Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-02-25 / 8. szám
I rr.r mmwrsr 1928 február 25 ÁEItirlsiisirálc és álBiírlapok st Városházán Halász Alfréd megdöbbentő adatai a főváros Közgyűlésén a sajiödzsungelről, amely fejőstehénnek nézi a fővárost — Rejtélyes kőnycmatosok, amelyek a fővárossal való minden kapcsolat nélkül kapnak 100 milliókat - Kik azok a bizottsági tagok, akik álbiriapok városházi szubvencióját járják ki? Szigora rendszabályokat a zugsajtó megfékezésére! — Az Uj Budapest tudósítójától. — A sajtóban az Uj Budapest volt az első, amely szót emelt bizonyos anomáliák és visszaélések ellen, amelyek egyes bizonytalan sajtóorgánumok és magukat hírlapíróknak nevező, foglalkozásnélküli egyének részéről felmerült. Akkori akciónknak, amely elsősorban a főváros által rendezett bankett elmek és fogadásoknak az álhíiiapírók által történő megroha- nását tette szóvá, megvolt a kellő foganatja, mert Zilahy Dezső, az Idegenforgalmi Hivatal igazgatója cikkeink óta kétszer is megnézi, hogy kiket hívjon meg ezekre a hivatalos ünnepségekre. Az az általános elkeseredés, amely úgy a Városháza vezetőségét, mint a bizottsági tagokat ezekkel a sajtó- huligánokkal szemben eltölti, érdekes és nagyf ont ossága interpellációban robbant ki a főváros szerdai közgyűlésén. Halász Alfréd, a szociáldemokrata párt községi frakciójának egyik legképzettebb és legértékesebb tagja terjesztett be interpellációt a ' városházi sajtóállapotokról, olyan adatokat hozva köztudomásra, amelyek noha régi fájdalmas sebei a városházi újságíróknak, mégis nagyobbrészben ismeretlenek a törvényhatósági bizottság és a nagyközönség előtt. Halász Alfréd interpellációja megdöbbentő képet fest azokról a visszaélésekről, amelyeknek szinte kizárólag a Városháza a szenvedő alanya. Álhírlapok, a nyilvánosság kizárásával időnként megjelenő állítólagos folyóiratok, kő- nyomatosok, amelyek a napilapoknak nem kellenek, díszelegnek ebben az ingo váriban, hogy azokról az illusztrált »világlapokról«, amelyek noha idegen nyelveken nyomódnak, az ország határain túl sohasem jutnak ki, ne is beszéljünk. Egy momentumot keli megállapítanunk, mielőtt az interpellációnak a Fővárosi Gyorsiroda által készített hivatalos gyorsírói feljegyzését közölnénk, nevezetesen azt, hegy a Városházán felelős tényezőnek kell kezébe vennie az összes sajtóügyeket, amely a fővárosnál állandóan dolgozó hivatásos újságírók bevonásával rendet teremt a mai káoszban. Ennek a szervnek hatáskörébe, kell hogy kerüljön bármilyen a sajtóval összefüggő erkölcsi vagy anyagi természetű fővárosi kérdés. Ez a szerv ki kell hogy kérje mindenesetben a fővárosi újságírók vélemé- nyét, esetleg olyan formában, hogy a Városházán dolgozó újságírók delegáljanak ehhez a szervhez néhány kitűnő újságírót, akik évtizedek óta dolgoznak a Városházán és tisztában vannak a sajtónak azon vadhajtásaival is, amelyek ma, mint azt Halász Alfréd igen helyesen jegyezte meg: fejős tehénnek nézik a fővárost. Itt közöljük a szerdai közgyűlésnek a Halász-féle intexpellációra vonatkozó részét : Halász Alfréd : T. Közgyűlés ! Az ország minden közül elének kötelessége támogatni minden olyan törekvést és intézményt, amely a kultúrát és fejlődést szolgálja. Minthogy az ország első legnagyobb közülete, első törvényhatósága a budapesti, a kultúra terjesztésének és a kultúra fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze és előmozdítója