Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-02-04 / 5. szám
4 1928 február 4 lunrmAVFST Újra felmérik a földalatti Budapestet Nopcsa Ferenc báró, a Földtani Intézet igazgatója nyilatkozik a gellérthegyi sikló építéséről, a kelenföldi keserüsó-forrásokról és a főváros új geológiai térképének elkészítéséről — Az Uj Budapest tudósítójától. — Dolgozó szobájában az Íróasztala és a telefonkészülék mellé állíttatta betegágyát Nopcsa Ferenc báró, a Magyar Királyi Földtani Intézet világhírű igazgatója. A báró beteg, periodikus gyomoridegessége újult fel, amelyet az albán hegyek között tudományos geológiai munkálkodásban töltött hosszú évek idején szerzett. Az ablakból a hóval letakart Városliget és Stefánia-út acélos fehérsége látszik, bent, a jól fűtött szobában azonban folyik a csöndes, de intenzív tudományos munka, mert Nopcsa Ferenc báró betegen is dolgozik. A paplanára kézirajzzal finoman kidolgozott nagy térképszeleteket terített, a térkép adatait és kidolgozását ellenőrzi. — Látja, kérem, — mondja a báró, — éppen a főváros számára készíttetek egy nagyon jelentős és iij térképet. Budapest új geológiai térképét készítjük el. A térképnek az a gyakorlati előnye lesz, hogy teljesen pontosan feltünteti Budapest területének és egész környékének talajrétegeződését, aminek elsősorban az építkezéseknél látják majd nagy hasznát, mert ha az építészmérnök kezébe veszi, azonnal tisztában van annak a pontnak talajviszonyaival, ahol épületet akar emelni, tehát tisztában van azzal is, hogy az építkezés megkezdése előtt milyen alapozási munkálatokat kell végeznie. Ennek a térképnek segítségével könnyen elkerülhető lesz az olyan eset, ami például a Földtani Intézet épületének emelésénél történt, hogy tudniillik, az épület egyik része egy hajdani szemétdomb, tehát puha talaj fölé épült, aminek az lett a következménye, hogy az épületnek az a része megingott. De szüksége lesz a fővárosnak erre a térképre a téglagyárak és kőbányák engedélyezésénél, hasonlóképpen a keserűvízforrások megállapításánál és az artézi kutak fúrásánál is. A főváros új geológiai térképét huszonötezerszeres méretben készítjük el. A báróhoz minden pillanatban belép valaki. A dolgozó- és betegszobája előtt érdekesarcú fiatalember áll őrt, a báró Izmaelnek szólongatja, albánul beszel vele és mint mondja, Izmáéi egy előkelő albán embernek a fia, akit néhány héttel ezelőtt táviratozott fel Budapestre, hogy ő mellette titkári szolgalatokat teljesítsen. Ezenkívül természetesen magyar titkára is van a bárónak, sőt van még egy albán származású bizalmi embere is, akit a becsi lakasan tart, hogy az esetleges fosztogatásokkal szemben a lakásra vigyázzon valaki. — Van-e tudomása a báró úrnak arról, — kérdeztük, — hogy az utóbbi időben Budapesten az építkezéseknél sok helyen keserüsós víz tört fel a földből és az új építmények pincéiben kellemetlen módon jelentkezett? — Hozzám ilyen esetet, tudomásom szerint nem jelentettek be. Az ilyen jelenségeket természetesen csak akkor vehetem tudomásul, ha írás. ban fordulnak hozzánk és kérik a szak- véleményünket vagy közbelépést kérnek tőlünk. Legfeljebb a Kelenföld környékén fordulhatott elő ilyen eset. Ha konkrét formában bejelentenék a dolgot, azonnal geológusokat külde- nék ki. Ezután Nopcsa Ferenc bárótól a Gellérthegyen építendő sikló problémája felől érdeklődtünk. Ugyanis a főváros közlekedési bizottságában a fürdőügyi kiállítással kapcsolatos siklóépítést több bizottsági tag, közöttük Wolff Károly dr. is, azzal