 34. Telefon: Aul. 272-64. — Alapittatott 1889-ben. Sürgönyeim : „Mért, Budapest“ Mindennemű vizépités, folyamszabályozás és csatornázás. Kotrások csatornakotrókkal excsavá- torokkal. Darukkal való kirakodások. Alapozások, mély- és magasépítés. Ut- és vasútépítés. Híd­építés. Mindennemű beton- és vasbetonépités. Kőmunkálatok. Városi csatornázások és vízveze­tékek. Hajó- és kotrójavitó telep Apostagon. LOPOS GYULA JÁTSZÓTEREK BERENDEZÉSE. ISKOLAPADOK ISKOLAI BÚTOROK. ATLÉTIKAI SPORTCIKKEK ÉS TORNASZEREK GYÁRA BUDAPEST. HL, Bécsi-ut 85. Tel: Ó. 625 - 05 Árjegyzékei és költtégvelésl felszólításra küldök. Munkácsy Ernő épület- és mfilakatosmester. takaréktűzhely- és kályhakészltft ♦ BUDAPEST. VU.. Rózsa ncca 39 Tel.: J. 312-80. WEIN GRUBER IGNÁC Székesfővárosi Pavillon Kávéháza VI., Városliget SZŰCS MIHÁLY képesített ács- és kőművesmester Budapesí. XI, Gr. ífdlíer-uíca 54,11.16. SCHMIDT NÉPARÉNA BUDAPEST LEGOLCSÓBB LEGKELLEMESEBB SZÓRAKOZÓHELYE Folytatólagos előadások d. u. 1ÍA-től Mégsem lesz hajópadló az uj iskolákban Buzáth alpolgármester utasította a középitési ügyosztályt, hogy ha az építkezésnél megtakarítás mutatkozik, mel­lőzzék a fapadlót — Miért nem kérdezték meg a tiszti főorvost az uj iskolák berendezésére vonatkozóan? — Az Uj Budapest tudósitójától — Lapunk egyik legutóbbi számában részletesen foglalkoztunk azzal a nem helyén alkalmazott. takarékossággal, amellyel a főváros az épülő uj iskolák padlózatát az eleddig kitünően bevált modern padlózat helyett az olcsóbb, de antihygiénikusabb hajópadlóval akarja felszerelni. Rámutattunk arra, hogy az iskolák padlózatának meghatározásánál a tisztiorvosi főorvosi hivatalt meg sem kérdezték, mert csak igy képzel­hető el ez a különös elhatározás. Ugyan­ebben az ügyben Csilléry András dr. felszólalt a közigazgatási bizottság jú­lius havi ülésén, hatásosan mutatván rá arra, hogy a hajópadló melegágya a tiidővésznek és ezért okvetlenül más burkolóanyagról kell az iskolák számára gondoskodni. A legutóbbi tanácsülésen Lavotta műszaki tanácsos egyik referátuma alapján szóbakerült az uj iskolák padló­zásának problémája. Néhány régi iskola padlózatának átcseréléséről volt szó, de e tárgy kapcsán Buzáth alpolgár­mester utasította a középitési ügyosz­tályt, hogy az uj iskolák padlózatának kérdését tartsa függőben. Mivel annak idején a törvényhatósági bizottság a természetszerűleg olcsóbb hajópadló- burkolás mellett foglalt állást, a drá­gább egyéb burkolat költségtöbbletének fedezetére hitel egyelőre nem áll rendel­kezésre. Az alpolgármesteri utasítás szerint azonban, ha az iskolák építke­zésénél bármely vonatkozásban meg­takarítás lesz, azt elsősorban a hajó­padlózásnak más értékesebb padlózati mód felcserélésére kell fordítani. Mint munkatársunknak Lavotta mű­szaki főtanácsos kijelentette, minden remény megvan arra, hogy az ominó­zus hajópadlózást sikerül kiküszöbölni a fővárosi iskolákból. Szó van arról, hogy részben linóleummal, részben gummipadlóval lássák el hajópadló helyett az uj iskolákat. A linóleummal való fedés ellen szól azonban az a körülmény, hogy a linóleum-gyártással a hazai ipar nem foglalkozik és azt száz százalékban külföldről hozzák be, padlózásra alkalmas tömöritett gummit pedig igen kiváló minőségben állit elő a hazai gyáripar. Amikor az uj iskolák padlózatáról van szó, a tanács termé­szetszerűleg figyelembe fogja venni a kereskedelemügyi miniszternek a hazai ipar pártolására vonatkozó rendelkezé­seit és a nemzetközi linoleumkartel tá­mogatása helyett a hazai gyáriparnál fogja a padlóanyag-sziikségletet meg­rendelni. A dolognak ez a része rendben is lenne, nincs azonban egyáltalában rend­ben, hogy az uj iskolák berendezésénél nem kiváncsi az ügyosztály a tiszti­főorvos véleményére. Hiszen azokon a