Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-02-25 / 8. szám

V. évfolyam 8, já,zám 8,ázá\ Budapest, 1928 február 25 UJ BUDAPEST Előfizetési árak.: Egész évre ...................................................... 30 pengő Fé l évre..................................................................15 pengő Egyes szám ára 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV-, Dalmady Győző-utca 3. Telefon: Teréz 296-56 1‘ostatakarékp. chequeszámla : 30913. Utravaló Néhány nap múlva hosszú útra kél a főváros közönségének küldöttsége: Newyorlcba mennek a polgármester és a pártok vezérei, hogy Kossuth Lajos tengerentúli szobrának leleple­zésén lobogtassák a magyar főváros háromszínű zászlaját. Egy egész világrész fog figyelni azokra a sza­vakra, amelyekkel Budapest polgár- mestere üdvözli majd a Kossuthot be­fogadó szabad és nagy nemzetet, ne­künk pedig, a kik itthon maradunk, minden érzésünk, gondolatunk és fáj­dalmunk ott fog lengeni a szobor körül, melynek nemesívelésű hom­lokát szabadon csapkodja az Atlanti Óceán friss szele. Egy letiprott ország minden kese­rűségét, egy ezeréves porig sújtott nemzet minden vergődő lázadását viszik magukkal a szabad és büszke Újvilágba? Budapest képviselői. Büszkék vagyunk rájuk, akik kezet fognak fogni a világhatalmas köz­társaság elnökével és irigyeljük őket, akiknek a sors különös kedvezéséből történelmi jelentőségű mód és alka­lom adatott arra, hogy a Trianontól sújtott csonka ország golgotás sebeire hívják fel annak a népnek a figyel­mét, amely két tenger végtelenbevesző határai között csak annak a Kossuth Lajosnak szavaiból ismerte meg, hogy letiport és megalázott nemzetek is van­nak a világon, akinek liérőszi mi­voltát most szoborral ünnepük Ame­rikába szakadt véreink. Azt már tudjuk, hogy mit visz Ame­rikába a főváros küldöttsége, de nem tudjuk, hogy mit fog onnan hozni. Mit fog érezni a »keresztény demo­krácián vezére annak az Amerikának a 'földjén, ahol minden kényszertől felszabadítottam uralkodik az igazi népakarati Mit fognak látni a buda­pesti tirak a newyorki városházán, amit idehaza is megválósítandónak tartanaid Túl az ünnepléseken és banketteken, micsoda reális ered­ménye lesz Budapest számára az amerikai útnak % Szeretnők, ha a főváros Amerikába menő küldöttsége nemcsak a szobor­leleplezési ünnepségre menne ki, ha­nem megnézné azokat a kommunális alkotásokat is, amelyeknek megszem­lélése új gondolatokat ébresztene az urakban. Jól tudjuk, hogy ami meg­szokott dolog a gazdag Amerikában, lehetetlen álom a koldus Budapesten, de lehetnek és vannak módok r eszmék, amelyek egyképpen megvalósíthatók úgy a végtelen lehetőségek földjén, mint akeleteurópai kis város krajcá- ros költségvetésében. Hisszük, hogy ebből a szempontból is hasznos és eredményes lesz a newyorki utazás. Ha a gazdagon felszerelt amerikai kórházakat látják a küldöttség tagjai, eszükbe juthat a Rókus ezer borzalma, és ha a newyorki polgármester szo­morúan fogja kijelenteni, hogy nekik nincs strandfürdőjük, akkor eszükbe juthat a Széchenyi-strandfürdő. Tündérkertté szépül a gellérthegyi Citadella Két héten belül megkezdődik a sikló megépítése — Modern tetőzettel látják el a várudvart, árkádos folyosók létesülnek, óriási terraszt építenek — Nem kétséges a Fürdőváros Egyesület mögött álló tőkecsoport bonítása Biztosítva van a balneologiaí világkongresszus sikere — Az Uj Budapest tudósítójától. — A főváros szerdai közgyűlése meg­szavazta a Budapest Fürdőváros Egyesülettel a gellérthegyi Citadella átengedésére kötendő szerződés ügyét és.ezzel az 1929-re Budapes­ten összehívott nemzetközi balneo- logiai és idegenforgalmi kiállítás előkészítése a produktiv munka stá­diumába jutott. Hónapokig húzó­dott ennek az ügynek elintézése a főváros törvényhatóságánál és a késedelem annál feltűnőbb volt, mert kicsinyes és krajcáros szem­pontok nehezen illeszthetők egy olyan nagyarányú koncepció elbírálásába} amely koncepció elsősorban magának a fővárosnak jelent minden tekintet­ben kiváló értékeket, másrészt pedig országos szempontból az ország­nak a külföld előtt való megismer­tetése szempontjából egészen új helyzetet teremthet és megfelelő adminisztrálás esetén tényleg meg­vetheti az alapját a magyarországi idegenforgalomnak. József Ferenc dr. királyi herceg} aki a Budapest Fürdőváros Egyesü­let élén áll, hosszú idő óta tanulmá­nyozta Budapest fürdőügyeit és az idegenforgalom problémáit és most, mikor az ezzel kapcsolatos koncep­ciózus munka megkezdődik, első­sorban József Ferenc dr. királyi herceg érdeméül kell tekinteni, hogy az idegenforgalmi