Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-06 / 27. szám

VI. évfolyam 27. szám Budapest, 1929 julius 6 UJBIWAPIM Előfizetési árak: Egész évre .......... 30 pengő Fél évre .... ....... 13 pengő Egyes szám ára 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ z DOBY ANDOR dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal s Budapest, V., Visegrádi-utca 19. telefon: Llpót 923—23. Postatakarékp. chequeszámla: 30013 Magyar munka Az a lelkes beszéd, amellyel Si- pőcz polgármester az elektrifikált fogaskerekű vasút ünnepélyes meg­nyitása alkalmával Herrmann ke­reskedelemügyi minisztert üdvözöl­te, büszke akkordban csendült ki: leszámítva a szabadalmakat, a vil­lamosított fogaskerekű vasút az utolsó szegig magyar kéz, magyar gyár, magyar ipar munkája! A ke­reskedelemügyi miniszter válasz- beszédében elmélkedése gerincéül tette a polgármester által inicidlt gondolatot, elismerését fejezte ki a magyar gyáraknak, a magyar al­kotó géniusznak a végzett munkás­ságért és igy az egyébként lokális jelentőségű ünnepség a magyar munka diadalünnepe lett. A kormányzatnak az a határo­zott célú ténykedése, hogy a ma­gyar földön előállított iparcikkek és egyéb termékek a közszállitásnál a külföldről behozott produktumok­kal szemben mindenkor előnyben részesitendők, gerince lett a keres­kedelemügyi minisztérium politiká­jának, életfenntartó eleme a ma­gyar iparnak és a minisztérium ezen határozott és ellentmondást nem tűrő álláspontja mellé az ügy­höz méltó eréllyel és szivósággal áll mindenkor a főváros, élén a ma­gyar munka dicsőítésére annyira lelkes szavakat használó polgár- mesterével. Ha nézzük azt a har­cot, amely egyes vidéki municipiu- mok és a kereskedelemügyi kor-' mányzat között külföldről behozott gyáripari és egyéb produktumok miatt állandóan folyik, akkor teljes elismeréssel kell adóznunk a fővá­rosnak, amely a magyar ipar vé­delmét mindennél fontosabbnak tartja. Az a körülmény, hogy a nagy gyári tudást és szakismeretet igény­lő elektrifikált fogaskerekű vasutat magyar kéz és magyar gyár tudta előállítani, nem véletlen, hiszen a magyar vasútépítő ipar valóban és méltán világhírű. Ugyanezt az iparpártoló politikát azonban más alkalmakkor is mindig szem előtt tartja a főváros; legutóbb, az uj autóbuszok beiktatásánál hallottuk hangoztatni, hogy leszámítva a kül­földről behozott szabadalmat, min­den porcikájában a magyar ipar dicsőségét és nagyrahivatottságát hirdeti a száz uj kocsi. A főváros mindig a fáklyatartó szerepét vitte a vidéki városok előtt és amikor a magyar ipar pár­tolásának egy annyira fontos stá­ciójához érkeztünk _ el, mint a fo­gaskerekű elektrifikálása, újra iránymutató példát adtunk a ma­gyar vidéknek. Vajha ezt a köve- tésreméltó példát mennél többen vennék észre és figyelnék meg szé­les e hazában, vajha mennél többen látnák be azt a gondolatot, hogy csonka hazánk csak akkor verseny- képes a nagy világversenyben, ha el tudja tartani önmagát és meg­maradt javait nem kótyavetyéli el itthon is előállítható produktumo­kért idegen földön. Az újonnan megnyílt és nagy perspektívákkal kecsegtető villamosított fogaskere­kűnek. ez az országos jelentőségű tanulsága. És még egy: vigyázzunk az álmagyar ipartelepekre, a nem­zeti színűre mázolt külföldi iparra! Úgy ez áll annál, mint a főváros­nál gyakran találkozunk az álma- gyarkákkal, akik eleszik az igazi magyar gyáripar elöl az amúgy sem túlságosan fehér kenyeret. A törvényhatósági bizottság nyári szünete tudvalevőleg megkezdődött, ám ez a vakáció korántsem jelenti azt, mintha megszűnt volna az élet a városházán. A nyári szünet, ami­kor a bizottsági ülések, — leezá mitva a folyó ügyeket intéző és ad­minisztrációs ténykedéseket végző albizottsági üléseket — szünetelnek, alkalmas arra, hogy az ügyosztá­lyok előkészüljenek az őszi nagy feladatokra, elsősorban a költség- vetés tárgyalására. Dacára a nyár eleji kánikulának, megfeszített lá­zas munka folyik tehát az összes ügyosztályokban, annál is inkább, mert a polgármester rendelete ér­telmében a tanácsnokok a nyári hó­napoknak csak egyik részében me­hetnek szabadságra, vagy julius 28. előtt vagy julius 28. után. Az Uj Budapest munkatársa vé­gigjárta az egyes ügyosztályokat, hogy pontos tudósítást adjon a köz­ponti városháza munkásságáról. Az elnöki ügyosztály vezetője: Gallina Frigyes dr., ta­nácsnok-főjegyző csak julius köze­pén kezdi el nyári szabadságát. Az ügyosztály legfontosabb munkás­sága a költségvetés összeállításában merül ki, ami igen nagy munka, lé­vén a személyzeti kiadások egyik legfontosabb rubrikája a főváros költségvetésének. Az ügyosztály költségvetési előirányzatát már be­küldte a pénzügyi ügyosztályba, és az az elmúlt évi költségvetéshez képest csak jelentéktelen eltéréseket mu­tat. Fontos nyári tennivalója az ügyosztálynak a személyzeti szer­vezési problémák előkészítése. Itt elsősorban a fogalmazói, azután az adóhivatali és végrehajtói személy­zet szaporításáról van szó. A középitési ügyosztály Solty tanácsnok távolléte idején is változatlan erővel folytatja mun­káját, amely egyre nagyobb ará­nyokat ölt, lévén a középitési ügy­osztálynak a nyár a főszezónja. Teljes erővel folyik a Németvölgyi- uti uj bérház építkezése, tárgyalnak a bankok által épített kislakások végleszámolásai körül felmerült di- ferenciákról, megejtették az elszá­molást és átvették a Széchenyi- strandfürdőt. A városrendezési ügyosztály Csármann tanácsnok vezetésével most végezte el a szinházi bejárá­sokat, intézi a nagy számmal beér­— Az Uj Budapest tudósítójától — kező építkezési engedélyi kérvénye­ket és folytatja városszabályozási munkásságát. Az ut- és csatorna­építés terén, amely szintén az ügy­osztályba tartozik, most lévén a fő­szezon, nagy arányokat öltött a munka. A közjogi és katonai ügyosztály munkássága Szendy főjegyző, h. ta­nácsnok vezetésével a templomépit- kezésekben kulminál. A héten kezd­te el az ügyosztály a külső Ferenc­városi-templom építésére vonatkozó tárgyalásokat, megkezdődött a Re- zoő-téren a Ferenc József fogadalmi templom építése. A nyári szünet dacára e hó végén ülést fog tartani a központi választmány, amelyen letárgyalják a törvényhatósági bi­zottsági választójog ügyében érke­zett felszólalásokat, számszerint mintegy 1200-at. Rengeteg folyó munka, (honosítás, eskütétel, dis- penzáció stb.) járul az ügyosztály munkásságához. A közlekedési és közgazdasági ügyosztály Lobmayer tanácsnok vezetésével a Szent István-napi ünnepségek elő­készítésén buzgólkodik. A közleke­dési ügyeket illetően az ügyosztály a 100 uj autótaxi kiosztását kényte­len volt őszre halasztani, mert még nem készültek el a régebben kiosz­tott 505 engedélyre vonatkozó szer­ződésekkel. Készül a benzinkut-sza- bályrendelet is, és állandóan foly­nak a tárgyalások az autóbuszüzem fejlesztésével kapcsolatosan a ga- rageépitkezésekről. A közgazdasági részt illetően uj szabályrendeletek készítése a nyári szezonban szüne­tel. A pénzügyi ügyosztály egyelőre az ügyosztályi költségve­tések feldolgozásával van elfoglal­va. Egy-két kivétellel az összes költségvetések már beérkeztek, azo­kat a pénzügyi ügyosztály nyom­dába is adta, úgy, hogy Lamotte tanácsnok a jövő hónap elején már szabadságra is fog menni. Termé­szetszerűleg még nincsen kész ma­gának a pézügyi ügyosztálynak a költségvetése, erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az összes ügyosztályi költségvetések beérkez­tével a nagy költségvetés bevételi és kiadási rovata egymással szem­beállítható lesz. A tanügyi ügyosztály vezetője Purébl tanácsnok szabad­ságon van, távollétében Michál fő­jegyző helyettesíti. Az iskolák nyári szünete lehetőséget ad az ügyosz­tálynak arra, hogy fokozottabban ellenőrizze az épülő iskolákat és óvodákat. A közélelmezési ügyosztály a szokott lekiismeretességgel és gonddal dolgozik a költségvetés összeállításán. A folyó ügyeken felül, is rengeteg dolga van Vájná tanácsnoknak: a Vásárpénztár tőke­emelésének végrehajtása, a Garay- téri és a Lehel-téri piac csarnokok megépítése a legsürgősebben elin­tézendő ügyek. A közjótékonysági és szociál­politikai ügyosztály építi a bicskei átmeneti gyermek- otthont, a Holtzspachban berende­zett átmeneti leányotthont, építi a Dandár-utcai népfürdőt, folytatja a tárgyalásokat a Városi Színház igazgatóságával a törvényhatósági bizottság által elhatározott szerző- dés-módositásról. Liber tanácsnok a hó végén megy szabadságra, Ró­mába megy a lakásügyi kongresz- szusra, mielőtt azonban elmenne, okvetlenül megnyitja julius utolsó vasárnapján a fonyódi leány-árva üdülőt. A közegészségügyi ügyosztály vezetője Némethy tanácsnok sza­badságon van. Távollétében Sala­mon tanácsjegyző vezeti az ügyosz­tályt: az általános kórház admi­nisztráción felül a legfontosabb teendője az ügyosztálynak az 1600 ágyas nagy kórház építkezésének előkészitcse. A városgazdasági ügyosztály Édes tanácsnok szabadságideje alatt Vigyázó főjegyző vezetésével a szo­kásos adminisztrációs ténykedést folytatja, igazgatja a fürdőket, el­lenőrzi üzemeit. A világítási és vízvezetéki ügyosztály vezetője Borvendég tanácsnok kül­földi tanulmányúton van. Távollé- tében Schara főjegyző vezeti az ügyosztályt. A Talbot-ügy elinté­zése az őszre marad, a vizmüvek már megkezdett építkezéseit leszá­mítva, fontosabb teninvalója az ügyosztálynak nincs. VÁROSPOLITIKAI V ÉS dcÖZÚAlDASÁGí \> HETILAP A városháza %ári menetrendje A bizottsági ülések szünetelése idején fokozott mértékben dolgoznak az ügyosztályok — Az Uj Budapest munkatársa végigjárta az ügy­osztályokat és tudósit a városháza munkásságáról — Az ügy­osztályok elkészültek a rész-költségvetésekkel, és a pénzügyi ügyosztály megkezdte a nagy költségvetés összeállítását Nyoma sincs a városházán a kánikulai szünetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom