Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-01-14 / 2. szám
Budapest, 1928 január 14 V. évfolyam 2. szám foiy }?J UJ BUDAPEST vámospolitikai Előfizetési árak : Égés* évre ..................................................30 pengő Fé l évre.............................................................13 pengő Egyes szám ára 60 fillér FELELŐS SZERÍLESZTŐ : POBY ANDOK dr. BfiS—hbb—hőbb Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Dalmady Győző-utca 3. Telefon: Teréz 296—56 l’ostalakarékp. chequeszámla: 30913. Fleta & Comp A Városi Színházban néhány estén át vörösre tapsolták tenyerüket azok a kiválasztottak, akik jegyet tudtak kapni Fletának, a világhírű spanyol énekesnek operai előadására. Fleta jön, Fleta megy — holnap új énekesek jönnek, mennek, tart változatlanul a művészvilág staggionehad'járata Budapest zsebe ellen, egyben minden magyar és nem- zeties vonatkozású művészet ellen is. Nem szabad felednünk, hogy a közönség fizetőképességének erősen megvannak a maga korlátolt hatarai. A Fléta-előadások jegyeit már elővételben sokszorosan túljegyezték, a. Fleta-elő- adásokon vakított a sok plasztron és női váll — ám a magyarul játszó színházak féligtelt nézőterét szabadjegyesek töltik meg, a köztartozások fejében á hatóság lefoglalja a vállalat utolsó szekrényét és míg Fleta & Comp milliárdok- kal vitorlázik tova, a magyar művészetet, a magyar színigazgatókat., a magyar színpadi szerzőket csődbe kergeti a közönség részvétlensége. Nem akarunk túlzottan sovinisztának látszani és korántsem akarjuk lezárni a sorompót a szín- és énekművészet nemzetközi nagyságai előtt. Azonban ■itt nem egy-két világvárosi nívójú vendégszereplésről, hanem a nagyobb és kisebbrangú fléták és egyéb flótások rendszeres és megszervezett hadjáratáról van szó, amelyben a profitéhes szín- igazgatók az Ephialtesek. Egyes pesti színigazgatók, köztük elsősorban Sebestyén Géza, igen ügyesen ismerték fel a ;pesti kültúrsnobok külföldrnajmolását, akiknek zsíros parasztétel minden művészi megnyilvánulás, ami magyar, de finom delikatesz minden színházi előadás, amely idegen nyelven ökrendezik feléje. Budapest színházba járó közönségének ez a része sohasem látta az Ember tragédiáját, csak »Hétkor ma várom a Nemzetinél, ott ahol a hatos inegálla kezdetű szellemi szörnyszülöttből tudja, hogy hol a Nemzeti Színház, de elővételben veszi meg a jegyét mindenüvé, ahol idegennyelvü előadást vagy vendéget hirdet a színlap. Ez a közönség újabb időben máshova nem is járhat, mint a Városi Színházba, ahol Sebestyén Géza közönség- ismerete egyre-másra halmozza a külföldi attrakciókat. Teszi ezt a város színházában, a város pénzén, a város tudtával és beleegyezésével. A polgár- mester ankétot hirdet a külföldi vendég- járások ellen és a város portáján a bérlő színigazgató az, aki fittyet hányva minden hazafias és kultúrvonatkozás- nak, válogatás nélkül bocsátja színpadára a világot járó külföldieket, hatósá-gi segédlettel intézvén merényletet nemcsak a közönség zsebe, hanem a törvényhatósági bizottság ellen is, amely érzésében, gondolkodásában, mindig és mindenek felett magyar. Ezért kár Sebestyénnek milliárdos zenekari szubvenciókat juttatni, kár a fővárosi házinyomdában nyomatni a külföldieket hirdető plakátokat, a színházi és ruhatári jegyeket. Ha a főváros olyan szerencsétlen, hogy végzeip a Városi Színház birtokával verte meg, akkor túlmenően Sebestyén Géza tiszteletreméltó üzleti érdekein vannak a színházában bizonyos kötelezettségei a magyar színművészeltel és a magyar színpadi szerzőkkel szemben. Az Uj Budapest ankétje a gyorsvasul ügyében Sztrókay István, Petirovácz Gyula, Búd János és Schiffer Miksa nyilatkozatai a gyorsvasat megépítéséről — Elsőnek a pályaudvarokat összekötő hálózatot akarja Schiffer megépíteni — A kereskedelmi minisztériumban egy angol tőkecsoport szintén ajánlatot tett a gyors vasút megépítésére Nemzetközi pályázatot a gyorsvasul megépítésére! — Az Uj Budape-st tudósítójától — A városházán érthető feltűnést keltett Schiffer Miksa vállalkozó azon ajánlata, hogy ötvenéves koncesszió esetén, amelynek keretében az első tíz évben beváltási jogot biztosítana a fővárosnak, hajlandó lenne a budapesti gyors- vasutat megépíteni. Az illetékes városházi tényezők még nem kezdtek hozzá az ügy tanulmányozásához, maga a probléma azonban a napisajtóban állandó megvitatás tárgya, olyan hangok hallatszanak, hogy a fővárosnak magának kellene a vasutat megépíteni és ily nagyértékű koncessziót nem szabad kiadni a kezéből. A vélemények és álláspontok tisztázása céljából szükségesnek tartottuk a gyorsvasút problémájának néhány tényezőjét ebben a kérdésben megszólaltatni, már most leszegezzük azonban azon álláspontunkat, hogy a főváros mai anyagi helyzetének ismeretében lehetetlenségnek tartjuk, hogy a vasutat maga a város építse meg, akár saját anyagi erejéből, akár új kölcsön felvétele útján. A fővárosnak a mindenesetre nagy értékű koncessziót megfelelő biztosítékok és garanciák nyújtása esetén ki kell adnia a kezéből olyképpen azonban, hogy a beváltás lehetőségét magának mindenesetre fentartsa és egyébként is a legszélesebbkorü ellenőrzési jogot biztosítsa. Arravaló tekintettel, hogy a fővároshoz a villamos vasutak fejlesztése kapcsán az elmúlt évtizedben több ajánlat is beérkezett, nemzetközi pályázat kiírását tartjuk szükségesnek a gyorsvasút megépítése és üzemben tartása céljából. Egészen bizonyos, hogy azok a nagy külföldi cégek, amelyek, hogy csak Európában maradjunk, a londoni, a hamburgi, a berlini és a párisi gyorsvasutat építették és állandóan-fejlesztik, a főváros forgalmi adatainak ismeretében szívesen jönnek Budapestre, ha itt megfelelő vállalkozási alkalmat találnak. Más lapra tartozik, de már most le kell szegeznünk azon álláspontunkat is, hogy az építkezés finanszírozása nem lehet áruhitel, mint az túlnyomó részben a Talbot- féle kölcsönnél is történik, hanem a hazai vasiparnak kell az egész munkálatot biztosítani, olyképpen, hogy a vállalkozó részéről maga az építés egyszerű financiális művelet lenne. Ami pedig az előmunkálati engedélyt illeti: vagy mindenkinek, vagy senkinek ! * Erről a nagyfontosságú kérdésről Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő, a Keresztény Községi Párt vezető tagja a következő nyilatkozatot adta az Uj Budapest munkatársának :- Kétségtelen, hogy a földalatti gyorsvasút kiépítése egy fejlődő nagy város életében előbb-utóbb bekövetkező szükségesség. Budapest belterületén a földfeletti villamos tényleg annyira túl van terhelve és az autó- és gyalogközlekedést oly mértékben akaái o za, hogy előrelátó városgazdaság előtt kívánatossá teszi a földalatti villamos vasúthálózat bizonyosmérvű kiépítését, szem előtt tartva természetesen a főváros érdekeit Ez érdekek részben abból állanak, hogy a Beszkárt-ban reprezentált óriási tőkék a földalatti vasúthálózat kiépítése útján ne vesszenek el, másrészt, hogy a kiépítendő földalatti vasúthálózat a főváros részére a legelőnjm- sebben