perifériákon, amelyeken az uj iskolák emelkednek, a nyomortanyák sápadt penészvirágai számára különösen fontos az iskolai hygiene, amelynek interpre­tálására mégis csak a tiszti-főorvos van elsősorban hivatva. Elvégre azon már túl vagyunk, hogy barakiskolákat épít­sünk és ha az uj iskolákat nem is lehet azzal a tökéletes hygiénikus kultúrával felépíteni, ahogy azt a gazdag nyuga ton teszik, vannak mégis bizonyos köz­egészségügyi szempontok, — igy első­sorban a tantermek padlózata — ame­lyeket, bármennyire szegények vagyunk, a jövő generáció épsége és egészsége érdekében nem mellőzhetünk. A főváros legkedveltebb gyógyintézete Dr. PAJOR szanatórium és vizgyógyintézet BUDAPEST, VIII., VAS-U. 7. Központi fűtések, vízvezetéki-, csatornázási berendezések ROHONCZI HUGÓ oki. mérnök egészségügyi műszaki berendezések gyára Budapest, VI., Fóthi-út 13. sz. RIETSCHEL ES HENNEBERG R. T. Budapest, VIII., Práter-u. 12. Tel. J. 23-18 Központi fűtések és távfűtések. Gőz-, hűtő-, főző- és gözmosó-berendezések, szárítók. Vízvezetéki, csator­názási fürdő-, gáz-porszivó és egyéb egészségügyi berendezések. — Városi vízmüvek. — Szivattyútelepek. Szentgyörgyi és Társa ?ütés. VI*. Gáz. VIII., Baross-u. 88. Tel.: J. 308-97. AMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZŐMESTEREK OK csatorna- és betonépítő«! vállalkozók. Földmunka — Vágányfektetés — Mészkőbánya, VIIL. FUTÓ-UTCA IQ. Telefoni 1. J0M5 A legjobb biztonsági zárat mely teljesen betörésmentes, készíti Szilágyi László pénzszekrény és trezor-gyára IX., Liliom-utca 37. Telefon: József 386—99. Tüzmentes páncél pénzszekrények. Okmány vasszek rények, szakszerű szállítások és javítások. A m. kir. államrendőrség hivatalos szakértője. Kőbányák 85 katasztrális hold. Márványbányák, mészkőbánya és égető, továbbá erdő. vasút és Duna közelében olcsó áron ©lAdd. Felvilágosítást ad: MONTANA ingatlanforgalmi iroda III.. Lajos-utca 9. ♦♦ Telefon: Aut. 606- 5 The Neuchatei Asphalte Company Limited Budapesten Iroda : VI.. Vilmos császár-út 3í. sz. Telefon : Automata 212-46. Gyár: VI., Váci-út 35. sz. Telelőn : Automata 914-88. Gyárt és elad Val de traversi mastixot, raffinált bitument, faiszigetelő aszfaltot. Készít : Traversi természetes tömörített aszfaltútokat és öntött asz­faltból járdákat és kocsiutakat. Budapest székesfőváros szerződéses vállalkozója. A miniszterelnöki palota múltja Irta: Gárdonyi Albert dr., székesfővárosi főlevéltáros. Azon a helyen, ahol ma a minisz­terelnökségi palota emelkedik, egé­szen 1803-ig két régi kaszárnyaépü­let állott, melyek egyike a mai Vár­színházzal párhuzamosan épült olyanformán, hogy a kaszárnyák és a színházépület között egy kes­keny utca húzódott. A kaszárnyá­kat időközben megszüntették s a városi tanács mindkettőt bérbe adta egészen addig, mig 1803 október 2-án gróf Sándor Vince meg nem vásárolta a teljesen elavult épülete­ket. Az adásvételi szerződés szerint (Budai levéltár, Szerződések, 9 szám) a kaszárnyaépületeket (die zwey nebst dem Theater-Gabäude bestehende vorhinnig gewest Mili- tair-Cassern nunmehro aber städ­tische Häuser) a budavárosi tanács 22.000 forintért adta el gróf Sándor Vincének azzal, hogy a lakók a Szent Mihály napig esedékes lak­bért még a városnak tartoznak meg­fizetni. A színházépület és a kaszár­nyaépület közötti utcácskát (das­jenige Gassei, welches zwischen dem Theater-Gebäude und einer der ver­kauften Häuser bestehet) valószínű­leg a színház tűzbiztonsága érdeké­ben meghagyatta a budai tanács, felhatalmazást adott azonban a grófnak, hogy azt áthidaltathassn (über dasselbe einen Mauerbogen zu sprengen) azon célból, hogy a színházépülettel közvetlen összeköt­tetése legyen. Felhatalmazást ka­pott továbbá a. gróf arra is, hogy a színházépület előtt álló városi