Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-05 / 1. szám
Az első polgár A kristálytiszta gondolatsornak amely a Városok Kongresszusánál miskolci közgyűlésén, kezdődött, ai Uj Budapest karácsonyi interjújában folytatódott, betetőzése az c nyilatkozat, amelyet a Keresztény, Községi Párt újévi köszöntőjén adott válaszában tett a polgármester. Sipőcz újévi megnyilatkozása az autonómia védelme mellett az u: fővárosi törvény készülődésénél disszonáns hangjai közepette valósággal zászlóbontás. Abban a kusza és zavaros viszonyban, amelyben a főváros és a kormány esztendők óta leledzenek a hegyi csermely tisztaságát jelenti a polgármester újévi szózata. Sipőcz, aki büszkén hangoztatta, hogy mint a fővárosnak első polgára sokszorosan érzi át a város polgárságának minden gondját és baját önként de visszavonhatatlanul szegezte le magát az autonómia őrzőjéül, elindulva a tövises utón, melynek végén nem intenek feléje miniszteri bársonyszékek, nem csalogatják titulusok és vitulusok, hanem csupán a kötelességét híven teljesített, feladatát maradéktalanul megoldott polgári öntudat apró mécses pislog. Integer vitae see- lerisque purus... a latin költő emberi és politikai ideálja az az eszménykép, amely felé pillájának rezzenése, elhatározásának megingása nélkül halad a polgármester, szive fölött egyetlen kitüntetéssel, amelyet hite érdekében kifejtett munkásság jutalmául szent Péter földi helytartója küldött neki. Sipőcz elhatározása a földi hiv- ságoktól ment férfiú kemény és nemes elgondolása és az ő tábora, mely az autonómia védelme jegyében száll síkra, tábora az igaz és becsületes embereknek. E pillanatban bizonytalan, hogy mikor kerül a parlament elé a fővárosi törvény revíziója, hiszen az illetékes tényezők annyira érzik már ma is a közszájon forgó tervezet hibáit, hogy azt, mielőtt a nyilvánosság elé bo- csátanák, állandóan toldozzák-fol- tozzák. Hogy milyen formában kerül tehát a törvény javaslat majd az országgyűlés elé, azt ma még nem tudja senki, de mindenki tudja, hogy annak minden olyan intézkedése, amely az önkormányzati jog ősi alkotmánybiztositékával ellenkezik, szemben találja magával Sipőcz Jenőt, és mindenkit, aki c hozzá csatlakozik az ő nemes és tiszta gondolkodásával azonosítja magát. Most már bizonyos, hogy az 1929. esztendőnek történelmi jelentőségű eseménye lesz az a bizonyos uj fővárosi törvény, amelynek fővárosellenes intézkedései ellen az uj ke- resztesháborut hirdette meg újévi beszédében a polgármester. A százezrek számára, akik távol a városházától és a városi politikától a mindennapi élet nehéz küzdelmeiben fecsérlik pusztuló energiájukat, azt a megnyugvást jelenti az újévi szózat, hogy nyugodtan alkatnak mert álmaik felett híven és becsülettel őrködik mindannyiunk feje: a város első polgára. Régi szokás a városházán, hogy az ujesztendei üdvözlést és az azokra adott válaszokat politikai nyilatkozattételre használják fel a vezető várospolitikusok. Soha azonban akkora jelentősége nem volt az újévi nyilatkozatoknak, mint 1929 első napjának délelőttjén. Ez az esztendő sorsdöntő éve az autonómiának, minden ok megvolt tehát arra, hogy a fővárosi törvény revíziójának küszöbén illetékes helyekről illetékes nyilatkozatok hangozzanak el. A Keresztény Községi Párt üdvözletét nagy küldöttség ólén Csil- léry András dr. tolmácsolta Sipőcz polgármester előtt. Tíz évvel ozoljtt ennek a városházának falai között — mondotta, — nem ilyen boldog, meghitt, csendes és talán bizakodó ujesztendő virradt a fejünkre, mint ma. A tanácskozások, a tanácsok ideje volt az, amikor jött-ment emberek ad hoc összeálltak, akiket sem szellemi készségük, sem képességük nem hivott arra, hogy ilyen hatalmas emporiumnak az élén állva, annak ügyeit irányíthassák. — Méltóságod — mondotta megújuló tetszésnyilatkozatok között Csilléry, — kilenc esztendeje áll ennek a városnak az élén. Azt mondhatjuk, rövid idő óta és mint a tékozló apának becsületes, hűséges fia vette át ezektől a vandáloktól a főváros felépítését és rekonstrukcióját. Méltóságod nemcsak abban volt nagy, hogy nagy kitartással tudta ezekből a rettenetes kaotikus napokból kivezetni a fővárost, hanem abban is, hogy át tudta plántálni mindenkibe azt a hitet, nemcsak a főváros tisztviselő-karába, hanem az egész főváros közönségébe is. Ma úgy tekint Méltóságodra az egész főváros közönsége, mint Budapestnek nemcsak első polgárára, hanem mint arra a polgárra, aki ennek a fővárosnak érdekében való munkálkodás terén is az első volt. Minden cselekedetével, minden megnyilatkozásával, munkásságának minden hitével és minden gondolatával csak azon dolgozott, hogy a fővárost naggyá, boldoggá tehesse és hogy ezzel az országnak is hasznára válhassék. Adjon a Mindenható Úristen Méltóságodnak egészséget, kitartást, háritson el az Isteni Gondviselés az utjából minden olyan momentumot, amely zavarhatná ezt a munkát, áldja és védje meg nekünk a székesfőváros közönségének javára, családjának és mindnyájunknak örömére és boldogulására. (Hosszantartó élénk éljenzés és nagy taps.) — Az Uj Budapest tudósítójától — Sipőcz Jenő dr. polgármester meghatottan köszönte meg az ünneplést. — Én mindenekelőtt hálásan köszönöm azt a szeretetet — mondotta — amely Csilléry őnagyméltósága szavaiban felém csendült és köszönöm a megjelenteknek a szeretet- nyilvánitását, amelyet — méltóztas- sanak megengedni — bizalomnyil- vánitásnak is merek tekinteni. Természetes tulajdonsága a léleknek, hogy az újévben a rosszból lehetőén minél kevesebbet kiván mindenki magának, a jóból ellenben minél többet. Én mégsem merném megtenni, hogy többet kérjek a szeletből és bizalomból önöktől, mint amennyit eddig kaptam. Boldog leszek ebben az újévben is, ha ezt a szeretetet és bizalmat a jövőre is szerencséé lesze megkapni. (Élénk helyeslés.) — Az ember sokszor hálátlan az elmúlt évvel szemben és minden reménységét a jövőbe vetve hajlandó lekicsinyelni az elmúlt év eredményeit. Ne legyünk hálátlanok az elmúlt év iránt, mert az elmúlt év nem volt eredménytelen. Sok nagy dolgot hajtottunk végre. Csak egészen röviden hivatkozom a beruházó Programm végrehajtására, fontos szociális, közegészségi, köz- élelmezési és egyéb intézményeknek részben a megalapozására, részben a megalkotására, a községi takarék- pénztár létesitésére és még más alkotásokra, amelyekre büszkén mutathatunk rá. — Nekünk megvannak a pro- grammjaink a jövőre nézve is. Mi azt akarjuk, hogy ez a főváros szociális, közegészségi, gazdasági, kulturális és vallási téren a jövőben is előre haladjon. Nekünk minderre kész programmjaink vannak, azt akarjuk, hogy minél kevesebb legyen a szegény ember, a bqldogta- lan, az ínséges ember, hogy a mi akcióink, szociális akcióink mind nagyobb terjedelmet nyerjenek. — Nekem egy óhajtásom van az újévre, amelyhez a keresztény községi párt munkáját és támogatását kérem: szeretném biztositani, hogy ebben az országban, ebben a fővárosban minél kevesebb legyen a boldogtalanság, ínség, szerencsétlenség, minél több legyen a jólét, a boldogság, az egészség, a kultúra. a polgárság megelégedése. — Csilléry Őexcellenciája hivatkozott a jövőre és arra, hogy a főváros a törvényalkotás szempontjából ma a közérdeklődésnek a gócpontjában áll. Hozzátehetem ehhez a magam részéről, mint akit Őexcellenciája a főváros első polgárának mondott, hogy én átérzem a főváros egész polgárságának az aggodalmát a jövőt illetően, vájjon ez az uj szabályozás meg fog-e felelni egy nagy világváros érdekeinek. — Ez az aggodalom táplálkozik az ország, a nemzet és a főváros egymáshoz való viszonyának — hogy úgy mondjam — homályosságából. — Budapestet nem fejedelmi kegy alapította. Budapestet a nemzet, minden magyarok alapították. Azt hiszem, ebben az alapításban fejedelmi kegy nagyon kevés szerepet játszott. (Úgy van!) A nemzet körülvette szeretetével ezt a várost, gazdasági, kulturális centrummá tette és megadta neki azt a nagy szabadságot, azt az önrendelkezést, amely az erők teljes kifejlődését biztosítani képes. — Csak annyit mondhatok, hogy most látok egy ezzel ellentétes tendenciát és látom azt, hogy a főváros bizonyos tekintetben hátrább tétetik, mint a múltban volt. Talán úgy fejezhetném ezt ki röviden, hogy amig azelőtt volt itt egy gazdasági és kulturális centralizáció és amellett egy közigazgatási decentralizáció, addig ma látunk megfordított irányzatot, amely arra törekszik, hogy Budapest már ne legyen olyan jelentős gazdasági és kulturális centrum, mint volt, viszont az erői ne tudjanak olyan akadálytalanul és zavartalanul érvényesülni, mint a múltban érvényesülni tudtak. — Én aggodalommal látom ezt a tendenciát és mint a főváros első polgára, hivatkozom arra, hogy mindenkor, de különösen ma, a megcsonkított országban mindent meg kell tennünk arra, hogy a reprezentatív főváros a maga teljes épségében, kulturális és gazdasági nagyságában és erejében megmaradjon, mert még a látszatát is kerülnünk kell annak, mint hogyha a főváros kisebbítésével az ország megkisebbitését befejezett dolognak kívánnánk tekinteni, vagy tenni. — Lélektanilag sem értem ezt a felfogást. Nemzet és főváros sohasem állottak olyan közel egymáshoz, mint most. Emlékezzünk csak visz- sza, a főváros történetében volt idő és korszak, amikor a nemzet és fő város teljesen egyesültek egymással egy szent eszmében, amikor Vörösmarty, a Kisfaludyak, Petőü idejében a főváros vezetője volt ennek az országnak és a nemzetnek VI. évf*K — f. szá~ 3 zei ab A Budapest, 192$ január 5 Ngs. Szerda Jf. önti-utca 4. ________ UJ JÍUDAPEHT VÁROSPOLITIKAI V ES <■ KÖZGAZDASÁGI VHETILAP Előfizetési árak: flft FELELŐS SZERKESZTŐ: nrsxzr. : : : : ™i dOBY ANDOR dr. Egyes szám ára 60 fillér V ^ „Atérzem a főváros egész polgárságának az aggodalmát a jövőt illetően“ - mondotta a polgármester Elsőrendű politikai esemény volt Sipőcz polgármester újévi beszéde, ? mely élesen állást foglalt az autonómia épsége mellett — A Keresztény Községi Pártnak az a legnagyobb érdeme a polgármester szerint, hogy közel hozta egymáshoz a fővárost é^a nemzetet — Wolff b ároly elvárja, hogy ne a felügyeleti hatóság magas lováról nézzék és intézzék a főváros ügyeit Szerkesztőség és klndúhlvaial: Budapest, V., Visegradt-utca 19. Telefon: Llpöt 923-23. Postatakarékp. chequeszámla: 30913.
