Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-12-22 / 50-51. szám
A nagy városi Irta: Petrovácz Gyula I iTJimnAPEsr 1928 december 22. 1929: építkezések esztendeje országgyűlési képviselő, fővárosi bizottsági tag A fegyveres és gazdasági háborúnak tiz esztendeje alatt az építkezés (szünetelni volt kénytelen és égető szükségletek kielégítését is kénytelen volt a főváros jobb időkre halasztani. A jobb idők még nincsenek itt, csak talán tűrhetőbbek, de viszont annál intenzivebben jelentkeznek a visszafojtott szükségletek, úgy, hogy a főváros kénytelen építeni. Ezek az építkezések annak tudatában kell, hogy történjenek, hogy vesztett háború után, megcsonkított országban és gazdasági krízisben vagyunk, amikor tehát a szükségleteket csak a legegyszerűbben, csak a célnak megfelelően és a legtakarékosabban szabad kielégíteni. Az épületek stílusa: az egyszerűség, igénytelenség, józanság, amely felé a mai idők minden országának építészete egyébként is törekszik. Áll ez elsősorban a bérházépítkezésekre. Ha az u. n. banképitke- zéseknél a külső megjelenésben talán túlzottan érvényesült ez az elv: a főváros saját rezsijében készülő uj bérházaknál el van találva a helyes mérték. Az elv gazdasági előnyeit pedig igazolja az az egymillió pengős megtakarítás, mely a legutóbbi bérházépítkezések eredményeként az előirányzatból rendelkezésre áll és amelyből a Németvölgyi-utón a harmadik bérház- pavillon épül fel, mint monumentuma a Széchenyi-fürdő botránya utáni előrelátó, óvatos és takarékos építési korszaknak. Lakásépítésből egyebet nem tervez a főváros a jövő év számára, ha, csak azokat az ajánlatokat nem lehet majd realizálni, amelyekkel -egyes vállalkozók jelentkeznek a városházán, akik hajlandók fővárosi telkeken háramlási jog biztosításával saját tőkéjükből építeni. Ilyen ajánlat van több és lesz még több, mire a tavaszhoz elérünk: szerintem ez ma az egyetlen járható ut a főváros számára a lakáshiány enyhítésére. Az építési tevékenység fellendítésére más tereken akarja a főváros kötelességét teljesíteni. Három uj iskolát fog építeni: a Ceglédi-utón, a Lenke-uton és a Váci-uton. Ha pedig az előirányzott kétmillió pengőt nem emészti fői Pz a három iskola, amire biztató kilátások vannak, akkor a negyediket, a farkasrétit is megkezdik még ebből a pénzből. Két templomot épit a főváros: a VT. kér. tripoliszit és a külső ferencvárosit. A főváros legújabb elhatározása szerint a kegyúri templomok építését maga kívánja végeztetni és az egyszerű keretekben tervezett templomok építési költségeit maga akarja födözni, az egyházközségekre csupán azok berendezését és felszerelését bizza. Miután a perifériákon még nagy a templomhiány, évente két egyszerű néptemplom felépítését kell még hosszú éveken át programmba venni, hogy a kegyur-főváros minden hívőnek igényét kielégíthesse. A maglódi-uti uj és nagy szere- tetház építkezése is megkezdődik a jövő évre. A tervpályázat döntése már nem soká késik, a kiviteli tervek a tavaszig elkészülhetnek és ez a ritka nagyszabású építkezés megindulhat. Esedékes a régi lóversenytéren létesülő autóbuszgarázs építkezése is. A két sikertelen tervpályázat után sikerült a fővárosnak szerencsés választással oly komoly és kiváló férfiakat megbízhatni ennek a hiagyszabásu műnek a műszaki munkáival, mint aminők: dr. Hültl Dezső építész, Mihailich Győző mérnök, műegyetemi tanárok és Bánó László gépészmérnök. A nagyszabású épülettel Összefüggő építészi, konstruktőr-mérnöki és gépészeti berendezési munkát e három elsőrendű szaktekintély együttműködése a legmegbizhatóbban, legtökéletesebben, a leggazdaságosabban és emellett a legrövidebb idő alatt fogja a főváros javára biztosítani, úgy hogy a csaknem 100 méter hosszú és minden közbenső alátámasztás nélkül 70 méter széles, hatalmas garázs a jövő év folyamán elkészülhet. Megindul a Rókus-kórház kitelepítése céljából szükséges uj nagy központi kórház építkezése is, legalább a tervezési munkával. Itt a helykérdésben vannak még tárgyalások. A régi gázgyári telket még ötemeletes kórházi épülőt esetén is kicsinynek mondják az orvosok, úgy hogy a leghelyesebb lesz visz- szatérni az eredetileg már erre a célra predesztinált Kerepesi-uti telekre, amely korlátlanul nagy, bármekkora kórház elhelyezését és jövő bővítését megengedi és az autó korszakában már nem is fekszik messze a város centrumától. A tervezett, kerületi népfürdők közül megépül a IX. kerületi Dandár-utcai fürdő és ennek kell típustervvé kialakulnia a többi kerületi fürdő számára. Ezért vigyázni kell, hogy ez a fürdő nemcsak megfelelő, célszerű és praktikus, de egyben A magyar alkotóművészet anyagának külföldön való megismertetése a magyar királyi kormánynak régi programmja. Már a háború előtti időkben is megvolt ennek a nagy jelentősége, de különösen nagy jelentősége van most, amióta Magyarországot minden jog és igazság ellenére szétdarabolták és nekünk egyéb teendőink között minden eszközt fel kell használnunk arra, hogy Magyarország kulturális munkáját a külföld megfelelően megismerje. A kultuszkormányt akkor, amidőn a magyar művészetet külföldön bemutatja, az az intenció vezeti, hogy a magyar nemzet kulturális fölényét a körülöttünk levő utódállamokkal szemben beigazoljuk. Budapest székesfőváros intézőköreinek is régi óhaja, hogy ebbe az akcióba a főváros művészetét és a főváros művészetének a megismertetését belekapcsolják. A főváros művészeti anyagának külföldön való bemutatása többféle célt szolgál. Elsősorban belekapcso- lódást jelent a kultuszkormánynak előbb említett fontos nemzeti munkájába. Másik fontos célja a külföldön való művészeti szereplésünknek az, hogy a főváros természeti és művészeti szépségeit ábrázoló festmények és rajzok egyrészt felhívják a külföld figyelmét az ország szivében rejlő kulturális értékekre, másrészt egy ilyen gyűjtemény bemutatása az idegen nemzetek kiállításán a legékesebb bizonyítéka annak, hogy a székesfőváros múzeumi anyagának folytonos gyarapításával jogosan tarthat számot arra az elismerésre, amely n külföldön a ínag'yar főváros kultúrpolitikájával szemben az utóbbi gazdaságos, takarékos és olcsó is legyen. A szociális építkezések közt újabb szükséglakások, továbbá néhány bölcsödé, anya- és csecsemővédő intézet és népkönyvtár van a jövő év programmjában. Ugyancsak megindul a főváros hozzájárulásával az államvasutaknak a halálsorompók megszüntetése céljából tervezett pályaáthelyezési munkája, amely utáthidalásokkal szabaddá teszi nemcsak a most sorompóval elzárt főutakat, hanem megnyitja azokat az utcákat is, melyek most a ceglédi vonalnál el voltak zárva. A távolabbi programmra nézve talán közelebb hoz a jövő esztendő minket a városépítés problémáinak megoldásához is, melyek közt a Tabán beépítése, az erzsébetvárosi sugárút megnyitása és az Andrássy- ut meghosszabbítása vannak legelső helyeken. Nem szabad soká késni a földalatti gyorsvasul előmunkálataival sem, mert föld feletti közlekedésünk a mi sziik utcáink mellett az autóforgalom rohamos szaporodásával egyre lassúbbá és nehezebbé válik. Tennivaló, építeni való van bőven, terv és előkészület ugyancsak van, a pénzügyi nehézségek pedig nem áthidalhatatlanok. A főváros fejlődésének költségeire a közgyü lés még sohasem sajnálta az anyagi eszközöket, ezúttal sem fogja azokat megtagadni. időben mindjobban megnyilatkozik. De van még egy nagy horderejű fontossága annak, hogy a székes- főváros külföldön is bemutatja a maga kulturális értékeit. A külföldi magyar kiállítások mindenesetre alkalmasak arra, hogy Budapest székesfőváros és az egyes nagy külföldi kulturális gócpontok közönsége és vezető tényezői között nemcsak kulturális, hanem barátságos érintkezés fejlődjék ki, ami azután az egyes országok népei között harmonikus közeledést és megértést hoz létre, nekünk újabb és újabb barátokat szerez, de emellett a személyes látogatások alkalmával tapasztaltak kölcsönösen gyümöl- csözőleg hatnak az egyes kulturális és szociális intézmények megvalósításánál és fejlesztésénél. A fővárosnak ezt a nagyfontos- ságu kulturakcióját, sajnos, anyagi és technikai okok sokáig késleltették, mig végre 1927. év nyarán a Fiúméban rendezett nemzetközi Fiera idejében alkalom nyílt arra, hogy a magyar művészetnek a Fiúméban rendezett II. nemzetközi tárlatát# való részvétele alkalmával Budapest székesfőváros múzeumának egy gondosan kiválogatott gyűjteménye a külföld bírálata ala kerüljön. Ez a fiumei bemutatkozás is megfelelő eredménnyel járt, de tulajdonképpen a székesfőváros műkincseinek első reprezentatív bemutatása a Stockholmban rendezett magyar művészeti kiállítás keretében történt. Ez a bemutatkozásunk az ilyen akciók céljait minden irányban egyaránt megvalósította és a jól megérdemelt elismerésre és sikpvre vezetett. ' ; Az a művészeti anyag, amellyel Átmeneii és valódi angol szöveteimből gyönyörű kivitelben, nagyon olcsón készen kaphatok. A vevő kívánságára ugyanazon árért merték után la készítek WltiDEH iérlLzaHú, IV., Városház-u. 21 Telefon : Automata 880—20 Stockholmban olyan szép eredményt értünk el, a stockholmi kiállítás befejezése után, november hónapban Göteborgba került, ahol ez a magyar kiállítás hasonló fényes fogadtatásban részesült, mint Stockholmban. A megnyitás alkalmával tartott üdvözlő beszédben és három különféle banketten a legnagyobb elismeréssel szóltak Budapest székesfőváros kulturális munkásságáról és C. Jakobsson göto- borgi polgármester, aki egyébként az ottani főiskolában a művészettörténet tanára, igen lelkes szavakban emelte ki Budapest székesfővá ros vezetőszerepét Közép-Európa kultúrájában. A kiállítás anyaga ezidőszerint Malmö gyönyörű városháza termeiben van kiállítva, ahol a kiállítás december 8-án nyílt meg; a kiállítást báró Ramel tartományi főnök nyitotta meg. Ez a kiállítás a külföld figyelmét nagymértékben hívja föl a magyar fő városra, emellett a kiállítás anyaga a legmesszebbmenő művészi igényeket is kielégíti, de egyúttal jelentős bizonyítéka annak, hogy Budapest székesfőváros közönsége művészeti értékeinek a gyarapítására a legnagyobb áldozatkészséget fejti ki. A svéd lapok itt is a legnagyobb megértéssel és elismeréssel fogad ták a magyar fővárosnak a külföldi kulturpropagandába való be- lekapcsolódását és örömmel állapították meg, hogy a svéd nagyvárosok és a magyar főváros között fennálló jóviszony kölcsönös jó hatással lesz a városok kulturális fejlődésére. A Svédországban rendezett kiállítások eredménye az a meghívás, amelyben újabban a norvég kormány részesítette a magyar művészetet és ezzel Budapest székesfőváros közönségét; ez a meghívás arra irányul, hogy a magyar alkotó művészetet és Budapest székesfőváros muzeális anyagát ott is bemutassuk. Ennek a meghívásnak alapján Oslóban a magyar művészeti kiállítás 1929 január 6-án fog megnyílni és minden kilátás megvan arra, hogy a magyar gyűjtemény ott is hasonló kedvező fogadtatásban fog részesülni, mint Svédország nagy városaiban. Budapest székesfőváros tanácsa Svédország három legnagyobb városában rendezett és Norvégia fővárosában, Oslóban rendezendő kiállításának költségeire 6000 pengőt engedélyezett, ezzel lényegesen elősegítette a magyar kultuszkormány külföldi művészeti programúi jának megvalósítását, de lényegileg a székesfővárost pénzügyileg aránylag csekély mértékben vették igénybe ezek a kiállítások, ha figyelembe vesszük azt a nagyarányú propagandát. ■ amely az északi országokban rendezett művészeti kiállításokon való részvételünk a székesfőváros megismertetése szempontjából jár. A magyar művészet és a főváros művészeti anyagának további propagálása a jövő évben is tervbe van véve. A legközelebbi kiállítás Nürn- bergben lesz és onnan is újabb ki állításra kerül az összegyűjtött mű vészeti anyag, hogy hirdetője legyen a magyar művészetnek és a magyar kulturális munkának. Központi intések, c»atomátA>i berendezések ROHONCZI HUGÓ . oki. mérnök egészségügyi műszaki berendezések gyén» . .Budapest,. VI., Fóthi-út. 19. sz. Budapest székesfőváros művészete külföldön Irta: Liber Endre székesfővárosi tanácsnok
