Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-03-03 / 9. szám
6 UJ BUDAPEST 1928 március 3 Hol állj unk ((Levél a szerkesztőhöz.) Mélyen tisztelt szerkesztő úr, köszönöm, hogy helyet méltóztatott adni múltkori soraimnak az 1-es autóbusz útirányát illetőleg. Örömmel olvasom ugyanis, hogy az autóbuszüzemre felügyelő bizottság elhatározta, hogy legközelebb határozni fog aziránt, hogy mikor határoz ebben a kérdésben. Már ez is hihetetlen nagy eredmény és remélhető, hogy a legközelebbi hónaÍ jókban erre a határozathozatalra sor og kerülni. Abban a kommünikében, amely az üzemi oizottság fenti korszakos elhatározását adta köztudomásra, még valamit olvasok, ami mellett nem mehetek el szó nélkül. Arról van állítólag szó, hogy az üzemi bizottság azt javasolná, hogy addig, amíg a Mávag-aittobuszok szolgálatba nem lépnek, az autóbuszok perronjain és belsejében is meg kell engedni az állva való tartózkodást. Mélyen tisztelt szerkesztő úr ! Nem tudom, szokott-e autóbuszon utazni, de én szoktam és viszont azt is meg kell állapítanom, hogy az üzemi bizottság tagjai nem igen szoktak, mert ha szoktak volna, akkor tudnák, hogy a pesti szűkreszabott autóbuszok belsejében ülőhely is alig van, a kocsi belsejében állani teljesen képtelenség. Az ülőhelyek között olyan szűk járatok vannak, hogy egy megteltebb kocsin a kalauz is alig tud közlekedni, nem is beszélve az ellenőrökről, akik 10 percenként váltják fel egymást a túlzott vigyázásban, hogy véletlenül se akadjon potyautasa az autóbuszüzemnek. A villamoson is /issza kellene térni a békebeli állapothoz, mely szerint : »Elől 7, hátul 5 állóhely«, de legke- vésbbé sem szabad az új és modemebn közlekedést reprezentáló autóbuszt háborús nívóra züileszteni. Ha az üzem a mai kocsiszámmal nem bírja a forgalmat lebonyolítani, vegyen új kocsikat, ha pedig erre nincs pénze, vegyen néhány heringes hordót és azokban helyezze el az autóbuszon el nem férő utasokat. Még mindig tágabban leszünk, mintha a paten- tirozott állóhelyeken leszünk kénytelenek szóróngani. Tisztelettel : Egy idas az egyes autóbuszjáratról. Mikor kapjuk a fizetéskülönbözetet ? (Levél a szerkesztőhöz!) Igen tisztelt Szerkesztő Ur ! Mi, b. lapjának hű olvasói arra kérjük, hogy ja fővárosi tisztviselők fizetésemelésével kapcsolatos fizetési különbözet folyósításáról legközelebb csupán április 1-én mel- tóztassék írni. Ugyanis kilátásunk lehet, hogy addigra e fájdalmas s immár sok keserűséget okozott ügy aktái a sóhivatalhoz is elkerülnek. Egyébként továbbra is tisztelő hívei : Több elkeseredett id. hiv. Az új tisztiorvosok szolgálati beosztása. Csordás Elemér dr. tiszti főorvos előterjesztésére a polgármester úgy intézkedett, hogy a legutóbbi közgyűléseken megválasztott új tisztiorvosok közül Doby József dr. a III. kerületi tiszti orvosi hivatalban, Orphanidesz Etelka dr. pedig a VII. kerületi tisztiorvosi hivatalban teljesítenek szolgálatot. Még mindig nincs döntés a Talbot- ügyben. Ismeretes, hogy a kereskedelemügyi minisztérium és a főváros megegyeztek abban az irányban, hogy a Ialbot-ügyben az állam és a főváros kiküldöttei közös tárgyalások alapján ’győznek létrehozni az egyezséget. A főváros tanácsa a közös szakértő bizottságba kiküldendő képviselőit már megnevezte és munkatársunknak Borvendégh tanácsnok kijelentette, a jövő héten az ötös bizottság véglegese^ megállapítja a főváros feltételeit. Ami után 6or kerülhet a közös bizottság összeillésére. Döntés azon an csupán az amerikai küldöttség visszaérkezése után lesz. SnF««: a testufabb és le^olcsó sokszorosító g, GURUT! HERMAN Ttu. ,, „ v • 0r- 1 laza Istvan-utca Jjyob székegfflvároBl intézmény száll tója A Rókns-kórház Irta: SZENDY KAROLY, főjegyző Most, amikor a Rókus-kórház kitelepítésének iigye ismét napirendre került, nem lesz érdektelen, ha a Rókus-kórház felépítésének rövid történetét ismerteti ük, valamint felsoroljuk ___ azokat a törekvéseket, amelyek a Rókus kitelepítését szorgalmazták. A Szent Rókus-kórház mai telkét szabad királyi Pest város 1711-ben Szt. Rókus és Szt. Rozália tiszteletére emelt kápolna céljaira adományozta. Ez azonban nemcsak a mai kórház telkét foglalta magában, hanem egyúttal a kápolna körül fekvő 50 köblös szántóföldet is, amelynek az volt a rendeltetése, hogy a kápolna fentartását tegye lehetővé. A város először szegényházat, helyesebben szegényházi kórházat akart építeni s minthogy pénze nem volt, a kápolnát az épülő kórházzal egyesítették és királyi engedéllyel a kápolna céljaira adományozott szántóföldet — ekkor már építési telkeket — eladták, s az így befolyt vételárt az építésre fordították. A kórház építése 1781-ben kezdődött s részben pénzhiány, részben az időjárás mostohasága következtében (zord telek és nagy szélviharok a félig kész épületet erősen megrongálták) csak 1796-ban lett készen. Az első építkezés — a mai Gyulai Pál-utcai rész — költségeit a helytartótanács 55.072 forintban állapította meg. A kórház Rákóczi- úti szárnya a helytartótanács által 264.862 bécsi értékű forinttal jóváhagyott költségvetés alapján 1837- ben épült. Itt azután előfordult az a ritka eset, hogy az építkezés valóságos költsége az előirányzottnál kevesebb volt és csak 239.807 bécsi értékű forintot tett ki. A Elór- utcai szárny építési költségeit a helytartótanács 45.106 forinttal engedélyezte. Itt azonban már hitel- túllépéssel találkozunk, mert az 1862-ben épült szárny valóságos 1 költsége 48.829 forintra rúgott. Végül a Stáhly-utcai halottasház 1868-ban 53.623 forint költséggel épült. Pest város lakossága azonban annyira szaporodik, hogy a Rókus szűknek bizonyul és alig két év múlva, 1870 szeptember 27-én tartott közgyűléséből a törvényhatósági bizottság már felír a képviselőházhoz és a belügyminiszterhez. Ezek a feliratok egy országos kórház felállítását kérik azzal az indokolással, hogy : »A városi kórházi épület saját betegeinek befogadására elégséges ugyan, az egész országból Pestre tóduló betegek felvételére azonban csak egy országos gyógyintézet lehet hivatva és egy ilyennek felállítása egyes törvény- hatóság erejét felülmúlja«. 1876-ban pedig a kórházak vizsgálatára kiküldött bizottság s annak javaslatára a közgyűlés is kimondja, hogy a Szt. Rókus-kórház higiéniai tekintetben rossz, sőt hoszszabb időn át tarthatatlan s csak jelentékeny költséggel volna némileg kedvezőbb karba helyezhető. Ezután az ügy egy időre úgylátszik lekerült a napirendről, míg 1887- ben ismét szóba jön a Rókus-kórház kitelepítésének ügye, ezúttal a Rá- kóczi-út szabályozásával kapcsolatban!. Az 1890. évben azután már any- nyira jutunk, hogy az 1890. évi 505. kgy. sz. határozat az új kórház helyéül a X. kér. külső Kerepesiéit on lévő ló versenyteret jelöli ki. Minthogy azonban erre a területre a központi pályaudvar kibővítése céljából a kereskedelemügyi miniszter igényt jelentett be, az 1891. évi 941. kgy. sz. határozat a külső Kerepesi-íit és Hajcsár-út sarkán lévő telket jelölte ki erre a célra és az 1892. évi 177. kgy. sz. határozat a talajflírásokra szükséges költséget engedélyezte. Az új kórházzal kapcsolatosan létesítendő központi gyűjtőkórház helyéül az 1892. évi 700. kgy. sz. határozat a Stáhly- utcai halottasház és a szomszédos (most a kórház gazdasági hivatala részére szolgáló) ház területét jelölte ki. Az 1893. évi 148. kgy. sz. határozat az új kórház és a központi gyűjtőkórház építésének egy állami közkórház felépítéséig függőben tartását rendelte el ; a belügyminiszter a 15.174—1893. sz. a. kelt leiratával a függőben tartott tárgyalások újból való felvételére hívta fel a fővárost, az 573—1893. kgy. sz. a. kelt határozat azonban kijelentette, hogy a főváros az építés alatt lévő kórházak mellett újabb kórházak építésére fedezettel nem rendelkezik és megújította egy állami kórház építésére