a sajtó, helyesnek és természetesnek találom, hogy a főváros tőle telhetőleg támogassa is a sajtói. Erre a célra a tanács a folyó évi költségvetésben újság- és sajtókiadások és propagandakiadások címén főbb mint százezer pengőt irányzott elő. Ezen összeg terhére esetről esetre történnek az utalványozások, aszerint, hogy melyik ügyos tály vagy a főváros önálló intézményének vezetője, esetleg a polgármester úr illetékes arra, hogy ebből az alapból fedezze a hirdetések és kommünikék díjazását s ennek az összegnek terhére történik az átalányok kiutalása is. A költségvetések természetrajzához tartozik, hogy azok mindenkor a többségi pártok mentalitását tükrözik vissza és így bár a költségvetések tételei különböző retortákon mennek keresztül, végeredményben a bevételek és kiadások nem a dolgozók széles rétegeinek érdekeihez simulnak. Fontos kulturális és szociálpolitikai szükségletekre vagy egyáltalában nem, vagy csak igen redukált mértékben tudott a tanács fedezetet kimutatni akkor, amikor kevésbé fontos célokra ilyet bőségesen találunk. Nem kívánok ezúttal a költségvetési részletekbe bocsátkozni, csak megállapítom, hogy iskolák és lakások készítésére, iskolai orvosok szaporítására, napközi otthonokra, szegényházak és kórházak létesítésére, munkanélküliek támogatására és egyéb fontos és égető kérdéseknek kedvező megoldására nem talál elegendő pénzt, ellenben sajtókiadások címe alatt igen sokszor jut sok-sok millió olyanoknak, akiknek működési tevékenysége ezt egyáltalán nem indokolja. Előrebocsátom, hogy nem a sajtókiadásokra és idegenforgalmi propagandára kiadott összegek nagyságát kifogásolom, hanem azoknak felhasználási módját és elosztási arányát. Ezen a téren súlyos panaszok vannak, amelyeknek orvoslása érdekében a közgyűlésnek, a tanácsnak, sőt a legális sajtónak is össze kell fognia. Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy egyes lapok a fővárost jámbor fejősteheneknek nézzék.. . Horváth Károly: Csak üszőnek. Halász Alfréd: .. .meg kell szüntetni a jelenlegi állapotot, hogy a főváros érdekeivel minden kapcsolatot nélkülöző és a nyilvánosság teljes kizárásával megjelenő sajtótermékek az adózók pénzéből nagyösszegü támogatást kaphassanak csak azért, mert vannak jó összeköttetéseik. A fővároshoz nap-nap után tömegével érkeznek kérvények, valamint személyes protektorok, kik sajtójuk számára támogatást kérnek. Megelégszenek azonban hirdetések feladásával is. Annak ellenére, hogy tudomásom szerint az illetékes körök is undorodnak attól a csúnya állapottól, amely ezen a téren tapasztalható, a polgármester úr mindezideig vagy nem tudott vagy nem akart kellő eréllyel szembeszállni ezekkel a törekvésekkel és nem számolt le ezzel a kényes problémával. Ebből a díszcsoportból néhány szerény szálat legyen szabad letennem a közgyűlés asztalára. Előrebocsátom, hogy nem a napisajtóról, hanem havilapokról és folyóiratokról vau szó. így az idegenforgalmi hivatal által szubvencionált lapok között szerepel a Középeurópai Lloyd. Horváth Károly: Harold Lloyd hivatalos lapja. (Derültség.) Halász Alfréd : A lap szórványosan jelenik meg, néha néhány hónapos kiesésekkel is négy oldalon, az utolsó oldalon rendesen német nyelven. Külseje megfelel az újságírói szabályoknak, azonban nincs megfelelő publicitása idegenforgalmi szempontból és a főváros érdekei szempom jából tehát teljesen jelentéktelen. Mégis az elmúlt esztendőben