a megjegyzéssel ellenezte, hogy a hegy testében fúrandó siklópálya megsérthetné vagy elronthatná a Gellérthegy környékén fakadó hévízforrásokat. Ezzel kapcsolatban Nopcsa Ferenc báró a következőket mondotta : — Ez az ügy már 1926-ban a Földtani Intézet igazgatósága elé került. Az intézet egyik geológusa szakvéleményt is adott a kérdésben. Úgy emlékszem, hogy az odavezető útnak egy bizonyos magasságát kaptuk meg éppen a hévvizekre való tekintettel. Hogy mi volt ez a magasság, arra nem emlékszem, hiszen írásban úgy is le van szögezve az álláspont. Mindenesetre olyan megállapításokat tettünk, hogy ha azokat a sikló építésénél betartják, a tudomány mai álláspontja alapján a fürdők kárt nem szenvedhetnek. — Egyébként ezt az ügyet magam is rendkívül fontosnak tartottam, mert a Budapest Fürdőváros-akciót, amely az említett siklóval szoros konnekszusban van, fürdővizek nélkül Abszurdumnak tartom. Hogy a forrásokkal kapcsolatos elővigyázatosságot milyen fontosnak tartom, annak jellemzésére felemlítem, hogy a Gellérthegy aljában tervezett Mária-kápolna építése előtt az intézet egyik geológusával együtt magam szálltam ki hely szini szemlére, nehogy a forrásokat baj érhesse. Hasonlóképen magam mentem ki akkor is, mikor a keserű vízforrások tulajdonosai és az Államvasutak között bizonyos ellentét fejlődött, mert a Máv. a keserűvízforrások környékén valami építkezést akart létesíteni. — A Földtani Intézet a Gellért- kömyéki forrásokkal kapcsolatos szak- véleménynél a legóvatosabb álláspontot képviselte. A források értékéről nekem az a véleményem, hogy sokkal értékesebbek, mint amennyire azokat kihasználjuk. Ezt bátran mondhatom mert kellő reklám mellett a forrásokat nagyon sok idegennek kellene frekventálnia . A keserűvíznek az építkezéseknél való jelentkezése ügyében ezután Nopcsa báró utasítása szerint megkérdeztük Scliréter Zoltán dr. m. kir. főgeológust is, aki a következőket mondotta : — Budapest alatt nagyobb sósvíz- terület egyáltalán nem várható, ellenben igaz az, hogy helyenként gyenge keserűvizek képződnek, így például Óbuda egyik-másik részén, vagy Budaörs és Kelenföld környékén, ahol ezek a vizek az úgynevezett kiscelli ághoz vannak kötve és annak felületén képződnek. Megtörténhetik, hogy helyenként glauber- és keserűsé jelentkezik, különösen ősszel, midőn a talajvíz megszaporodik és esetleg elönti a pincéket. Ez ellen bizonyos mértékig a csatornázás révén lehet segíteni, de olyan eset is lehetséges, hogy nem jehet rajta segíteni egyáltalában. Érdekes, hogy a háború után sok volt a talajvíz egész Budapest alatt és a városnak nagyon sok pincéjében jelent■ kezett. Hogy ennek mi volt az oka> pontosan ma sem tudjuk, a legvalószínűbb azonban, hogy a vízvezetéki hálózat, amelyet a háború esztendői alatt egyáltalán nem javítottak, sok helyen megrepedezhetett és annyira rossz volt, hogy a talajba a vízvezetéki víz szivárgott át és produkálta a város alatt jelentkező nagymennyiségű talajvizet. Schréter dr. főgeológust is megkérdeztük a Gellérthegyi sikló ügyében. A sikló terveivel kapcsolatos tudományos munkát ugyanis Schréter dr. vezeti. Kérdésünkre a következő feleletet kaptuk. — A siklóra vonatkozó megkeresés után bizottság ellenőrizte a sikló terveit, még pedig speciálisan a gellérthegyi forrásvizek szempontjából. A vizsgálat után olyan szakvéleményt terjesztettünk elő az ügyben, hogy a siklónak a Duna szintje felett tizennyolc méter magasságban kell megépülnie, ebben az esetben a forrásokat semmi baj