Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-11 / 19. szám
1929 május 11. mswDAjmr 3 Gondolatok Budapest Fürdővárosról Az Alföldről jövő port nem szabad beengedni Budapestre! — Az Újlaki rakparton és a Lipótvárosban megszüntetendők a gyárépitke- zések — Kotrógép a Gellért előtt, füst a Margitszigeten és egyéb fürdőváros-ellenes furcsaságok Irta: K. Császár Ferenc felső épitőipariskolai tanár, építész (Két közlemény.) A műszaki elgondolásokat a fürdőváros létesítését illetően, hozzá szeretném kapcsolni az utóbbi idők leglényegesebb produkciójához, a fürdőtörvényhez, mert meggyőződésem, hogy régen nem volt olyan intézkedés, mely Budapest Fürdőváros ügyét annyira szolgálta volna, mint éppen ezen fürdőtörvény. A műszaki elgondolás azonban nem engedi meg, hogy egész terjedelmében foglalkozzam, tehát csak kis részét óhajtom kiragadni. Maga a törvény úttörőnek mondható, mert kevés országnak van ilyen fürdőtörvénye. Széli Kálmán készitett annakidején egy fürdőjavaslatot, mely a fürdőkről szólt, azonban az akkor inkább politikával foglalkozott és igy csak Írott javaslat maradt. így a mai kormányra maradt, hogy megállapítsa a fürdőtörvényt. Nagyon szerencsés gondolat, hogy újabb határát adja a védőterületnek és eltérve attól, amelyek eddig biztosítva voltak, egy uj szempontból bírálja a dolgot, hogy a gyógyfürdőközönség a nyugalmát és a gyógyfürdő feltételeit feltétlenül megtalálja azokon a helyeken, ahol gyógyulását keresi. A Duna, ez az Isten adománya Budapesten, ezt a védőterületből nem engedhetjük ki. Lehetetlen, hogy a Dunapartot, mely annyi gyönyörűséget szolgáltat, ne biztosítsuk a védőterület részére. Lehetetlen, hogy a balpart védve legyen, a pesti oldalon pedig por, piszok legyen. A törvény Budapestről nagyon szépen emlékezik meg és kiemeli, hogy a négy langyos és kilenc thermalfürdőjével olyan értéket képvisel, mely messze emeli a többi ország fölé. Szükséges volna általános védőszempontból az egész fővárost bizonyos korlátozások alá venni, mert ha azt akarom, hogy nekem meglegyen az ózondús levegőm, akkor lehetetlen, hogy szabadon beengedjegyzést is tegyek, Ripka távozásából én azt látom, hogy a kormány komolyan kezd készülődni a községi választásokra. — Halljuk a rejtelmes nyilatkozat indokolását! — Sapienti satt Közlöm egyben, hogy az alpolgármesteri fronton is jelentős változások készülnek. Megy Buzáth és megy Bérezel is. Ami Buzáthot illeti, egyhangúlag állapítja meg róla a várospolitika minden szakértője, hogy nagyot nőtt mindenki szemében, mióta az első hegedűs lett az alpolgármesteri karban. Komoly szorgalma, tehetsége, puritán-tisztessége mellett a nagy dolgokban való megállapodott és nagy- koncepciójú állásfoglalása azok a kvalitások, amelyeknek felszínre hozatalára csak közpályájának utolsó tizede adott alkalmat ennek a talpig becsületes és magyar férfiúnak. Buzáth, aki Isten kegyelméből nagy család feje, mindenesetre helyesen teszi, ha nem várja be a kapuzárást és ragyogó képességeit a köz szolgálatában már most akarja érvényesíteni arra az időre is, amikor mint alpolgármesternek nyugdíjba kell mennie. Buzáth el- menésére két verzió van: vagy az üzemmé átszervezett vízműveknek lesz a vezetője, vagy a gázgyárnak kerül az élére. Mindkét helyen szívesen látjuk! De menőben van a városházán elterjedt hírek szerint, Bérezel alpolgármester ur is, aki e pillanatban Kenésén üdül. Bérezel úri modora, kitűnő kvalitásai nagyszerűen érvényesülnének az alpolgármesteri állásban, azonban a helyzet az, hogy bizony az ő szolgálati idejéből sincs sok idő hátra. Szó van tehát arról, hogy Buzáth és Bérezel egyszerre mennének nyugdíjba, minden valószínűség szerint még a nyári szünet előtt és arról is van szó, hogy pártközi kompromisszium alapján Szabó Imre és Borvendégh Ferenc legyenek egyhangú választás alapján Budapest uj alpolgármesterei. — Liberi Lamotte? — Amiket fenntebb elmondtam, mélyen tisztelt Szerkesztő ur, csak tervezgetések és egyáltalában nem jelenük azt, hogy Liber és Lamotte kiváló érdemeit megint mellőzzék az alpolgármester választásokon. Engedje meg azonban azt a megjegyzést, hogy a Szabó-Bervendégh kombináció annyira plauzibilisnek látszik, hogy ebbe a könnyen keresztülvihető és mindenkit kielégítő megoldásba szívesen fog belemenni valamennyi párt. Itt még egy ellenvetést lehet tenni: azt, hogy Szabó Imre alpolgármesterré választásával megint megakad a fogalmazói kar előlépése. Erre az a válaszom, hogy Szendy főjegyző az egyik megüresedő alpolgármesteri állás kapcsán amúgy is bejut a tanácsba, a másik soron következő tanácsnok jelölt: Schuler Dezső barátom pedig várhat őszig, amikor Csupor nyugalomba fog vonulni, minden valószínűség szerint, mint az időközben regenerálás alá kerülő Vásárpénztár direktora. Ha peRIEGER OTTÓ orgonagyára X. (RÁKOSFALVA) SZIGLIGETI-UTCA 29. IWzpoiitiWtése^ ctatornázási berendezéseit ROHONCZI HUGÓ oki. mérnök egészségügyi műszaki berendezések gyára Budapesti VI., Fóthi«út 19. sz. LOPOS GYULA JÁTSZÓTEREK BERENDEZÉSE. ISKOLA PADOK ISKOLAI BÚTOROK, ATLÉTIKAI SPORTCIKKEK ÉS TORNASZEREK GYÁRA BUDAPEST, III.. Bécsl-ut 85. Tel: Ó. 625 - 05. Árjegyzéket ég költségvetést felszólításra köldök. KASS BÉLA BUBÁI VI6ABŰ vendéglője és kávébáza II., Szilágyi Dezső-tér 5. Töke György ácsmester és telö- emelési vállalkozó Budapest, VI., Hungária-körut 79. TELEFON: L1PÓT 975-62. GATSKA FERENC szobafestő, mázoló és butorfényező Budapest, IV., Váci-utca 59. Vállal minden e szakmába vágd munkát. Szentgyörgyi és Társa FUlés. Viz. Gáz. VIII., Baross-u. 88. Tel.: J. 308-97. Makovsky Ferenc Fülöp Szász-Coburg Góthai herceg Ó kir. Fensége uradalmi építésze Budapest, VII., Abcnyl-utca 4. Teletem J. 381-17, ERDEI LAJOS ácsmester vállal a szakmába vágó munkát Budapest, IX., Ferencz-tér 9. HLATKY JÓZSEF Budapest, Vili., József - körút 77. sz. Telefon: J. 395-78. Magasépítés, ut-, vasút-, híd- és vasbetonépitési vállalat. — Saját fuvar-, állvány és anyagtelepe : I., Fehérvári ut 42. Telefon J. 425-91 FIÓKIRODÁK: Kecskemét, telelőn 109. Gödöllő. Gr. Festetich-ut 9 GZiGLEK JANOS vörösrézért! és vegyi- ipari gépgyára w-» BUDAPEST, nnH ROSZORUU. It. SZÁM. TtUfon: J. 868—24. Tflrteét-, alumínium-, nikkel- te einasett aaéladéayek gyúrtál. — Állandó «inasén.. Kőbányák 85 katasztrális hold. Márvány bányák, mészkőbánya és égető, továbbá erdő, vasút és Duna közelében olcsó áron eladö. Felvilágosítást ad: MONTANA ingatlanforgalmi iroda III., Lajos-utca 9. ♦♦ Telefon: Aut. 606- 5. Asphalt útépítő, szigetelő és tetőfedő vállalat KOREK E. Iroda: Budapest, VIII., József-kőrut 64. sz. Telefon : József 449—21. Telep: VI., Agyag-utca 75. szóm Telefon : Lipót 962—32. Halaman János asztalosáru gyár Alapittatott 1890. Telefon: Auf. 622-25 III., SmSIIő-u. 27. SOLTY LÁSZLÓ kertépítő kertészeti telepei: BUDAPEST SOLTSZENTIMRE II. Pasaréii-ut 129 Pestmegye Telefon: Aut. 644-31 jem az Alföldről jövő port. Tehát szükségesnek tartanám, hogy azon eredeti védővonalak, amelyek meg vannak és megvoltak, újból létesit- tessenek és Budapest körül 80—100 védő erdő létesittessék, amint a törvény ki is emeli, hogy az erdő védőövezet alá tartozik. A második övezet a sétányoknak, parkoknak létesítése és rendezése, hogy azok összefüggő egészet alkossanak. így a Dunapart kiépitése, mint harmadik porfelfogó az Alföld porát van hivatva felfogni. Mert mindaddig, mig nem tudjuk Budapest levegőjét feljavítani, munkánk csak félmunka lesz. Visszatérek azonban az eredeti gondolatra, a védőövezet témájára, ahonnan elindultam. A védőövezeteknél megkülönböztet a törvény belső és külső övezetet. A belső övezet, a kereskedelmi, ipari, gazdasági üzemek meg vannak kötve. A külső övezetek részben összefüggnek, részben pedig hiányosak. Nem foglalja magában a terv az óbudai részeknek az övezeteit. Az övezetek iránti igények volnának tehát azok, amelyek taglalásával a figyelmet igénybe szeretném venni. A kérdés megoldásában főtörekvésem az volt, hogy olyan elgondolást adjak, mely úgy egészség- ügyi, mint fürdőügyi és idegenforgalmi szempontból a maximumot tudja nyújtani anélkül, hogy Budapest ipari, kereskedelmi, gazdasági és egyéb szempontjain bármely sérelem esne. A fürdőérdek erősítse a kereskedelmi és ipari érdekeket. Az első az, hogy rámutatok azokra az intézkedésekre, amelyek az üzemek redukciójára vonatkoznak A törvény intézkedik, hogy az ipari, kereskedelmi és gazdasági üzemek korlátozhatók fürdőügyi szempontból. Követelni lehet, hogy egyes üzemek megszűnjenek. Példa; a Gellért-fürdő előtt levő kotrógép amely évek óta önti magából a port és elönti az egész Lágymányost. — Ne rontsuk mesterségesen a levegőt. A Császárfürdőnél ott van a másik kotrógép. Ezeket a porkészitő gépezeteket minél előbb el kell távolítani. Egész Budapest közönségének érdeke ez, mert a lakosság tüdeje is érték és ha idejön egy idegen, az másnap már elmegy, ha ilyen egészségtelen levegőt talál. A másik a gyárüzemeknek a korlátozása. A törvény biztosítja, hogy az övezetek határain belül az ipari üzemek bizonyos revízió alá vehetők, megválthatók, esetleg eltávo- lithatók. A Császárfürdő előtt gyár, malom stb. van, amelyek pont az északnyugati irányban húzzák a füstöt. Budapesten az állandó szélirány északnyugat, legvalószinübb tehát, hogy a füst a fürdőkre megy. Valahányszor a Margitszigeten voltam, mindig éreztem a füstös levegőt, ami ott van. A Margitsziget százszorosán szebb volna megfelelő keretben, már pedig azt nem láttuk el megfelelő foglalattal. A gyár igazán nem foglalat, tehát — amint a városi közgyűlésen tartott beszédemben is kértem — az újlaki részen és a lipótvárosi részen a gyári építkezéseket szüntessék meg és ne adjanak engedélyt semmiféle uj építkezésre, vagy kiegészítésre. Ami bérlet van, ha egészségtelen levegőt teremt, felmondassék és előre látva igyekezzenek a gyártelepeket feljebb vinni. Mert késő a telepeket eltávolítani, ha már az engedélyt előzőleg megadták, hanem előre- látólag kell az ilyen építkezéseket rendezni. A másik része a gazdasági üzemeknek bizonyos korlátozása a törvény szerint, mely nem engedi meg, hogy ott, ahol fürdők vannak, bizonyos állatok tartassanak, ne lehessen ottan szabadon, csatorna és vízvezeték nélkül, hanem ami az övezetbe tartozik, azok csatornával stb. legyenek ellátva. (Folytatás a jövő heti számban.) dig már sérelmekről esik szó, azt is közlöm, hogy ez az egyetlen mód és lehetőség, hogy Szemethy Károly végre eljuthasson az őt méltán megillető főügyészi állásba. — Mi igaz a tanácsnoki áthelyezésekből? — Ez alkalommal utoljára vagyok hajlandó a cáfolatot közreadni. Minden ellenkező híreszteléssel és pártértekezleteken megnyilvánuló óhajjal szemben kijelentem, hogy a polgármesternek eszeágá- ban sincs egyelőre a most érvényben levő tanácsnoki beosztáson vál toztatni. Lehet, hogy az alpolgármester-választás után sor kerül egyes tanácsnokok felcserélésére, de messze az ut odáig! Egy bizonyos: az autótaxi-ügyért nem olyan egyszerű bűnbakot keresni, mint azt egyes urak elképzelik. Ez a válaszom az áthelyező hirt korpoltá- lóknak, de ha a híresztelések továbbra is tartanak, kénytelen leszek én is többet mondani! — Ne legyen olyan heves, kedves bizottsági tag ur. Ha Folkusházy nem lenne a Beszkártnál és még ő elnökölne a bizottsági üléseken, ezért a heveskedéséért egészen bizonyosan rendreutasitaná önt! Van még valami, amit mentségére fel tud hozni? — Csak annyi, hogy én nem pro- tezsáltam autótaxi-engedélyt! A viszontlátásra, mélyen tisztelt Szerkesztő ur! — Ajánlom magamat, kedves barátom!
