Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-05 / 1. szám
2 UJ BUDAPEST 1929 január 5. s minden szép és jó a társadalmi és a nemzeti életben innen a fővárosból indult ki. — De volt ezzel ellenkezően olyan korszak is, amikor idegen eszmék hatották át ezt a fővárost, amit olyan jól jellemzett Csilléry Őexcellenciája, amikor ez a főváros, igenis, többé-kevésbbé eltávolodott a szent nemzeti hagyományoktól és idegen Istenek oltárain áldozott. (TJgy van!) — E keresztény községi pártnak halhatatlan érdeme, — amely mellett talán minden más érdeme el fog egykor kisebbedni, — hogy végrehajtotta azt a hihetetlen csodát, hogy a fővárost és a nemzetet közel hozta egymáshoz és a nemzetet és a fővárost egy nagy, szent eszmében, a keresztény nemzeti gondolatban egyesíteni tudta. (Hosszantartó élénk helyeslés.) — Ha akkor, amikor a nemzet és a főváros egymástól eltávolodott, nem találták szükségesnek azt, hogy a főváros ellen fellépjenek, — akkor kérdezem: vájjon itt/ van-e az ideje, ez olyan pillanat-e most, amikor kisebbíteni kell ezt a fővárost kulturális vagy gazdasági tekintetben, amikor éppen a nemzet és a főváros a legteljesebb harmóniában, — az eszmények harmóniájában, éppen az önök működése által egyesülni tudott f — Nem vagyok kishitű. Olyan hatalmas erkölcsi és eszményi erőt látok a fővárosban, hogy ezt az erőt semmiképpen elnyomni nem lehet. Nem tudjuk, mit hoz a jövő. Én azonban az újévre csak azt kérem, hogy folytassuk tovább ezt a politikát, amelyet az elmúlt, most már kilenc évben folytattunk. — Folytassuk a nemzeti eszméknek a politikáját, folytassuk a nemzeti egységnek a politikáját, mert hiszen, ha ez a pártszenvedelmek viharában jött is létre, nagyszerű mérsékletet tudott mindenkor tanúsítani és ha a nemzet szebb eszményeiért is dolgozott, mindenkor a főváros nagyságáért és minden polgáráért is dolgozott. — Ez legyen és ez lesz a mi politikánk a jövőben is és meggyőződésem, hogy összefogva, egyetértve, megtartva az egységet, amely minden tekintetben a legfontosabb és amire mindig nagy súlyt helyezek, — mindig szem előtt tartva a mi nagy, szent ideáljainkat, mi igenis, Budapestet a maga régi nagyságában fenn fogjuk tudni tartani, vagy talán még nagyobbá is fogjuk tudni tenni és fenn fogjuk tudni tartani ennek a városnak olyan fontos önrendelkezési jogait és hatalmát is, amelyre a polgárság boldogulása érdekében feltétlen szükség van. — Azt hiszem, hogy a keresztény nemzeti eszmék talaján előrehaladva mi, igenis, hatalmas lépéssel fogjuk tudni előbbre vinni a következő évben is az országot a mi igazi nagy eszményünk, Nagyma- gyarország megvalósítása felé. — Ezekhez kérem szives támogatásukat és mégegyszer köszönöm a bizalomnak és szeretetnek azt a megnyilvánulását, amellyel megtiszteltek és amelyet szivből viszon- zok. (Hosszantartó élénk éljenzés és nagy taps.) * Lelkes ünneplésben részesítette az uj- esztendő alkalmából a Keresztény Községi Párt vezérét, Wolff Károly dr.-t is. Itt szintén Csilléry András dr. tartotta az üdvözlőbeszédet, amelyre W o 1 f f Károly dr. meghatottan válaszolt. — A Keresztény Községi Párt — mondotta — kilenc nehéz, megpróbáltatásokkal telt esztendőben megmutatta, hogy nem egyszerű várospolitikai párt, hanem letéteményese a nemzeti eszméknek. Szerepe történelmi magaslaton áll nemcsak a főváros, de az ország szempontjából is. Egyetlen másik párt sem emelkedett arra a magaslatra, mert egyiknek sem volt egyetemes nemzeti jelentősége. Betöltötte történelmi szerepét és a jövőben is be fogja tölteni. — Az utolsó tiz esztendő történetének nemzeti szempontból egyik legjelentősebb eredménye a keresztény Budapest. Ez ma konkrétum, ezt érzi az egész ország, érezniük kell a kormánytényezőknek is. A miniszter- elnök egyik vezércikkében azt irta, érzi az állami feladatoknak nagy súlyát, amelyeket erősen szervezett társadalom nélkül megoldani nem lehet. Ezt kiegészíti azzal, hogy ez csak az ezeréves egységes keresztény magyar társadalom lehet. — Elvárják, hogy ne a felügyeleti hatóság magas lováról nézzék a főváros ügyeit és intézzék azokat, hanem megértéssel. A kormány rendeletéinek birálati jogát a szabad polgároktól elvitatni nem lehet. Országos jelentőségű problémákat a főváros nélkül megoldani nem lehet. A külkereskedelmi mérleg megjavítása, a belső fogyasztás szervezése kérdésében csak úgy lehet eredményt elérni, ha a fővárossal karöltve intézik ezeket az ügyeket. Enélkül hiába állítanak fel gazdasági minisztériumokat! Hiába dicséri valaki a keresztény városházát a keresztény polgárságot és polgármestert, ha nincs erős keresztény községi párt. Ezért a pártot semmiféle intézkedésekkel gyengíteni nem szabad. Akik a múltban ezt tették, vétkeztek a nemzeti érdekek ellen. A választók pedig ne csak lelkesedjenek, hanem a választási urnáknál szavazzanak is. — A Keresztény Községi Párt erősödése a legbensőbb nemzeti ügy. N é I - külök hiába akarnak kormányozni. Ne kísérletezzenek a városházával, mert az nem kísérleti nyúl. Ne gondolják, hogy a keresztény nemzeti eszme idejét múlt politikai tiszavirág, mert immár tiz esztendő reálpolitikája bizonyltja, hogy ez az egyedül járható ut. Ebben a pártban nincs egyéni törekvés, nincsenek egyéni harcok, a tiszta kéz politikáját űzik, a párt a szervezett keresztény nemzeti társadalom egyik legerősebb oszlopa. Még legádázabb ellenségeik sem merték soha mondani, hogy pártjuk zászlója nem tiszta és mocsoktalan. — A fővárosi reformot illetően csak azt mondhatja, sok tervet láttak már, sok szándékot, — de meggyőződéses akarat sok mindent megakadályoz. A reformot nem politikai érdekek szempontjából kell megcsinálni és nem szabad puszta feltevések alapján meggondolatlan kísérleteket végezni. Ezt a reformot úgy kell végrehajtani, ahogy a nemzeti érdekeknek megfelel. Arra kéri a párt minden tagját, hogy az uj esztendőben is az eddigihez hasonló lelkesedéssel, fegyelmezettség gél és odaadással, bizalommal és egyetértéssel folytassák a munkát s a maga részéről Ígéri, hogy lankadatlan buzgalommal és kitartással fog mindenkor küzdeni a keresztény nemzeti eszmék- ért. Ismételten hálásan köszöni meg a kitüntető üdvözlést. # A Keresztény Községi Párt üdvözlése után a polgármester a külső ferencvárosi egyházközség küldöttségét fogadta, amelynek élén T r u x Jenő elnök mondott felköszöntőt, különösen kiemelve a polgármester érdemeit a keresztény hitélet elmélyitése körül. S i - p ő c z Jenő polgármester válaszában hangsúlyozta, hogy éppen abban látja MI ÚJSÁG A O VÁROSHÁZÁN C — Mi újság a városházán, kedves dr. Városházy bizottsági tag űrt — Eheu, fugaces, Postume, Postume, labuntur anni... mondja Horatius, és én is a tőlem nem szokatlan melancholiával állapítom meg, hogy múlnak az évek fölöttem úgyis, mint ember és úgyis mint városatya fölött. Amikor újév másnapján felmentem az elnöki ügyosztályba, hogy a derék Rosta tanácsjegyzőtől átvegyem erre az évre szóló villamosjegyemet, elfogott az aggodalom, hogy nem utoljára kapom-e meg az alkalmát annak, hogy városatya-jegyem előtt tisztelegjenek a kalauzok. Az élet illan, mint az álom — mondja egy másik költő, mélyen tisztelt Szerkesztő ur, és én nem tudom, hogy nem hattyú jegyemet hordom-e a szivem fölött. — Mi az, hogy hattyujegy? — Ha van hatttyudal, hát kell, hogy legyen hattyujegy is. Szóval az utolsó... Ennél a rossz viccnél azonban mindenesetre jobban érdekli Szerkesztő urat, hogy mi lesz az alpolgármester választással, illetőleg, hogy ki lesz az uj alpolgármester. Ha karácsonyi ünnepi nyilatkozatomban azt a kijelentést tettem, hogy a helyzet a legnagyobb mértékben bonyolult, akkor most ezt a nyilatkozatomat egyszerűen négyzetre emelve nyújtom át az Ön tisztelt olvasóinak. Úgy áll a dolog, hogy teljes mértékben beigazolódott azon álláspontom, azaz jóslatom, hogg tulajdonképen a kijelölő választmány fogja megválasztani az uj alpolgármestert, illetőleg dönteni arról, hogy kiket enged a nagy közgyűlési küzdelembe. Két áramlat küzd egymással: az egyik, 100 százalékig kitart a kijelölő választmány törvényszerű hivatása mellett és azt hangoztatjahogy amíg kijelölőválasztmány van, annak igenis nemcsak joga, hanem kötelessége is a jelöltek között diszlingválni, és csak azokat bocsátani a tényleges választási küzdelembe, akik az ő szitáján keresztülestek. A másik párt ezzel szemben azt állapit ja meg, hogy lehetetlen érdemes jelölteket a kijelölő választmány idejétmúlt intézménye miatt elzárni a lehetőségtől, hogy velük szemben a törvényhatósági bizottság bizalma megnyilvánuljon. Mindenki a legélénkebb érdeklődéssel tekint tehát a kijelölő választmány jövő heti ülése elé, sőt az egyes jelöltek főkortesei addig meg sem indítják a kapacitáció nagyobb áradatát, amíg meg nem bizonyosodtak afelől, hogy kik lesznek a döntőben. — Kik lesznek tehát a döntőben? — Azt ne tőlem kérdje Szerkesztő ur, mert nagyon jól tudja, hogyha szóban talán igen, de Írásban egyáltalában nem folytatok választási hadjáratot. Inkább a szilveszteri örömökre térek át, és közlöm, hogy a polgármester Boráros-téri otthonában töltötte az ünnepséget, édesanyja és testvérei társaságában. Ripka szintén idehaza szilveszterezett, szűk családi körben, újév délelőttjén valóságos népvándorlás volt nála, egyre-másra jöttek a tisztelgő küldöttségek boldog újévet kívánni. A déli órákban azután éles tűtülés hangzott fel a Gellérthegy- utcai előkelő villa előtt: Vass népjóléti miniszter ur Őexcellenciája jelentkezett, hogy autóján, úgyis mint kalocsai nagyprépost, székhelyére röpítse kedves barátját az „alter Tabaner“-t, ahogy a miniszter ur Feri bátyánkat becézni szokta. Buzáthék szintén idehaza töltötték a Szilvesztert, sürü könnyhullatá- sok közepette búcsúzva Klári kisasszonytól, aki január első napjaiban egy svájci nevelőintézetbe távozik. Szabó Imre a svábhegyi sza- natóriumba ment fel néhány napra, Gallina Frigyes viszont odahaza szilveszterezett, mert kedd reggel korán kellett kelnie, a vadászat okából... Lőtt is két nyulat Ligetpusztán, annak jeléül, hogy egész évben reá fog mosolyogni a vadászszerencse. — Apropos, vadászat! Hogyan folyt le az a bizonyos hires alcsuti vadászat? — Erről a vadászatról nem jelentek meg képek a napilapok heti mellékletein, de azért elég érdekes volt. A vadászok Kozma Jenő birtokán a szeretetreméltó házigazdán kívül Wolff Károly és Ripka. Ferenc voltak. — Eredmény? — A nyúlok számát 'nem. tudom, egyébként azonban azt hiszem, semmi. Ahogy mondani szokták: „nem felelt meg a hozzáfűzött várakozásoknak.“ De hol szilveszterezett Szerkesztő ur? — Balatonkenesén, a városi üdülőtelepen, ahol a kitűnő Dulácska Jenő sepitőalapi igazgató és Ku- szenda Béla telepi igazgató vezetésével, igazi békebeli szilveszteri hangulat uralkodott. Erre a napra felfüggesztették a pezsgő-tilalmat és tombolát rendeztek, értékes és kedves nyereményekkel. A nagyszálló zsúfolva volt, bizonyságául annak, hogy a tisztviselői karban egyre több és több hive lesz a nagyszerűen vezetett intézménynek. Hiányoztak Kenéséről Némethy Béláék, akik ez alkalommal Balatonfüredre mentek, és Édes Bandiék, akik utolsó napon mondották le a kenései murit. — Úgy hallom, Némethy ék Viz- keresztre mennek le Kenesére disznótorra, az egész közegészségügyi ügyosztály kíséretében. Elmondom még, hogy a Nemzeti Színház éjszakai kabarén ünnepelte az óév eltemetését, a kormányzó ur öfőmél- tósága asszisztálása mellett. Este fél 11-kor jelentették be a színház igazgatóságánál, hogy a. kormányzóék is megnézik az előadást. Több sem kellett a kitűnő Ilovszky Jánosnak, a Népszínházi Nyugdíjintézet agilis elnökének, autóra ültette összes hírnökeit, és össze is szedett háromszáz szál gyönyörű vörösrózsát. Éjffél után egy perccel, amikor a színpadon éppen Némethy Ella fejezte be hatásos irredenta dalát, a szárnysegéd utján a kormány zónához juttatta Ilovszky a csokrot, hálás köszönetét kapva a kedves és szives figyelemért. — Ezekután mi újság a városházán? — Újév reggelén történt egy ér__•• na mm Gyönyörűen ragyog Irt a sötét téti estéből Budapest legnagyobb óra, arany, ezüst és ékszer lerakatának lényesen kivilágított 14 kirakata! Zsúfolva a leggyönyörűbb karácsonyi ajándékok óriási tömegével I Majdnem minden darabon feltüntetve a páratlanul Hasznos ós szép OlCSÓ Érdemes látványosság! á#*ílk ^ megnézni! TILLEMANN SEBESTYÉN SVÁJCI ÓRA, ARANY, EZÜST ÉS ÉKSZER LERAKATA V., VILMOS CsÁszÁR-úr 12. (Szemben az Andrássy-űttal, FUrdö-utca sarok.)
