Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-05-11 / 19. szám

1929 május 11, UJBUDABESI 5 GAZDASÁGI ÉLET Nagy nyereséggel adott túl budai par celláin a Községi Takarék Május végén vagy junius elején lesz az intézet tőke­felemelő közgyűlése — Vidéki fiókjaitól egyelőre nem kíván megválni a Községi Takarék — Az Uj Budapest tudósítójától — Azok a munkálatok, amelyeket R e- ményi-Schneller Lajos dr., a Községi Takarék kitűnő vezérigazga­tója, az intézet alaptőkéjének feleme­lése céljából indított, annyira előreha­ladott stádiumban vannak, hogy az alaptőkét felemelő rendkívüli közgyű­lést május hó végén, legkésőbb junius hó elején meg lehet tartani. Reményi- Schneller vezérigazgató az alaptőke­emelés nagyságát illetően is már meg­állapodásra jutott S i p ő e z polgármes­terrel, az intézet elnökével és L a - motte pénzügyi tanácsnokkal: e sze­rint a felemelt alaptőke 10.000.000 pengő lesz, oly nagy összeg, amelynek birto­kában a Községi Takarék Budapest legelső pénzintézetei sorába küzdheti fel magát. A Községi Takaréknál különben láza­san folyik a munka. Azok az ellentétek, amelyek a régi Egyesült Fővárositól és a Vásárpénztár bánkosztályától átvett személyzet között az első hónapokban fennálltak, teljesen elsimultak és az in­tézet tisztikarát most az egész vonalon a legbarátságosabb bajtársi szellem hatja át. Egyre nő az intézet betétállo­mánya: a nagyközönség szivesen viszi oda a pénzét, ahol a kapun levő városi címer a betétek számára mindazt a biz­tonságot jelenti, amelyet a város va­gyona jelent. De máris szinte teljes eredménnyel jár a takarék igazgatósá­gának és a főváros tanácsának azon vállvetett akciója, amely szerint lassú, eredményes munkával sikerült a fővá­rosi hivatalok és intézmények folyó­számláit és betéteit a magánintézetek­től a Községi Takarékhoz átutaltatni. Az elmúlt hónapokban nagy feltűnést keltett a Községi Takarék telekvásár­lása a budai Dunaparton. Egyes sajtó- orgánumokban akkor hangok emelked­tek a telek vásárlása ellen, arra való hivatkozással, hogy a Községi Takarék uzurpálja a kisajátítási bizottság és a törvényhatósági bizottság telekvásár­lási jogát, és az autonómia szerveinek figyelmen kívül hagyásával súlyos an- gazsmánokba keveri a fővárost. Annak idején nyilatkozat jelent meg arról, hogy a sokat támadott telekvétel csak átmeneti intézkedése a Községi Taka­réknak, ezen vételekre a takarékot alapszabályai is jogosítják, de ezenfelül is célszerűnek látszik, hogy a Községi Takarék mobil pénzeit könnyen lebo­nyolítható és nyereség reményével ke­csegtető üzletbe fektesse. Az idő teljesen igazolta a takarék igazgatóságának üzleti fantáziáját, mert a malomtelken létesített tiz par­cella közül hatot máris eladott az inté­zet és már csak négy eladatlan. Fontos kikötése volt az adásvételi szerződősek­nek, hogy a vevő záros határidőn belül köteles beépíteni a megvásárolt parcel­lákat. A parcellák eladásánál jelentős nyereséget ért el a Községi Takarék, amely praktikus akciójával a budai Dunapart ezen elhanyagolt részének je­lentős kiépüléséhez is hozzájárult. Illetékes helyről nyert megállapítás alapján azonban közölhetjük, hogy to­vábbi telekvételekről e pillanatban hal­lani sem akar a Községi Takarék igaz gatósága. A helyzet az, hogy a Takaré­kot legutóbbi időkben valósággal el­árasztották eladási ajánlatokkal, úgy, hogy a Községi Takarékra Budapest összes eladó telkeiket rá akarták sózni. Amig a Községi Takarék az összes meg­vásárolt telkeket el nem adja, újabb eladási ajánlatok benyújtása teljesen céltalan. Egyes sajtóorgánumokban sok szó hangzott el a Községi Takarék vidéki fiókjairól, amelyeket az Egyesült Fővárosi Takaréktól kellett az intézet­nek megállapodásszerüen átvennie. Debrecenben és Nyíregyházán vannak ma fiókjai a Községi Takaréknak, ame­lyek ott nyereséggel dolgoznak és ki­tünően betöltik hivatásukat. Főleg