víz­toronyból a vizet felépítendő palo­tájába a saját költségén bevezettet­hesse, e jogosítvány ellenében azon­ban évi 25 frtot tartozott a városi pénztárba befizetni. E két utóbbi jogosítványról kimondotta a buda- városi tanács, hogy az csupán addig áll fönn, mig a megvásárolt épület a grófi család tulajdonát képezi. A szerződés előzmény eképen a budavárosi tanács 1803 április 5-én bejelentette az udvari kamarának Sándor Vince azon ajánlatát, hogy 20.000 forintért hajlandó a kaszár­nyaépületeket megvenni, ha a szín­ház felé eső oldalon meghagyandó utcácska fejében a fegyvertár felé cső oldalon a telek egész hosszában három és fél ölnyi szélességű terü­lettel kiegészitettik (ex ratione pla- teolae inter aediíicium isthoc et theatrum relinqui debentis ex vacuo fundi... distantis spatio trés et media adhuc orgiáé in longitudine adderentur) a megvásárolandó te­rület. A budavárosi tanács haj­landó volt az ajánlatot elfogadni azon indokolással, hogy a város már kiépült s a kaszárnyaépületben elhelyezett dikaszterialis tisztvise­lők másutt is találnak megfelelő szállást; ezenfelül illőnek tartotta, hogy a királyi palota előtti tér, me­lyet a királyi fegyvertár és a Te­leki-palota díszítettek, ez oldalon is megfelelően kiépíttessék. A kamara 1803 julius 27-i leiratában megen­gedte az eladást, kikötötte azonban, hogy a vételár tiz százalékkal fel­emelendő. (Intimata cameralia 120/1803.) Ennek megfelelően a szerződést 1804 januárjában a telekkönyvbe is bevezették s a gróf kívánságára fe­leségét, gr. Szapáry Annát is telek­tulajdonosul nevezték meg. A le­bontott kaszárnyaépületek helyén 1806-ban gr. Sándor Vince (és nem gr. Sándor Móric, amint a közhit tartja) Pollack Mihállyal azt a dí­szes palotát emeltette, amely ma is áll még, mig a kir. fegyvertár és a Teleki-palota már régen eltűntek onnan. Sándor Vince palotájáról az első részletes leírást Schams 1822. évi munkájában olvashatjuk, ahol ki van emelve (240. I.), hogy az épít­tető rengeteg pénzt áldozott a pa­lota kidiszitésére (dass grosse Sum­men auf die Ausschmückung und Verschönerung desselben verwen­det wurden.) Különösen a palota keleti oldalához utóbb hozzáépített télikert bájait ecseteli nagy elra­gadtatással (An der Ostseite steht diese später angebaute Flügel-Ab- theilung mit vielen halbruriden Fenstern einzig allein der blühen­den Pflanzenwelt gewidmet), ame­lyet a pazar fénnyel kiállított nagy­teremtől csupán a játékszoba vá­lasztott el. De nem csupán a művé­szet alkotásait, hanem a technika vívmányait is felhasználta a gróf budai otthonának kényelmesebbé té­telére, mert az egész palotát egyet­len központban fütötték, ahonnan csövek vitték a melegített levegőt az egyes helyiségekbe. Ezenfelül vízvezetékkel is fel volt szerelve a palota (Eine gleiche Bequemlich­keit gewährt auch die Wasserlei­tung, mittelst welcher in allen Theilen des Hauses angebrachte Pippen die unentbehrliche Lebens- flüssigkeit liefern), amelyből a ké­nyelmes fürdőszoba sem hiányzott. Az istállót csodálta meg végül az iró, melynek mennyezetét két tosz- kánai oszlopsor tartotta s a lovak eledele márványmedencékben állott. Az abszolutizmus korában ebben a díszes palotában lakott Albrecht főherceg, Magyarország akkori kormányzója (Haeufler, 285. L), mig a kormányzósági hivatalok a szem­közti Teleki-palotában voltak elhe­lyezve. A Sándor-palota utóbb az őrgróf Pallavicini-család mindszentanyási elsőszülöttségi hitbizományi javai közé került s az 1881. évi XXVIII. törvénycikk felhatalmazta a minisz­terelnököt, hogy azt 179.142 forintért a miniszterelnöki hivatal állandó elhelyezésére megszerezhesse. STABIL « építő rt. k ßudßnesi, Y., Deák Ferenc-n. 16-18. Telefon: T. 140-17, 239-01. Sziv- cs vcrbclcgck külön osztálya

Next

/
Oldalképek
Tartalom