vonatkozó kérelmét. A belügyminiszter 49.035—1893. sz. leiratában egy állami közkórház felállítása körül fenforgó nehézségekre utalt. Az új kórháznak mérsékelt költséggel, blokkrendszer szerint való építésére az 1894. évi 1000 kgy. sz. határozat intézkedett, az 1896! évi 1137. kgy. sz. határozat pedig az alap- és vázlattervekre nyilvános pályázatot hirdetett. Közben újabb és újabb akadályok és halasztó, gátló okok merültek fel, amikor is a közgyűlés a kitelepítés előfeltételéül szükséges központi gyűjtőkórház helyéül — természetesen megfelelő átalakításokkal — az Erzsébet-szegénvházat jelölte meg. Mindez azonban — sajnos — csak terv maradt. A főváros kórházügyének fejlesztése igen nagy lépéssel haladt előre az 1911. évi 1342. kgy. határozattal elfogadott programmal, amely szerint az Uj Szt.-János kórház elmebeteg-osztálya részére kétszázágyas, tüdőbetegosztálya részére 400 ágyas, a VI. kér., Forgách-, Üteg-, Frangepán- és Röppentyű- utcák között 900 ágyas, a Róna- utcától északkeleti irányban 900 ágyas, a Józsefvárosi gázgyár telkén gyűjtőkórházként 450 ágyas kórház épült volna. Ennek a programnak az első része meg is valósult, de a két 900 ágyas kórház és a két új központi kórház felépítése, amely a Rókus lebontását lehetővé tette volna, a közbejött háború miatt elmaradt. A Rókus-kórház tehát, jóllehet már 52 évvel ezelőtt kimondották, hogy elavult, még most is áll és várja a törvényhozás vagy a közgyűlés elhatározását, azt a nagy áldozat- készséget, amely majd lehetővé teszi, hogy az öreg Rókust lebontsák és helyette egy modern nagy kórházat és egy új központi kórházat építsenek. A Budapesti Korcsolyázó Egylet jelmezes jégünnepélye. Március hó 4-én, vasárnap délután rendezi a Budapesti Korcsolyázó Egylet szezonzáró jelmezes jégünnepélyét a városligeti műjégpályán. Az ünnepélyt megelőzőleg 6 órakor a Berliner Schlittschuh Club és a B. K. E. I. csapata koronghokimérkőzést tart. Ezután Stieber Lotti, Hecht Edith, Szent- györgyiné Kronberger Lily, a B. K. E. tagjainak és Ilse Hornung, a W. E. V. tagjának majd Lápócsy Joz < f, a B. K. E. és dr. Di tier Hu~ó, a W. E. V. , gjá- nak bemutató műkorcsolyázása következik. Az ünnepélyen, továbbá páros műkorcsolyázó együttes keretében az egylet kitűnő páros gárdája : Orgonista— Szalay, Nemesné—Nemes, Rotter— Szabó és Philippovits—Diliinger mutatják be művészetüket. Fellépnek még Charlotte, a newyorki Madison Square starja a »Jégkirálynő és udvara« nagyhatású jelenetben, Curt Neumann berlini hivatásos műkorcsolyázó jégre idomított »Arabella« lovával és »Minden kezdet nehéz« című tréfás mutatványával. Az est kimagasló programpontja lesz az »Apacstánc» Charlotte és Neumann bemu tatásában. Az ünnepélyt Georg Klemm müncheni pyrotechnikus rendezésében nagy tűzijáték fejezi be, amely a jégünnepélyre tekintettel tréfás tűz- hatásokat fog kelteni. A tűzijáték után történik a jelmezversenyre benevezettek felvonulása és a jelmezek elbírálása. Jegyek az egyleti irodában egész nap előre válthatók. Telefon : L. 919—22. FRESCHL MIHÁLY ÁS FIA épület- és bútorasztalos üzeme Budapest, X., Juranics-utca 7. sz. Speciálista csigalépcsők készítésében, portálok, üzletek és iroda berendezésekben. A cég főszakmáia épületmunkak készítése FAARPOYAR WENDAUER JÓZSEF Budapest, II., FS-ufca 68. szíri Telefon: Teréz 299-12. KOVÁCS OSZKÁR BÁBOGSSMESYciZ ÉRCKOPORSÓ ÉS TEMETKEZÉSI cikkek készítője Budapest, IX., Gyep-utca 56. szám. Telefonhivó: J. 145—45. STEAÜA XÖOLSJKERESKEDfLMI R.-T. Budapest, V. kér. Nádor-utca 8. szám „R EX“-BENZIN Császárolaj Aszfalt Autó-, motor- és kenőolajok Viktória ZÁSZLÓGYÁR ÉS DÍSZÍTŐ VÁLLALAT Rumbold B. Fiai Alapíttatott 1842. ♦+ Telefon: J. 52—09. Zászlókészbések, diszi'ések, iparművészeti, cimfestő-mázoló és szobafestő niun-ák. II [óváros legfeedveltebb gyógyintézete Budapest, VIIL, Vas-utca ti Dr.Pajorszanatáriuni ésvizgyágytnllzet