álljon rendelkezésre. A vonalakat úgy kell vezetni a föld alatt, hogy a belterületen lévő földfeletti villamosvasútak fokozatosan szűnjenek meg, a hangsúly viszont az építkezéseknél ott legyen , hogy a gyorsvasút segítségével a közeli környék lakossága minél kényelmesebben jöhessen a fővárosba. —- Schiffer Miksa ajánlata az én megítélésem szerint örvendetes jelenség, mert azt mutatja, hogy Schiffer Miksa után más vállalkozók is megérettnek látják a helyzetet arra, hogy Budapesten a gyorsvasút kiépüljön, mert mint a fővárosi kislakásépítő akciónál láthattuk, jóllehet ez akció előtt a főváros képtelen volt megfelelő anyagi eszközöket a bankoktó lakásépítés céljaira, szerezni, a Kereskedelmi Bank ajánlatának benyújtása után tömegével érkeztek egyéb bankoktól és vállalkozóktól ajánlatok kislakások építésére és éppen e verseny juttatta a főváros vezetőségét abba a helyzetbe, hogy a Kereskedelmi Bank eredetileg magas ajánlata lényegesen enyhébb feltételűvé vált. — Meggyőződésem, hogy Schiffer Miksa kötelező ajánlatot a főváros részére a jelen pillanatban nem tehetett, mert amennyiben tett volna, ez azt bizonyítaná, hogy Schiffer Miksa ajánlatát nem lehet komolyan venni. Komoly vállalkozó erre a magyar viszonyok szerint gigantikus méretű munkálatra ajánlatot csak az esetben tehet, amennyiben megelőzően a szükséges műszaki előtanulmányokat elvégezte, hogy ennek alapján a pénzügyi számításokat megejthesse és meggyőződjék arról, vájjon a befektetett tőke megfelelően jövedelmez-e a vállalatnak. Minthogy Schiffer Miksát jó vállalkozónak tartom, kizártnak kell vennem az ajánlatát és úgy gondolom, hogy Schiffer Miksa — éppen mert jó vállalkozó, — egyelőre az előmunkálatok elvégzésére kér a fővárostól koncesz- sziót. Egy ilyen koncesszió nyújtása Schiffer Miksát privilegizált helyzetbe juttatná, mert lehetetlenné tenné, hogy más vállalkozó a kérdéssel foglalkozzék és a tanulmányok alapján a fővárosnak Schiffer Miksánál esetleg kedvezőbb ajánlatot tehessen a földalatti gyors vasút kiépítésére és annak üzembevételére vonatkozólag. Éppen ezért a főváros érdekében lévőnek tartom, hogy éppen úgy, mint ahogy »Schiffer Miksának előmunkálati engedélyt fog adni, adjon minden más bel- vagy külföldi csoportnak ugyancsak engedélyt az előmunkálatokra, hogy az ilv módon kialakuló egészséges versenyből a főváros közönségére tényleges haszon származzék. Csak egy ilyen verseny révén lehet a fővárosnak a lehető legnagyobb előnyt biztosítani. Nem utolsó szempont az előtanulmányok elvégzése után a beérkező ajánlatok elbírálásánál a pénzügyi megbízhatóság megítélése. Hallomásom szerint Schiffer Miksa amenkai tőkével gondolja a vasút megépítését keresztülvinni. Ezzel szemben a magam részéről szívesebben látnám ez építkezésekbe angol tőkének a bekapcsolódását, annak az angol tőkének, mely a háború után Magyar- országgal szemben eddig is annyi jóindulatot tanúsított. E szempont nem utolsó, ha a politikai velejárókat is figyelembe vesszük. Elég talán itt a Rothermere-akcióra utalnom, melynek eredményessége annyira érdekünk és kimélyítése inkább várható, ha minél nagyobb mértékben van nálunk az angol tőke érdekelve. — Összegezve az eddig mondottakat, legfontosabbnak azt tartom a jelen pillanatban, hogy a főváros vezetősége Schiffer Miksának semmi körülmények között ne adjon előmunkálatok elvégzésére kizárólagos jogot. Minden egyéb szempont — mint amüyen a Beszkárt érdeke, a pénzügyi és egyéb rátermettség elbírálása — osak akkor