az illetékes vidéki városi tanácsok részéről merült volna fel kívánság arra vonat­kozólag, hogy a vidéki fiókokat önálló városi takarékokká alakítsák át olykép­pen, hogy a nyíregyházai fiókot Nyír­egyháza városa vegye át, a debreceni fiókot pedig Debrecen városa. Miután Debrecennek már van egy községi ta­karékpénztára, a terv megvalósulása esetén a fővárosi Községi Takaréktól átveendő debreceni fiókot a Debreceni Városi Takarékba fogják beolvasztani. Mint Reményi-Schneller Lajos dr., a Községi Takarék vezérigazgatója mun­katársunknak kijelentette, az intézet ilyfajta tervekről nem tud és egyelőre nem is szándékozik a kitünően prospe­ráló vidéki fiókoktól megválni. A föléledt Erzsébet-téri Kioszk. A főváros tudvalévőén 15 évre bérbe­adta a Budapesti Központi Tejesar- nok Részvénytársaságnak az Er­zsébet téri Kioszkot, amely egykor kedves központi találkozó helye volt a budapesti közönségnek. Az idők folyamán a kioszk elvesztette népszerűségét, megkopott, elavult és — kiment a divatból. Most a régi kioszk uj, tavaszi ruhát öltött. Az uj bérlő-részvénytársaság újra­építette helyiségeit, pompás forra­szát kiszélesitette, virágokkal bon­totta és elébe modern zenepavillont emelt, úgy, hogy a régi pesti em­bernek megdobbant a szive, látva a modern, a szép ruhába öltöztetett régi, kedves kiosztját. Az uj csar­nokot átadták már a forgalomnak és most esténkint újra megszólal a hires Erzsébet téri zene a zsúfolt kioszk előtt s mint annyi másban, visszatér oda is a régi, kedves pes­ti élet. FARKAS LAJOS mérnök Magas-, mély-beton- és vasbeton építési vállalkozó Budapest, VII..Kolumbus-mi/a.™-:J 396-78 SZŰCS MIHÁLY képesített ács- és kőművesmester Budapest, X!., Gr. Haller-utca 54, II. 16. Az Első Magyar Általános Bizto­sitó Társaság május hó 4-én tar­totta 1929. évi rendes közgyűlését, amely az 1928. évi nyereséget 207,652.88 pengőben, az osztalékot pedig 15 pengőben állapította meg. Magyar Ruggyantaárugyár Rész­vénytársaság. Az igazgatóság a jú­nius hó 4-én megtartandó közgyű­lésnek az 1928-as üzletévre részvé­nyenként 3.50 pengő (múlt évben 3.— pengő) osztalék kifizetését fog­ja javasolni. Ranschburg Pál cég­vezető igazgató-helyettessé nevez­tetett ki. A száraz porral oltó TAT Ä f *6 a tözoltókészülékek íflvl t\Li királya, mert nem vizzel.haem száraz porral olt. tehát semmiféle vízkárt vagy egyéb kárt nem okoz. Télen be nem fggy, nyáron ki nem szárad. El lehet vele oltani minden anyag tüzét, nem robban és a legtartósabb, mert nem rozsdásodik el. Kezelés a tehető legegyszerűbb Magyar gyártmány! Ismertetővel és árajánlattal szolgál: LIGETI ÉS BÍRÓ, Budapest, V., Vigszinház-u. 5. TELEFON : AUTOMATA 277—99. Sándor^íéle bordás íégla^födém Szabadalmi védelem alatt (13071. »z. szab. bej.) Kizárólagos építője vitéz SÁNDOR JÓZSEF és TÁRSA okleveles építészmérnök, építési vállalkozók Budapest, VI., Isabella-ntca üt., III. a ni. Telefon i Lápot 988-59. qtnnm inrniílir a legújabb és legmegbízhatóbb automatikus tűzjelsö-készülék. GyflrS.'WllOS, OlCSÖ! 1 Hl* KMIInIINIIN a kofetkező tüzet és helyet is, bármely távolságban, másodpercek alatt jelzi ___A gyakorlatban fénye­| lILlInlUŰUlllJÜ sen bevált ___Előkeli referenciák. Részletes felvilágosítást ad is a készüléket működésben bemutatja: Ipartermék Értékesítő Készvény társaság, Budapest, V., Zsltán-n. 7—9. Telelőn: Aut. 110.18. wmmmmwmm Standard-billentyűzettel világszerte legjobban bevált irodákban, otthon és utón egyaránt legalkalmasabb ajándék Felhívásra díjmentesen vételkényszer nélkül bemutatjuk Budapesten és vidéken 18 havi részletfizetésre is kapható REMINGTON ÍRÓGÉP RT. BUDAPEST, VI. KÉR., ANDRÁSSY-ÚT 12. SZÁ|\/|. TELEFON: TERÉZ218—09, LIPÓT 975—20. FELD OLY feist - tisztit - legszebbem — KüiisMeiiM Miy leírató». — fivír: mini a szül — TeleiMszn: llzstl 394—fi is 448— 72. a tökéletes autopneu

Next

/
Oldalképek
Tartalom