nem érheti, még akkor sem, ha a sikló a hegy testébe fúrt alaguton halad. A két kiváló tudós véleménye érdekesen világítja meg a gellérthegyi siklóépítés dolgát is és megnyugtathatja azokat, akik az építkezéstől a hév- vizeket féltik. fkyp) Reich Samu és a kórházak Az élelmiszerüzem kórházi szállításai ügyéhen ankét lesz a népjóléti minisztériumban — Az Uj Budapest tudósítójától — Múlt heti számunkban megírtuk, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részletes számításokat végeztetett annak megállapítására, hogy a Községi Élelmiszerüzem, Reich Samu üzeme, milyen árak mellett látja el a főváros kórházait. Az érdekelt iparosok és kereskedők Bélatiny Artur kamarai elnök vezetésével memorandumot nyújtottak át Fass József népjóléti miniszternek, a memorandumban összefoglalták sérelmeiket és értesülésünk szerint azóta a memorandum anyaga élénken foglalkoztatja nemcsak a népjóléti minisztert, hanem a kormányköröket általában, tehát a kereskedők és iparosok erélyes állás- foglalása előreláthatóan nem marad eredménytelen. A népjóléti miniszternek átnyújtott gondos számítások és adatgyűjtés alapján készült hosszú memorandumból közöljük az alábbi részleteket, amelyek megdöbbentően világítanak rá a községi élelmiszerüzemnek, Reich Samu üzemének, a fővárosi kórházak szállításainál tanúsított üzleti magatartására. A memorandum szerint a húsféléket és a zsírt illetőleg az árkülönbözet a nagykereskedelmi árak javára, körülbelül 12 milliárd értékű szállításnál, közel 700 millió koronát tesz ki. A tejtermékek és tojásáruk kilenc milliárd értékű szállításánál az árkülönbözet 1 milliárd 100 millió koronát mutat. A többi cikkekre, különösen a fűszerfélékre nézve teljesen pontos számításokat nem lehetett keresztülvinni. Ugyanis ezek a cikkek többé-kevésbé nem igényelnek naponta megismétlődő szállításokat és így a szállított összmeny- nyiségnek napi kvantumokra való beosztása mellett történő számítási rendszerét nem lehetett alkalmazni, azonban ezeknek a cikkeknek az összehasonlításánál is megállapította a Kamara, hogy a Községi élelmiszerüzem, Reich Samu üzeme számlázott árai a különböző időpontokban lényegesen felülmúlták a nagykereskedelmi jegyzéseket, tehát a szállított mennyiségek sokkal nagyobb árösszegeket eredményeznek, mint amilyeneket a nagykereskedelmi árakon való szállítás eredményezett volna. A Kamara számításai azzal az eredménynyel zárultak, hogy két mii liárd koronát kitevő szállításánál a fontosabb fűszerfélék a nagykereskedelemben 200 millió koronával olcsóbban beszerezhetők lettek volna. A memorandum végül összegezően kimutatja, hogy 22 milliárd korona értékű élelmiszerszállításnál a községi élelmiszerüzem, Reich Samu üzeme, számlái két milliárd koronával haladtak túl a nagykereskedelmi árakat. A miniszternek átnyújtott memorandum már a népjóléti minisztérium kórházi főosztálya előtt fekszik és a legközelebbi napokban ankéten foglalkoznak a községi élelmiszerüzem, Reich Samu üzeme »árnivelláló« hatásával. AEROSAN a leghatásosabb légtertőtlenilő készülék és folyadék, melyről a Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem közegészségtam intézete a kővetkező szakvéleményt adta ki. Az AEROSAN 2%-os oldata a különböző baktériumokat a következő időtartam alatt pusztítja el Streptococus (dyptherla) 15 perc Thyphus coli 40 » Tuberculosis Sóra lEROSAN-müvek Budapest. Vili., Német-utca 22. Ostende kávéház legkellemesebb családi szórakozó hely Tulajdonos: Cross Ödön Hirdessen az UJ BUDAPEST-ben