igen tekintélyes számú milliókat kapott hirdetésekre és propagandára. Egy másik lap, amely tavaly jub- leált, a Detektív című újság. A tanács ebből az alkalomból 20 milliót utalványozott ki ennek a lapnak. Szabad volna érdeklődnöm, hegy milyen becsületes érdemei vannak ennek a lapnak akár idegenforgalmi szempontból, akár a főváros egyéb érdekeinek propagálása szempontjából. Igen jó kiállításban jelenik meg havonként a Weltkurir című képes folyó irat. Elterjedtsége és idegenforgalmi jelentősége egyáltalában nincs arányban azokkal a súlyos összegekkel, amelyeket az idegenforgalmi hivatal ennek a lapnak juttat. A főváros speciális érdekei szempontjából alig van jelentősége, fővárosi ügyekkel nem is foglalkozik. A főváros jelenleg négy kőnyomatost szubvencionál, összesen 32.120 P évi összeggel. Ezeknek egyike a lapkiadók által elismert félhivatalos kőnyomatos. Két másiknak is van némi fővárosi vonatkozása, amennyiben fővárosi ügyeket is hoz, bár ilyen értelmű értékéről lehetne beszélni. A negyedik, a Magyar Kurír havi 500 pengőt kap a fővárostól anélkül, hegy akár csak véletlenül is foglalkoznék városi ügyekkel. Vájjon ki lehet a patrónusa ennek a lapnak, aki ezt a kis támogatást ki tudta eszközölni? Én itt csak néhány jellemző adatot soroltam fel és korántsem merítettem ki azt az adatkészletet, amely rendelkezésemre áll. Nem is a legsúlyosabb eseteket soroltam fel, mert vannak még ennél kirívóbbak is. A megnevezett lapok zsurnalisztikái értékét nem kívánom itt sem csökkenteni, sem kétségbe vonni, de le kívánom szögezni azt, hogy a főváros adózóinak pénzéből súlyos milliókat áldoznak ilyen célokra, mikor fontos célokra ilyen nem jut, holott e lapok működése várospolitikai, kulturális és idegenforgalmi szempontból egyáltalában nem jogosult. Kétségtelen, hogy vannak régi, érdemes múlttal bíró város- politikai lapok és vannak újabbak is, amelyek működése és létezése nem kifogásolható. Vannak azonban úgynevezett olyan várospolitikai lapok is, amelyek már indulásuknál is a főváros bőrére spekuláltak- és egész működésük ebben merül ki. Vannak laptulajdonosok és szerkesztők, akiknek csak annyi közük van a hírlap íráshoz, a sajtóhoz és a fővároshoz, hogy ilyen címeken igen tekintélyes összegeket kapnak időről időre a fővárostól és a város vezetősége tűri és lehetővé teszi, hogy ez az állapot fenmarad- hasson és hogy alkalmi vagy álhirlap- írók az ismeretlenség ködében vegetáló lapjaik révén ilyen állandó támogatást kaphassanak, nagy summákat vehessenek fel, amelyeknél sokkal fontosabb és hivatottabb célokra a főváros megfelelő fedezetet nem tud kimutatni. Ez egyike a legsúlyosabb pazarlásoknak, melyeket a főváros pénzével el lehet követni. Vannak külföldi lapok, amelyek néha úgynevezett magyar számot adnak ki és a megjelenés után a lap budapesti képviselői elég szép összegeket vágnak zsebre magyar barátságuk ellenértékéül. Egyes lapok pedig hajdani dicsőségük emlékéből élnek ma, amikor ez a dicsőség már régen a múlté és elmerült a múlt homályába. A hirdetések terén is van anarchia. Elismerem, hogy a főváros üzemei közül vannak többen, amelyeknek szükségük van a reklámra és propagandára. Ezek közé tartoznak a fürdők és az ásványvízforrások, így a Harmat-víz. De akkoi;, amikor a leglaikusabb hirdető fél is számol azzal, hogy célját csak úgy tudja elérni, ha megfelelő pubiieitású és olyan körben terjesztett lapoknál hirdet, amelyek ezt a célt szolgálni tudják, akkor ugyanezt a gondolkodást a fővárostól is el lehetne várni. Könnyelműség azonban hi de-íéseket leadni olyan lapokban, amelyek csak egészen szűk körben ismeretesek és amelyeknek tevékenysége kimerül abban" hogy időközönként bizonyos urak arcképét, életrajzi leírásait adják, vagy egyéb személyes vonatkozású működést fej tenek ki. Már pedig az említett hirdetéseket ott láthatjuk a nyilvánosság előtt teljesen ismeretlen lapokban is. Ezt az állapotot tehát meg kell szüntetni. Egy lap került a kezembe, amelynek igen praktikus berendezkedése van. Emlékszem a fregolikabátokra, ha esik az eső, akkor gummis felét lehet kifelé fordítani ha szép idő van, akkor a szövet felét és egészen szépen pótolja a felöltőt. Ez a lap is ilyen. Horváth Károly : Mi a címe ? Halász Alfréd : Ennek két lapcíme és két feje van. Ki lehet fordítani, is aszerint, hogy milyen célra kívánják használni. Ebben alapban két hi"detés jelent meg, két versenytárgyalási hirdetmény. Kétségtelen, hogy a verseny- tárgyalási hirdetmények sikerének egyik legfontosabb előfeltétele, hogy megfelelő pubiieitású helyen legyenek hirdetve, hogy ha a főváros valami célra versenytárgyalást hirdet, annak eredménye is legyen. Horváth Károly : Mi a címe? Melyik lap az? Halász Alfréd : Annak ellenére, hogy igen drága mulatság, ezt az áldozatot meg kell hozni, mert a verseny- tárgyalások eredményes lefolytatásánál ez fontos. Ebben a lapban 1928 január 10-iki dátummal a következő két hirdetés jelent meg. Az egyik hirdetményt november 24-én, a másikat december 14-én bocsátotta ki a tanács. Az egyik január 3-án, a másik január 4-én járt le. Horváth Károly : Ez a tanács. Halász Alfréd : A főváros tehát feladja a hirdetést novemberben, megjelenik január 10-én, a versenytárgyalás pedig lejárt január 3-án és 4-én. Tudvalevő, hogy a fő-város hirdetéseit semmilyen lap ingyen nem közli, ennek megvan a búsás ára. Ha tehát ilyesmi megtörténik, akkor eznagyon rossz tréfa. Annál rosszabb, hogy az ilyen költségekkel jár, mert ezeket a költségeket a főváros adózói fizetik. Horváth Károly : Milyen lap az ? Halász Alfréd : ... amikor fontos és szükséges dolgokra nincs pénz. Tisztelt Közgyűlés ! Egész legendák keringenek a főváros folyosóin arról, hogy micsoda tülekedés van a sajtókérdésekben bizonyos la vök részéről. Valóságos dzsungel ez. Ebben a dzsungelben pedig sürgősen rendet kell teremteni. Egyelőre ennyit láttam szükségesnek a közgyűlés színe elé hozni. Vagy könnyelműség és felületesség, vagy pedig még ennél is súlycsaabb mulasztások teszik lehetővé ezt az állapotot. Sürgős vizsgálatra és szigorú kíméletlenségre van szükség. És én remélem, hogy a polgármester úr ezúttal hajlandó lesz kemény kézzel belenyúlni ebbe a darázsfészekbe, tekintet nélkül arra, hogy bizonyos lapoknak kik a protektorai. Bibithi-Horváth János : Bizottsági tag I Halász Alfréd : Ha pedig a polgár- mester úr ismert szubtilis érzékenységénél fogva . . . Horváth Károly : Kik azok a bizottsági tagok ? (Zaj.) Halász Alfréd : . . .gyermeteg, békét szerető lelkületűnél fogva irtóznék attól, hogy kemény kezzel nyúljon bele ebbe a kérdésbe, nagyon kérném, bízza meg a főváros egyik tisztvise^- jét, hogy kellő eréllyel teremtsen rendet ebben a kérdésben. DÁN ADRIÁN festéknagykereskedő Budapest, Vili., Kíssíáció-u. 5. sz. IEl EFüN : J. 312-59. Mindennemű {estékáruk és lakkok megbízható beszerzési forrása
