Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-13 / 28. szám

Budapest, 1929 julius 13 UJ BUDAPEST Irta : Szőke Gyula dr. törvényhatósági bizottsági tag, az országgyűlés felsőházának tagja Tékozlás ? A közigazgatási bizottság julius havi ülésén Lázár Miklós megvá­dolta a tanácsot, hogy nem eléggé takarékosan bánik az adófizető pol­gárokból kisajtolt közpénzekkel. Té- kozol a főváros, elprédálja a verej- tékesen fizetett fillérekből össze­gyűjtött milliókat, grófi palotákat vásárol, nehezíti a polgárok megél­hetését. Lázár Miklós vádja nem uj: periodikusan visszatér ez esztendőn­ként a költségvetés alkalmából, amikor mindig akad valaki, aki sze­mére hányja a tanácsnak, hogy túl­zottan könnyelműen herdálja az adófizetők pénzét. Az egyik évben Éber Antalnak hívják a spórmajsz- tert, a másik évben Lázár Miklós­nak. Maga a támadási felület azon­ban állandó és változatlan. Lázár Miklós illusztris egyénisége minden­esetre megérdemli, hogy bővebben foglalkozzunk kifogásaival. A város, mint altruisztikus közű­iét, akár az adminisztrációt, akár az üzemi gazdaságot nézzük, közcélú intézmény, amely nyerészkedni nem akar. Éppen ezért a háztartási egyenleg alig fél vagy egy percen­tes ingadozásokat tüntethet fel a be­vétel és a kiadás rovatai között, másszóval a városnak nem szabad többet kiadnia, mint amennyit be­vesz, mert ellenkező esetben csődbe jut. Az is kétségtelen, hogy az ad­minisztráció és az üzemek általános fenntartásán felül a tanács sohasem iniciál nem lukrativ beruházásokat, és a sokat emlegetett grófi paloták megvásárlása legkevésbbé a tanács számlájára irható. A háború és for­radalmak utáni városi pénzügyi po­litika — nem számítva most a húsz­millió dolláros kölcsönt, amely csak lukrativ beruházásokra fordittatha- tott, — a fortwursteln alapján a legszükségesebb kiadásokra szorít­kozhatott: útépítés, csatornaépítés, lakásépítés, iskolaépítés és egyéb mulaszt hatatlan és közcélú beruhá­zások terén még mindig nemcsak, hogy nem értük el a békebeli stan­dardot, de még a háborús lerongyo- lódásokat sem sikerült teljes egészé­ben pótolnunk. Aki azonban figyelemmel kiséri a bizottsági tagok részéről pártkü­lönbség nélkül felmerülő óhajokat, a kerületek panaszos jajkiáltásait, az ipari és kereskedelmi érdekeltségek aggóniás sóhajait, belátja azt, hogy a főváros polgármestere és tanácsa még akkor sem lenne a legtávolabb­ról sem illethető a tékozlás vádjával, ha a bevételek dupláját költené el esztendőnként! A nyomor szimfó­niáját jelenti ez a szomorú kórus, amely a lezüllött magángazdaság közepette a köztől vár minden alko­tást és tékozlás-e, ha önszántából kórházat, iskolát, szeretetotthont és árvaházat akar építeni a maga kol- dussága számára ez a szerencsétlen nemzedéki Ez nem tékozlás, kedves Lázár Miklós barátom: árva gara­sainkat nem, csak ábrándjainkat, energiánkat és könnyeinket fecsé­reljük, minduntalan és mindhiába! A jövő évi költségvetés is a leg­szigorúbb takarékoskodás alapelve szerint készült és a főváros admi­nisztrációja mindennel inkább illet­hető, mint a tékozlás vádjával. A jövő évi költségvetés, melynek al­bizottság! tárgyalásai késztették Lázár Miklóst vádjai hangoztatá­sára,, ugyanolyan keretek között mozog, mint a tavalyi. Koldusok voltunk tavaly is, az idén is, nem tékozlók! A Garai-téri vásárcsarnok építé­sét tárgyalta a pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén. A tanács javaslat­tal jött a pénzügyi bizottsághoz, hogy a Garai-téri és Krisztina-téri vásárcsarnokokat versenypályázat mellőzésével egy épitő vállalkozó­nak adja ki, és nem lévén fedezet ezen építkezésre csak részben a költségvetésben, hitelben építtethes­sen. Ezen hitelezés feltételeire érde­mi javaslat azonban nem terjeszte­tett elő. A pénzügyi bizottság a ta­nács javaslatát nem fogadta el. A Keresztény Községi Párt nagyon helyesen azt az álláspontot foglalta el, hogy versenytárgyalás nélkül többmilliós közmunka nem adható ki, és minden hitelügylet előbb le­tárgyalandó, a feltételek pontosan megállapitandók, és csak azután kötheti az a törvényhatóságot. A többi pártok az építés sürgős kiadá­sát kérték, mégis a demokraták csatlakoztak a Keresztény Községi Párthoz, nehogy meggyanusitásnak legyenek kitéve. Ámde mindegyik párt szemrehányást tett nekünk, i* Keresztény Községi Párt tagjainak, hogy ez az építés kérdése tárgyalta­tott pártközi konferencián, ahol a Keresztény Községi Párt egy tagja is jelen volt és ime most igy meg­szegjük e párt közi konferencia hatá­rozatát. A pénzügyi bizottsági ülé­sen azon a nézeten voltam, hogy ért­hetetlennek találtam, miért jön a ta­nács a nyári szünet előtti utolsó közgyűlésre ezzel az elő nem készí­tett javaslattal, amelyben a fennálló közszállitási szabályok, valamint a hitelfelvétel szabályai teljesen fi­gyelmen kiviil hagyatnak és miért hozza a közgyűlés napján tartandó rendkívüli pénzügyi bizottsági ülés­re az egyébként is elő nem készített, kellőleg meg nem tervezett, ki nem dolgozott, pénzügyileg el nem inté­zett javaslatokat a bizottságba és előbb egy nappal pártközi konferen­cián akarja biztosítani a törvény- ellenes javaslat keresztülvitelét. A válasz amit kaptam, hogy épí­tési munkát kell adni a munkásság­nak és iparosságnak, sem komoly nem volt, sem elfogadható nem volt. A tanács már hónapokkal azelőtt is tudta, hogy munkaalkalmat kell te­remteni, és a törvényhatóság adott is erre módot akkor, amikor a kü­lönböző útépítési, vizmü, villamos közlekedési beruházásokkal és a nagy szegényház építésével utasí­totta a tanácsot, hogy ezeket a mun­kálatokat haladéktalanul keresztül­vigye. Mondják, hogy a két piac rende­zése sürgős, mert 30 év óta igy van­nak ezek a piacok, és tovább nem lehet vele várni. Nem akarom azt a nevetséges helyzetet tárgyalni, hogy­ha valami jó volt 30 évig, sőt jó volt a folyó évben is, egészen az utolsó közgyűlési napig, akkor mért nem jó még egy hónapig, amig az ügy előkészíthető. De tárgyalni kell azt, hogy szabad-e fentebbi indokolással megszegni a közszállitási szabályo­kat, megszegni a hitelkölcsön felvé­telére vonatkozó szabályrendeletet, és ilyen veszedelmes precedenst al­kotni pártközi konferenciával. Kell eát tárgyalni azért is, mert az egyik párt lapja veszedelmes kísérletezést lát a Keresztény Párt részéről ab­ban, hogy a pártközi konferencia niegtartása dacára a Keresztény Községi Párt a javaslatot nem fo­gadta el. Nyomatékkai le kell szögeznem azt, amit a pénzügyi bizottsági ülé­sen az egész párt helyeslésével mon­dottam, hogy a párt kiküldöttje a pártközi konferencián nem vállalt kötelezettséget a javaslat elfogadá­sáért, de ha ezt megtette volna is, komoly párt ilyen törvényellenes eljárásra még akkor sem vállalkoz- hatik, ha a kiküldöttjük a párt ne­vében ilyenre vállalkozott volna. A pártok tagjai mint törvényhatósági bizottsági tagok, őrei a törvény megtartásának, és veszedelmes ki­siklás volna, ha pártközi konferen­cián kötött paktumokkal a törvé­nyeket és szabályokat és közszálli­tási szabályokat megkerülni lehet­ne. A pártközi konferencia nem al­kotmányos intézmény, törvényes alapja nincs, és az ügyek könnyebb intézése céljából kialakult szokáson alapszik. Mi az a pártközi konferen­cia? A pártok ad hoc kiküldöttjei­ből alakult gyülekezet, az egyes ügyek megvitatására, melynek célja a vitás esetekben lehető egyöntetű eljárás a törvényhatósági közgyű­lés nyugodt tárgyalásának és a jól előkészített helyes ügy keresztülvi­telének az érdekében. A pártközi konferencia működése tehát kettős. Tárgyalni szokta a tanács azon ja­vaslatait, amelyeket a törvényható­sági bizottság tagjaival már ismer­tettek, s amelyekre vonatkozólag az egyes pártok azokat tárgyalván, kü­lönböző álláspontot foglaltak el, hogy ezen különböző álláspontokat összeegyeztesse. Ily esetben a pár­tok kiküldötje meghatalmazást kap a párt részéről, hogy az ügyet a többi pártok kiküldötteivel össze­egyeztetés céljából letárgyalja, és a párt álláspontjának a figyelembe vételével egyöntetű megállapodásra jusson. Ezek a megállapodások, mint pártközi határozatok, az egyes pártokat kötik, jól lehet nem jogi kötelezettséggel, de erkölcsi kötele­zettséggel, és a gyakorlati életben ez a jól bevált intézkedés minden­kor biztosítja a törvényhatóság nyugodt, céltudatos munkáját. A pártközi konferencia azonban tárgyalja azokat a tanácsi vagy egyéb javaslatokat is, amelyek a törvényhatósági bizottsági tagok előtt még nem ismeretesek és ame­lyekre vonatkozólag a pártok még állást nem is foglalhattak. Az ilyen ügyek felett a pártközi konferencia csak megbeszélést folytat és ha egy­öntetű nézet alakul ki, úgy a pártok kiküldöttei azt a saját pártjuk előtt képviselik, és a pártok által történő elfogadás esetén a pártokat törvény­hatóság közgyűlésén és bizottság­ban kötik is. Természetes azonban, hogy a pártok az eléjük terjesz­tendő ezen ügyeket és arra vonat­kozó pártközi véleményeket a saját ülésükön tárgyalják, és amennyiben azzal ellentétes vélemény alakul ki, akkor a párthatározattól függően vagy az egyes párttagokra bizatik a szabad állásfoglalás, vagy esetleg az egész párt. egységesen ellene fog­lal állást. A Garai-téri vásárcsar­nok építése esetén ez volt a helyzet. A párt kiküldötte ad referendum vette a pártközi konferencia véle­ményét, azt a pártban előterjesz­tette, és a párt egyhangú határozat­tal úgy döntött, hogy az előterjesz­tett indokok alapján a törvényelle­nes javaslatot nem támogathatja és azzal ellentétes álláspontot foglal el. A Keresztény Községi Pártnak ez a határozata nemcsak törvényszerű, helyes és okos volt, de a pártközi konferencia valódi értelmének és a törvényhatóság helyes működésének is megfelel. A pártközi konferencia véleményező szerv lehet csak, ami azonban nem lehet hivatva arra, hogy törvény és szabályellenes dol­gokat tárgyaljon és azoknak elfoga­dását a pártokra kényszerítse. Na­gyon erősen küzdöttem a régi törzs- főnöki rendszer elleti, ami a közér­deket és a szabályokat gyakran fi­gyelmen kiviil hagyta, és nem en­gedhetjük meg, hogy ahelyett más néven visszaállittassék az a rend­szer, ami a múltban annyira kárára volt a fővárosnak. Az égjük tiszte­letreméltó törvényhatósági bizott­sági tag azt mondotta, hogy ha az ilyen pártközi konferencia határo­zatát az összes pártok egyhangúlag megszavazzák, úgy az nem lehet precedens a jövőre és akkor jól le­het a határozat ellenkezik az élő joggal és kellő ok és célszerűséggel, mégis elfogadja, mert nem lehet ok a gyanúsításra ilyen esetben a tör­vény megkerülése. Ez tévedés. A törvény minden megkerülése indító ok újabb törvényellenességre. Köz­szállitási szabályok minden kiját­szása újabb ok a közmunkáknak versenytárgyalás nélküli kiadására. És ekkor nem az fog mondatni, hogy nincs gyanú a magánérdekek érvé­nyesülésére vonatkozólag, hanem joggal fogják polgártársaim azt hinni, hogy nincs erkölcsi érzék a közélet tisztasága iránt, mert ime csak a pártközi konferencián újólag törzsfőnököknek kell megállapodni és a párttagok szavaznak akár a törvény ellen is. Hová fog ez ve­zetni? Meggyőződésem, hogy nincs a törvényhatóságnak egyetlen tagja sem, pártkülönbségre való tekintet nélkül, aki ezt az utat megjárni akarná. Meggyőződésem, hogy ^ ta­nács sem akarhatja, hogy ez a mű­ködési mód a törvényhatóságban uralkodó legyen. És a pénzügyi bi­zottság ülése igazolni látszik ezt a. jóindulatú feltevésemet, mert úgy a tanács, mint a bizottság jelen volt tagjai belátták, hogy a szabályok VT f y vi. 5;-, 28. rr VÁROSPOLITIKAI V £SCKÖZGAZDASÁGI VHETILAP ElAlIzelésI 6rak: B FELELŐS SZERKESZTŐ: | Szerkesztőség ét kiadóhivatal : Egész évre .....................................................30 pengő ■ __ _ _ _ _ . n ^ n - __ ■ Buclnpesf, V-, Vlsegrédl-ulca I». Fél évre .................................................................15 pengő W D O B Y ANDOR d T. X Telefon: Llpól 023-23. Egyes szám óra 60 fillér V _____ 9 Poslalakarékp. chequeszámla: 30013 PártközFkonferencia

Next

/
Oldalképek
Tartalom