kiállítás megtar­tása nem bukott el a kicsinyes szem - szögek súrlódásában. A főváros vezetősége részéről Folkusházy La­jos alpolgármester a kérdés letár- gyalásánál ugyanígy felismerte a fürdőügyi és idegenforgalmi elgon - doláshoz f űződő érdekeket és állás - foglalásával, döntően beleszólt a probléma elbírálásába. A közgyűlési hatáLozat alapján a Citadellára vonatkozó szerződés megkötése már csak néhány nap kérdése, tekintettel azonban arra, hogy a Fürdőváros Egyesület mö­gött álló tőkeérdekeltség boni- tása — amit a szerződés alap­feltételéül jelöltek meg — nem két­séges, a Gellérthegy átalakításával kapcsolatos munkálatok két héten belül szintén megkezdődhetnek. A munka sorrendjét és a teendők el­végzését, valamint a fokozatos programmot a Budapest Fürdő­város Egyesület vezetősége részé, rcl az Uj Budapest munkatársa előtt az alábbiakban ismer­tették : — Az érdemleges munkához most már haladéktalanul hozzá- kezdtünk. A főváros közgyűlése Folkusházy Lajos alpolgármestert hatalmazta fel a szerződés aláírá­sára. Folkusházy nyolc napra el­utazott s ha visszatér, azonnal meg­történik a szerződés aláírása, még­pedig annak az új tőkeérdekeltségnek az exponenseivel, amely most a Buda­pest Fürdőváros Részvénytársaság keretei közé bevonul. Ez az érdekelt­ség biztosítani fogja a fővárossal szemben mindazokat a kötelezett­ségeket, amelyeket a szerződésben a Budapest Fürdőváros Egyesület a főváros közönségével szemben vállal. — A gellérthegyi munkálatok között elsősorban a sikló megépí­tése valósul meg. A közigazgatási be­járást a közlekedési bizottság által elfogadott tervek alapján két héten belül megtartják, a pályát már ki­jelöltettük és a földmunkák azon­nal megkezdődnek. Ezzel egyidő- ben kiírjuk a pályázatot a sikló gépberendezésének szállítására. A sikló megépítése nyolc hónapi mun­kát vesz igénybe, tehát ez év végén a sikló már üzemképes állapotban lesz. — Ami a Citadella átalakításá­nak munkálatait illeti, ennél is első helyen a földmunka áll. A Citadellából harminckétezer köb­méter földet kell kitermelni és érde­kes, hogy a Citadellának, tehát az épületnek belsejében, a várudvaron hatalmas sziklák vannak, amelyeket le kell repeszieni. A sziklák négy méter magasságban foglalják a he­lyet a várudvaron, de ezenkívül újabb négy méterrel, tehát az utca színvonaláig kell mélyíteni a talajt, hogy a nyolc méter magas gyógy- terem építészeti terve megvalósít­ható legyen. A Citadellából kiter­melt földtömeget az épület előtt lévő terület hepehupás -részeinek platószerű kiképzésére és a parkí­rozásra használjuk fel. — A Citadella várudvarát mo­dern tetőzettel látjuk el és a kellő megvilágítású terem így elsőrangúan alkalmas lesz a kiállítás céljaira. A tető felett séta- és kilátóhelyet rendezünk be, a várudvar másik részét pedig parkírozzuk és a Cita­dellának azzal a részével, ahol je­lenleg a katonaság lakik, árkádos folyosóval kötjük össze a várudvart. A katonaság által jelenleg lakott- részeket éttermekké, kávéházzá, az épület előtt 'pedig terrasszá alakítjuk át. Ugyanott lesz egy kisebb elő­adó-terem is, ahol a kongresszuso­kat tartják, ugyanott kisebb hang­versenyeket is lehet rendezni. — A Citadella belső átalakításá­nak munkálatai természetesen szin­tén hosszabb időt vesznek igénybe, a földmunkák hat hónapig tartanak, az átalakítási és installációs mun­kák pedig nyolc hónapot igényelnek. A főváros törvényhatósága által okozott késedelem kétségtelenül nehéz problémák elé állítja a társa­ságot, azonban a helyzet még így sem olyan súlyos, hogy a kiállítás idejére fokozott munkával ne le­hetne elkészülni. Egészen bizonyos, hogy a kiállítás idejére készen le­szünk és 1929 május hó 15-én meg lehet nyitni nemcsak a Citadella termeit és épületét, hanem magát a fürdőügyi és idegenforgalmi ki­állítást is. így aztán bátran fogad­hatjuk a külföldet és ez a helyzet Budapestre és Magyarországra ta­lán egyaránt kedvezőbb lesz, mint ha a kiállításra felkészült harminc­negyven külföldi államot arról kel­lett volna értesíteni, hogy a kiállí­tást nem tudjuk megtartani. József Ferenc dr. királyi herceg nagyméretű munkásságán felül a Citadella átépítése ügyében elisme­rés hangján kell megemlíteni Szviezsényi Zoltán miniszteri taná­csost, akinek nem csüggedő lelke­sedése, páratlan energiája jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gyönyörű terv most már a komoly megvalósulás stádiumába jutott és a budapesti Gellérthegy a szó szo­ros értelmében dísze lesz nemcsak a fővárosnak, hanem egész Magyar- országnak is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom