Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-12-08 / 48. szám

1928 december 8. TU BUDAPEST o GAZDASÁGI ÉLET Bútorok Lányinál i részletre ________Akácfa ucca 7 | Cu stodis Alphons mérnöki iroda és speciális építési vállalat Budapest, V., Nádor-utca 19. Telefon : Teréz 120 07. 9 Gyárkéményépités, gőzkazán­befalazás, ipari kemencék építése és tervezése 7ác7ln1r cimerek» Ldd/ilUnf cimtáblák HUNGÁRIA ZÁSZLÓGYÁR ÉS DÍSZÍTÉSI VÁLLALATNÁL Budapest, IV„ Papnövelde ucca 4—6. Telefon : Automata 832 - 79. HLATKY JÓZSEF Budapest, VIII., József - körút 77. sz. Telefon: J. 395-78. Magasépítés, ut-, vasút-, hid- és vasbetonépitési vállalat. — Saját fuvar-, állvány és anyagtelepe : I., Fehérvári ut 42. Telefon J. 425-91 FIÓKIRODÁK: Kecskemét, telelőn 109. Gödöllő. Gr. Festetich-ut 9 Makovsky Ferenc Fülöp Szász-Coburg Góthai herceg Ö kir. Fensége uradalmi építésze Budapest, VII., Absayl-utca 4. Teleton: J. 381-17. „TYPON“ uj rendszerű fényképészeti sokszorosító és másoló eljárás. Minden eredeti kép­ről, rajzról, okmányról, könyvlapról, élethü és eredetinek megfelelő máso­latokat készít, valamint a készüléket és a szükséges berendezést szállítja: ALEXANDER B. és Tsa Váci-utca 58. sz. löldszint. — Telelőn; ftut- 860-72. Budapest Székesfőváros Ásványvíz-üzeme HARMATVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telitett vize. Kaptioid mindenen! Telelőn: Teréz 266-76 Kovács Oszkár BÁDOGOSMESTER érckoporsó és temetke­zési cikkek készítője BUDAPEST, IX., Gyep-u. 56. szám Telefonhivó: J. 1.45—45. A FANSz tagjainak és a Székesfővárosi zenetanfolyamok növendékeinek BEKE PÉTER PÁL HANGSZERÜZEME, Vili., DOBOZI-UTCA 31. Készpénzvásárlásoknál 5°|o kedvezményt nyújt. FANS* tagoknak B havi hl,el la. 7 m I B száraz utón való UmhBVLiIB# fénymásolás KUNSTÄDTER VILMOS, papimeműgyáros Központ VEI., Józ8ef-körut 7. Tel.: J. 300—58 Gyár: Vili., Conti-utca 38. Telefon: J. 308—33 AMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZÖMESTEREK Ot-, csatorna- és betonépitési vállalkozók. Földmunka — Vágányfektetés — Mészkőbánya, VIII.. FUTÓ-UTCA 10. Telefon: J. 303-85 BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS SzeniGeildrl Gyűgyiiirdűje • régi Sirosfttrdö rádióaktiv hévforrásai A legtökéletesebben be enderett gyógyintézett Issapkezelések, vízgyógy intézetek, szénsavas­éi sósfUrdők, gyógytorna (Zander), forrólég- és vilUnykezelésel, Inhalatorium, pneumatikus kanra, stb. Kitört a strandfürdő-konjunktúra. Az a hatalmas konjunktúra, amelynek az elmúlt tikkasztó nyáron a Gellért-hul- lámfürdő és a Széchenyi strandfürdő ve­zetésével valamennyi strandfürdő ör­vend, mint ilyenkor szokás, kitermelte a strandfürdő-konjunktúrát, és boldog- boldogtalan azon törekszik, hogy a ká­nikulában enyhülést kereső strandfür- dőzők vékonypénzü erszényéből sokszo­rozza meg gyiimölcsöztetésre váró alap­tőkéjét. Ki lenne az első a vállalkozók között, ha nem a Palatínus-strandfürdő, melynek altruisztikus köpönyegbe bur­kolózó igazgatósága többmillió pengős költséggel kívánja a drága beléptidijak­kal rendelkező strandfürdőt kibővíteni? Arról van szó, hogy a Margitszigeti Gyógyfürdő Részvénytársaság a hídfő­höz közelebb helyezze a strandfürdőt, a részvénytársaság igazgatósága, — amely tudvalevőleg a Közmunkák Tanácsának vezető uraiból kerül ki, — műszaki kö­rökben elterjedt hirek szerint az átköl­tözéshez szükséges kétmillió pengőt már elő is irányozta, és a hirek szerint a í'öldmunkálatokhoz még a tél folyamán hozzáfogva, tavasszal a mostani strand­fürdőt lebontja és azt a mai Sziget Club mellett építi fel újra. A Csillaghegyi Strandfürdőt viszont tulajdonosai fel­ajánlották a fővárosnak, amely udvaria­san, de határozottan visszautasította az éppen nem kecsegtető ajánlatot. Készül teiunészetszerüleg még egy néhány strandfürdő a főváros környékén: a Helyiérdekü-vasut Római-fürdőn szán­dékozik hir szerint nagyszabású és olcsó villamosjegyekkel összekötött strandfür­dőt építeni, és újra felmerült a népjó­léti minisztérium terve a lágymányosi strandfürdőt illetően... Megvan tehát minden reményünk arra, hogy a kávé­házak városa helyett, strandfürdők vá­rosává lépjen elő Budapest a középeuró­pai baedeckerekben. A magánvállalkozó­kat illetően rendben is van a dolog, csak azután nagyon drágák ne legyenek a belépőjegyek! A margitszigeti strand­fürdő kétmillió pengős áthelyezésével kapcsolatban egyetlen megjegyzésünk van csupán: ezzé zsugorodott össze te­hát a Moktár-kölesönnel kapcsolatos nagy fejlesztési program, a szigeti ve­zérkar nagyszabású irama ennyire gyorsan kimerül a, strandfürdőt nélkü­lözni nem képes közönség zsebe ellen irányzott újabb támadásban? Ugyan­akkor, amikor a népjóléti miniszter szintén strandfürdőket követelt a Für­dőváros Egyesület közgyűlésén tartott beszédében — ám nem a Palatinus-für- dőhöz hasonlatos luxus-üzemeket, hanem ingyenes strandfürdőket. Mi történik a Dunaparton? A nyár elején tudvalevőleg leégett az Első Magyar Általános Biztosító Társaság dunaparti székházénak tetőzete, egy hétre rá pedig lesza­kadt főpárkányzatának egy része, mire a többit ledöntötték. Az első esemény mosolyra deritette a mű­szaki köröket, mert furcsa dolog, hogy egy biztositó ég le és oly mér­tékben, mint az történt. A főpár­kány leszakadása ellenben, — mint az egyik legelőkelőbb műszaki lap­ban olvassuk — mindenkit megdöb­bentett. A tüzet az okozta, hogy az épitési szabályokat a részvénytár­saság nem tartotta be, azon­kívül nem osztotta be tűzfallal sza­kaszokra a padlását, mint az elő lett volna Írva, a főpárkány lesza­kadása ellenben azért történt, mert a tűzvész után lefolyt egy hetet nem használták ki kellően a főpár­kány megerősítésére. A biztosító in­tézet mindezekután hozzákezdett a helyreállításhoz, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Az épület előtt ott fekszenek a műkövek, he­lyesebben mondva a cementöntvé­nyek, amelyek a régi patinás sós­kúti kövek helyére kerülnek. Ybl Miklós gyönyörű architektúrájáról lespórolja a biztositó intézet a régi monumentális főpárkány faragott kövét és sima cementöntvényt ad helyette. A gyönyörű ihűvészi alko­tás faragott kőpárkányait malter és gipsz fogja ily körülmények között helyettesíteni, nem nagy dicsősé­gére az Első Magyar ízlésének. Mű­szaki körök csodálkoznak ezen, mi azonban egyáltalában nem tartjuk különösnek, hogy Ybl Miklós kőbe­vésett álmát gipsszel és vakolattal helyettesíti a kitűnő biztositó. Első Magyarék ezen eljárását megma­gyarázza az az üzleti érzék, amely rideg voltához a biztositó intézetet illetően a gadasági életben min­denki hozzá van szokva. Nem is az Első Magyaron reklamáljuk mind­ezekután a faragott kőpárkányokat, hanem a főváros tanácsának város- rendezési ügyosztályán, a főváros képzőművészeti bizottságán és a Műemlékek Országos Bizottságán, amelyeknek kötelessége, hogy a nagynevű elődök által emelt épület művészi párkánykiképzését ne tegye tönkre az epigonok szűkre szabott művészi ízlése és még szükebbre szabott áldozatkészsége. A Beszkárt hitelműveletei. Mint a Beszkárt ezévi közgyűlési jelentéséből kiderült, a vasút vezetősége uj kocsik beszerzésére és bizonyos halaszthatatlan rekonstrukciós munkálatok végrehajtá­sára saját nyugdíjalapjából évi hatszáza lékos kamat mellett tizennyolc millió pengő kölcsönt vett fel. A kölcsön fel­vételének ezen módját helyeseljük, mert bizonyos, hogy ilyen kuláns feltételek mellett egyetlen pénzintézet sem vállal­kozott volna a kölcsön nyújtására, vi­szont a nyugdíjalap sem helyezhette volna el jobbhelyütt a pénzét, mint a saját, óriási értékeket reprezentáló és a főváros szavatossága mellett működő vállalatánál. Kétségben vagyunk azon­ban aziránt, hogy a jövőt, illetően áll-e még rendelkezésre a nyugdíjalap révén pénz, vagy pedig — ami valószínű — az üzem további fejlesztése, uj vonalak nyitása és az Autóbuszüzem átvétele kapcsán nem lesz-e arra szükség, hogy a vasút uj pénzforrások után nézzen. Ebből a szempontból igen érdekesnek tartjuk olvasóinkkal ismertetni azt a gondolatot, amelyet a Magyar Közgaz­dasági Társaságban Urbanovicb G. Zoltán dr. vetett fel. Urbanovich sze­rint ha majd az értékpapírpiac felébred mai nagy letargiájából, vissza lehet állítani a közönség bizalmát az érték­papírok ama kategóriái iránt is, ame­lyeknek értékét főképpen a méltányos valorizálás elmaradása ásta alá. Akkor lehet majd a Beszkárt-ba uj tőkéket belevonni olyképp, hogy a főváros a részvényeknek körülbelül felét megfelelő áron piacra hozza. Ezzel teljesen elérhetné a köz­ségi és magánvállalkozás középutján haladó és ma leghelyesebbnek látszó vegyes rendszert, amelynél azon­ban a majoritás és ezzel az irányítás is a főváros kezében maradna. A Besz­kárt nagyarányú alaptőke-felemelést hajtana végre, amelynél felerészben már a piacra, felerészben pedig a fővárosra támaszkodnék, mely utóbbinak viszont az általa eladott részvénymennyiség vételárában fedezete lenne az alaptőke- emelésből reá eső befizetésre, vagy an­nak jelentékeny részére. — A gondolat mindenesetre olyan, hogy azzal érdemes a legrészletesebben foglalkozni, termé­szetesen vigyázva arra, hogy egyrészről a Beszkárt-papirok sem a piacradobás alkalmával, sem pedig azután ne legye­nek a spekuláció játékszerei, másrészt arra, hogy megfelelő szindiká­tusi szerződések létrehozásával az igaz­gatóság továbbra is 100 százalékban a főváros által kiküldött tagok­ból álljon. A Nemzetközi Gépkereskedelmi r.-t., mely az Angol-Magyar Bank géposz­tályából, mint önálló vállalat az elmúlt évben alakult, az év szeptember 30-ával zárta be első üzletévét. A társaság igazgatósága e hónap 29-én Fleissig Sándor igazgatósága alatt tartott ülésé­ben megállapította az 1927—28. üzletév mérlegét, mely P 18,144.000 alaptőke mel­lett P 2,210.487.16 tiszta nyereséggel zá­rult. A Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt. első üzletéve a hozzáfűzött várakozáso­kat minden tekintetben beváltotta. Az igazgatóság felhatalmazást fog kérni a közgyűléstől, hogy az elsőbbségi rész­vénytőkét 100.000 angol fontnak megfe­lelő 2,780.000 pengővel, a törzsrészvény- tőkét pedig 3,000.000 pengővel, később meghatározandó feltételek mellett fel­emelhesse. A vállalat részvényeit leg­közelebb a tőzsdére is bevezetik. Az Első Magyar Részvény-Serfőzöde nov. 30-án tartotta meg rendes évi köz­gyűlését Wolfner József elnöklésével a MOKTÁR tanácstermében. Elnök ke- gyeletes szavakkal emlékezett meg a vállalat néhai elnökének, Schmid t József dr. v. b. t. t.-nak elhalálozásáról és indítványára a vállalat élén eltöltött, érdemekben gazdag munkásságának a közgyűlés jegyzőkönyvében való meg­örökítése határoztatott el. Az elfogadott zárszámadások alapján a közgyűlés a kifizetendő osztalékot részvényenként 4.80 pengőben állapította meg és a szel­vények ez év december 3-tól kezdve a M OKTÁR - n ál és a Kereske­delmi Banknál válthatók be. A gazdasági rovat szerkesztője: RASKÓ OSZKÁR. L SOHASEM KELL FELHÚZNI a villamos .prát. Tájékoztatót küld: RAKTÁK TOIIO-C. 26. TEL.: 414 A modern orvosi tudomány minden eszközével és a különböző gyógyeljá- rásokhoz szükséges fölszerelésekkel ellátva. A város minden pontjáról könnyen megközelíthető MUVKOV1TS modern cégtábla!<stő Vili., Vig-utca 24. — Telelőn: József 385-52. Eladó szabadalom! Dr. Ebel Siegfried Sámuel Wien 92275. sz. ..ElektrutherapeuiiKus berendezés“ cimü magyar szabadalmát eladja vagy gyártási engedélyt ad. Bővebbet: Áron és Molnár szabadalmi iroda BUDAPEST. Vili., RÁKÓCZI-UT 15. KIRNRMIP.R JÁNOS tean,a­BUDAPEST. VIII., KEMÉNY ZSIGMOND-U. 7. Elvállal különböző figura, piákét, dombormű, csillár, armatúra és minden a szakmába vágó öntést. J ÄT ÉKVAS UT, mozi, rádió Ferenciek-íere 2. Chmura Épület-, bútor- és portálasztalos KOSZORÚ IMRE JÁNOS Budapest, IX., Páva ucca 24. PAULINI GÉZA Autójavító és alkatrész készítő Szeme Budapest, IX., Gyep-utca 10 Telefon: J. 312-93. Gyártja az 1 8 T R O 3 rákapcsolható csólnak motorokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom